Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-15 / 7. szám
Békés 1914 február 15. 3 hogy a sertészvész betegség megállapítása után, ugyanazon községhez tartozó nagyobb területek a zárlati intézkedések alól kirekesztessenek és a forgalmi korlátozások által felidézhető gazdasági károktól mentesittessenek. Földmivelés ipar és kereskedelem terén jelentősebb változásról nem emlékezik meg a jelentés s a nyomasztó közgazdasági helyzet még mindig fennáll s ezzel kapcsolatban a kereseti viszonyok sem kielégítők. A vármegyei közlekedési ügy állásáról a közigazgatási bizottság üléséről szóló cikkünkben adunk részletes tájékoztatást. A községi képviselő és elöljáró választások megtörténtek, s az uj elöljárók, illetve képviselő testületek a községek ügyeinek vezetését átvették, ügy az elöljáró, mint képviselő választások ellen több helyen adattak be felebbe- zések, melyek fokozatos elbírálás alatt állanak, az ügyvitelét azonban a törvény értelmében nem akadályozzák. A közigazgatási bizottság ülése. (Február 90 A közigazgatási bizottság február havi ülését f. hó 9-én tartotta meg. Az ülésen — minthogy a vármegye főispánja még gyengélkedik — Ambrus Sándor alispán elnökölt. Az ülésen az előadók az esküdtszéki tárgyaláson elfoglalt dr. Zöldy János t. főorvos kivételével mind jelen voltak, a választott tagok közül azonban 5, tehát épen a fele hiányzott. Az ülés lefolyása eltért az ülések utóbbi időkben megszokott unalmasságától, mert több tárgynál volt felszólalás, sőt vita is. így hosszabb vitára szolgáltatott okot az a kérdés, vájjon a községi óvónők fizetéskiegészitésé- nek kiadására már most köteleztessék a község, vagy bevárandó a miniszteri rendelkezés. A többség úgy döntött, hogy a fizetéskiegészités december végéig lejárt részletének kiadására az illető községet kötelezte. Érdekes vitára adott okot a pénzügyigazgatóságnak az a rendelkezése is, mely szerint a Gerendás pusztán adóban lefoglalt tárgyak őrizetét Csorvás község feladatává tette. Már a múlt ülésben előkerült ez az ügy Csorvás község panasza folytán, akkor azonban érdemleges döntés nem történt, hanem a kir. pénzügyigazgató felvilágosító jelentés- tételre hivatott fel. Ezen jelentéshez hozzászólt dr. Berthóty Károly, aki a mellett érvelt, hogy a pénzügyigazgatóság rendelete törvénytelen, mert a fennálló szabályok szerint csak oly idegen községbe le— Ez a legkiválóbb, a legjobb, a legalkal- matosabb. A bizonyítványa kitűnő. Tiszta, szín egyes ... A presbiter urak bólintgattak. — Valami, valami! A nagytiszteletü ur még megjegyezte: — Nem akarom a presbiter urakat befolyásolni, de azt leszegezem, hogy ez az ember kitűnő! Az emberek összenéztek. Hol itt a kalapács, meg a szeg ? — A második pályázó — emelte föl a fejét az elnök ur a papirosokból — pap fiú. Papnak a fia. Templom mellett növekedett. Isten félelemben. Következéskép járatos az egyházi funkciók elvégzésében. Az egyik presbiter megbillegtette az ujjait. — Nem közénk való! — Miért? — kérdezte a pap. A presbiter ur megvakargatta a fületövét s aztán kivetette: — Nagy úri falamia ! A tanács egyazonképen vélekedett: — Igaz! A nagytiszteletü hümmögött, aztán sorra bemutatott négy közepes pályázót. Csak úgy név- leg, minden kommentár nélkül: — Vasadi, Kőhalmi . . . Végül azt mondta: — Volna még egy, valami Kovács János. Ez mindenből elégséges. Egyre-másra elégséges. Azt hiszem, hogy . . . S legyintett egyet a kezefejével: — Fölösleges . . . A presbitérium nagyot hallgatott. A nagytiszteletü ur megnoszogatta a tanácsot. — Hát válasszunk urak ! A kurátor ur megvakargatta a tarkóját s aztán úgy kölletlenül kivetette: — Mivelhogy hát merthogy a nagytiszteletü is voltaképen az első mellett volna, hát azt tarhet a lefoglalt tárgyakat szállítani, ahol vásárok vannak és csak árverés, nem pedig megőrzés végett, ahogyan a pénzügyigazgatósági rendelet szól. Ezzel szemben Botka István helyettes pénzügyigazgató a pénzügyigazgatóság eljárását vette védelmébe, hangsúlyozván, hogy vásár alatt nemcsak az országos, hanem a heti vásár is értendő, ami pedig Csorváson van, továbbá, hogy a megőrzés nem zárja ki az árverés megtartását, ha arra szükség lesz. Egyébként a pánzügyigazgatóságot a kérdéses rendeletének kiadásánál csakis az adózók érdeke vezette, mert hisz Békéscsaba község, ahová Gerendás tartozik s ahová tulajdonképen szállítani kellene a lefoglalt tárgyakat, háromszor oly messze van Gerendástól mint Csorvás, tehát sokkal több költség is merül fel. A közigazgatási bizottság a vita befejezése után az előadó t. főügyész javaslatára a pénzügyigazgatóság rendeletét hatálytalanította és ebben a szabályzat betüszerinti értelmezése szerint igaza is van, jóllehet a pénzügyigazgatóságot kétségtelenül helyes intenciók vezették a rendelet kiadásánál. Itt említjük meg, hogy mielőtt a közigazgatási bizottság ülése kezdetét vette volna, elnöklő alispán tudomására hozta a bizottságnak, bogy még a múlt évben a bizottság felírt a földmivelésügyi miniszterhez az iránt, vonja vissza azt a rendeletét, mellyel megengedte a folyammérnöki hivatal főnökének azt, hogy ne a székhelyen : Gyulán, hanem Nagyváradon lakhassák és egyben megnyugtatást kért a tekintetben, hogy a folyammérnöki hivatal székhelye — amint beszélik — Gyuláról át ne helyeztessék. Ezen részletesen megokolt kérelmekre mindez ideig válasz nem érkezvén, indítványozta az alispán, hogy a bizottság a feliratában foglalt kérelmek teljesítését sürgesse meg közvetlenül az uj miniszter címére küldendő felterjesztésben és egyben küldje meg feliratát a törvényhatósági bizottságnak is, hogy legközelebbi ülésében az is foglaljon állást a szóban levő s a vármegyét közelről érdeklő kérdésben. A közigazgatási bizottság az alispán indítványát — egyhangúlag — magáévá tette. Az ülésen jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Botka István pénzügyigazgató-helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, államépitészeti hivatal főnöke, Holló György gazdasági felügyelő, dr. Konrád Ernő kir. ügyész. A választott bizottsági tagok közül csupán dr. Ladies László, dr. Berthóty Károly, dr, Török Gábor, Yarságh Béla és Morvay Mihály voltak jelen. Elnöklő alispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván, mindenekelőtt a fentebb ismertetett indítványát tette meg, azután az alispáni jelentés adatott elő, amely hozzászólás nélkül elfogadtatott. Az alispáni jelentés a következő : A személybiztonság 22 esetben volt megtámadva, illetve veszélyeztetve. Ezek közül volt 7 talmazom, hogy mögállapodhatnánk talántán, ha nem is az elsőbe, de valamelyikbe . . . A presbiter urak hümmögtek, nyújtogatták a nyakaikat, de nem szóltak. A nagytiszteletü ur kapacitálni kezdte a tanácsot: — Csak chhoz bízhatna legjobban az egyház, akinek a bizonyítványa a legkiválóbb, akit az iskola is kitűnőnek talált. Nagyistók János megbillegtette az ujjait: — Nem érözné az itt magát sehogyse! Az emberek ráintettek: — Úgy igaz! Nagyistók János, hogy igy beletalált a tanács gondolatmenetébe, erőre kapott: — Má’ mi csak aféle szögényös sorban élő egyszerű paraszti embörök vagyunk. Magunknak sincs semmiféle kitűnőségünk, amiből kiviláglik, hogy nem való ide miközénk semmiféle kitűnő .. . Az emberek bólintgattak. — Szent igaz! A nagytiszteletü ur álmélkodott: — Ejnye embörök, ejnye! Majd, hogy kicsodálkozta magát, megkérdezte : — Hát kit akarnak? A presbiter urak egy ideig még kerteltek. Rángatták a vállaikat, a szemöldökeiket, majd némi huza-vona után kibökték. Azaz Nagyistók János kimondta a megállapodásukat: — Csak az volna a legmögfelelőbb, az a legutolsó, aki aféle egyszerűen elégségös, mer annak még a neve is a mi fajtánk. Kovács János... — Éjjőn! — zúgták a presbiter urak. S aztán a nagytiszteletü ur hiába érvelt, argumentált, az elégséges emberek, mind az elégséges emberre szavaztak: Kovács Jánosra. öngyilkosság, 1 öngyilkossági kísérlet, 2 súlyos, 4 halálos kimenetelű baleset, 3 súlyos, 1 könnyű, 1 halált okozó testi sértés, 1 erőszakos nemi közösülés és 2 magzatelhajtás. Vagyonbiztonság ellenes cselekmény 22 esetben fordult elő. Történt 20 lopás, 1 sikkasztás és 1 betöréses lopás. A tettesek 1—2 eset kivételével kiderittettek, A még ki nem nyomozott tettesek kézrekeritése iránt a szükséges intézkedések megtétettek. Tűz a múlt hóban 11 esetben volt. A tűz okozta kár biztosítás folytán nagyrészben megtérül. Uradalmakban és gazdasagokban trágyahordással,_ fanyeséssel, dohányszállitással foglalkoztak. őszi buzavetésekre a hó igen jótékony hatással van, mert védi a zord és hideg időjárás ellen. Napszámbérek közepesek, 2—3 korona. Az ipar és kereskedelem terén a pénz- és hitelviszonyok jobbrafordulásától remélhető, hogy javulni fog a helyzet. Ipari szempontból e helyen tartom megemli- tendőnek, hogy Tótkomlóson a kereskedelmi kormány támogatásával cipészipari rajztanfolyam tartatott, melyen 20 iparos vett részt. A községi tisztujitások a vármegye minden községében megtartattak és teljes rendben folytak le. Az orosházi járás főszolgabirája mellé ifj. Torkos Kálmán jogszigorló díjtalan közigazgatási gyakornokká neveztetett ki. Dr. Hajas József békésszentandrási községi I-ső jegyzőnek a szarvasi járás főszolgabirája január hó 15-én lejárt szabadságát hosszas betegségére va!ó tekintettel 2 hóval meghosszabitotta és helyettesítésével Péteri József Il-od jegyzőt bízta meg. Nevezett Hajas József azonbau folyó évi január hó 19-én váratlanul elhunyt. Dr. Mikolay István szarvasi ügyvezető orvos folyó évi január hó 15-től március 15-ig terjedő szabadságidőt kapott s helyettesítésével dr. Belopo- toczki György bízatott meg. Korcsok János endrődi Il-od jegyzőt a gyomai járás főszolgabirája az 1886. évi XXII. t,-c. 90. §-ának a) pontjába ütköző s kötelességének megsértése és hanyag teljesítése által elkövetett 4 rendbeli fegyelmi vétség miatt ugyanazon t.-c. 95. §-a a) pontja alapján egyenkint 20 korona, összesen 80 korona pénzbírsággal sújtotta. A békéscsabai járás főszolgabirája Bajcsy Gusztáv és Szák György békéscsabai községi állatorvosokat és Pollák Géza adótisztet 5—5 korona rendbüntetéssel sújtotta. Dr. Zöldy János főorvos 1914. évi január hó közegészségügyi viszonyairól szoló jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 392-vel volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : diptheria 79 megbetegedés 27 halálozás vórheny 98 > 17 > kanyaró 281 1 13 1 hasi hagymáz 15 1 6 1 szamárköhögés 15 » — » báranyhimlő 5 — összesen 493 » 63 (12%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, amely a vármegye 17 községében lépett fel, tömegesen azonban csak Békésen, Békéscsabán, hindrődön, Ujkigyóson és Gyula városában. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozás csak 4 százalékot tett ki. A difteriások és vörhenyesek száma némileg emelkedett, a hasihagymázasoké azonban tetemesen fogyott. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 208, hullán 10 esetben, orvostörvényszékit pedig 10 könnyű és 4 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 57 egyént, akik közül meggyógyult 48, meghalt 9. A halva születtek száma 24, elvetélteké 26. Bejelentette a főorvos, hogy a szülők ellen amiatt, mert a 7 éven alól elhalt gyermekeiket nem gyógykezeltették, 10 esetben tétetett kihágási eljárás folyamatba. Bakos József törvényhatósági főállatorvos havi jelentésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkoztak. Ehhez képest az állatforgalom úgy a belföldön, mint az exportot illetőleg alig szenvedett korlátozást, úgyszintén az elhullási százalék sem volt számbavehető. A kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint Békésvármegyére a f. év I. negyedére előírásba vett
