Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-27 / 52. szám
1914 december 25. Békés 7 azt a következtetést vonják le, ;y ha kérelmük nem teljesítetik, azesetre kényszve lennének őrlési termékeiket kizárólag magukldolgozní. Még azt a szerény kívánságot is előtesztik a felebbe- zők, hogy a lisztet kicsinyben eláitók 5 százalékkal magassabb árat számithassanaA tengeri árakfelemelését azzal indokolják a felezők, hogy most csak uj tengeri kapható, ezt ázom csak hosszas tartás után képesek használni, ilheg feldolgozni. A halászati törvény szerinte vizekben a halászat üzése a jogosítottra nézviteljesen szabad. Ilyen vizekben elkövetett orvhalátok és hallopások tekintetében a közigazgatóságaatóságok tévesen a nyílt vizekre vonatkozó ranaezéseket alkalmazzák. Ezért a miniszter kimonca, hogy a zárt vizekben elkövetett orvhalászat va hallopás nem a közigazgatási hatóságok által, lem mint lopás vétsége vagy büntette, esetleg talon elleni kihágás — amennyiben 10 koronán al értékről van szó — bűnvádi utón a kir. bíróság által torlandó meg. Artézi kutak fúrása. Köröslacy község már . régebben elhatározta, hogy két árt< kutat furat. Most már megkötötte a vállalati szmdést Steiner Miksa jónevü aradi vállalkozóval. Aerződés mindkét kút 400 méter mélység alapulvétele mellett készült el. A szerződések törvénytósági jóváhagyás alá most terjesztettek be a beég által. A fedeztetési állomások ügyen az 1915. évre a földmivelésügyi mieiszter a vmegyei hármas bizottság javaslata alapján az abbiakban rendelkezett. A fedeztetés állomások szíia 15, a mének száma: Szarvason 16, Orosházái 13, Békésen 10, Békéscsabán 8, Gyulán 7, Me&erényben 6, Gyomén 6, Körösladányban 4, Köröircsán 5, Két egyházán 3, Csorváson, Dobozon, Enődön, Kondoroson és Békésszentandráson 2—2^padt a mének száma egygyel: Békésen, Kigvházán és Szarvason, ellenben Békéscsabán és .izőberényben egygyel szaporodott. A fedeztetési (tdijakat úgy állapította-meg a miniszter, amint a irmas bizottság javaslatba hozta. A zab ára 10 oronában, a szénáé 4 koronában lett megállapítva aétermázsán- ként, kivéve Szarvast ahol 12, és Vésőn 8 korona a zab ára, a széna ára Vésztőn 3 kom. flQíÍQ7ííí,fÍÍr>rin BudaPesten — tori és téli UoaOZmllUlUU gyógyhely, a ma;ar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kén6 hévvizü radioaktiv gyógyforrásai; modern bendezésü gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, isapborogatások, uszodák, külön hölgyek és űrt részére. Török-, kö- és márványfürdök; hág, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A fiirók kitűnő eredménnyel használtatnak főleg csros bán- talmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kun a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti palásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezlés, jutányos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Pospektust ingyen és bérmentve küld az igzgatóság. 94 14—n Irodalom. Bródy Sándor Fehérkönyve. Brdy Sándor tizenöt év előtt „Fehér könyv“ címer folyóiratot indított, melynek az volt az egyik kü&nlegessége, egyszersmind érdekessége, hogy elejéül végig ő maga irta. A Fehér könyv azóta megsünt, az iró azonban most fölelevenitette és az ij évfolyam első kötete százötvennyolc lapnyi trjedelemben megjelent. A formája egészen a régi, i frissesége sem enged a réginek, mert temperanuntumos és változatos. Sok cikke közül kiemeljük a Wekerle a királyról cimü intervjut, amelyben a vít miniszter- elnök elragadtatással szól a királyról és Tisza Istvánról is tesz néhány, a miniszterejrökre nézve, hizelgő megjegyzést. „Szerencsénk van vele most, — mondotta többek közt — mert a külügyi politikának ő a legalaposabb ismerője. A delegációban igazában ő is képviselte, igazolta, sú irányította is. Sőt az eszméket is ő adta meg “ Majd azt mondotta ; „Egyáltalán : egyszerre két kitinő külügyminiszter-jelöltünk is van. Az egyik természetesen Tisza, a keményebb, a céltudatosabb. Andrássy a másik, a finomabb, diplomatább, modernebb.“ Magyarország jövendő sorsáról ezt mondta : „Hallatlan gazdagsága. Kihasználatlan ereje. Mindig hittem benne, jobban mint akárki más. Én optimista vagyok és voltam a végletekig. Hiszek magunkban.* — Van a könyvben tanulmány Tisza Istvánról, Hötzendorfi Konrádról, két novella és számos eleven apróbb cikk. A kötet az iró kiadása és ára egy korona. Kapható lapunk kiadóhivatalában Dobay János könyvárusnál Gyulán. 3000 korona a legjobb harctéri felvételért „Az Érdekes Újság“ és „A Kis Érdekes“ szerkesztősége pályázatot hirdet a legszebb, legérdekesebb és legszenzációsabb harctéri felvételekre, és pedig I, 1 drb 1000 koronás első dijat 1000 korona, II. 3 drb 300 koronás második dijat 900 korona, III. 11 darab 10 koronás harmadik dijat 1100 korona, összesen 3000 korona. A dijakra csakis oly fény- képfelvételek pályázhatnak, melyek a monarchia mostani nagy háborújára vonatkoznak, komoly harctéri vagy egyéb, a háborúval kapcsolatos szép jeleneteket ábrázolnak és még seholsem jelentek meg. A pályázat határideje 1915. február 15. Az Érdekes Újság és a Kis Érdekes a beérkező pályamüveket, amennyiben azoknak közlését az aktuáli- tás megköveteli, a pályázat lejárta előtt is leközölheti, mint Az Érdekes Újság és A Kis Érdekes pályázatán résztvevő pályamüveket, de azért az igy leközölt felvételek is részt vesznek a pályázatban s a szokásos tiszteletdijon felül — amennyiben a jury ezek közül valamelyiknek Ítélné oda az egyik dijat — a pályadijat is megkapják. A pályadijat nyert felvételek közlési és rendelkezési joga Az Érdekes Újságé és A Kis Érdekesé marad. A döntés eredményét Az Érdekes Újság és a Kis Érdekes szerkesztősége 1915 március 1-én hirdeti ki. A pályázatra szánt képek Az Érdekes .Újság és A Kis Érdekes szerkesztőségéhez (V. Vilmos császár ut 78 szám) küldendők be. Törvényszéki csarnok. A betétszerkesztési munkálatok Békéscsabán és Füzesgyarmat községben való előrehaladása lehetővé teszi, hogy a helyszíni munkálatok is megkezdődjenek. Tekintettel a háborús viszonyokra, ezek a munkálatok is a közigazgatási hatóságok hozzájárulásával tehetők folyamatba. A vármegye alispánja értesítette a törvényszék elnökét, hogy a szóban levő munkálatok végrehajtásának sem Békéscsabán sem Füzesgyarmaton nincsen semmi akadálya. Az uj illetéktörvény A hivatalos lap vasárnapi száma köz i a törvénykézési illetékről szóló 1914. XXXIII. t.-c. szentesítéséről szóló királyi kéziratot és ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszternek a törvény életbeléptetéséről és végrehajtásáról intézkedő rendeletét A törvény, mely a polgári perrendtartással egyidőben 1915. január 1-én lép életbe jelentékenyen felemeli a peres eljárásban lerovandó beadványok, Ítéletek és határozatok bélyegét, számos olyan esetre pedig, amely eddig bélyegmentességet élvezett, behozza az illeték kötelezettséget A meglehetősen komplikált törvény tanulmányozására mindössze 10 napi határideje van a vele foglalkozó hivataloknak és ügyvédeknek s igy az első időkben a felek és ügyvédek gyakran lesznek kitéve a megleletezésnek A büntetések szigorán, a múlthoz képest némi enyhítést hozott be a törvény, melynek 82 §-a megváltoztatta az 1894. évi XXVI. t.-c. 31. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint az, aki a bélyegilletékeket épen nem, vagy csak hiányosan vagy szabályellenesen rótta le, a felvett lelet alapján a fizetési meghagyás kézbesítését követő 8 napon belül a megrövidített illeték kétszeres összegét róhatja le s azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban az illetéket épen nem vagy csak hiányosan vagy szabályellenesen rótta le, az ellen e miatt felvett hivatalos lelet alapján, a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a megrövidített illetéket és felemelt illeték fejében a megrövidített illeték fele részének megfelelő összeget róhatja le, mely felemelt illeték azonban 50 koronánál több nem lehet A 15 napos határidő elmulasztása esetén pedig a megrövidített illeték négyszeres összege (eddig ötszörös) jár. A törvény a beadványok, jegyzőkönyvek és egyezségek illetékeinél 1‘25 és 175 koronás illetékek lerovását is írja elő. Minthogy a jelenleg forgalomban levő bélyegjegyekkel ezeknek az újonnan megállapított illeték tételeknek a lerovása nem teljesíthető, ez okból a pénzügyminiszter 1915. január 1-ével ezen értékeknek megfelelő, vagyis 125 és 175 koronás bélyegjegyeket hoz forgalomba. Heti bünkrónika. A nullák Csikós István körösladányi lakosnak holmi pereskedései voltak, amelyekben a jogi tanácsokat és segédkezést dr. Makai Márton szeghalmi ügyvédtől kérte. A perek folytak, folydogáltak, mig egyszer csak a végén Csikós Istvánnak még egy pere támadt — dr. Makai Mártonnal, ki az ügyvédi dijait követelte tőle. Csikós István azonban leleményes ember. Elővett egy szintén Makai Mártontól származó 10, meg 20 koronás nyugtát, mindenikbe beleirt egy nullát, amivel a 10 meg 20 K-ból 100 és 200 K lett és azt mondta, hogy e nyugták bizonyítják, mikép ő Makai Mártont kifizette. Ezért azután Csikós István okirathamisitásért került a bírák elé, az e héten tartott főtárgyalást azonban el kellett napolni, mert Csikós István ártatlanságát hangoztatta és az erre vonatkozó bejelentett bizonyítékokat kell beszerezni. '8849-1914. Hirdetmény. Alólirott elöljáróság Békés község részére 1915. évben szükséges papír és Írószerek, bolticikkek, vas- és faanyagok szállítását, nemkülönben a könyvkötő munkák, a községi cselédség és rendőrség ruházatának elkészítését és szállítását zárt ajánlati versenytárgyalás utján akarja biztosítani. Felhivatnak mindazok kik fentiekre vállalkozni akarnak, hogy zárt ajánlataikat folyó hó 30-án déli 12 óráig a község iktató hivatalába adják be. Feltételek a számügyi jegyzői hivatalban tudhatók meg. Békésen, 1914. évi december hó 19-én. Békés község elöljárói nevében : Kocsor András, jegyző. Hidvégilmre, albiró. 467 1—1 MÉZ! A.kác és vegyes virág méz Isicslmjy'bem is lsaplia.tó mérsékelt ár To am. TEI3STEE JÓZSEF mébLészetótoen G-;yillám, 465 2—2 Csaloai-mt S. sz.
