Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-18 / 16. szám

6 Békés 1915. április 18. Az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság április 10-én tartotta évi rendes közgyű­lését Csekonics Endre gróf titkos tanácsos elnök­lésével. Az 1914-iki üzletévről szóló Ormódy Vil­mos főrendiházi tag vezérigazgató által előter­jesztett igazgatósági jelentés megállapítja, hogy a lezárt üzletév a háború ellenére kitűnő ered­ményt hozott. Az egyes biztosítási üzletágakban elért nyereségek egyesítése után a tiszta nyere­ség 6,744.975 korona 64 fillér összegre rúg, mely­ből az alapszabályszerü levonások s e társaság­nál megszokott nagyszabású tartalékolások után 3,200.000 korona fordittatik a részvényesek osz­talékára s igy minden egyes egész részvény osz­taléka 800 korona. A jelentés kiemeli, hogy nem csak a társaság, hanem a biztositó felek sem él­tek érezhető módon fizetési kötelezettségeik al­kalmával a háború kitörése óta a moratóriu­madta haladékokkal. Kitűnik a jelentésből, hogy a társaság a háborúval járó társadalmi, valamint hadsegitö akciókat már eddig is összesen 290.525 kor. 81 fillért kitevő adománnyal támogatta. Ezenkívül a társaság saját számlájára 7,000.000 koronát vett át a hadikölcsönből együttesen s még ennél is nagyobb összeg jegyzésére hatott vele szorosabb üzleti kapcsolatban álló biztositó és viszontbiztosító vállalatoknál. A közgyűlés a felmentvényt megadta, s az előterjesztéseket egy­hangúan tudomásul vette. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, vasárnap, április 11-én tartotta 51.-ik közgyűlé­sét. Lukács György v. b. t. t. elnököt az ugyan- ezen napon Budapesten megnyílt Had és Nép­egészségügyi kiállítás akadályozta megjelenésé­ben, amely országos sikert kivívott nagyszabású kiállítás szervezésében neki kiváló érdemei van­nak, reá, mint elnökre hárulva a kiállítás meg­nyitásának feladata s tssztje is. Dr. Ladies László vezérigazgató, aki helyette a tanácskozást vezette, beszédében ezt a körülményt ki is emelte, egy­ben az elnök legmélyebb sajnálkozását tolmá­csolva, hogy ez alkalommal akadályozva van a személyes megjelenésben. A közgyűlésen egyéb ként 1015 szavazatra jogosult 1118 részvénykép­viseletében 34 részvényes jelent meg. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Mutschenbacher Gyula s Braun Yilmos részvényeseket nevezte ki, a szavazatszedő küldöttség tagjaiul pedig Mérey Gyula elnöklete alatt Stern László s Schmidt Iván részvényeseket. Az igazgatósági jelentést, amely az egyesület részvényeseinek előlegesen nyomtatásban megküldetett, úgyszintén a zárszá­madásokat és a mérleget, amelyek a «.Békés*-ben közzététettek, a közgyűlés felolvasottnak véve, a felügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után felszólalás nélkül hozzájárult az igazgatóság és felügyelőbizottság javaslataihoz és elhatározta, hogy részvényenként 36 K osztalékot fizet, 4000 koronát a tisztviselők jutalmazására fordít, a jövő évi számlára pedig 1500 koronát visz át. Haza- fiúi s jótékony célokra következő összegek folyó- sittatnak; Vak katonák segélyezésére 50U, Gyulai Vörös Kereszt egyletnek 100, Vörös Félholdnak 100, egyébb hadsegélyezési célokra 300, Gyulai Női Kereskedelmi Szaktanfolyamnak 100, A Sza­natórium helyi bizottságának 100, Békésmegyei Pártfogó egyesületnek 100, Gyulai Főgimnázium segélyalapjának 100, A gyulai rendőrlegénység­nek 100, A Gyulán felállítandó ág. ev. templomra 100, Nagyszénás, Gádoros, Nagyzerénd, Orosháza községek szegényalapjára 50—50 korona, A gyu­lai nőegyletnek 50, Békésmegyei Közkórház se­gélyalapjára 50, *a békésmegyei Múzeumnak, A Békésmegyei Fehérkereszt egyesületnek, a gyu­lai Erzsébet ápoldának, a gyulai izraelita nőegy­letnek, a gyulai iparosifjusági egyletnek, a gyu­lai önkéntes tűzoltó egyletnek, a gyulai polgári leányi.-kolauak, a gyulai ipartestületnek az elag­gott iparosok segély alapja javára, a gyulai ta­nítók egyesületének és a magyarországi munká­sok rokkant és nyugdijegyesületének a gyulai fiókpénztárhoz 25—25 korona, időközi adomá­nyozásokra 707.04 korona, összesen 2857 K 04 fillér. Elnöknek lelkes éljenzések között közfel­kiáltással egyhangúlag újra Dr. Lukács György, igazgatósági tagokul pedig titkos szavazás mellett de szintén az összes szavazatokkal Bodoki Kál­mán, Dobay Ferenc, Kliment Ferenc, Dr. Ladies László, Dr. Lukács György és Weisz Mór volt igazgatósági tagok választattak meg. Ezzel a köz­gyűlés alig félórai tanácskozás után befejeztetett. Tilos a jövő termés adás-vétele. A kor­mány rendeletet bocsájtott ki, amelyben eltiltja a jövő terméssel való spekulációt. A rendelet szerint tilos és semmis az olyan szerződés, amely a magyar szent korona országaiban az 1915. évben betakarítandó következő mezőgazőasági terményeknek, úgymint búzának, rozsnak, két­szeresnek, árpának, zabnak, tengerinek, hüvelye­seknek, repcének, olajmagvaknak és burgonyának átalányban történő vagy az ily termés reményé­nek meghatározott áron való adás-vételére vonat­kozik. — Ez a tilalom a kertészeti termények­nek, különösen a bornak és a gyümölcsnek adás-vételére nem terjed ki. Eltiltja a rendelet a folyó évben betakarítandó mezőgazdasági termé­nyeknek bármely más módon való eladását is. Aki ilyen ügyletekben közreműködik — kihágást követ el. A rendeletnek visszaható ereje van. Holnap estig bejeientendők a liszt és ga­bona készletek. Lapunk múlt heti számában részletesen ismertettük a kormány azon intézke­dését, mely szerint a magánháztartásokban fel­halmozott liszt és gabonakészlet feleslegek a vá­rosházán három nap alatt bejelentendők. Holnap, hétfőn jár le az utolsó bejelentési határidő. Aki addig állampolgári kötelességének nem tesz ele­get, súlyos büntetésen kívül az elrejtett készlet elkobzásának is kiteszi magát. Miután a bejelen­tés tekintetében még mindig vannak kételyek és pedig úgy a hatóságok, mint a közönség köré­ben, tájékozásul közöljük, hogy háztartási szük­séglet cimén a közzétett hirdetmény szerint senki sem tarthat több gabonát vissza, mint amennyinek ezen a címen való visszatartása a rekviráláskor megállapittatott. Akinek gabonája és lisztje van, annyival kevesebb lisztet tarthat vissza, mint amennyi lisztje van. Akinek csak lisztje van, ebből csak annyit tarthat vissza, hogy a liszt keverésre érvényben álló szabályok sze­rint a háztartásban élőkre a f. évi augusztus 15-ig számítva, havonként és fejenként hat kilogramm liszt jusson. Minthogy ez utóbbi rendelkezés mi­kénti értelmezése tekintetében arra figyelemmel, hogy a pénzügyministernek egyik rendelete sze­rint nem hat, hanem 18 kilogramm veendő fe­jenként és havonként a szükséglet megállapítá­sánál alapul — kételyek támadtak, ennélfogva a földmivelésügyi minister alábbi felvilágosítást adta ki a vármegyei alispánok utján : Felmerült kérdés folytán tájékozásul értesítem, hogy a ga­bona és liszt bejelentésére vonatkozó rendeletem akként értelmezendő, hogy a rekviráláskor ház­tartási szükségletekre már jogosan visszatartott gabonából őrletett liszt egész mennyisége vissza­tartható, vagyis visszatartható akkor is, ha az több mint fejenként és havonként hat kiló. (Ez a rendelkezés tehát kizárólag azokra vonatkozik, akiknél a rekvirálás már a múlt hóban megtör­tént). A fejenként és havonként hat kilogramm visszatartása nem ezen esetekre, hanem azokra szól, akik nem a rekviráláskor visszahagyott ga­bonából őrölt lisztet, hanem vásárolt lisztet tartanak Megjegyeztetik, hogy ez utóbbi eset­ben a fejenként és havonkénti hat kilogrammon felüli készlet bejelentése kötelező ugyan, de ez még nem azt jelenti, hogy a gazdasági bizottság a felektől a készletet el fogja venni. Legfelebb arról lehet szó. hogy a lényeges többletek fog­nak a törvényhatósági szükségletbe esetleg be­számíttatni. De még ebben az esetben is, a mező gazdasággal fog alkozóknál, továbbá mindennemű munkásoknál a vásárolt lisztből is annyi hagyat­nék vissza, mint amennyi a rekviráláskor vissza­hagyott gabonából készült lisztből azon község­ben jogosan visszatartható. Körirat. Szállítási visszaélések tárgyában Debreczen sz. kir. város törvényhatósága azt a határozatot hozta, hogy megdöbbenésének jegy­zőkönyvileg ad kifejezést, midőn a magyar ipar­és kereskedelem tisztes hírnevét sárba tipró tet­teseket és bűntársait a nemzet közmegvetése elé állítja és elvárja az igazságszolgáltatástól, hogy ellenük a törvénynek mentséget és enyhítő kö­rülményt nem ismerő szigorát alkalmazva példát statuáljon a hazaárulók méltó ntegbünhödésére. Ezt a határozatát nevezett törvényhatóság ha­sonló határozat meghozatala céljából megküldötte Békésvármegye törvényhatóságának is. A kukorica liszt maximális árának megál­lapítása tárgyában az ármegállapitó bizottság a f. hó 13. napján Kéry Gyula főispán elnöklete alatt tartott ülésében határozván, a tengeri liszt maximális árát április hóra métermázsánkint 41 kor. 70 f, mig május hóra 39 kor. 80 fillérben állapította meg. Mennyi a liszt maximális ára? A m. kir. minisztériumnak 1114—915. M. E. számú ren­delete szerint az egyes lisztfajtok legmagasabb ára percentuális megjelöléssel módosult, arra való tekintettel is, hogy a forgalomba hozható liszt keverési aránya megváltozott. Ugyanezen rendelet szerint a vármegyei ármegállapitó bizott­ságnak kötelességévé tétetett, hogy a tengeriliszt legmagasabb árát újból állapítsa meg. Ez utóbbi meg is történt. De hogy a többi lisztfajtákért a vármegyében ezidőszerint milyen legmagasabb ár követelhető, az sehol sincs megállapítva és úgy az ellenőrzésre hivatott hatóságok, mint a közön­ség teljesen tájékozatlan e tekintetben. Azt hisz— szűk, hogy a kiszámítást az ármegállapitó bizott­ságnak kellene nyilvánosságra hozni és a helyi hatóságoknak a közönséget tájékoztatni róla. A Gyulán most felragaszokon közétett árak ugyanis nem a vármegyében követelhető legmagasabb liszt árakat jelentik, hanem a Gyula városa által forgalomba hozott hatósági liszt legmagasabb árát. Szerkesztői üzenet. W. M. Nem szigorú mértékkel mérve is, nem közölhetők. Arra a kérdésére, hogy írjon és küldjön-e még többet is, határozott <nem»-mel válaszolunk. Z. A. «Egy barátomhoz» gyenge s messze mögötte marad a közölhetés mértékének. Patkányfogó kutya megvételre kerestetik. HT Ajánlatok a városházával szemben levő dohánytőzsdében tehetők. 861--1 Törvényszéki csarnok. Ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter dr Lusztig István ügyvédet a gyulai kir. járás­bírósághoz ideiglenes ügyészségi megbízottul ren­delte ki. Bírói kinevezések. A király dr. Madarász Kálmán gyulai törvényszéki bírót a VI. fizetési osztályba sorozott tanácselnökké nevezte ki; Ko­vács Lajos szeghalmi járásbirónak pedig a kir. ítélőtáblái bírói címet és jelleget adományozta. Heti bünkrónika. A törvény ismerőse. Szujó Imre endrődi illetőségű napszámos olyan egyszerű ember volt, mint régen Dioge­nes, aki tudvalevőleg hordóban lakott és egyet­len vagyonát, ivópoharát is eldobta, amikor egyszer meglátott valakit, amint a tenyeréből ivott vizet Szujó Imre még ezt az egyszerüsé- séget is felülmúlta, mert Diogénesnek leg­alább lakóhelye volt, habár csak egy hordóban is. Szujó Imrének meg még ilyen sem volt —

Next

/
Thumbnails
Contents