Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-02 / 18. szám

2 Ebből tehát látható, hogy kóayszeriisóg - bői kellett a 70%-os tengeriliszt keverését eszközölni. A cikk felveti azt a kérdést, hogy egy- átaljában szükség volt-e az utalványrendszer re térni és nem lett volna helyesebb a lisztet feldolgozás végett a kenyérüzleteknek kiadni és ezzel a versenynek is szabad utat en­gedni. Ezen kérdésre határozottan nemmel kell felelnem, és pedig két okból. Először, mert az utalványozás felsőbb hatóságilag lett el­rendelve, másodszor pedig, mert csak igy le­het a megszorított fogyasztás mérvét ellen­őrizni és mindenek felett biztosítani azt, hogy a rendelkezésre bocsájtott készletek újig ele­gendők legyenek. Pozitív adataim vannak arra nézve, hogy az utalványozást megelőző­leg oly mennyiségű liszt fogyott, hogy ha az utalványrendszert be nem vezettem volna, az állam által utalványozott készletek az uj ter­mésig egyáltalán elegendők nem lettek volna. Az utalványrendszer április hó 16-án vette kezdetét és 27-éig 4 waggont meghaladó lisztmennyisóg adatott el az utalványok alap­ján. Ez oly nagy mennyiség, hogy a legszi­gorúbban kell őrködni afelett, hogy a fogyasz­tás mérve tekintetében kiadott rendeletek be­tartassanak, mert a földmivelósügyi Miniszter Ur már is kijelentette, hogy újabb készletek rendelkezésre állani nem fognak. A viszont elárusitással foglalkozó keres­kedők panaszai alaptalanok, mert bár igaz, hogy kilogrammonkénti 2 fillér kezelési költ­ség számukra hasznot nem biztosit, mind azonáltal érdekük a kereskedőknek, hogy lisztárusitással is foglalkozván, üzletfeleiket a jövőre is megtarthassák. A liszt és a kenyér a jelen nehéz viszonyok között üzérkedés (?) tárgyát nem képezheti és épen azért ügyelni kellett arra, hogy a közönség a lehetőség szerint a legolcsóbb áron jusson hozzá. Csak előzékenységet (?) véltem teljesíteni a város kereskedőivel szemben, — amidőn a hatósági liszt árusítását nekik felkínál­tam. — Békéscsabán például a község maga Daltalan mezők daltalan rónák .... Április szeszélyes napja egyszer nyári tűzzel és szikkasztó meleg széllel szárítja a szomorú magyar mezőket, máskor megint esővel siratja. Bizony most látjuk, milyen bus a magyar mező nóta nélkül, most érezzük, hogy ez a keserves, nagy tél mennyi erőnket, mennyi vérünket vitt el. Láttatok már szántani tavaszi napsütés­ben ? Láttatok ekeszarvát tartó fiatal legényt, ki kalapját szemére vágva, versenyt dalol a pa­csirtával ? Ha láttatok, most nézzétek meg a röggel küzdő asszonyt, a néma, szomorú asz- szonyt, s a sok piciny gyermeket, akik apró szerszámokkal költögetik a földet, hogy adjon élelmet, adjon kenyeret, mert a két izmos, dol­gos kar, ki eddig óvta és táplálta őket, — ki tudja, hol pihen, vagy hol verekszik. Most érezzük csak igazán, mi a háború. Mikor elindult, olyan volt, mint egy nagy far­sangi játék; virágos, nótás, mint egy arató ün­nep. Ki hitte volna akkor, ki gondolta volna hogy a drága, bokrétás legények, édes, vig fiaink ret­tentő áldozatul kellenek a háború véroltárán. Bőség és lángoló mámor ölelte a búcsúzó katonákat. Ma az elárvult, nagy, bánatos mezők hívják, várják haza őket, mert a néma, sötét kendőjü asszonyok karja gyenge és a mezőkre csak férfi szórhatja a termékeny magot. Várnak benneteket, ti hősei, martirjai a kárpáti télnek, várnak, hívnak benneteket a ma­gyar rónák s a daltalan, árva me^ők kiáltják: a háborúra az első átkot. A daltalan, árva mező­kön a röggel bajlódó asszony sóhajtja el a béke első s legszentebb fohászát. Somogyi Imre. B c 1í e s árusittatja a hatósági lisztet, és kereskedőket nem bízott meg vele. Nálunk a kereskedő, aki hatósági lisztet is árul, a mellett, hogy üzletfeleit továbbra is megtartja, üzleti hasznát más cikkekben biztosítja magának De nem panaszkodhatnak a kereskedők azért sem, mert az utalvány rendszer behozatala előtt tartott értekezleten mindezt ismertettem velük és csak azt bíztam meg hatósági liszt árusításával, aki arra önként vállalkozott. És éppen az, hogy az árusításra sokan vállal­koztak, bizonyítja leginkább, hogy a liszt árusítás, habár üzleti haszon nélkül is, az ő érdekükben van. Nem egészen tendencia nél­küli tehát a cikknek azon kijelentése, hogy a kereskedőknek a liszt árusításban kívánt önzetlensége éppen olyan dolog, mintha a városi tisztviselőktől azt kívánnák, hogy a háború okozta súlyosabb megélhetési viszo­nyok mellett még mondjon le jövedelmének egy részéről is, mert a tisztviselők nem reg- ressálhatják magukat más oldalról, amint ezt más cikkek árusításánál a kereskedők meg­tehetik, sőt saját érdekükben szemrehányás nélkül meg is teszik, A városi tisztviselői kar, a mellett hogy az eddigihez képest legalább háromszoros munkát végez, nemcsak nem panaszkodik, hanem belátja, hogy e rendkívüli viszonyok között kötelességei is megszaporodtak és an­nak legelismerósremóltóbb szorgalommal igyekszik megfelelni. A hatósági liszt minősége ellen, sajnos jogosan volt kifogás tehető. — Ez azonban nem a város hatóságán múlt. A cikkben em­lítve volt, hogy Gyomáról a lehető leggyen­gébb minőségű búzát kapta a város, újabban pedig megesett, hogy egy waggon búzából 79 mázsa búza dohos volt, amit kénytelen voltam félre tétetni és közforgalomba nem bocsájtani. — A legéberebb és folytonos ellenőrzés szük­séges tehát ahhoz, hogy a közönség a körül­ményekhez képest élvezhető kenyérhez jusson Még csak arra kivánok kitérni, hogy a hatóságilag megállapított maximállis lisztárak alacsonyabbak a város által megállapított lisztáraknál. A közönség felvilágosítása érde­kében szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ennek oka abban keresendő, hogy az Orszá­gos Gazdasági Bizottság a varos közélelme- zósére adott gabonát a városnak, a maximális árakon felül bocsájtja rendelkezésére, igy pél­dául a gyomai búzát 39 korona 50 fillér he­lyett 41 korona 80 fillérért, ehhez hozzászá­mítva a szállítási költségeket, őrlést, zsák, szállítási dijakat stb., kétségtelen, hogy a vá­ros kénytelen ezen költségeket felszámítani. Mert azt senki sem kívánhatja, hogy a város közpénztára a közóle mezésre ráfizessen. És mindezek dacára csodálatos, hogy a maximá­lis árakon felüli árban árusított hatósági liszt­ből készült kenyér sokkal olcsóbb, mint a hatósági liszt árusítása előtti szabad verseny kenyere. Ebből látszik, hogy a hatósági liszt áru­sítás közérdeket képez és hogy az üzérkedés­től távol áll. Tisztelettel Dr. Lovich polgármester. Tanügy. Miniszteri biztosi kiküldetés. A vall. köz- okt. miniszter a szarvasi ág ev. el, isk tanító­képző intézetben a f. tanév végén tartandó osztály képesítő és illetve befejező taoképesitő-vizsgála- tokra miniszteri biztosi minőségben Mikler Sán­dor Békésvármegyei kir. tanfelügyelőt küldte ki. Alapszabály jóváhagyás. Békésvármegye kir. tanfelügyelője az orosbázi áll. polg, fiú is­kolai «Eötvös ifjúsági önképzőkör», valamint az orosházi all. polg. leány iskola «Erzsébet köréi­nek alapszabályait jóváhagyta. Tanítási idő megrövidítése. A gazdasági munkaerők jelentékeny részének hadba vonulása folytán szükségessé vált tavaszi és nyári mező- gazdasági munkálatoknál hiányzó munkaerő pót­lása végett a vallás és közoktatásügyi minister megengedte, hogy a községi és állami iskolák­nak működésben levő ismétlő tanfolyamában, va­lamint a mindennapi iskolai évfolyamokban a folyó tanév befejeztessék és az osztályvizsgálatok április hó végén megtartassank. Olyan községek­ben azonban, ahol a lakosságnak nem mezőgaz­dasági irányú foglalkozásánál fogva a tanulók igénybevételére nézve nincs szükség, és különö­sen ott. amely városok közvetlen közelében nincs mezőgazdasági terület, a tanítás tovább folyta­tandó és a vizsgálatok a rendes időben tartan­dók meg. 1522—1915. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1915. évre előirt földadó-, házadé, IY-ik oszt. kereseti adó s január és február havi törlés és előírási kivetési lajstromok a m. kir. pénzügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értel­mében májas hú 3-tól május hú 11 ig a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstro­mokban foglalt adónemekkel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1915. május hó 1-én. Szikes György, adóügyi tanácsnok. Hírek. A közigazgatási bizottság május havi ülését folyó hó 10-én fogja megtartani A had- és népegészségügyi kiállítás, amely­nek megnyitása április 11-ón történt, állandó, sőt fokozódó érdeklődés tárgya a fővárosban. Mindenki aki látja, elismeri, hogy a hadi- és népegészségügyi kiállítás a szakkiállítások króni­kájában az első helyet foglalja el s bármely vi­lágkiállításnak egyik legsikerültebb attrakciója lenne. Nem is mulasztja el senki megtekinteni, aki Budapestre utazik, a fővárosi közönségnek pedig egyik legkedvencebb találkozási helye. Lukács György v. b. t. t. városunk országgyű­lési képviselőjét, aki elnöke, egyben alkotója a páratlan sikerű kiállításnak, a szó- és Írásbeli el­ismerések és dicséretek valóságos árja borítja el, melyeket különben meg is érdemel, mert nem­csak a szemetkápráztató fényes látványosságot, hanem a humanizmust, a tudományt s a magyar nemzet céljait szolgáló kiváló emléke s dicsősége fűződik fáradhatlan tevékenységéhez. Németi József pápai kamaras. őszentsége a pápa, gróf Széchényi Miklós váradi püspök fői­terjesztése folytán Németi József gyulai rom. katholikus hitközségi főgimnáziumi igazgatónak a papai kamarási címet adományozta. A magas kitüntetés, amely főgimnáziumunk ügybuzgó, érdemes és kedves igazgatóját érte, őszinte ro- konszenvet kelt pályatársai, a főgimnáziumi ifjú­ság s városunk társadalma körében, amihez ré­szünkről is legjobb kívánságainkat fűzzük azzal az óhajjal, hogy az egyházi téren nyert méltó elismerést erőben és egészségben élvezze: ad multos annos ! A fogadó vendéglő kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában alkotott vármegyei

Next

/
Thumbnails
Contents