Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-18 / 16. szám
3ULYI1. évfolyam €tyula, 1915 április 18 10. szánt. Egé*z évre ... Fél évre ........ Év negyedre _ .. . 10 K — f ... 5 K - f ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. G>ula város kenyér- és liszt ellátása. Nincs ember a mai nemzedék tagjai közül, aki elképzelte volna, hogy elkövetkezik Magyarországon olyan idő, mikor nemcsak pénzre, hauem hatósági utalványra is szüksége lesz az embernek, ha kenyeret, vagy egy kiló lisztet akar vásárolni. A most dúló világháború azonban, fájdalom, sok minden, eddig lehetetlennek hitt dologra megtanított bennünket. Ebben a háborúban nemcsak a katonák a legnagyobb hősök, hanem az itthon maradt polgárok is. A katona szenved, küzd, vérzik és esetleg meghal, de a családanyának élni kell és élelmet adnia gyermekeinek. Ez pedig a meghalásnál is nagyobb művészet a mai viszonyok között, amikor még az is szűkölködik, akinek eddig bőven kijutott minden jóból. A csaknem minden oldalról ellenségtől körülvett országunkban, dacára annak, hogy őstermelő állam vagyunk, aránylag korán érezhetővé vált a gabonanemüek, különösen a kenyérmagvak készletének rohamos apadása. A nagyarányú fogyasztást a múlt évi gyenge termésen kívül tudvalevőleg az okozta, hogy a tengerentúli behozataltól szintén elzárt szövetségesünket és Ausztriát is nagyrészt nekünk kellett kenyérmagvakkal ellátnunk. Vigasztaló s egyben megnyugtató az, hogy takarékos beosztás mellett a kenyér és minden egyéb élelmiszer szükséglet, az idei függő termés betakarításáig és rendelkezésre állásáig minden körülmények között biztosítva van és hogy ellenségeink számításos törekvése, hogy az ország népét kiéheztessék, semmi esetre sem fog bekövetkezni. A gabona készletek csökkenése azonban arra indította a kormányt, hogy az ország élelmezésének az uj termésig leendő feltétlen biztosítása céljából különböző intézkedéseket léptessen életbe. Ezek, az okszerű gazdálkodás és legszélsőbb takarékosság elvein épült intézkedések eleinte tágabb keretek között mozogtak, később szigorúbb rendszabályok alkalmazását kívánták meg. A legutolsó ilyen kormányintézkedés szerint elő van írva, hogy úgy a közfogyasztásra szánt, mint a magán háztartásokban a búzaliszt milyen pótlóanyagokkal vegyítve használható főzésre és kenyérsütésre, sőt az ilyen kevert lisztekből is csupán személyenként és ha- vonkint számitva, 6 kilogramm liszt tartható készletben, az ezt meghaladó mennyiség pedig készpénzfizetés ellenében átengedendő az állam által e célra kijelölt Országos Gazdasági Bizottságnak. Átengedendő pedig oly célból, hogy nevezett bizottság az igy feleslegként bejelentett gabonát és lisztet, a helyi hatóságok közvetítésével, az ország azon részeibe eljuttassa, ahol még ennyi sem jut egy-egy személy élelmezésére az ottani készletekből. Ennek a legújabb rendeletnek azzal a részével, hogy egy ember havonta csak hat kilogramm lisztet kaphat, sokan, — különösen a földmiveléssel foglalkozók, elismerjük, hogy indokoltan, nincsenek megelégedve. Ezek ám nem gondolják meg, hogy a kormány ennél a kevésnek mondott súly megállapításnál számot vetett az ország szűkös gabonakészletével ; nem gondolnak továbbá arra, hogy a harctéren küzdő, sokszor emberfeletti nélkülözéseket kiálló katona napi kenyóradagja negyven deka. Akkor tehát Gyulán, ahol a családfő a három hónapos gyermek részére is havi hat kiló lisztet vásárolhat, a szűk viszonyok számításba vétele mellett, ez a mennyiség elegendő lehet. — Vannak nagyétü emberek, azoknak nem árt, ha a kevesebb napi kenyéradag révén, tudomást szereznek a háborúról. 4 Mint említettük, a gabonának liszt és kenyér alakjában való közfogyasztásra bocsátását az állam tartotta fenn magának és a lakosság élelmezését a helyi hatóságok utján gyakorolja. E végből minden törvényhatóság tartozott bejelenteni, mennyi gabonára van szüksége ?, lakosság élelmezésére az uj termés betakarításáig. TÁRCA. Ima, Isten ! Ha igaz, hogy éltél s élsz is örökre S igaz, hogy védtél ezer éven át Ha Te belátsz a hii magyar lélekbe, Mely hittel, buzgón, bátran néz reáá: Isten, véáá e hazát ! Isten ! Ha él előtted, él a szent igazság Es szent a vér, mit érte ember ont, Ha azt nem védeá, ki ellened pogány S mit teremtettél, mindent összeront: Isten, védd meg e hont! Isten ! Ha szellem, a hit még szent előtted S látod a barbár vad viadalát, Ha a jogot már álmainkba szőtted S a hont szeretni megparancsolod: Isten ! Isten, védd meg e hazát! Sátori Gusztáv. A száz éves Újkígyós. Békésvármegye egyik virágzó nagyközsége ez évben érte fennálásának századik évfordulóját. Az 1885. évben telepítette le Wenckheim József Antal gróf a mai Újkígyós első lakóit kigyósi birtokán mint dohánykertészeket, a kik az uradalomnak a kézi munkaerőt is szolgáltatták Szinmagyar családok voltak a letelepültek a Tisza mellől Szeged és Mindszent környékéről. Az 1818. évben, hogy a lakosok lelki szükségleteiről is gondoskodjék a nemes gróf, plébániát állított és templomot építtetett, a mely Í858-ig szolgált a kigyósiaknak imádságos helyül. Az 1858. évben a patronus és részben a lakosok építették a ma is fennálló díszes templomot. A község lakosai kezdetben 40, majd újabb 30 esztendőre szerződtek földes urukkal, mig a végleges letelepülés 1884-ben következett be Az alapításkor minden egyes letelepült család közvetlenül háza mellett 5 hold földet kapott s ezért Újkígyós, jóllehet Békésmegyében a kisebb községek közé tartozik, mégis alig van amelyik kiterjedtségre túlhaladná Utcái — mint általában az újabb telepítéseknél tapasztalhatjuk — nyil egyenesek és gondozottak. Ez utóbbi tekintetben sokat köszönhet a község jóemlékü Wieland Károly volt és mostani jegyzőjének : Pain Ká- rolynak, akik semmi fáradságot nem kíméltek s utóbbit semmi gáncsoskodás nem tudott vissza tartani, hogy a községet külső képében is minél rendezettebbé és csinosabbá tegye. Jóllehet a mostani idő nem alkalmas az ünneplésre, a község képviselőtestülete a jelentős évforduló mellett nem akart szó nélkül elhaladni, azért úgy határozott, hogy mellőzve minden zajos ünnepséget, Kovács Mártont a plébánost hálaadó istentisztelet tartására kérte fel, és a község megalapozójának örökösét és mindenkor nemesszivü jótevőjét: özv. 'Nenckheim Fngyesné grófné Wenckheim Krisztina grójnőt feliratban hódolattal üdvözli. A hálaadó isten- tisztelet és a felirat átadása e hó 11-én ment végbe. A képviselőtestület d e. 9 órakor díszközgyűlést tartott, a melynek egyetlen tárgya az átadandó felirat felolvasása és elfogadása volt. Utána 10 órakor volt a hálaadó istentisztelet, a melyen özv. Wenckkeim Fngyesné grófné is részt vett, a misét Spett Gyula nagyváradi apátkanonok celebrálta, a gyönyörű alkalmi beszédet pedig Kovács Márton plébános mondotta, mélyen meghatva az ájtatos közönséget. A hálaadó istentisztelet után a plébánián fogadta özv. Wenckheim Frigyesné grófné a község képviselőtestületét, a mely átadta hálájának és ragaszkodásának kifejezése mellett a díszes albumban elhelyezett feliratot. A felirat hálával és meleg érzéssel emlékezik meg az alapitó Wenckheim József Antal grófról s ugyancsak a hála és ragaszkodás szava csendül ki abból a részből, a mely a mostani földes úrról özv. Wenckheim Frigyesné grófnőről szól. A felirat tartalma a következő : Nagyméltóságu Grófné! Kegyelmes Asszonyunk ! Isten irgalmából és jótevőink kegyességéből községünk ez évben száz esztendők évfordulóját tölti be. Ha idegenül nézzük ezt a hideg száz esztendőt, egy község életében nem nagy időnek tarthatjuk, de mikor rólunk, a mi községünkről van szó, mindjárt melegebben érzünk s a múltnak és jövőnek a mesgyéjénél egy pillanatra megállapodunk. Önkéntelenül is azok felé fordul hálás teXja.p-a.jQ.J3c mai szama O oldal.
