Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
XI,VI. évfolyam Oyala, 1914: február 33 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre 10 K — f Fél évre ............... 5 K — t Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. ii. A vármegye törvényhatóságának e hó 26-án megtartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata egybeállittatván, az a megyebizottsági tagok részére még a múlt hét elején szétküldetett. A tárgysorozatba felvett ügyek száma — amint az előre volt látható — lényegesen kevesebb, mint a többi rendes közgyűlések tárgyainak száma szokott lenni és a tárgyak között nem igen vannak olyanok, amelyek — mint a vármegye egyetemét érdeklők — nagyobb viták felkeltésére vagy az ellentétes álláspontok összeütközésére szolgáltatnának alkalmat. Mindamellett mégis akad egy-két tárgy, amellyel a törvényhatóság behatóan és érdeklődéssel foglalkozhat, miáltal a közügy előmozdításának tehet szolgálatot. A tárgysorozatnak fontosabb tárgyairól alábbiakban tájékoztatjuk lapunk olvasóit, megjegyezvén, hogy a póttárgysorozat, amely még összeállítva nines, szintén kevés számú tárgyat fog felölelni. A közgyűlésnek az egész vármegyét érdeklő tárgya lesz a közigazgatási bizottságnak átirata, amelyben kéri a törvényhatóságot, hogy foglaljon Ő is állást a mellett, hogy a gyulai folyammérnöki hivatal főnöke Gyulán való lakásra köteleztessék és hogy a folyammérnöki hivatal tervbe vett áthelyezése be ne következzék. A közigazgatási bizottság — amint már megírtuk — mindkét kérdésben részletesen indokolt felirattal fordult a földmivelésügyi miniszterhez és ezen feliratában foglalt kérelem teljesítését már meg is sürgette. Tekintve, hogy a közigazgatási bizottság feliratában foglalt kérelem az árvízveszély elleni sikeres védekezés, valamint a vármegyének közérdeke szempontjából kétségtelenül indokolt, ennélfogva szó sem férhet ahhoz, hogy a törvényhatóság hasonló értelemben fog állást foglalni és rajta lesz, hogy a kérdés a vármegye szempontjából kedvező megoldást nyerjen. A miniszterelnök által folytatott román tárgyalásokkal szemben a magyar állam nemzeti jellegének megvédése tekintetéből — amint már közöltük — a törvényhatóságnak foglalkozni kell az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek kérelmével, valamint Pestvármegyének és Kolozsvár város törvényhatóságának hasonló tárgyú körirataival. Minthogy ezeknek a tárgyalásoknak a sorsa már a közgyűlés napja előtt eldőlt, eldőlt pedig olyan értelemben, hogy a megegyezés meghiúsult, ennélfogva a törvényhatóság állásfoglalása tárgytalanná válik. Körirat a fentebb jelzetteken kívül még három van a tárgysorozatba felvéve és pedig Kassa városának a katonabeszállásolási törvénynek a változott viszonyokhoz képest leendő módosítása, illetőleg laktanyákért a városoknak fizetendő dijtéritmények mérvének felemelése iránt; továbbá Sopron vármegyének kérelme a községi orvosok szolgálati idejének a viszonosság szempontjából való beszámítása tárgyában; végre Győr városának a magántisztviselők s kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak mielőbbi rendezése céljából a miniszterhez intézett kérelme. A most említett köriratokban foglalt kérelmek teljesen indokoltak lévén, azok a törvényhatóság által kétségtelenül támogat- tatni fognak. A vármegye alispánja az üzleti zárórának megállapítása, valamint az utcai árusítás rendjének megállapítása tárgyában vármegyei szabályrendelet alkotása iránt tesz előterjesztést. Mindkét 'szabályrendeleti tervezet a vármegyei hivatalos lapban egész terjedelemben van közölve és igy azok rendelkezéseiről a közgyűlés előtt mindenki tájékozást szerezhet. Az utcai árusítás rendjének szabályozása régen érzett szükséget lesz hivatva kielégíteni, mig a záróráról szóló szabályrendelet alkotását a nem régen életbelépett törvény rendelkezése tette a vármegye kötelességévé. Mondanunk sem kell, hogy mindkét szabályrendeletre nézve az illetékes szakkörök véleménye előzetesen kikéretett. Tárgyalás alá kerül a községi vadászati területek bérbeadása és a vadászati bérösszegek felosztása tárgyában alkotott vármegyei szabály- rendelet is, amelynek azon rendelkezését, amelyek a bérösszegek mikénti felosztását tárgyazzák, a belügyminiszter nem hagyta jóvá. A vármegyei napidij és átköltözködési szabályrendeletnek többrendbeli módositását, a mely a változott viszonyok folytán a tisztviselők érdekében történt, a belügyminiszter — amint már megírtuk — nem hagyta jóvá; ellenben elrendelte, hogy a szabályrendelet több vonatkozásban kiegészíttessék és egyes rendelkezéseiben szabatosabbá tétessék. Ebből a célból a szabályrendelettel a közgyűlésnek foglalkozni kell; megemlítjük, hogy a miniszter által kívánt módosítások a tisztviselők érdekében semmi különös előnyt nem tartalmaznak. Megírtuk azt is, hogy több község és azoknak egyes lakosai újabb munkásházak építését sürgetik a vármegyénél. Minélfogva ezek a kérelmek a törvényhatósági bizottságnak be- mutattatnak, hogy határozzon, a vármegye ki- vánja-e, újabb kölcsön felvételével, a munkás- házak szaporítását. Amint tudjuk, a kérelmeknek ez idő szerint való teljesítése iránt nem tétetik előterjesztés, mert a pénzviszonyok egy T Á R C A. Költemények. Irta: Csura Miklós. Van egy özvegy asszony... Van egy özvegyasszony, gyermeteg a lelke, Bár a gond ekéje arcát rég kikezdte. Világa az otthon, nincsen vágya semmi. Másra se oktatták, csak forrón szeretni, Szüntelen szeretni. Van egy özvegyasszony, égszínkék a szeme, Mintha az égboltnak egg darabja tenne. Kisugárzik rajta lelkének világa, Az a mennyországot megérő jósága, Tenger szil jósága. Van egg özvegyasszony. ha a bú megszállja, Odaborul sírva jó ura sírjára S ha még ettől sem lesz lelke terhe könnyebb, Előveszi azt a régi imakönyvet S ejt rá forró könnyet. Van egy özvegyasszony, mindennapos gondja, Szegény gyermekinek hogyan is megy sorja, S befoglalja őket esti imájába . . . Nem éri föl ebben modern úri dáma Affektált jósága. Van egy özvegyasszony, nagy a büszkesége : ( Professzor a fia, dicsekszik is véle S mig jobbjával fiát meg-megsimogatja, Az meg dolgos kezét büszkén csókolgatja, Szívből csókolgatja. Van egy özvegyasszony, valamikor régen Könnyű volt az élte férje életében. Ezután könnyebb lesz százszor mint hajdanán, Az az özvegyasszony az én édesanyám, Lelkem édesanyám ! Hegyek között. Nem ez a hegyvidék az én szülőföldem, Nem itt dúdolt anyám dajkadalt fölöttem, Nem is itt lobbant föl emberszeretetre Szivem gerjedelme ; Nem itt figyeltem a madár énekére — Másutt nyílt meg nékem tündért világom ! . . . Délibábos rónán anyám kebelére Vissza-visszavágyom 1 Egyszerű, meszelt ház messze'-messze délen . . . — Szegényes lakóit most is látni vélem: Asztalnál ül anyám, ablak mellett néném Varrogat a gépén; Kis öcsém számolgat az asztal végébej — Töri kicsi fejét a nagy számadáson . . . Délibábos rónán anyám kebelére Vissza-visszavágyom ! Gyorsan berreg a gép, — közben szól az ének S bár jól esik a dal éd’s anyáim szivének : Tenyerébe hajtja fejét a sok gondtól, — Bizton csak rám gondol! Öcsém is eljutott példája végére 8 nincs büszkébb legényke nála a világon . . . Délibábos rónán anyám kebelére Vissza-visszavágyom ! Most jött be a postás, — elnémult az ének — S megörül bus anyám fia levelének. Boldogságról beszél minden sor írása, Mindenik vonása! Örömkönny lopózik ősz szülém szemébe S csillog mint harmat a reggeli fűszálon . . . Délibábos rónán anyám kebelére Vissza-visszavágyom ! Gyöngéd szeretettel olvassa át újra, — S miként naptól a köd: szertefoszlik buja - Azután még egyszer — s a jó Isten tudja Végig hányszor futja f . . . Lapuul*: mai száma lO old.al.
