Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

4 1914 március 15. a szóban levő választást érvényesnek mondotta ki. Az állandó bíráló választmány, amelyhez az igazoló választmány határozata Faragó által meg- felebbeztetett, elsősorban kihallgatás utján tisz­tázta a tényállást és minthogy az összes ki­hallgatott bizalmi férfiak és egyéb hatósági személyek, valamint a választási elnök mind azt vallották, hogy akkor, amidőn a választási elnök egy percre kiment, senki szavazásra nem jelentkezett, az összes érdekelt hatósági sze­mélyek, sőt maga felebbező is jelen volt az elnök künnlótónek ideje alatt, amivel továbbá a szavazó urnához senki sem nyúlt, sőt a választási elnök addig mig kunt volt, belátha­tott a választási helyiségbe, szóval a választás félbeszakításáról szó sem lehet, ennélfogva a megsemmisítésére ok nem lévén, a felebbezést szintén elutasította. Orvostovabbkepzö tanfolyam Gyulán. Az or­vosi továbbképzés központi bizottsága most állította össze 1914. évi munkaprogrammját. A bizottság gyakorló-orvosoknak a klinikai tanulmányokban való továbbképzését szolgálja s Budapesten kívül Kolozs­várott, Temesvárott, Nagyváradon és Gyulán tart 6 hetes tanfolyamot. Közkórházunk jelentőségének, nívójának, főorvosi kara kiválóságának élénk bizo­nyítéka, hogy a szakkörök az ország három vidéki közkórháza között a gyulait is immár barmadizben jelölik ki ilyen kurzus tartására. Még élénk emlé­kezetben van a vármegyei orvostársadalom múlt évi ünnepnapja, aínikor a továbbképző tanfolyam meg­nyitására Gyulán csaknem teljes számmal össze­jöttek, hogy a megnyitás fényének emelésére meg­jelent dr. Grósz Emil és dr. Bársony János egye­temi tanárok előadásait meghallgassák s őket, mint az orvosvilág két kitűnőségét ünnepeljék. A múlt évi kurzust hét környékbeli gyakorló-orvos látogatta s igyekezett elsaj átitani az orvos-tudomány legmo­dernebb vívmányait. Tanulmányaik folytatása heten- kint csak egy napjukat vette igénybe s igy a rész­vétel rájuk nézve csekély anyagi veszteséget jelen­tett. Az idei tanfolyam augusztus 29-től szeptember 23-ig tart, előadások minden szerdán lesznek. Je­lentkezni dr. Berkes Sándor közkórházi igazgatónál, a gyulai helyi bizottság' elnökénél kell julius 31-ig. Előadók s az előadás tárgya a következő: Kaczvmszky János dr. kórházi főorvos : sebészet, Décsi Károly dr. kórházi főorvos: elmekórtan, Feldtnann Ignác dr.: kórházi főorvos kórbonctan, Békés Dezső dr. kórházi főorvos: szemészet, Széli Imre dr. az állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa: gyermekgyógyá­szat, GesztiJózsei dr., a József-szanatórium igaz­gató-főorvosa: a tődőbetegségek therapiája. A gyulai betegápolónői tanfolyam. Lapunk egyik előző számában terjedelmesen közöltük a Magyar Vöröskereszt Egylet betegápolónő képző tanfolyamának ismertetését és dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató felhívását, amelyben Gyula város hölgyközönségét, a gyulai közkórházban nyitandó tanfolyamra meghívta. A felhívás nem maradt ugyan teljesen visszhang nélkül, de mégsem a remélt és kívánatos számban jelentkeztek a gyulai asszonyok és leányok a hazafias és hu­mánus cél szolgálatára. A hat hetes kurzus 30 hallgatóra volt tervezve, azonban a jelentkezési határidőig mindössze hatan jelentkeztek a tan­folyamon való részvételre. Tagadhatatlan, hogy a betegápolásra csak edzettebb idegzetű hölgyek vállalkozhatnak, mert a szenvedő betegek sérüléseit látni, műtéteket végig nézni, nem minden női természet képes. Annak dacára, hogy oly kevesen jelentkeztek a hölgyek közül, a kórházigazgatóság mégis megindította a tanfolyamot. Az előadásokat március 1-én kezdte meg dr. Chrapek Jenő köz­kórházi sebészeti alorvos, vizsgázott mütőorvos és pedig naponként délelőtt 9—12-ig gyakorlati és délután 5 —6-ig elméleti előadásokkal A tanfolya­mon részt vesznek: özv. Szilassy Ivánné, Szilassy Ilonka, Kertész Gyuláné, Papp Endréné, Heilinger Károlyné és özv. Kiss Gyuláné. A „Polgári Kör“ folyó hó 8-án délután tar­totta tisztujitással egybekötött évi rendes köz­gyűlését, melyre a tagok igen nagy számmal jelentek meg. Az igazgatói jelentés örömmel számol be azon örvendetes körülményről, hogy a tagok száma folytonosan emelkedik, jelenleg tagjainak száma 314. A kör a múlt évben ezer korona költséggel uj nyári helyiséget és tekepályát készít­tetett. Múlt évi bevétel 9194‘46 koronát, kiadása pedig 457179 koronát s igy maradványa 4622 67 koronát tesz. Folyó évi költségvetése 9501 67 kor bevételt és 4465- — korona kiadást s igy 5036 67 korona maradványt mutat, hírlapokra és folyó­iratokra 650 koronát ad. A kör könyvtárában 1850 Békés magyar és 250 német mü van 2300 kötetben. A tagok olvasási kedve fokozódott s a tagok nagy része igénybe vette a könyvtárt. A kör tisztikara és igazgatóválasztmánya lemondván, az egyhangú­lag újra megválasztatott A tisztikar a következő: Elnök dr. Lindenberger János, alelnök Moldoványi István, igazgató láby Andor, ügyész dr. Felfóldy Sándor, pénztárnok Bekker Endre, könyvtárnok és jegyző Székely Zsigmond. Az igazgató választmány tagjai: dr. Daimel Sándor, Winkler Lajos, Sál Jó­zsef, Papp Gyula, Schneider János, Braun Mór, Biberea Péter, Czinczár Adolf, Féhn István, Payer Béla, Kovalszky József, Kóhn Dávid, Péczely Jó­zsef, Schmidt József, Székely Lajos, K. Schriffert József, dr. Szirbik Bálint, Takácsy Lajos, Iia Tóth József, Zuzmann János, Bekker Antal, Moldoványi János, Misits János, Csizmadia Kálmán. Póttagok: Csura Miklós, Wertheim Béla, Dundler Ferenc és Schneider Mátyás. A számvizsgáló-bizottság elnöke Rácz Károly, tagjai Werner József, ifj Schmidt Gyula. Az izr. nőegylet domino-estélye. Két heti iz­galom, készülődés, tervezgetés után csütörtököu este meg volt a nálunk sok év óta nem látott álarcos doininó-bál s ezzel az idei szezon lezárult. Ha vol­tak a gyulai farsangnak sikerült mulatságai — mint-, ahogy voltak szép számmal — a nőegylet szezonzáró vigalma méltán sorakozik közéjük, mert teljes mér­tékben beváltotta a hozzáfüződő várakozást. Annyi jókedv, fesztelenség, otthonosság uralkodott a bálon, hogy sok időre feledhetetlen lesz mindazok előtt, akik azon résztvettek. Alapjában véve nehéz volna elmondani azt a sok évődést, találgatást, ami a ti­tokzatos fekete köpenybe burkolt, fekete álarcos leány- és asszonysereg s a személyazonosságukat leleplezni igyekvő táncosok között lefolyt. Legtöbb­jüket, a magát meg nem tagadó, az az örök női gyöngeség árulta el, hogy a megfogadott némaságot nem tudták megtartani s a hangjukról felismerték őket. Ám az egyszeri felismerésnek nem lehetett sok hasznát venni, mert amint a felismert hölgy újra elvegyült a többi dominó közé, ismét elölről kellett kezdeni a találgatást. Igen természetes, hogy ezek a Scherlok Holmesi nyomozások vidám kedély­hangulatot teremtettek a bálteremben. Eokozta a kedélyek élénkségét nehány jelmezes és sikerültén maszkírozott úriember megjelenése, akiket csak hosz- szabb idő múlva ismertek fel. Megemlítjük, hogy a hölgyek közül huszonhármán voltak dominó-jelmez­ben. Tíz óra tájon kezdődött meg a tánc, de más­fél óra múlva a jelmez és álarc kezdett tűrhetetle­nül meleg lenni s igy már éjfél előtt lekerültek vi­selőikről. A hölgyek átöltöztek és az első négyest már lenge báli toilettekben járták. Az ifjúság az egymást követő táncokat fáradhatatlanul és lelkesen táncolta, úgy, hogy ez irányban panasz nem volt hallható. A hangulatos éjnek a reggeli virradat ve­tett véget. A nőegylet vigalmi bizottságának elnök­nőit : Schillingen Lipótnét és dr. Martos Józsefnét a rendezésben és sikerben egyaránt oroszlánrész il­leti meg s a jelenvoltak megelégedéssel konstatál­ták, hogy helyes volt a pompás eszme megvalósí­tása, azért is, mert ezzel a szegények ügyét is si­került eredményesen szolgálniok. Az estélyen jelen volt hölgyek névsora a következő: Asszonyok: dr. Bárdos Arturné, dr. Berkes Sándorné, Berkes Ilonka, Békés Gyuláné, dr. Békés Dezsőné, Billitz Sándorné (Nagyvárad), Boros Samuné (Sarkad), Czinczár De­zsőné, Dobay Perencné, Ehrenfeld Sománé, Farkas Bernátné, dr. Feldmann Ignácné, özv. Goldberger Ignácné, Goldmann Kálmánná, Goldstein Mérné, Kemény Sándorné, Kertész Mártonná (Nagyvárad), dr. Keppíeh Frigyesné, özv. Kóhn Morné, Kóhn Szeréna, Klein Jenőnó, özv. Klein Lipótné (Gádoros), Klein Yilmosné, Krausz Jenőné, Leopold Johanna, özv. Léderer Lajosné, Lorber Lajosné, dr. Lovich Ödönné. Lusztig Adolfné, Lindenfeld Józsefné, Löwy teándorné, dr. Martos Józsefné, dr. Major Simonné, Messinger Hermanné, Messinger Gáspárné, Multas Mórné, Ney Sándorné (Miske), Ney Aladámé (Miske), Ney Jenőné (Simonyifalva), özv. Pick Józsefné, Reisner Edéoé, dr. Schiff Jenőné (Orosháza), Schil­lingen Lipótné, özv. Schwarcz Hermanné, Schwim­mer L. Adolfné, Schwimmer Arnoldné, dr. Szóbél Dávidné, Vámos Imréné, Weisz Edéné, Weisz Mórné, Weisz Salamonné. Leányok; Bárdos Margó, Békés Böske, Bokor Annuska (Arad), Dobay Bella, Farkas Giza, Goldberger Ilonka, Goldmann Margit, Gold­stein Bella, Lorber Margitka, Lusztig Mariska, Mes­singer Rózsi, Multas Margit, Ney Linuska (Miske), Preisler Szeréna, Reisner Ica, Uferbach Irén, Weisz Margit, Wertheim Kató (Ottlaka). Felülfizettek: Braun Mór, Billitz Sándor 18—18 K, Weisz Mór, Czinczár Dezső 15—15 K, Reisner Arthur, Reisner Béla, Pick Richard (Sarkad), Kóhn Dávid, Vámos Imre, dr. Lovich Ödön, Dobay Ferenc 10—10 K, dr gróf Bolza Alfonz, N. N. 8—8 K, Leopold Johanna, dr. Martos József, dr. Jantsovits Emil, Reisner Ede, Iványi Gyula, Silberstein Izidor, Braun Vilmos, Weisz Ede, dr. Berkes Sándor, dr. Bárdos Arthur, dr. Szóbél Dávid 5—5 K, Rosenzweig Herman, Spielmann Gyula 4—4 K, N. N., dr. Novák Kamill, dr. Békés Dezső 3—3 K, N. N., N. N., jözv. Goldberger Ignácné, Schillin- ger Lipót 2—2 K, Schwimmer Arnold, N. N„ N. N., Békés Gyula 1—1 K. összesen 237 korona, mely felülfizetésekért hálás köszönetét mond: a nőegylet elnöksége. A vármegye közbiztonsági állapota. A csend­őrség jelentése szerint előfordult a vármegye terü­letén a múlt hóban 215 bűneset, amelyek egy kivé­telével mint kiderittettek, sőt a régebbi lopási esetek közül is kettő utólag kínyomoztatott. Elfogatás szük­sége 24 esetben állott elő. A feljelentett egyének száma 232 volt. Fontosabb bűnesetek a következők : Ember élete elleni támadás 3, testi sértés 15, lopás 65, orgazdaság és bűnpártolás 21, csalás és sikkasz­tás 9, gyújtogatás 11, rágalmazás 4, pénzhamisítás 1, hatóság elleni támadás 1, stb. Szerelmi dráma. Súlyos kimenetelű szerelmi dráma játszódott le e hó 8. és 9. közötti, vasárnap­ról hétfőre virradó éjjelen Gyulán a bz.ent József- utcában. Id. Kristyák Mihály gyulai lakosnak ha­sonnevű fia ugyanis már egy év óta udvarolt Sail József Erzsébet nevű 18 éves leányának. Sail Jó­zsefné Viszt Anna 11 év óta már külön válva van férjétől és együtt lakott az atyjával: Viszt Józseffel. Sail Erzsébet és ifj. Knstyák Mihály abban a gon­dolatban voltak, hogy egymáséi lesznek és boldogan várták, a mikor elérkezik az esküvő napja. Talán már a jövőt tervezgették. Utóbbi időben azonban valami közbeszólt. Hogy mi, azt talán soha sem tudjuk meg. Talán egy fiatalos hevességgel, meggondo­latlanul kimondott szó, egy kis pajkossag, egy kis összekoccanás, tudjuk milyen nagy szerepet játszik a fiatal szerelmeseknél. Ilyen ok miatt jöhetett létre közöttük valami félreértés, ami akkor lett láthatóvá, midőn a múlt hó 23-án id. Kristyák Mihály a fiával elment a Göndöcs-népkerti pavillonban tartott tűz­oltó-bálra, ahol Sail Erzsébet is az anyjával megje­lent Hogy a fiatalok között baj van, az mutatta, hogy mire ifj. Kristyák Mihály és az apja megér­keztek, Sail Erzsébet már egy fiatal emberrel tán­colt. Amint ezt ifj. Kristyák Mihály meglátta, na­gyon elszomorodott s kijelentette, hogy mivel a leány őt nem várta be s megérkezése előtt táncba kezdett, mm lép be a bálterembe. Atyja hiába igye­kezett megnyugtatni és más elhatározásra bírni av­val, hogy hiszen igy szokott az lenni bálban, a fiú hajthatatlan maradt és a paviilont elhagyva, elment a Vadász-kávéházba. Csakhamar utána ment az atyja is. Itt az apa addig-addig békitgette a fiát, mig az megnyugodott s azután együtt visszamentek a tűz­oltó-bálba, a hol később ifj. Kristyák Mihály még •táncolt is Sail Erzsébettel. Hogy később miként alakult a fiatalok viszonya, azt nem lehet tudni. De ifj. Kristyák Mihályban végzetes elhatározás érlelődhetett, mert atyja zárt szekrényéből észre­vétlenül magához kerítette az apja pisztolyát s ez nála volt a végzetes éjszakán is. Ezzel követte el tettét. Március 8-án, vasárnap délután Sail Erzsé­betet egy barátnője : Kővári Erzsébet látogatta meg. Midőn ez távozott, Sail Erzsébet elkísérte s midőn visszafele hazamenni akart, Kall Erzsébet ifj. Kris­tyák Mihálylyal találkozott. A leány hazaérve — ekkor már este 7 óra volt — megvacsorázott. Azalatt a fiú kint az udvaron tartózkodott. Vacsora után a leány kiment a fiúhoz, Sail Józsefné, a leány anyja és annak nagyapja: Viszt József pedig lefeküdtek. Egyszer csak lövés zaja riasztotta fel a házbelieket, a melyet mindjárt 2 másik lövés követett. A midőn a hozzátartozók és az embereK összefutottak, ott látták Sail Erzsébetet a földön fekve, segítségért kiabálva, mig egy méterrel odább ifj. Kristyák Mi­hály arccal lefelé fordulva hörgött. Az első lövést Sail Erzsébetre intézte udvarlója, mig az utóbbi két lövéssel ifj. Kristyák Mihály önmagát lőtte szivén és pedig úgy, hogy a helyszínen meghalt. Sail Er­zsébetet súlyos sérülésével beszálitották a gyulai közkórházba. Villámlás, mennydörgés. Nincs az az elvetemült kalendárium-csináló, aki március elején ahhoz fogható zivatart jósolni merne, minőben a vasárnap hajnali órákban volt osztályrészünk. Négy óra tájban vakító villámfény s nyomában eget-földet megrázkódtató,

Next

/
Thumbnails
Contents