Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

6

Békés

1915. április 11.

letben és pedig ezidőszerint csak két minőség használható kereretlen állapotban : a nullás búzaliszt és tengeriliszt. A többi lisztfajták csak a következő keverési arányban hozhatók forgalomba: 1. kevert főzöliszt: 50% búza 50% árpa. 2. kevert főzőliszt 50% búza 50% tengeri. 3. kevert kenyérliszt: 30% búza, 20% árpa, 50% tengeri.

4. kevert kenyérliszt: 20% búza, 30% árpa, 50% tengeri. 5. kevert kenyérliszt: 30% rozs, 20% árpa, 50% tengeri. 6. kevert kenyérliszt : 20% rozs, 30% árpa és 50% tengeri. Akinek tehát csak tiszta búzából vagy tiszta árpából való főző- és kenyérlisztje van, az nem tarthat ebből a minőségből fejenkint és havonkint 6 kilogrammot vissza, hanem ennek csak 50°/o-át. A polgármester hirdetménye a következőket tartalmazza: 1. Mindazok, akiknek búzából, árpából, rozsból vagy ezekből előállított lisztből olyan készletük van, amely a folyó év termésének a betakarításáig a saját háztartásuk és gazdaságuk céljára szükséges mennyiséget meghaladja (1. alább a 5. és 7. pontot) kötelesek ezt a készletüket a 2. pontban említett hatóságnál 1915. évi április 17., 18., 19. napjain bejelenteni, mert azok, akik a bejelentést elmulasztják, kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9 §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni és a be nem jelentett, elrejtett, vagy eltitkolt készletüknek a ház vagy gazdasági szükségletet meghaladó részét a hatóság, a törvény értelmében, a kihágási eljárás során el fogja kobozni. 2. A készletet Gyula város tanácsánál (Nádházy Gyula v. I. aljegyző hivatalos helyiségében) a hivatalos órák alatt akár szóval, akár Írásban lehet bejelenteni. 3. A bejelentett készletet az Országos Gazdasági Bizottság részére zár alá vettnek kell tekinteni, mihez képest a birtokos azzal, a bejelentéstől kezdve nem rendelkezhetik, hanem köteles azt az Országos Gazdasági Bizottság részére megőrizni és felhívásra a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetés ellenébeu a 240—1915. M. E. sz. és 610—1915. M. E. sz. rendeletek értelmében átszolgáltatni. 4. Az elrejtett és eltitkolt készletek a bejelentésre kitűzött 3 nap eltelte után, hatóságilag a pénzügyőrök által is nyomoztatni fognak. Azokat, akik a bejelentést elmulasztják, készletüket elrejtik vagy eltitkoljak, joga van a hatóságnál bárkinek feljelenteni. A kihágási eljárás során elkobzott készlet értékének egy ötödé a feljelentőt illeti. 5. Az, aki a hatóság által már előbb felhivatott készletének bejelentésére és feltárására, a készletének bejelentését és feltárását elmulasztotta, készletét elrejtette, vagy eltitkolta, ha most a bejelentésre kitűzött 3 nap alatt önként megteszi, azért, mert az előző felhívás dacára a bejelentést addig elmulasztotta, nem esik büntetés alá és készlete nem kobozta- tik el, hanem az Országos Gazdasági Bizottság által készpénzfizetés ellenében átvétetik. Háztartási szükséglet címén senki sem tarthat több gabonát vissza, mint amennyinek ezen címen való jogosult visszatartása a rtquiráláskor megállapit- tatott. Akinek gabonája és lisztje van, annyival kevesebb gabonát tarthat vissza, mint amennyi lisztje van. Akinek csak lisztje van, ebből annyit tarthat vissza, hogy a lisztkeverésre érvényben levő szabályok megtartásával a háztartásban élőkre a folyó évi augusztus hó 15-ig számítva, havonkint és fejenkint 6 kgr. liszt jusson. 7. Gazdasági szükséglet címén visszatartható árpából a vetőmag, továbbá valamennyi terményből a f. év. augusztus 15-ig számítva, a gazdasági cselédek konventiója, az aratók és egyéb élelmezési kötelezettséggel, vagy terménybeli járandósággal alkalmazott vagy alkalmazandó munkásoknak a helyi szokás szerint szintén a folyó évi augusztus 15-ig számba vett szükséglete. Akinek több helyen van gazdasága, az egyik gazdaságában fennálló és a fentebb említett számításba vett szükségletére a másik gazdaságában levő készletet jogosan tarthatja vissza. 8. A malmoknak azon gabona és lisztkészleteket, amelyek már a

polgári vagy katonai hatóság rendelkezése alatt állanak, bejelenteniök nem kell, valamint nem kell bejelenteni a kereskedőknek, szatócsoknak, pékeknek s általában azoknak, akik a liszt feldolgozásával, vagy forgalomba helyezésével foglalkoznak, azt a iisztkészletet, amelyet már hatósági intézkedés következtében kaptak. Minden más, eddig még be nem jelentett készlet bejelentendő.

A köröstarcsai tanyák vasúti állomástól Köröstarcsa községházáig vezetendő vicinális köz- utszakasznak kiépítése tárgyában — amint már megírtuk — a község azt kérte, hogy a szóban levő 9 kilométer hosszú útszakasz ne makadám- szerüleg építtessék, hanem termés kövei burkol- tassák. A minister csakis a belső vagyis az átkelési szakaszra nézve hajlandó a kérelmet teljesíteni és a szükséges mennyiségű cyklops követ önköltségi árban adja az esetben, ha a község a makadám és a cyklops kőburkolat költsége közti különbözetet megtéríti. Ez esetben a községnek 40.000 koronában megállapított hozzájárulása 52000 koronára emelkedik, azonban ez a több költség megtérül azáltal, hogy a fenntartási költség aránytalanul kevesebb, mert a cyklops kővel burkolt ut a legjobbak közzé tartozik. A képviselőtestületnek tehát ebben a kérdésben uj határozatot kell hozni. A külső szakaszon a termés kővel való burkolásnál a makadam utat sokkal megfelelőbbnek tartja a minister, mert a termés kő hamarabb romlik és újjá építése rövid idő alatt szükségessé válik, ezzel szemben a makadám ut kellő gondozás mellett állandóan jókarban tartható.

Szőlőink megmunkálása, a háborús esztendőt ben. Ma minden talpalatnyi földre szükségünk van, hogy azon liszttermékeket, vagy egyéb olyan élelmi cikkeket termeljünk, melyek a mai drágaság és szükség közepette megélhetésünket biztosítsák addig is, amig a világpiacok áruforgalma megin- felszabadul. Fel kellene tehát használni szőlőterületeinket is arra, hogy a sorközökben, utak szélén korai burgonyát, vagy zöldségfélét termesszünk. Minthogy azonban a szőlővel egyazon területen ültethető növények ezidei megmivelése nagyobb munkaerőt és kiadást okoz, mindkettővel pedig takarékoskodnunk kell, magában a szőlőben a mellőzhetlen óvi idénymunkálatok közül csupán a legszükségesebbeket szabad végeznünk. Az amngy is oly sok áldozatokat igénylő szőlőterületek nagyobitását- jobb időkre hagyhatjuk. A metszési miveletek sorából is a legkevesebb munkát igénylő, megszokott, legegyszerűbb módokat kell alkalmaznunk. Ha talán egyik-másik borvidéken szakavatott kezek hiányoznának, az itthonmaradt öregebb gazdák néhány értelmesebb asszonyt, vagy katonasorba nem került legényt oktassanak be a metszési fogásokra. Ezirányban az egyes megyék gazdasági egyesületei is szívesen támogatják a hozzájuk forduló szőlősgazdaközönséget. Hogy pedig a szőlő gyengébb megmunkálása dacára is jó termést adjon, k. holdanként legalább 300 kg. ammóniák szuperfoszfátot, homokon pedig még 100 kg. kálisót hintsünk el most tavasszal a lemélyitett sorközökbe. Az országos magyar gazdasági egyesület múlt évi szőlő- mütrágyázási kísérletei is tanúsítják, hogy a mü- tragyázott szőlők 300—800 koronával nagyobb jövedelmet, adnak mint a nem mütrágyázottak.

Az ivánfenéki ármentesitö társulat még az

1910. évben az alispán által kiadott engedély okiratban jogot nyert arra, hogy a Sebes és a Hamas Körözs jobbpartjára eső árterületén ösz- szegyülemlő káros belvizeket az elvágott holt kanyarokba vezesse, raktározza és alkalmas időben az említett Körözsökbe bevezethesse. Ugyanekkor köteleztetett a társulat arra is, hogy a vízátvezetésnek céljaira a holt kanyarok medrére nézve megszerzendő szolgalmi jognak hatóságilag leendő letárgyalhatása végett az engedélyezési eljárás folyamatba tételét kérelmezze. A társulat ennek a rendelkezésnek eleget tett és a szóban levő kérelmet a vármegye alispánjához beterjesztvén, az eljárás több helyszíni tárgyaláson lefoly- tattatott. Annak eredményéhez képest a vármegye alispánja még az 1912. évben hozott határozatával kimondotta, hogy a nevezett társulat a határozatban megállapított kártalanítási összegek lefizetése mellett szolgalmi jogot nyer arra, bogy Mezőtúr város valamint Endrőd község határában fekvő Hármaskörözsi 23 számmal jelölt

u. n. peresi átvágásának létesítése folytán holttá vált Körözs mederben levő, illetőleg ahhoz tartozó azon földterületeket, amelyek Békésvármegye alispánja által kiadott, a fent említett engedély- okirat értelmében a holt mederben a haltenyász- tés érdekéből minden évben május 1-től október 1-ig visszatartandó víznek 78—87 m. Adria feletti magasságban megállapított felszíne és azon viz felszíne közzé esnek, amelyet a társulat az engedély okirat szerint a holt mederben raktározhat és amely víznek .egnagyobb magassága 82 méterben Adria felett van megállapítva, viz raktározásra használhassa, illetőleg vízzel elboríthassa és a szükséghez képest vízzel elborítva tarthassa. Ezen rendelkezés folytán Mezőtúr város határában 150, mig Endrőd község határárában 17 fö ldbirtokosnak a határozatban részletesen kör ül irt területére nyert a társulat szolgalmi jogot. A határozatban az eljárásokon alkalmazott 4 szakértő becsűje alapján részletesen meg lett állapítva a kártalanítási összeg kertitalaj, szántó, rét és legelő után. A kártalanítási összeg egyszersmindenkorra fizetendő a társulat által az 1899 évtől mint a hasznalatbavétel idejétől számított 6%-os kamataival. Természetes, hogy az alispánnak határozata ellen egy nagy csomó felebbezés adatott be a közigazgatási bizottsághoz, részben a szolgalmi jog megadása, részben pedig azért, mert a kártalanítás összegét kevésnek tartották. A felebbezők azt is kérték, hogy ha a szolgalmi jog megadatik, úgy azon területekre is terjesztessék ki, amelyek halász- vizzel vannak borítva. A társulat pedig amiatt felebbezett, hogy a fizetendő kamat ne 6, hanem 5%-ban állapíttassák meg. A közigazgatási bizottság az utóbbi felebbezésnek helyt adott, azonban a többi felebbezéseket elutasította és a vármegye alispánjának határozatát hagyta helyben. A közigazgatási bizottság határozatába fe- lebbezök nem nyugodván meg, azt felebbezték a főldmivelésügyiminiszterhez. A miniszter döntését több mint két évi megfontolás után végre meghozta és annak eredménye szerint a közigazgatási bizottságnak illetőleg a vármegye alispánjának határozatát helybenhagyta, kimondván a miniszter azt, hogy a lefolytatott eljárás keretébe nem is tartozott az a kérdés, hogy a társulat jogosult e és ha igen, mily mértékben a bolt kanyart a vizvezetés céljaira igénybe venni, hanem csupán a kártalanítás mérve felett való határozat hozatal állott a hatóság jogában. Ugyancsak nem tartozott az eljárás keretébe az a kérelem sem, hogy a holt kanyar vizszine, az engedélyokirat határozmányaitól eltérőleg állapíttassák meg, mert ez külön eljárás keretébe tartozik. Amennyiben pedig a társulat az engedélyezettnél magasabban tartaná a vizet, az ellen érdekeltek, esetenként hatósági jogsegélyt vehetnek igénybe s kártalanítási igényeikkel bírói útra léphetnek.

— Legyünk takarékosak a táplálkozásban.

A jelen háborús viszonyok között hazafias kötelesség, hogy minden téren, de első sorban a mindennapi élelmezésben szigorú takarék03sagot gyakoroljunk úgy a konyhában, mint az étkező asztalnál. Az éleln iszerekkel való pazanas ma valósággal bűn, melyet a nélkü ózni kénytelen embertársakkal szemben követünk el. Etelmaradékok megóvaiidók/elfogyasztandók, az emberi fogyasztásra alkalmatlanok, s az összes konyhahullade- kok pedig a háziállatokkal etetendök fel. A lefölözött tejet ellenben aiudtej és tehéntúró alakjában fordítsuk sajat élelmezésünkre, ahelyett hogy a háziállatokkal etetnők fel. Ha nem bánunk kellő takarékossággal az élelmicikkekkei, azoknak