Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-02 / 18. szám

Békés 5 Í915 május 2 •csempészik oda, ahol azokat meg nagyobb ha­szonnal értékesíthetik. A ministerelnök a feliratra rövid egy pár nap alatt válaszolva kijelenti, hogy a kormány megtesz mindent, amivel elhárítja a legszükségesebb fogyasztási czikkek beszer­zésének akadályait, másrészről megtette azokat a rendeleti intézkedéseket, amelyek alapján a hatóságok az élelmiszerek és más szükségleti czikkek uzsorája ellen hatékonyan eljárhatnak. E tekintetlen a kezdeményező lépéseket a ha­tóság megteheti. Arról is megnyugtatja a minis­terelnök a közigazgatási bizottságot, hogy figyel­met fordít a kormány atekintetben is, hogy az egyes termelő területekről csak oly mértékben vonassák el a felesleg a kevésbé termőképes vi­dékre, hogy az illető vidék közélelmezése biz­tosítva legyen. A vármegye alispánja a minis­terelnök leirata alapján a hatóságokat megfelelő utasításokkal látta el és kiadott rendeletében in­tézkedett atekintetben, hogy a felmerülő vissza­élések megtoroltassanak és az élelmiszer uzsorá nak gát vettessék. A szalonna árusítás feltételei. A magán háztartás körében való fogyasztás céljából le­szúrt sertések húsának és hús készítményeinek a magán háztartásban nem szükséges feleslege, egy korábbau kiadott földmivelésügyi ministeri ren­delet szerint csak akkor bocsájtható áruba, ha az állatok, melyekből a hús származik, élő és levágott állapotban szabályszerűen megvizsgáltat­nak és egészségesnek talaltatik. A közélelmezés elősegítése érdekéből most, a földmivelésügyi minister az előzetes vizsgálatra vonatkozó ren delkezéstől eltekint és megengedte, hogy a tör­vényhatóság területén magánosok által már le­vágott sertéseknek, az illető egyéneknek saját háztartásában fogyasztásra nem kerülő felesleges szalonnája állatorvos husvizsgáló utólagos vizs­gálatának eredményétől feltételezetten, a terme­lés helyen, további rendelkezésig közfogyasztásra bocsájtható legyen, Laikus husvizsgálók és em­berorvosok ilyen vizsgálatot nem teljesíthetnek. Akik tehát a fentiek szerint szalonnát áruba ki­vannak bocsájtani, azt megelőzőleg kötelesek az árut hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, aki — ha az árusítást megengedhetőnek tartja, a szalonnát lebélyegzi. Ilyen lebélyegzés nélkül áruba bocsájtott szalonna elkobzandó és az áru­sító ellen a hihágási eljárás megindítandó. Biczerei megállás. Gyulaváros polgármes­tere azt kérte a kereskedelmi ministertől, hogy a nagyváradi—békéscsabai vonalon Gyulaváros határában fekvő Biczere feltételes megállóhelyen az összes személyszállító vonatok feltételesen megállittassanak. A minister leiratában arról •értesíti kérvényezőt, hogy intézkedés történt ez­iránt, hogy a jelenlegi korlátolt polgári menet­rendben közlekedő vonatok közül, az eddig ott meg nem álló 5007 és 5008 sz. vonatok április 1-től kezdve, Biczerén utasok fel és leszállása végett a korlátolt forgalom tartamára feltétele­sen megállittassanak. A hentesek megbüntetése Már hirt adtunk róla, hogy Tanczik Lajos főkapitány kihágási eljárást indított az összes gyulai hentesek ellen, a zsir és szalonnának aránytalanul magas áron való elarusitasa miatt. A hihágási eljárásokat a napokban fejezte be a főkapitány s az összes henteseket fejenként 200—200 korona pénzbün­tetésre ítélte, ami ellen az érdekeltek felebbeztek. Kilenc órakor szabad a kofáknak is vá­sárolni. Az élelmiszer piacon uralkodott indoko­latlan és elviselhetlen áremelkedésnek március végén gátat vetett Tanczik Lajos rendőrfőkapi­tánynak ama üdvös intézkedése, hogy a mester­séges drágítást okozó kofákat, szedőket a piaci bevásárlástól teljesen eltiltotta és az összes élel­miszereknek a városból való kivitelét megtiltotta. Azóta, ha az árak nem is csökkentek, de leg­alább magasabbra nem emelkedtek s lassanként a termelők is megnyugodtak az okos és üdvös intézkedésbe, mert maguk rs belátták, hogy a fák sem nőnek az égig, minden drágaságnak határa kell, hogy legyen. Mivel a piaci rend egy hónap alatt helyreállott s most mar a piaci be­hozatal a keresletet bőségesen kielégíteni képes, a rendőrfőkapitány saját elhatározásából május 1-től kezdve bizonyos engedményeket tett a helybeli kofáknak, hogy megélhetésükön könnyít­sen és hogy az árusok a nagyközönség részére már nem szükséges feleslegeiket is eladhassák. A helybeli szedőknek és közvetítőknek szóló ren­delet a következő: »Bevásárlás és árusítás csak reggel 9 órakor kezdhető meg. Kilenc óra előtt a piactérre, vagy annak közelébe menni és ott tartózkodnia nem szabad. A bevásárlás és az áru­sítás kizárólag a piactéren történhetik. Nem sza­bad az eladónak elébe mennie, az árut a fogyasztó kezéből kikapni, vagy olyan árura alkudni, a melyre már valaki az eladóval alkuban áll. Nem szabad az élelmicikkek árát mesterségesen drá­gítani azáltal, hogy egyes vevővel szemben ma­gasabb árt Ígérjen. A helyi szükséglet biztosítása céljából mindennemű élelmicikknek kivitelét to­vábbra is betiltom. Aki a rendfentartás céljából életbeléptetett fenti intézkedést megszegi, az 1879. évi XL. t.-c. 78. § a értelmében 200 ko­rona pénzbírsággal fog bűntetteim.« A rendőr­biztos és rendőrlegénység utasítva van ezen ren­delet szigorú betartásának figyelemmel kisérésére. Megnyugtató ebben a rendelkezésben az, hogy vidéki szedők ezután sem jöhetnek a piacra és a kiviteli tilalom továbbra is fennmarad. Közöljük a rendőrfőkapitány újabb intézkedését azon cél­ból, hogy háziasszonyainkat a kofák jogairól és kötelességeiről tájékoztassuk. Amennyiben ezek­nek a szabályoknak átlépését tapasztalnák, figyel­meztessék a piacon álló rendőrt a túlkapásokra. A Gyulavideki h. ó. vasút csütörtökön dél­előtt igazgatósági ülést volt tartandó, mely azon­ban, miután az igazgatósági tagok határozatképes számban nem jelentek meg, bizonytalan időre elhalasztatott. A Triesti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generali) f. évi április hó 14-én tar­tott 83-ik rendes közgyűlésén terjesztettek be az 1914. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentés­ből látjuk, hogy az 1914. december 31-én érvény­ben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.295816563. — koronát tettek ki és az év folyamán bevett dijak 57 686,190 korona és 74 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 20.917,413 ko­rona és 91 fillérrel 419.031,610 korona 88 fil­lére emelkedett. Az életbiztositottak osztalék- alapja 8 041,461 korona 38 fillért tesz ki. A tüz- biztositási ágban, beleértve a tükörüveg biztosí­tást, a díjbevétel 19,394.853 656 — korona biz­tosítási összeg után 32,885.788 korona 77 fillér volt, miből 11 563,659 korona 31 fill, viszont­biztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbe­vétel 21.322.129 korona 46 fillérre rúgott és ez összegből 15 485 810 korona 20 fillér mint díj­tartalék minden tehertől menten jövő évre vi­tetett át. A jövő években esedékessé váló dijkö- telezvények összege 156.652,322 korona 43 fil­ler. A betörésbiztositási agban a díjbevétel 1.873.080 korona 84 fillérre rúgott, miből levon­ván a viszontbiztosítást. a tiszta díjbevétel 1.032.082 korona 74 fillért tett ki. A szállít­mánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 7.566,223 korona 43 fillért, mely a viszontbiztosítások le­vonása után 3.514,676 korona 21 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1914-ben 48.992.434 K 88 f. és alapítása óta 1 212012.598 K 55 í fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 244.624,706 K 27 f. esik. A nyereség-tartalékok közül, me­lyek, összesen 13.978,966 K 09 f-re rúgnak, kü­lönösen kimelendők : az alapszabalyszerinti nye­reség-tartalék, mely 8 604,388 K 84 f. tesz ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozásara alakított, tartalék, mely az idei átutalással együtt 2.575,771 K 48 f.-re rúg, továbbá felemlítendő a 160,000 K-ra rugó kétes követelések tartaléka és az ingat­lan tartalék, mely az idei átutalással 2.638,805 K 77 fillért tesz ki. Részvényenként 500 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A tarsasag összes tar­talékjai és alapjai, melyek az id i átutalások folytan 456.949,184 K 97 f-ről 480.984 656 K 23 f-re emelkedtek, a következő elsőrangú érté­kekben vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és/jel­zálog követelések Í08 383,631 K 09 f 2. Élet- biztosítási kötvényekre adott ko csonök 59.112,928 K 90 f. 3. Letétbe helyezett értókpapirekra adóit kölcsönök 8 214 629 K 07 f. 4. Értékpapírok 257.435,899 K 59 f. 5. Követelések államoknál es tartományoknál 42.255,393 K 72 f. 6. Tarca váltók 421,637 K 44 f. 7. Készpénz és az inté­zet követelései a hitelezők követelés-inek levoná­sával 5 160,526 K 42 f összesen 480 984,656 K 23 f. Ezen értékekből 90 millió korona magyar értékekre esik. A békési fásmelléki erdő letarolási munká­latai a háborús állapotok ozozta munkáshiány miatt csak lassan haladnak előre, az utóbbi hó­napok alatt ugyanis mindössze az történt, hogy a lábon álló erdőrészekből a korhadt fák emel­tettek ki, miáltal 45 öl tűzifa'termeltetett. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Gondatlanság. Ha valaki azt akarja megtudni, hogy mi az a gondatlanságból okozott testi sértés, álljon ki egy utca sarokra, — negyed óra alatt találni fog egy gondatlanul hajtó embert. Mert ezzel igen gyakran találkozunk és ha több baj nem történik, az bizony nem a fiakkeresek, fuvaro­sok és egyéb lovat hajtó emberek érdeme. Ha tehát kiáll az ember a sarokra, akkor látni fogja a következőket: adva van egy kocsi, két lóval és egy hozzá tartozó emberrel. Az ember felül a kocsira, kezébe veszi a gyep­lőt és azt mondja, hogy: gyi! A lovak megin­dulnak és mennek. A gondos hajtásnál az em­ber előre néz és figyel, ha a lovak megijednek, vagy ha valakit el akarnak gázolni, azt hamar észreveszi és idejében megelőzi a bajt. A gon­datlan hajtásnál az ember mindenfelé néz, csak előre nem. A gyeplőt elereszti és ha társa van, akkor a társával beszél, ha társa nincs, akkor vagy jobbra, vagy balra, de lehetőleg hátrafelé bámul és pedig hosszasan. Ezalatt jön a vonat, lovak ijedeznek, vagy pedig az utón játszik két apró gyermek, amely felé a kocsi tart. A mi emberünk mindezt nem veszi észre, csak ami­kor már a vonat a kocsit, vagy a kocsi a gyer­mekeket el akarja gázolni és már a hat mért­földre levő emberek is ordítoznak, az utolsó pil­lanatban csak akkor ébred a mi eltátott szájú, méla, hátra csavart nyakú, bámuló, emberünk és kapkod, mégpedig olyan szerencsésen, hogy vé­letlen mozdulattal a kocsit épen a vonat elé kormá­nyozza, vagy pedig, ha a lovak saját ösztönük­nél fogva ki akarták volna kerülni a gyermeke­ket, hát épen egyenesen reájuk hajt. Ez a gon­datlanságnak a legközönségesebb faja. De van ezen kivül más igen sok fajta gondatlanság is. így például Sztána Péter apátii lakos, a múlt év augusztus 14 én, a Dénes majorban aratott, mi­közben egyszer, amikor az aratók megálltak mindenki a vállára emelte a kaszát, amely tud­valevőleg veszedelmes szerszám. Csak egyedül Sztána Péter volt az, aki nemcsak fel nem emelte a kaszáját, hanem egyenesen reá tá­maszkodott, úgy, hogy a kasza pengéje látha­tatlanul elbújt a fü között, miközben Sztána Péter, mint akinek rendben van a szénája, illetve a kaszája, a legnagyobb lelki nyugalommal be­szélgetett valakivel. Így történt, hogy az arra ballagó Biri Erzsébet a kaszába belelépett és megsérült. A kir. törvényszék a gondatlan em­bert 3 napi fogházra Ítélte. Lopás. Stark Dávid békéscsabai cukrásznál szol­gálatban állott Goldberger Jenő, jelenleg szegedi pincér. A szolgálatadó valamiért elbocsátotta a segédét és az el is távozott tőle. Goldberger azonban még aznap délután búcsú vizitre ment el volt gazdájához, de miután az ajtókat zárva találta, betörte az ablakot, bement és nemcsak ő búcsúzott el, de egy 10 koronást is elbucsuz- tatott Stark Dávidtól. A kir. törvényszék ezért a bucsuzási aktusért kerek 1 hónapi fogház-is­merkedést szabott ki a gazdája iránt olyan ille­delmes segédre. KAT0MÁINK ÉLETMENTŐJE A ..SZANITÉC“ TETÜPOP Legbiztosabb szer a kiütéses tífuszt terjesztő ruhatetvek ellen! 91 2—26 Gyó gytárakban, drogériákban már mint kész tábori csomag (csak a címet kell ráírni) kap­ható 1 koronáért. Kérjünk azonban határozot­tan „SZANITÉC“-FOKT, mert mint minden jónak, ennek is akad silány utánzata. Ahol nem volna kapható, oda 3 dobozt utánvéttel küld A ÜBER GYÓGYSZERTÁRA, MOHÁCS

Next

/
Thumbnails
Contents