Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 9. szám
Í9I4 március 1. t Békés 5 képviselői. A Beliczey-uton egész végig iskolás gyermekek álltak sorfalat. Az uj lelkészt Kollár Lajos főjegyző üdvözölte meleg szavakkal. Benn a papiakban Placskó István lelkész és Liska János egyházfelügyelő fogadta. Délután beiktató istentisztelet volt, este pedig társas-vacsora az Árpád-szálloda nagytermében. A pálinka áldozata. Dudás János szarvasi fuvaros téglát fuvarozott. Este, hogy a bérét fölvette, a »Kis-korcsma« elé hajtott s ott italozott a hosszu- nyaku üvegekből mindaddig, mig a pénzben tartott. Ekkor Dudás fölült a kocsira s a fuvartelep felé irányította a lovait. Útközben a lovakat nem tudta kormányozni, a kossi letért az útról s árkon-bokron keresztül bukdácsolt, minek következtében Dudás többször kiesett a kocsiból. Hazaérve már nem birt leszállói, ott maradt az ülés alatt. Felesége azt hitte, hogy csak mámoros. Hallva azonban hörgő lélekzetét, jobban megnézte s ekkor látta, hogy a nyakszirtje tájékán nagy, nyitott sebe van. Segítségért kiáltozott, de mire szomszédok s később orvos érkezett, a gazda meghalt. Halálát az erős ital, a .pálinka okozta. Balogh József békéscsabi postafőnök jubileuma. A békéscsabai postások, de Békéscsaba társadalma is lelkes ünnepséget rendezett febr. 23-án Balogh József csabai postafőnök tiszteletére, ki ezidén töltötte be 35 éves állami szolgálatát. A postaszemélyzet reggel 9 órakor tisztelgett Müller Lajos postafőtiszt vezetésével a jubiláns előtt, ki fölköszöntve főnöküket, átnyújtotta a személyzet értékes ajándé-_ kát. Este a »Fiúmé« ban bankett volt, melyen igen’ sokan vettek részt az egész község minden társadalmi osztályából, hol is számos felköszöntő hangzott el. A szanatórium-egyesület bálja. A békéscsabai farsang legnagyobb, legszebb táncmulatsága az elmúlt szombaton zajlott le a békéscsabai Vigadó ösz- szes termeiben, amikor is a József főherceg szanatórium-egyesület helyi fiókja tartotta meg álarcos kalikó bálját. E táncmulatság iránt nagy volt az érdeklődés, úgy, hogy e táncmulatságot a farsangi szezon legjobban sikerült mulatságai közé számíthatjuk. Eljegyzés. Hoffman Antal békéscsabai termény- kereskedő eljegyezte Herzog Franciskát, Herzog Károly leányát Tótkomlósról. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 1—36 Tűz. Február 23-án éjjel Orosházán tűz pusztított. Ismeretlen okból kigyuladt Balogh Györgyné nádfedeles háza s az, mire a tűzoltók kivonultak, teljesen leégett. A tűzoltóság késedelmes kivonulásának az volt az oka, hogy a tozonyőr nem vette észre a veszedelmet, csak a »vagyonőrök« kiabálása után jelezte a tüzet. A ház biztosítva volt s igy Baloghnénak a kára teljesen megtérül. Szerencsétlenség. Horváth György orosházi kovácsmester inasa Lénárt Mihály, mialatt gazdája nem volt otthon, annak a szobában levő flóbert puskáját leakasztotta a fáiról s nézegette. Közben odament a szomszéd fiú : Szemenyei Gyurka s együttesen vizsgálgatták a mesterséget. Egyszer aztán a flóbert elsült s benne levő golyó a Gyurka gyerek arcába fúródott. Azonnal orvost hívtak, ki megvizsgálta a sérülést s megállapította, hogy a golyó nemes részt nem sértett meg. Diszes esküvő volt Békéscsabán február 21-én. Ekkor vezette oltárhoz Fischer Brúnó főhadnagy Pauwitz Vilmos őrnagy, a 101-ik gyalogezred csabai zászlóalj parancsnokának leányát Annyi Az esketés- nél megjelent a zászlóalj teljes tisztikara. Gyulaváriban farkast lőttek cimü hírnél az a téves közlés fordult elő — mit Nimródnak egyik követője az interpellálásig apprehendál, — hogy őt Z. Nagy Ferenc tanyásának nevezte a közlemény — és hogy ő 10 lépésről terítette le a farkast. És azt hiszi, hogy azt Gyulaváriból a »Békés« rendes levelezője közölte. Kérem a helyreigazítást, hogy Széles István nem tanyás, hanem önálló földtulajdonos — kisbirtokos — Z. Nagy Ferencnek csak veje. A réti farkast pedig nem 10, hanem 60—70 lépésről terítette le, egy lövéssel. r. I. A »Gróf Bolza Pálnó Egyesület“ egyik nemes -célját a háziipar meghonosítása képezi, amelynek segítségével a kenyérkereset munkájában részt vehetnek azok a nők is, kik nem önálló pályán működnek. E szép eszme előbbre vitelét célzó indítványt terjesztett be a február 15-én tartott szarvasi leányegyesületi közgyűlés elé Wieland Matild egyesületi alelnök: rendezzen a Leányegyesület 1914 év október havában kézimunka Kiállítást. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az indítványt, egyben megválasztotta a kiállítás rendező bizottságának elnökévé Wieland'Matildot és a 10 tagból álló bizottságot is. E bizottság február 22-én már megtartotta első értekezletét s nagy lelkesedéssel hozzá fogtak a szervezés munkájához. Elhatározták, hogy nemcsak Szarvas község, de Békés vármegye asszonyait és leányait is felkérik, vegyenek részt munkáikkal a kiállításban. Ahol olyan lelkesen karolnak fel egy eszmét, mint a kézimunka kiállítás rendező bizottsága tette, ott a siker el nem maradhat. A kabaré. (Február 22) A gyulai társadalmi életnek egyik megszokott és csaknem már nélkülözhetetlenné vált kiváló tényezője a szegény gyermekeket felruházó egyesület tavaszi kabaréja. Az egyesület élén Ambrus Sándorné áll, akinek rendkívül finom tapintata, s népszerűsége mindig biztosította a sikert, s akinek minden évben kifejtett fáradozását a közönség hálás érzelmekkel és köszönettel kiséri, mert annak révén minden évben egy kedves emlékű, jóizléssel rendezett ügyes, kedves mulatságban vesz részt. A kabaré műsora ez idén is jól sikerült előadásban folyt le. Minden szám és minden szereplő a fentebb említett tulajdonságok keretében nagyszerű hatást ért el. Természetesen ehez hozzá kell gondolni azt, hogy a gyulai közönség a tetszésnyilvánításokban nem olyan lelkesülő és bőkezű, mint a nagyvárosokban, ahol a hallgatóság egy részét az akadémiák mozgékony fiatalsága teszi és hevülékeny zajjal ad kifejezést tetszésének — és mégis hallottunk szinte frenetikus tapsokat egyes számok után. Szép, nagy közönség gyűlt egybe a vármegyeház diszes nagytermében. A műsor első száma a „Férjhezmenés iskolája“ cimü bohózat volt. Részt vettek benne Tárók Etelka, mint a tanfolyam tu- tajdonosnője, Marsits Zsuzsika, Dobay Bella és Deimel Ilonka, mint tanítványok és Házy Imre: a modell. Mindenik szereplő ügyesen töltötte be szerepét, a lorgnonos komoly tulajdonosnőtől, az előbb gépies, majd érzelmeitől elragadott modellig. A tanítványok is igen kedvesek és „tanulékonyak“ voltak. Hangulatos és kedves szám volt „Pompadour asszony és macskái“ cimü énekes bohózat is. Mócsi Jolán, Kovalszky Róbert dr. zongora-kísérete mellett végtelen kedv.es humorral játszotta és énekelte szerepét, amelyet igen ügyesen egészített ki Bagdy Dániel az ő stylszerü maszkjával és játékával. A szinfalak mögött — amint hangjukról megismertük — Házy Imre és Marsits Zsuzsika énekelték a cicák dalát. Ismételjük, igen kedves és hangulatos dolog volt az egész, az utolsó hangjáig a darabnak, amikor a macska ellenlábasa: a kutya haragos hangja fejezi be a jelenetet. Hogy ezt az utolsó hangot ki interpretálta, nem sikerült kitudni. Két művész következett ezután: dr. Horváth Dezső és Dr. Kovalszky Róbert, akik négykézre előbb a Hebridákból, utóbb Chovan táncaiból játszottak. Pompás élvezetet szereztek minden jelenlevőnek. az ő ismert és mégis minden alkalommal meglepő qualitásaikkal, pompás technikájukkal és nagyszerű előadási készségükkel. Egybevágó játék, kifejező erő, művészies színezés jellemezte ezúttal is játékukat, a melyet a közönség megismételtetett és megismételtetett volna még többször is. Ezt követte a »Trafik“ cimü bohózat. A mamát: Mócsy Jolán, a leányát: Dobay Bella, a vevőt: Pongrácz Sándor játszotta. Valamennyien kitünően és mulattatóan adták elő verses szerepüket. Mócsy Jolán valóságos alakítást nyújtott, azonban Dobay Bella és Pongrácz Sándor is kedvesen és ügyesen érvényesítették a kis darab humoros jellegét. Majd Pongrácz Sándor kupiéi következtek, melyek a műsor egyik kiemelkedő pontját képezték. Óriási derültséget idézett elő a pompásan előadott s a három patkányról, a villamosról, a pesti konflisról stb. szóló kupiék, amelyek ismétlését tombolva követelte a közönség vég nélkül. Bagdy Dániel két kedves költeményt szavalt el érzéssel és ügyesen. — A kabaré utolsó számát egy férfi quartet képezte, melyben dr. Kiss László, dr. Vangyel Szilárd, Pongrácz Sándor és Dr. Házy Imre vettek részt. Az ő szereplésük már nem első volt a kabaré deszkáin, igy csak annyit kell megemlítenünk, hogy a közönség most is a legnagyobb élvezettel hallgatta végig szép éneküket, aminek megujrázására a „Családi óra“ bohóságot adták elő. Utolsó sorban emlékezünk meg Terényi Péterről, mint igen kedves conferencierről. Humoros, szellemes conferálása igen nagy derültséget s tetszést aratott. Szellemes ötletei közt mint legsikerültebbet a gyulai korcsolyapályáról való megemlékezését említjük. És bár Terényi Péter mindig kitűnő conferáló volt, mégis talán ez alkalommal való szereplését nevezhetjük a legsikerültebbnek, a legszellemesebbnek. A kabaré után a közönség kitűnő kedvben szemlélte a fiatalok azonnal megkezdett táncát egész reggelig. A gyulai kereskedők és iparosok önsegélyző szövetkezete múlt vasárnap tartotta III. évi közgyűlését a városháza termében. A kistőkések takarékjának közgyűlését hetekig tartó, széleskörű agitáció előzte meg, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az alapszabályok több rendbeli lényeges módosítása fog inditványoztatni, amelynek során a 16 tagú igazgatóság számát 11-re redukálják. Különben az egész igazgatóságnak lejárt a megbízatása s a leszállított létszámú igazgatóság tagjainak személyeire nézve folytak a kapacitálások. A közgyűlést, amelyen 187 tag jelent meg 1532 üzletrész képviseletében, délután 4 órakor Sál József igazgatósági elnök nyitotta meg s az évi jelentés és zárszámadás előterjesztésére Grünfeld Jakab igazgatósági tagot kérte fel. Az évi jelentés a szövetkezet fejlődéséről számol be. A tagok száma 1912. év végén volt 594 tag 3039 üzletrésszel, 1913. év folyamán belépett 79 tag 581 üzletrésszel, kilépett 50 tag 273 üzletrésszel, az 1913. év végén maradt 623 tag 3347 üzletrésszel. A törzsbetétek álladéka 179,670 korona, ami az előző évvel szemben 68964 korona 50 fillér emelkedést mutat. A kölcsön állomány 112,522 korona 84 fillér. Emelkedés az 1912. évihez képest 23,585 korona 21 fillér. A haszoneredmény 1911. december végén 1170 korona 09 fillér, 1912. év végén 4180 korona 13 fillér, 1913. év végével pedig 7772 korona 22 fillér volt. A múlt évi rossz pénzügyi viszonyok dacára a tagok hitelszükséglete a legméltányosabb feltételek mellett nyert kielégítést s a szövetkezetnek egy fillér vesztesége sem volt. Az évi nyereségből az igazgatóság jutalékára 777 korona 22 fillér, a felügyelő-bizottság jutalékára 150 korona, az ügyésznek 100 korona, a tisztviselőknek 320 korona, veszteség tartalékalapra 364 korona 55 fillér fordittatott. A fennmaradó 6060 korona 45 fillérből az I. évtársulat haszoneredmény tartalékára 4612 korona 05 fillér, a második évire 1153 korona 85 fillér, a harmadik évire 294 kojonu 55 fillér fordittatott. Az 1911. évben alakult első évtársulat az idén feloszlik s a vagyon felosztása következtében a tagok 5'9 százalék nyereségben részesülnek. Az igazgatóság megnyitotta a negyedik évtársulatot, melybe eddig 340 tag lépett be 2423 törzsbetéttel, de még mindig jelentkeznek uj tagok. Az igazgatóság jelentését, a mérleget s a nyereség felosztását a közgyűlés tudomásul vette, a felment- mentvényt megadta s a jövő évi felszámolókul Hei- linger Károly, Faragó Andor és Gonda Dezsőt választotta meg. Javaslatot tett az igazgatóság az alapszabályok több pontjának módosítására. így az eddigi 16 igazgatósági tag létszámát 11-re javasolta redukálni, miután a nagyszámú igazgatósággal nehézkes az ügyvezetés. Ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadták. A tagok sorából olyan értelmű indítvány tétetett, hogy az igazgatósági tagok a szövetkezettől ne vehessenek igénybe kölcsönt Ezt, mint a szövetkezeti törvénnyel ellentétest, nem fogadták el, e helyett olyan módosítás fogadtatott el, hogy az igazgatósági tagok egymásnak kedvezményeket nem szavazhatnak meg, ezt a jogot a közgyűlés gyakorolhatja velük szemben. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjaiul titkos szavazással megválasztattak : Igazgatókul: Sál József, Grünfeld Jakab, Zuzmann János, Spielmann Gyula, Soltész Béla, Neumann Márton, Lusztig Adolf, Licska Ferenc, Bekker Antal, Schön Vilmos és Weisz Ede. Felügyelő-bizottságba : ifj. Schmidt Gyula, ifj. Sál István, Alcser Antal, Huszka Ferenc, Löwy Sándor és póttagul. Misits János. Gyula a nagyváradi uj üzletvezetöség kerületében. A minisztérium már a múlt évben elhatározta, hogy Nagyváradon 1914. augusztus 1-től uj államvasuti üzletvezetőséget létesít. Most került nyilvánosságra, hogy az aradi üzletvezetőség területéről mely vonalakat csatolják át a nagyváradihoz. Az aradi üzletvezetöség eddigi vonalainak majdnem kétharmadát elveszíti, mert 1600 kilométeres vonala 600-ra redukálódik. — Elveszíti a Nagyvárad—Szajol, Gyula—Simonyifalva, Kisújszállás—Dévaványa, — Pusztahollód—Kötegyáni vonalakat Aradon mozgalom indult meg, hogy az ottani üzletvezetőség a jelentékeny veszteségekért más vonalakkal kárpótol- tassék.
