Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
9 It é k é s 1914 január 4 Hirdetmény. Doboz község hetipiacán gyakorolható helypénzszedcsi jog 1914. ót január hó 10-én d. e. 10 órakor Doboz község közházánál nyilvános árverésen fog bérbe- adatni. A feltételek az elöljáróságnál tudhatok meg. Doboz, 1914 január 2. 4 í-i Az Elöljáróság. Eladó fürdő. Gyulán, a Nagyrománvároson levő nagyforgalinu és jó hirnevü fürdő kedvező feltételek mellett szabadkézből eladó. — Értekezni lehet a ház- 1 ban lakó tulajdonossal. 558 3—s 5778—913. sz. 566 2—2 Hirdetmény A föld- és híizbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek beval lása tárgyában Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesítési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermen- tesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cikk 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőke-maradék egy évi kamatainak 10 százaléka : feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak arártylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkőnyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-c. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899-ik évi január hóban 100.000 irtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60,000 irtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899. évi december hó végén fenmaradt 40,000 forintnyi tőke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben emlitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891 : 41,187. P. M. R. 1891 : 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőke- tartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti, (1893: 28,058. P. M. R„ 13. P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10. számában megjelent 21,276. sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadáiy miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásul szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emlitett esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés melletr járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekköny- vileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV t.-c. 100 szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1913. december hó 27-én. Szikes György, adóügyi tanáét-nők. Hirdetmény a lőkekamat- es járadékadó áld tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1914. évi január 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányaadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül : mindazon kamatok, osztalékok^ és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából ; d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez ; e) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; f) az állam vagy g) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz ; végre h) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van ösz- szekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: 1. a fentebb emlitett magyar államkötvények, 2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények, 3. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állami pénztár, a 2. és 3. alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb h) alatt emlitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ugyanis a pénzintézetek kötelesek ezen kamat- jövedelem összegét és pedig: aa) a kifizetett kamatok összegét évnegyeden- kint, minden év március, junius, szeptember és december utolsó napján ; bb) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1914. évi adótartozás alá az 1913. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913: 50,000. sz. hív. összeállitás 201.) §-a értelmében büntettetnek. Kelt Gyulán, 1913. évi december hó 27-én. 563 2—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény a IV. oszt. keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában Az 1914. évi január hónapjában állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havidijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanitók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken január hó 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlet- tülajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. A keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik oszt. alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása vagy be nem vallása (1875. XXIX. t.-c. 31. §-a) jövedéki kihágás, melynek birsága 1—8, annyi, mint az az összeg, mellyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságaikról vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, e pénztárak által kifizetett illetményeikről vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont ösz- szege után vettetik ki. Kelt Gyulán, 1913. évi december hó 27-én. 565 2—2 A városi adóhivatal.
