Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
1914 március 8. Békés 3 Hírek. Az országgyűlési képviselőválasztók jövő évi névjegyzékének összeállítása iránt a törvény értelmében az intézkedések már folyamatba teendők lettek volna. Tekintettel azonban arra, hogy az uj választói törvény már megalkottatott, sőt a kerületek beosztására vonatkozó törvényjavaslatot is a törvény- hozás mindhét háza már elfogadta, ennélfogva kétségtelen, hogy az uj képviselőválasztás, amely a jövő évben tartandó meg, már az uj törvény értelmében fog végbemenni. — Ennélfogva a választói névjegyzékek már az uj törvény rendelkezései értelmében állitandók össze. Ha pedig ez igy lesz, abban az esetben a vármegyének uj központi választmányt kell alakítani annál inkább, mert amint tudjuk, a vármegyének az eddigi hat kerülete helyett hét kerülete lesz és ebből a hét kerületből nem úgy mint eddig csak kettő a gyomai és orosházi, hanem hat lesz vármegyei kerület és csak egyetlen egy választókerületnek Békéscsabád nak lesz önnálló központi választmánya, minthogy Békéscsaba egymaga fog egy képviselőt választani, a többi önálló kerületek tehát Gyula, Szarvas és Békés megszűnnek és ezen községek több községgel együtt fogják a képviselőt választani. Minélfogva ezeknek központi választmányai megszűnnek s a megyei központi választmány alá kerülnek. így áll ván a helyzet, nehogy a mostapi központi választmányok felesleges munkát hajtsanak végre, ennélfogva a vármegye alispánja sürgönyileg intézett kérdést a belügyminiszterhez, hogy ily körülmények között mittévő legyen ? “A belügyminiszter válasza bizonyára nem sokáig késik és előreláthatólag a törvényhatóságnak hamarosan rendkívüli közgyűlést kell tartania, hogy az uj törvényben kívánt központi választmányt megalakíthassa, amely azután a képviselőválasztók névjegyzékének összeállításához hozzá foghasson. Ez igen nagy munka lesz, egyrészt azért, mert az eddigi két megyei kerület helyett hat vármegyei kerület lesz, másrészt a választók száma az eddigi két megyei kerület 10000 választója helyett 27000-re fog emelkedni. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 3-án délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor igazgató tette meg elsősorban szokásos jelentését. Az igazgató jelentésének egy része a múlt évi állapotokról számol be, de minthogy az idevágó adatok már az alispánnak a legutóbbi közgyűléshez intézett jelentésében részletesen ismertetve voltak, ennélfogva azokat ezúttal mellőzzük. A folyó év két első hónapjában a felvételek száma 52-vel, mig az ápolási napok száma 1700-al volt több, mint a múlt év tífusz. Ekkor a csendőrök házról-házra járva minden kutat lepecsételtek s mintha csak nyakát szegték volna a nyavalyának . . .! Erre aztán megváltozott a falu képe. A komor, mogorva arcok kigömbölyödtek, az öklökbe csavarodott ujjak parolára nyíltak ... A jegyző elhallgatott. Hogy mondjak valamit, hát úgy rávélekedtem a burára: — Kissé mintha nagy volna ez az alkotmány egy légynek . . . A jegyző azonnal kádenciázott: — Való igaz, hogy egy kis pálinkás pohár is megtenné. Meg. Elférne alatta. De az is szent igaz, hogy igy többet mutat. Föltünőbb ... Ez vezette a falut is, mikor az én körülményesen indokolt előterjesztésemre, a légynek egyhangúlag megszavazta a költségeket. Húsz koronát! — Húsz koronát? — Annyit uram. Húsz koronát! S aztán, mintegy mentegetőzve hozzátette: — De nem költöttük el mind . . . — Nem ? — Nem. Ugyanis a talapzat, meg a bura, — kéz alatt vettük, — tizenöt koronába került. .. — S öt korona ? — Azt tőkésítettük ... — Igen? — Igen. S tanácshatározat folytán ennek öt percentes kamatait életfogytiglan a légy őre kapja. — A légy őre? — Igen. — S ki ez a nagy és dicső férfiú ? A jegyző jobb tenyerét a mellére téve mélyen meghajtotta magát. — Itt áll ön előtt! hasonló időszakában. A múlt évet érdeklő adatokból közöljük, hogy a kórházban 387,302 ételadag lett kiosztva a betegek között, — az elfogyasztott kenyér súlya 154,000 kilogrammot tett ki, végül elfogyott a kórházban 444,000 péksütemény. Az igazgató a kórház fényoldalai mellett megemlékezett a kórházban fennálló bajokról is. Ezek között elsősorban áll a fűtési mizériáknak most már szinte tűrhetetlen volta. Másik baj a gépészeti berendezések, illetőleg a gépek fogyatékossága, ami miatt a mosókonyha üzemében többször zavarok állanak elő. A kórház hajtógépei a tulerőltetés folytán szintén rossz karban vannak. Felemlítette az igazgató azt az anomáliát is, hogy egy főorvosnak több mint 200 betege van, ami másutt sehol nem fordul elő. Ezért kívánatos volna, ha a bőrbajosok, bujakórosok és a fertőző betegek részére külön főorvosi állás rendszeresittetnék és igy a többi főorvosok túlterheltségén segítve lenne. Ez a kérdés akép volna megoldható, ha egy egész uj szemészeti osztály építtetnék és a jelenlegi szemészeti osztálynak helyiségeit foglalnák el az uj osztály betegei. Az uj szemészeti osztály létesítése tekintetében felhozta az igazgató azt, hogy Ígérete van illetékes helyről, hogy a vármegyének ez irányban nyilvánítandó kérelme hathatósan támogattatni fog az állam részéről. A kórházi bizottság az igazgatónak ezen előterjesztése felett, tekintettel a kérdésnek fontosságára, érdemileg nem határozott, örvendetes tudomásul szolgált, hogy a kórház múlt évi pénzügyi eredménye igen kielégítő. Nevezetesen a zárszám- adásszerü felesleg mintegy 55000 koronát tesz ki. Sajnos, hogy ez a megtakarítás a kórháznak még a legutóbbi építkezésekből fennálló adósságainak törlesztésére sem elegendő. Egyébként az említett maradvány mikénti felhasználása tekintetében a legközelebbi ülésen fog határozni, A kórházi bizottság a folyó évi tatarozási szükségletekre 7419 koronát szavazott meg. Felhatalmazást kapott az igazgató, hogy a költségvetés terhére mintegy 16000 korona értékű ipari cikket szabályszerű árlejtés utján szerezzen be. Ezek között van 1500 korona értékű cselédruha, 5000 korona vasbutor, 1700 korona egyéb bútor, 3000 korona vegyesekre stb. Ezenfelül felhatalmazást kapott az igazgató, hogy 3700 korona értékű fehér- és ágyneműt szerezzen be Freu- dinger Mózes cégtől és 3126 korona erejéig a helybeli bőrszövetkezettől lábbeli féléket vásároljon. Az elmebeteg-osztály egy fürdőkazánjának beszerzésére 1000 koronát szavazott meg a bizottság. Két szolga felvétetett a kórházi nyugdíjintézet tagjai közé. Itt említjük meg, hogy a kórházi alkalmazottak által a folyó évben fizetendő nyugdijjárulék 2974 koronát tesz ki. Búj Péter főápoló lakbér és fűtési átalány megadása iránt előterjesztett kérelmével elutasitta- tott. Az elmebeteg-osztály főrvosának dr. Décsi Károlynak betegsége miatt napidijas főorvos gyanánt dr. Klein Ferenc orvos alkalmaztatott, aki öt és fél éven át, mint segédorvos működött ezen osztályon. Kap nevezett orvos naponta 10 koronát, valamint arra tekintettel, hogy csak délután látogatja a kórházat, ozsonnát és vacsorát. Végül foglalkozott a kórházi bizottság az önálló villanytelep létesítésének kérdésével is. A villanytársulattal folyamatba tett tárgyalások ugyanis eredményre nem vezettek, bár nagy közeledés történt az egyezkedő felek álláspontja között. Legnagyobb ellentét még abban a tekintetben áll fenn, hogy a kórházi bizottság csak 3 évre kíván uj szerződést kötn;, mig a villanytársulat 10 éves szerződéshez ragaszkodik. Előterjesztette az igazgató az ülésen az önálló villanytelep felállítására nézve az elsőrendű cégektől beszerzett ajánlatokat, amelyeket minden vonatkozásukban s kiváltképen műszaki tekintetekből szakszerűen Bálint Imre kir. mérnök ismertette a bizottsággal. Az önálló villanytelepre öten nyújtottak be a felhívottak közül ajánlatot. A Siemens és tcbukkert cég egyedül volt, amely az önálló villanytelep felállítását nem tartja érdemesnek, tehát részletes ajánlatot nem is tett. Ezzel szemben a többi ajánlattevők által tett részletes számítások szerint az önálló villanytelep felállítása esetén az áram átlag hektovattonkint körülbelül két fillérbe kerülne a kórháznak, jelenleg átlag 3 fillérért kapja a kórház az áramot. Feltéve azt, hogy az áram hektovattonként 25 fillérbe számittatik, az esetben is 10 évi törlesztést alapul véve, az anuuitáson felül évi 4000 korona megtakarítása lenne a kórháznak. A kórházi bizottság érdemben szintén nem határozott az ajánlatok felett, mert azt megelőzőleg több kérdés tisztázandó lesz. A honvédség köréből. F. hó 4. és 5-én magas vendége volt a gyulai honvédségnek. Daempf Henrik altábornagy, a szegedi II. houvédkerület parancsnoka szemletartás végett Gyulára érkezett. 4-én d. u. alkalmazó harcászati megbeszélés volt a Paradicsom major melletti terepen az összes tisztekkel, Vincz Sándor ezredparancsnok vezetése alatt. Másnap az altábornagy a csapatok kiképzését szemlélte meg s annak befejeztével az irodákat, laktanyákat, raktárakat és tartalékos tiszti iskolát vizsgálta meg. A kerületi parancsnok a tapasztaltakkal minden tekintetben meg volt elégedve. Különösen kiemelte a helyes és szakszerű kiképzést s a tisztikar előtt Ymcz Sándor ezredesnek elismerését fejezte ki a rend, fegyelem és szép eredmény fölött. Uj gyógyszer-árszabvány lépett életbe március 1-vel, amelyet a belügyminiszter állapított, meg és amelyet egy hosszú rendelettel küldött le a vármegyének. A rendeletből kiemeljük a következő rendelkezéseket : Az orvosi vényen rendelt gyógyszeren kívül más gyógyszert kiszolgáltatni tilos. Tilos oly vények elkészítése, amelyeken foglalt megjegyzésből arra lehet következtetni, hogy a gyógyszerész és az illető orvos között valamely titkos egyezség áll fenn. A vényeknek a megszabott áron alól adása meg van engedve; de ily esetben a leszállított árat is fel kell a vényen jegyezni, magától értedővén, hogy a gyógyszernek minősége és mennyisége tökéletes kell hogy legyen leszállított ár mellett is. Vénymásolatok alapján tilos gyógyszert kiszolgáltatni, ha az keresztezett gyógyszert tartalmaz, kettős kereszttel ellátott gyógyszer ismétlése csak orvosi rendelet alapján lehetséges. Használt dobozokat és parafadugókat nem szabad a gyógyszerésznek visszavenni, járványok idején még porcellán- vagy üvegedények visszavétele is tilos. Az elosztott porok kiszolgáltatására szolgáló portokot nem szabad a gyógyszerésznek szájjal való befuvással megnyitni. A rendeletben foglaltak bármi tekintetben való áthágása kihágásnak van minősítve és 200 koronáig büntethető. A kir. folyammérnőki hivatal Gyulán marad. Már régóta hire jár annak, hogy a gyulai kir. folyammérnöki hivatal székhelyét Gyuláról Nagyváradra fogják helyezni és hogy ennek a törekvésnek — amelyet a hivatal egyes irányadó tagjai szintén támogatnak — már a minisztert is megnyerték. Ez a szándék, tényleg fennállott, mert már — amint hallottuk — a legközelebbi költségvetésben a gyulai kir. folyammérnöki hivatal helyett a nagyváradi volt felvéve. A közigazgatási bizottság — amint már közöltük — felirattal fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy a folyammérnöki hivatal székhelyét ne helyezze el Gyuláról, mert az — mióta felállit- tatott — mindég kifogástalanul megfelelt hivatásának és igy csak a közérdeknek lenne kárára a tervbe vett s tárgyi okokkal meg sem indokolható áthelyezés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén szintén állást foglalt ebben az irányban és idevonatkozó felirata a napokban ment volna fel a miniszterhez. A közigazgatási bizottságnak azonban legutóbbi üléséből kelt sürgető feliratára hétfőn reggel megérkezett a földművelésügyi miniszter válassza, amelyben csak röviden arról értesíti a bizottságot, hogy a gyulai kir. folyammérnöki hivatal székhelyének áthelyezése a napirendről levétetett. A miniszternek ezen értesítéséből is határozottan megállapítható tehát, amit fentebb megirtunk, nevezetesen az, hogy az áthelyezés kérdése komoly stádiumban volt és azt hisszük a bizottság állásfoglalásán kívül a város vezetősége és különösen Lukács György, Gyula város képviselője hathatós sőt nagyon is nyomatékos közbenjárásának köszönhető, hogy az áthelyezésből nem lett tényleges valóság. A közigazgatási bizottságnak arra a kérelmére azonban, hogy a folyammérnöki hivatal jelenlegi főnökétől vonassák meg az az engedély, hogy Nagyváradon lakhassák, mert ez a vármegyei árvízvédelmi érdekek rovására esik, a miniszter még most nem válaszolt. Az adófelszólamlási bizottságnak elnökévé a belügyminiszter dr. Márki János gyulai kir. közjegyzőt, mig alelnökévé Schmidt József takarékpénztári igazgatót nevezte ki három évi időtartamra. A gyulai ág. evangélius fiokegyház március hó 15-én délután fél 3 órakor az állami népiskola tornatermében évi közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya 1913. évi zárszámadás, 1914. évi költségelőirányzat, püspöki leirat az egyház anyásitása és lelkészi állás szervezése tárgyában, esetleges indítványok. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet március hó 15 én délután 3 órakor az önkéntes tűzoltó-egylet helyiségében évi rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : A parancsnokság jelentése az 1913. évi eseményekről. Zárszámadás és költség- vetés tárgyalása és a felmentvény iránti határozat. Szertárnok jelentése az egyleti felszerelési tárgyakról. Indítványok tárgyalása. Tisztujitás.
