Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-13 / 50. szám
1914 december 13. Békés 3 bandája, mivel a háború következtében felettük kivált- képen megnehezült az idők járása, egyebet nem áldozhat a haza oltárára, mint kenyérkereső szerszámját, a békés idők kedvelt nótafáját. A derék banda múlt vasárnap megjelent a Vöröskereszt kórházban s az ott kórágyon sinylődő hadfiaknak négy óra hosszáig jószivvel és ingyen húzta a kívánságuk szerinti nótákat. A betegek örömmel és hálásan hallgatták a régóta nélkülözött cigányzenét, némelyik jókedvében még a csárdást is kiaprózta. Tóniék ma délután a József szanatórium betegeit keresik fel. hogy a komor falak közzé egy kis vidámságot varázsoljanak. Nemes áldozatkészségük elismerést érdemel. A képviselőtestület december 7-én, hétfőn d. u. tartotta évi rendes közgyűlését, amely a népfölkelöi szemle céljaira lefoglalt városházi nagyterem helyett a vármegyeháza közgyűlési termében tartatott meg. A díszes teremben nem érezték elég otthonosan magukat a városatyák és sokakat feszélyezett az idegen környezet a felszólalásban. Alig jelent meg különben a képviselők negyedrésze, ezek is túl nyomó részben a főldmives osztályból. így esett meg, ami évek óta nem történt, hogy a költség- vetés alig egy óra alatt letárgyaltatott. Napirend előtt az elnöklő dr. Lovich Ödön polgármester indítványára köszönet szavaztatott Ambrus Sándor alispánnak azért az előzékenységéért, hogy a megyeház termét a közgyűlés céljára átengedte. Ugyancsak a polgármester bejelentette, hogy Titz István városi képviselőnek a múlt közgyűlésen nagy visszatetszést keltő ama ténye, hogy a hadikölcsön jegyzése ellen szavazott és ezzel a hazafiatlanság vádját hívta ki maga ellen — félreértésen alapult. Titz ugyanis a közgyűlés végén kijelentette a polgár- mester előtt, hogy nem rossz szándékból szavazott a kölcsön jegyzés ellen, hanem azért, mert a javaslattal nem volt tisztában. Eme beismerése alapján szívesen megadja neki az elégtételt a közgyűlés színe előtt. Az 1914, évi közpénztári költség- vetést a vármegye azzal a módosítással küldte vissza, hogy a képviselőtestület által törölt két tételt: a polgármester 540 korona tisztiszolga tartási illetményét és Csordás Janos gátőr 200 kor. fizetésemelését ismét beállította a költségvetésbe. A vármegye ezen határozatát Névery Albert felszólalása- után szótöbbséggel a belügyminiszterhez meg- felebbezni határozták. A lapunk multheti számában részletesen közölt jövő évi költségelőirányzat csekély számú felszólalást provokált. Ezek nagyrésze is csupán egyes tisztviselők fizetését sokalta. Gróh György ismét megragadta az alkalmat, hogy a városgazda iránti ellenszenvét megnyilatkoztassa. Kénytelen volt azonban belátni, hogy az 1912. évi városrendezési törvény szerint jogosan van a városgazda a XI. fizetési osztályba sorozva. Névery Albert a szervezési szabályrendelet módosítását szeretné, mert a jelenlegi sok olyat tartalmaz, ami káros a városra és módjukban állana a képviselőknek a most kifogásolt magas javadalmazásu állásokat kisebb fizetéssel rendszeresíteni. A polgármester szerint felesleges munkát végezne a képviselőtestület az uj szabályrendelettel, mert az uj városi törvény megvalósulása küszöbön áll és a város szervezési szabályrendeletének azzal összhangban kell lennie. Miután a szabályrendelet a különböző törvény és miniszteri határozatok következtében annyira szövevényessé vált, hogy csak a tisztikar képes abban eligazodni, az érvényben levő szabályrendelet ki fog nyomattatni és a képviselőknek meg fog küldetni. Gubás Tódor és Mundruczó Péter rendőrségi írnokok 1912-ben a közgyűléstől kérelmük folytán iktatói, illetőleg kiadói cimet nyertek, azon határozott megszorítással, hogy a címmel járó magasabb illetményekre a várossal szemben igényt nem tarthatnak. A fizetés rendezési törvény alapján azonban mégis bejutottak a X. fizetési osztályba, amelyhez való jogukat a belügyminiszter is elismerte. Ezen az alapon most kérik, hogy az államsegélyből a mostani magasabb fizetésük arányában visszamenőleg részesit- tessenek. Az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolta azon hozzáadással, hogy mivel nevezettek a képviselőtestület méltányos határozatát most a városra káros módon akarják kihasználni, ellenük a fegyelmi vizsgálat elrendeltessék. A közgyűlés elutasította a kérelmet, de a fegyelmit nem indítja meg. Névery Albert a roppantul elhanyagolt városháza és Szarvas épület renoválását sürgeti, miután most már bizonyos, hogy hosszú ideig szó sem lehet uj városháza építéséről. Miután a jövő évi költségelőirányzatban ily célra semmi sem vétetett fel, hogy a pótadó százalék emelése el- kerültessék, utasittatott a tanács, hogy a költségekről pótköltségvetést készítsen. A városi tőkepénzek az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg a három helybeli pénzintézetnél helyeztetnek el. Kranczler János Erzsébet-ápoldai élelmező, eddigi 40 filléres élelmezési dija a rendkívüli viszonyokra való tekintettel 54 fillérre emeltetett fel. A cselédségi ruházatokra Feuer Márk utóda 5539-36 kor., Kertész Gyula 5246 50 kor., Jeszenszky Béla 5115'— koronás ajánlatot tettek. Mint legolcsóbb a Jeszenszky ajánlata fogadtatott el. Cselédségé csizmákra egyedül Siflis István adott bo ajánlatot és pedig páronkint 25 koronával, mig a fejelést 15 koronáért hajlandó készíteni. Ajánlata elfogadtatott. Tűzifára Braun és Czinczár cég a múlt évinél 10 koronával olcsóbb ajánlatot tett. I. oszt cserhasábot 218 koronáért szállítja, amit el is fogadtak. Reisner Emánuel, gyárának téglakerítéssel való bekerítésére kötelez- tetett, amit az utcaszabályozási vonalra kellett építenie, miáltal 151 négyszögöl közterületet kellett kisajátítania. A város ezért négyszögölenként 4 koronás árat követelt. Ezt Reisner megfelebbezte, mert a városi szabályrendelet azon a környéken 2 koronát állapit meg kisajátításokért. Mivel a vonatkozó szabályrendelet régi időből való, más viszonyok mellett készült és ma már. elavult, a felebbezés elutasittatott. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott személyzetnek a 300 korona jutalom kiutaltatok. A gyulavidéki h. é. vasútnak a város tulajdonában levő 200.000 korona értékű részvényei a vasúttársaság adósságainak biztosítására vannak évek óta átengedve. A vasút kéri, hogy azokat a város további 10 évre engedje át. A közgyűlés kimondja, hogy csak az esetben teljesítheti a kérelmet, ha a vasút három hónapon belül gondoskodik a Kossuth-téri váróterem felépítéséről, illetőleg bérlet utján való létesítéséről, özv. Kiisik Jánosné városi tűzoltó özvegyének nyugdija a tiszti nyugdíj választmány javaslata alapján 246'75 koronában állapították meg. özv. Dutkay Béláné nyugdija néhai férje nyugdijának 50 százalékában 1130-40 korona, két kiskorú gyermekének nevelési járuléka pedig fejenként 188 90 koronában állapíttatott meg. Kegydij megszavazás iránti kérelme ezúttal nem volt teljesíthető, a békés idők beálltával azonban, tekintettel férjének a város felvirágoztatása körüli érdemeire, kérelmét megismételheti. A vadászati haszonbérek felosztására vonatkozólag legújabban a közigazgatási bizottság úgy döntött, hogy a város tartozik azt birtokarány szerint szakértő által felosztani, a munkálatok dijai a felosztás befejeztével utólag állapitandók meg, esetleg a bíróság közben- jöttével. Az ítéletet tulajdonképen csak bemutatni kellett a közgyűlésnek, mert a felosztással már régebben megbizatott dr. Jantsovits Emil városi főügyész. Ravai Gábor a felosztási mozgalom egyik kezdeményezője azonban most már maga is belátja, amit minden értelmes ember mindig hangoztatott, hogy a felosztási munka költségei minden valószínűség szerint az egész tőkét felemésztenék és abból senkinek sem volna haszna. Maga is helyesli a polgármesternek azt a régebbi indítványát, hogy a vadászati bérek a dűlő utak jókarba hozatalára fordittassanak Most remény van rá, hogy az érdekeltek mindannyian hozzájárulnak ehhez a megoldásához. A közgyűlés tehát kimondta, hogy felhívja a földtulajdonosoknak ez ügyben eddig eljárt 8 megbízottját, hogy Írásban jelentsék be, miszerint a felosztást nem kívánják, hanem azt a dülőutak javítására fordítani hajlandók. Ez esetben mind a nyolc vadászterület érdekeltségéből szükebb bizottság alakíttatok, melynek feladata leend minden évben elhatározni, mely utak javíttassanak a befolyt pénzből. Néhai Léderer Lajos 600 koronás alapítványt tett szegénysorsu tanyai gyermekeknek lábbelivel való ellátására. A végrendelet és alapítólevél között azonban némi eltérés volt, ami módosíttatván, a közoktatásügyi miniszter az alapítványt most jóváhagyta. — A földmivelésügyi miniszter tudvalevőleg a város erdő letárolását megengedte azon feltétellel, hogy a város bárhol másutt hasonló erdőterületet szerez és tart fenn. Az erdő vásárlás már küszöbön volt, amikor a háború kitört és emiatt az ügy függőben maradt. A nagyváradi erdőgondnokság most közli, hogy az elkészült üzemterv szerint az 1915. évtől évenkint 3 és fél hold terület tarolható le, de ez a vármegyei, erdészeti albizottságnak előzetesen bejelentendő. Az állandó választmány javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy eddigi határozatát fenntartja, ezt az engedélyt nem kívánja igénybe venni, mert az egész erdőt szándékozik kivágni. Máhr János a Bárdosból 150 négyszögöl terület megvételére tett ajánlatot. Miután a most előkészítés alatt álló csatornázási munkálatok szerint a szennyvizek levezetése a Bárdos éren keresztül szándékoltatok és arra a városnak szüksége van, az eladás nem ,teljesittetik. Biró Béla tanár 6 korona lakositási dij fizetése ellenében a községi kötelékbe felvétetik. Ambrus Sándor alispán, fiának elhunyta felett nyilvánított részvétért a városnak köszönetét nyilvánítja. Tudomásul vétetett. A városház utcának Ferenc József-utcára, a megyeház-utcának Vilmos császár nevére leendő változtatása iránt benyújtott indítvány éljenzéssel fogadtatott el. A hadbavonultak segélyezésére társadalmi utón gyűjtött 6317-73 koronából az Auguszta Gyorssegély Alapnak 500 korona, a vármegyei közkórházban, Szanatóriumban és Vöröskereszt kórházben ápolt sebesült katonák karácsonyi ajándékára egyenként 500—500 korona szintén egyhangúlag megszavaztatott. Sál Sebestyén községi biró betegsége miatt hivatalát nem látogathatja. Helyettese dr. Varga Gyula hadbavonult. A képviselőtestület Szikes György adóügyi tanácsost jelölte ki helyetteséül. A hadiszolgáltatásokról szóló törvény értelmében a kártérítési igények megállapítására hivatott bizottság tagjaiul dr. Bucskó Koriolán, Nádházy Gyula, Murvai István, Beleznai Antal és Névery Albert választattak meg. A közgyűlés este fél 6 órakor ért véget. Harctéri kiállítás Gyulán. Ezekben a hazánk jövője, biztonsága és mindnyájunk sorsa, boldogulása szempontjából döntő jelentőségű történelmi időkben nemcsak azoknak kell harci sorban állni, akik az északi és déli harctéren vívják hősi küzdelmüket az ellenséggel, hanem azoknak is, akik itthon maradtak Az itthon levőknek hazafias feladata, hogy a sebesült katonákat ápolja, a harctér hőseit a szükségesekkel ellássa. Hétről-hétre beszámoltunk arról az önzetlen nemes munkáról, amelyet ezirányban társadalmunknak különösen nemes szivü hölgytagjai végeznek e nehéz időkben. Az ő leleményességüknek gyümölcse az a szerény méretű, de mindenkinek érdeklődésére számottartó harctéri kiállítás, amely tegnap délután nyílott meg a békésmegyei kaszinó olvasó termében. Bizonyosra vesszük, hogy ma, mikor mindnyájunknak minden percét a harctér eseményei foglalják le, érdeklődéssel fogjuk megtekinteni a háború öldöklő szerszámait, az ellenséges országok hadiszereit, pénzeit, felszereléseit, amelyeket a Gyulán ápolt vagy ide visszakerült katonák hoztak a külömböző harcterekről. Ott látjuk egymásmelle« az érdekes lövedék kollekciót, ki nem lőtt srapnelleket, srapnell hüvelyeket, egy gránát darabot, melyet Lovcen hegyről lőttek a mi katonáinkra, egy teljes komi- tácsi öltözéket, egy orosz tüzértiszti köpenyt, szőnyegeket, orosz vállszalagokat, melyeket a mi hős katonáink szedtek le az ellenséges tisztek ruháiról, egy díszes mokka készletet Valjevóból, egy orosz dobot, tiszti kulacsokat, egy hatalmas orosz tiszti kardot, üvegbura alatt pedig egy érdekes dokumentumot Kusmanek altábornagynak Przemysl hős parancsnokának Zádor Mór pénzügyigazgatóhoz intézett sajátkezű levelét, szerb ágyúból készült gyűrűket, az ellenséges országok pénzeit stb. Ott látjuk a Przemyslben megjelent Tábori Újság egy példányát, harctéri fényképeket. Az egyiken Elek Lajos pü fogalmazó, tartalékos hadnagyra ismerünk, amint szamáron ül és földig ér a lába. A látnivalókat kiegészítik a háború óta készült jelvények és emlékek díszes sorozata. A gyulai vörös
