Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

6 Békés 1915. április 11. letben és pedig ezidőszerint csak két minőség használható kereretlen állapotban : a nullás bú­zaliszt és tengeriliszt. A többi lisztfajták csak a következő keverési arányban hozhatók forgalomba: 1. kevert főzöliszt: 50% búza 50% árpa. 2. ke­vert főzőliszt 50% búza 50% tengeri. 3. kevert kenyérliszt: 30% búza, 20% árpa, 50% tengeri. 4. kevert kenyérliszt: 20% búza, 30% árpa, 50% tengeri. 5. kevert kenyérliszt: 30% rozs, 20% árpa, 50% tengeri. 6. kevert kenyérliszt : 20% rozs, 30% árpa és 50% tengeri. Akinek tehát csak tiszta búzából vagy tiszta árpából való főző- és kenyérlisztje van, az nem tarthat ebből a minőségből fejenkint és havonkint 6 kilogram­mot vissza, hanem ennek csak 50°/o-át. A pol­gármester hirdetménye a következőket tartalmazza: 1. Mindazok, akiknek búzából, árpából, rozsból vagy ezekből előállított lisztből olyan készletük van, amely a folyó év termésének a betakarítá­sáig a saját háztartásuk és gazdaságuk céljára szükséges mennyiséget meghaladja (1. alább a 5. és 7. pontot) kötelesek ezt a készletüket a 2. pontban említett hatóságnál 1915. évi április 17., 18., 19. napjain bejelenteni, mert azok, akik a bejelentést elmulasztják, kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9 §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel fognak büntettetni és a be nem jelentett, elrejtett, vagy eltitkolt készletüknek a ház vagy gazdasági szükségletet meghaladó részét a ható­ság, a törvény értelmében, a kihágási eljárás so­rán el fogja kobozni. 2. A készletet Gyula város tanácsánál (Nádházy Gyula v. I. aljegyző hivata­los helyiségében) a hivatalos órák alatt akár szóval, akár Írásban lehet bejelenteni. 3. A beje­lentett készletet az Országos Gazdasági Bizottság részére zár alá vettnek kell tekinteni, mihez ké­pest a birtokos azzal, a bejelentéstől kezdve nem rendelkezhetik, hanem köteles azt az Országos Gazdasági Bizottság részére megőrizni és felhí­vásra a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetés ellenébeu a 240—1915. M. E. sz. és 610—1915. M. E. sz. rendeletek értel­mében átszolgáltatni. 4. Az elrejtett és eltitkolt készletek a bejelentésre kitűzött 3 nap eltelte után, hatóságilag a pénzügyőrök által is nyo­moztatni fognak. Azokat, akik a bejelentést el­mulasztják, készletüket elrejtik vagy eltitkoljak, joga van a hatóságnál bárkinek feljelenteni. A kihágási eljárás során elkobzott készlet értékének egy ötödé a feljelentőt illeti. 5. Az, aki a ható­ság által már előbb felhivatott készletének beje­lentésére és feltárására, a készletének bejelentését és feltárását elmulasztotta, készletét elrejtette, vagy eltitkolta, ha most a bejelentésre kitűzött 3 nap alatt önként megteszi, azért, mert az előző felhívás dacára a bejelentést addig elmulasztotta, nem esik büntetés alá és készlete nem kobozta- tik el, hanem az Országos Gazdasági Bizottság által készpénzfizetés ellenében átvétetik. Háztar­tási szükséglet címén senki sem tarthat több ga­bonát vissza, mint amennyinek ezen címen való jogosult visszatartása a rtquiráláskor megállapit- tatott. Akinek gabonája és lisztje van, annyival kevesebb gabonát tarthat vissza, mint amennyi lisztje van. Akinek csak lisztje van, ebből annyit tarthat vissza, hogy a lisztkeverésre érvényben levő szabályok megtartásával a háztartásban élőkre a folyó évi augusztus hó 15-ig számítva, havonkint és fejenkint 6 kgr. liszt jusson. 7. Gazdasági szükséglet címén visszatartható árpából a vetőmag, továbbá valamennyi terményből a f. év. augusztus 15-ig számítva, a gazdasági cselé­dek konventiója, az aratók és egyéb élelmezési kötelezettséggel, vagy terménybeli járandósággal alkalmazott vagy alkalmazandó munkásoknak a helyi szokás szerint szintén a folyó évi augusz­tus 15-ig számba vett szükséglete. Akinek több helyen van gazdasága, az egyik gazdaságában fennálló és a fentebb említett számításba vett szükségletére a másik gazdaságában levő készle­tet jogosan tarthatja vissza. 8. A malmoknak azon gabona és lisztkészleteket, amelyek már a polgári vagy katonai hatóság rendelkezése alatt állanak, bejelenteniök nem kell, valamint nem kell bejelenteni a kereskedőknek, szatócsoknak, pékeknek s általában azoknak, akik a liszt feldol­gozásával, vagy forgalomba helyezésével foglal­koznak, azt a iisztkészletet, amelyet már hatósági intézkedés következtében kaptak. Minden más, ed­dig még be nem jelentett készlet bejelentendő. A köröstarcsai tanyák vasúti állomástól Köröstarcsa községházáig vezetendő vicinális köz- utszakasznak kiépítése tárgyában — amint már megírtuk — a község azt kérte, hogy a szóban levő 9 kilométer hosszú útszakasz ne makadám- szerüleg építtessék, hanem termés kövei burkol- tassák. A minister csakis a belső vagyis az át­kelési szakaszra nézve hajlandó a kérelmet tel­jesíteni és a szükséges mennyiségű cyklops követ önköltségi árban adja az esetben, ha a község a makadám és a cyklops kőburkolat költsége közti különbözetet megtéríti. Ez esetben a községnek 40.000 koronában megállapított hozzájárulása 52000 koronára emelkedik, azonban ez a több költség megtérül azáltal, hogy a fenntartási költ­ség aránytalanul kevesebb, mert a cyklops kővel burkolt ut a legjobbak közzé tartozik. A képvi­selőtestületnek tehát ebben a kérdésben uj hatá­rozatot kell hozni. A külső szakaszon a termés kővel való burkolásnál a makadam utat sokkal megfelelőbbnek tartja a minister, mert a termés kő hamarabb romlik és újjá építése rövid idő alatt szükségessé válik, ezzel szemben a makadám ut kellő gondozás mellett állandóan jókarban tartható. Szőlőink megmunkálása, a háborús esztendőt ben. Ma minden talpalatnyi földre szükségünk van, hogy azon liszttermékeket, vagy egyéb olyan élel­mi cikkeket termeljünk, melyek a mai drágaság és szükség közepette megélhetésünket biztosítsák addig is, amig a világpiacok áruforgalma megin- felszabadul. Fel kellene tehát használni szőlőterü­leteinket is arra, hogy a sorközökben, utak szélén korai burgonyát, vagy zöldségfélét termesszünk. Minthogy azonban a szőlővel egyazon területen ültethető növények ezidei megmivelése nagyobb munkaerőt és kiadást okoz, mindkettővel pedig takarékoskodnunk kell, magában a szőlőben a mellőzhetlen óvi idénymunkálatok közül csupán a legszükségesebbeket szabad végeznünk. Az amngy is oly sok áldozatokat igénylő szőlőterü­letek nagyobitását- jobb időkre hagyhatjuk. A metszési miveletek sorából is a legkevesebb munkát igénylő, megszokott, legegyszerűbb mó­dokat kell alkalmaznunk. Ha talán egyik-másik borvidéken szakavatott kezek hiányoznának, az itthonmaradt öregebb gazdák néhány értelmesebb asszonyt, vagy katonasorba nem került legényt oktassanak be a metszési fogásokra. Ezirányban az egyes megyék gazdasági egyesületei is szívesen támogatják a hozzájuk forduló szőlősgazdaközön­séget. Hogy pedig a szőlő gyengébb megmunká­lása dacára is jó termést adjon, k. holdanként legalább 300 kg. ammóniák szuperfoszfátot, ho­mokon pedig még 100 kg. kálisót hintsünk el most tavasszal a lemélyitett sorközökbe. Az orszá­gos magyar gazdasági egyesület múlt évi szőlő- mütrágyázási kísérletei is tanúsítják, hogy a mü- tragyázott szőlők 300—800 koronával nagyobb jövedelmet, adnak mint a nem mütrágyázottak. Az ivánfenéki ármentesitö társulat még az 1910. évben az alispán által kiadott engedély okiratban jogot nyert arra, hogy a Sebes és a Hamas Körözs jobbpartjára eső árterületén ösz- szegyülemlő káros belvizeket az elvágott holt kanyarokba vezesse, raktározza és alkalmas idő­ben az említett Körözsökbe bevezethesse. Ugyan­ekkor köteleztetett a társulat arra is, hogy a vízátvezetésnek céljaira a holt kanyarok medrére nézve megszerzendő szolgalmi jognak hatóságilag leendő letárgyalhatása végett az engedélyezési eljárás folyamatba tételét kérelmezze. A társulat ennek a rendelkezésnek eleget tett és a szóban levő kérelmet a vármegye alispánjához beterjeszt­vén, az eljárás több helyszíni tárgyaláson lefoly- tattatott. Annak eredményéhez képest a várme­gye alispánja még az 1912. évben hozott határo­zatával kimondotta, hogy a nevezett társulat a határozatban megállapított kártalanítási össze­gek lefizetése mellett szolgalmi jogot nyer arra, bogy Mezőtúr város valamint Endrőd község ha­tárában fekvő Hármaskörözsi 23 számmal jelölt u. n. peresi átvágásának létesítése folytán holttá vált Körözs mederben levő, illetőleg ahhoz tar­tozó azon földterületeket, amelyek Békésvármegye alispánja által kiadott, a fent említett engedély- okirat értelmében a holt mederben a haltenyász- tés érdekéből minden évben május 1-től október 1-ig visszatartandó víznek 78—87 m. Adria fe­letti magasságban megállapított felszíne és azon viz felszíne közzé esnek, amelyet a társulat az engedély okirat szerint a holt mederben raktá­rozhat és amely víznek .egnagyobb magassága 82 méterben Adria felett van megállapítva, viz raktározásra használhassa, illetőleg vízzel elbo­ríthassa és a szükséghez képest vízzel elborítva tarthassa. Ezen rendelkezés folytán Mezőtúr vá­ros határában 150, mig Endrőd község határá­rában 17 fö ldbirtokosnak a határozatban részle­tesen kör ül irt területére nyert a társulat szol­galmi jogot. A határozatban az eljárásokon al­kalmazott 4 szakértő becsűje alapján részletesen meg lett állapítva a kártalanítási összeg kertita­laj, szántó, rét és legelő után. A kártalanítási összeg egyszersmindenkorra fizetendő a társulat által az 1899 évtől mint a hasznalatbavétel ide­jétől számított 6%-os kamataival. Természetes, hogy az alispánnak határozata ellen egy nagy csomó felebbezés adatott be a közigazgatási bi­zottsághoz, részben a szolgalmi jog megadása, részben pedig azért, mert a kártalanítás összegét kevésnek tartották. A felebbezők azt is kérték, hogy ha a szolgalmi jog megadatik, úgy azon területekre is terjesztessék ki, amelyek halász- vizzel vannak borítva. A társulat pedig amiatt felebbezett, hogy a fizetendő kamat ne 6, hanem 5%-ban állapíttassák meg. A közigazgatási bi­zottság az utóbbi felebbezésnek helyt adott, azonban a többi felebbezéseket elutasította és a vármegye alispánjának határozatát hagyta hely­ben. A közigazgatási bizottság határozatába fe- lebbezök nem nyugodván meg, azt felebbezték a főldmivelésügyiminiszterhez. A miniszter döntését több mint két évi megfontolás után végre meg­hozta és annak eredménye szerint a közigazga­tási bizottságnak illetőleg a vármegye alispánjá­nak határozatát helybenhagyta, kimondván a mi­niszter azt, hogy a lefolytatott eljárás keretébe nem is tartozott az a kérdés, hogy a társulat jo­gosult e és ha igen, mily mértékben a bolt ka­nyart a vizvezetés céljaira igénybe venni, hanem csupán a kártalanítás mérve felett való határozat hozatal állott a hatóság jogában. Ugyancsak nem tartozott az eljárás keretébe az a kérelem sem, hogy a holt kanyar vizszine, az engedélyokirat határozmányaitól eltérőleg állapíttassák meg, mert ez külön eljárás keretébe tartozik. Amennyiben pedig a társulat az engedélyezettnél magasabban tartaná a vizet, az ellen érdekeltek, esetenként hatósági jogsegélyt vehetnek igénybe s kártala­nítási igényeikkel bírói útra léphetnek. — Legyünk takarékosak a táplálkozásban. A jelen háborús viszonyok között hazafias köte­lesség, hogy minden téren, de első sorban a min­dennapi élelmezésben szigorú takarék03sagot gya­koroljunk úgy a konyhában, mint az étkező asz­talnál. Az éleln iszerekkel való pazanas ma való­sággal bűn, melyet a nélkü ózni kénytelen ember­társakkal szemben követünk el. Etelmaradékok megóvaiidók/elfogyasztandók, az emberi fogyasz­tásra alkalmatlanok, s az összes konyhahullade- kok pedig a háziállatokkal etetendök fel. A le­fölözött tejet ellenben aiudtej és tehéntúró alak­jában fordítsuk sajat élelmezésünkre, ahelyett hogy a háziállatokkal etetnők fel. Ha nem bánunk kellő takarékossággal az élelmicikkekkei, azoknak

Next

/
Thumbnails
Contents