Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-20 / 51. szám

1914 december 20. Békés 5 mellett is. így elsősorban az iskolák jöhettek szá­mításba, azután pedig a középületeknek nélkülöz­hető helyiségei. Ennek következtében az elemi is­kolák épületének lefoglalása miatt, a népiskolai ok­tatás teljesen megszűnt. Csupán az állami elemi is­kola — amelynek épületét már hónapok előtt fog lalta el a Vöröskereszt kórház s azóta egy szűk odúban kínlódik — folytatja úgy, ahogy a tanítást. — A szintén lefoglalt gimnázium igazgatósága a tanítás lehetőségét a végsőkig meg akarta tar­tani és az előadásokat részint a kir. törvény­szék, részint a békésmegyei kaszinó épületében átengedett helyiségekben megkezdte. Utóbbi helyen azonban már 2 nap múlva az I. és II. osztály ta­nítását be kellett szüntetni, mert közbena kaszinó egész épülete kórházzá alakíttatott át. Maga a kaszinó is elköltözött a kereskedelmi csarnok helyiségébe. Ugyanez a veszedelem fenyegeti az intézet többi osztályát is, miután a törvényszék és vele kapcsola­tos fogház minden nélkülözhető helyiségébe a tartalék kórház költözködik be. Mikor e sorokat írjuk, e tárgyban még folynak a tárgyalások a törvény- széki elnök, a kir. ügyészség vezetője és a katonai hatóság küldötteiből álló bizottság között. A katona­kórház által támasztott igények teljesíthetőségének elbírálása céljából pénteken este Gyulára érkezett az igazságügyminiszter kiküldötte dr. Záborszky István miniszteri osztálytanácsos, aki a megbeszé­lésben részt vesz. A tartalékkórház a múlt hét folyamán serényen végezte a berendezkedési mun­kálatokat. Az eddig rendelkezésre bocsátott helyi­ségek már teljesen felkészülve várják a napokban beutalandó sebesülteket. A tartalékkórház a követ­kező helyeken redezkedett be eddig: Főgimnázium 306 ágy, belvárosi katholikus iskola 104 ágy, bé­késmegyei kaszinó 100 ágy, Göndöcs-népkerti pavil­ion 84 ágy, református iskola 54 ágy, 48-as kör 30 ágy, mindenütt megfelelő kötöző helyiséggel és konyhával. A népkertben helyeztetett el a mosó­konyha, mig az adminisztrációs irodák és házi gyógyszertár minden valószínűség szerint a várme­gyeháza földszintjének jobb szárnyát fogják elfog­lalni. A törvényszék és fogházépület 400 beteg részére fog berendeztetni. Adakozzunk a sebesültek karácsonyfájára. Ünnep lészen nemsokára, nem felekezetnek, nem egy­háznak ünnepe csupán ez az idén. A szeretet világot átölelő nagy eszméjének ünnepén hadd egyesüljenek egy érzés fenségességében mindazok, kik a csata­mező küzdelmeiből hazatérve, itthon kórházak me­leg, fehér szobáiban álmadoznak kicsiny csaladjuk­ról. ők azok, akiknek leginkább szükségük van a társadalom szeretetére, mely leikeikbe az otthon bűbájos édes érzését varázsolja. Az a társadalom, mely bőkezűséggel adta cda mindenét harczosaink- nak, nem fogja most sem magát megtagadni. Cseppnyi kunyhók gerendás kis szobáiban most úgyis hiába várják apró ártatlanságok a szeretet ajándékait ; hiába lesik az alkonyat rejtélyes sötétjét: az idén nem jő a bőkezű, a jó gyermekeket jutalmazó áldás. Ennek a rideg gondolatnak a képét öljük ki a szent estén legalább az apák szivéből, hadd lássák, hogy a mi szeretetünk eljut mindenüvé, hol emberi szivek meleg érzéseit megérteni kell. Pótoljuk a karácsonyi szent örömöket legalább az apakual, hogy gondolatuk felmagasztosulva, ihletve szallbas- son otthonuk felé. A harcmezők vitéz hőseinek már elküldtük a szeretet adományait, most pedig az itthonlevőkről kell hogy gondoskodjunk, olyan me­legséggel, mint azt lelkünk parancsolja, szivünk érzi. Nem értékeket, hanem apró figyelmet, olyat adjunk sebesültjeinknek, amit máskor szerény ottho­nuk nyújt a szent estén. Minden csekélység, minden jó falat egy-egy tapasz a hazavágyó szivek sebeire s ki van köztünk, aki nem akarná gyógyítani, eny­híteni mindnyájunknak kedves, szivünké zárt har­cosait ? Karácsonyfát, örökzöldet állítsunk minden­üvé, ahol hősök vannak. Karácsonyfa, örökzöld hir­desse a szeretet napján az összetartozandóság fen­séges érzetét. A mi körünkbe, a mi családunkba tartoznak hőseink s mi az otthon meleg szeretetó- vel emlékezzünk meg róluk. Városunk közönségére, amelyet a közjótékonyság a háború tartama alatt jelen­tékenyen igénybe vett — elismerjük — újabb terhet je­lent ez a felhívásunk. De gondoljuk csak meg, mennyi­vel kedvezőbb helyzetben vagyunk, mennyivel cse­kélyebb anyagi áldozatot hoztunk a háború alatt, mint az ország északi, északkeleti és déli részén lakó véreink, akiknek minden vagyonát elpusztította a betörő ádáz ellenség. Mi még mindig csak felesle­geinkből adunk és kell, hogy ezután is adjunk azoknak a hősöknek akiknek, békés otthonunk meg­védelmezését köszönhetjük. És ezekből a hősökből mintegy kétezret ápolnak városunk külömböző kór­házai. Tekintélyes szám ez, éppen ezért nagyobb összegre, illetőleg nagymennyiségű adományra van szükség, hogy őket a szent estén a legszerényebb ajándékban részesítsük. A vármegyei közkórházban 700 sebesült testvérünk van ápolás alatt, a vörös- kereszt kórházban 280, az ujonan felállított tartalék- kórháznak legalább 600 ágya pedig szintén el lesz foglalva. Az előbbi kórházaknak a város e célra már 500—500 koronát adományozott, amely összeg a betegek számához képest kevésnek bizonyult. A tartalékkórház betegeiről pedig még ezután kell a társadalomnak gondoskodnia. Mindhárom kórház ve­zetősége ezúton is kéri a közönséget, hogy a sze­retet adományait: pénz, csemegeféléket, cigarettát, szivart, pipadohányt, gyümölcsöt, édességeket, leve­lezőlapot, levélpapírt, süteményt mielőbb eljuttatni, illetőleg a küldeni szándékolt adományokat előre be­jelenteni szíveskedjék. A vármegyei közkórházba szánt adományok a kórházi irodába, a vöröskereszt kórház részére az állami elemi iskolában levő helyi­ségbe, a cs. és kir. tartalékkórbázba szánt adomá­nyok a főgimnáziumban levő kórházi irodába kül­dendők. Tábori lelkészi kinevezés. A Rendeleti Közlöny egyik utolsó száma közli, hogy Bánáss László bé­késcsabai róm. kath. segédlelkész tábori lelkésszé neveztetett ki a haditengerészethez. Polgárőrség Gyulán. Már lapunk egyik augusz­tusi számában jeleztük, hogy 26 főnyi rendőrlegény­ségünk nagyrésze katonai szolgálattételre rendeltet­vén be, a személy és vagyonbiztonsági szolgálat el­látására nem maradt itthon csak 9 rendőr. Egy 25 ezer lakosú, 900 holdnyi területen fekvő városban pedig ennyi emberrel a legelemibb rendészeti intéz ­kedéseket sem lehet ellátni. Lehetetlen ez éppen háborús időben, mikor a közbiztonság és közrend érdekében a békelétszámnak legalább kétszeresére volna szükség. A háborús idők óta roppantul meg­növekedett városunk idegenforgalma, nagy szükség van ezeknek nemcsak közbiztonsági, hanem politikai szempontból való hatékonyabb ellenőrzésére. A ren­dőrfőkapitány polgárőrség felállításával szándékozott a rendőrség hiányát pótolni. Akkor kezdeményezett akciója azonban félben maradt részint azért, mert a behívott rendőrök egyrészét a katonaság szabad­ságolta, másrészt mert a belügyminiszternek idő­közben kiadott rendelete a polgárőrség szervezését előzetes miniszteri engedélyhez kötötte. A rendőr- főkapitány e tárgyban felterjesztést intézett a bel­ügyminiszterhez, ahonnan 16-án érkezett le a dön­tés, mely szerint a miniszter 9546. ein. szám alatt a polgárőrségnek Gyulán való felállítását engedé­lyezte. Miután most újból az a veszély fenyeget, hogy a bt hívóit 8 rendőrön kivül további 10 rendőr fog katonának behivatni, la?iczik Lajos főkapitány ismét f lujiija a város lakosságához intézett kérel­met és teljes biza ómmal fordul hazafias polgártár- tarsainkhoz, hogy azok a 18 évet betöltött egyének, atik hadkötelezettségben nem állanak, magukban k 1 ő erőt és hajlamot éreznek s a városi pénztár fizetésére utalva nincsenek, a közrend és közbizton­ság megóvásában, a rendőrséget támogatva, önkén­tes szolgálataikat hazafiságból dijtalayiul felajánlani szíveskedjenek. A polgárőrök dijazast azért nem igé­nyelhetnek, mert a bevonult rendőrök fizetésük él­vezetében meghagyatnak és a városnak ilyen célra fedezete nincs. A polgárőrség feladata a hivatalos városi rendőrséget mindama teendőkben támogatni és segíteni, melyeket a csend, rend és vagyonbiz­tonság fenntartása körül a rendőrség elvégezni kö­teles. A jelentkezők közül az alkalmasokat a főka­pitány választja ki és ő gondoskodik arról, bogy a polgárőrség tagjai teendőikre kioktassanak. A polgárőrök saját kebelükből parancsnokot és helyet­test választanak. A választott parancsnok feladata leend a szolgálat vezetése, beosztása, az őrhely meg­állapítása, amely teendőit a főkapitánnyal egyetértve intézi. A polgárőrök fogadalmat tesznek és csak nyolc napi előzetes felmondással léphetnek ki a tes­tületből. A hazafias feladatra vállalkozni óhajtók jelentkezzenek mielőbb a rendőrfőkapitánynál a hi­vatalos órák alatt. Kívánatos volna, hogy minél többen jelentkezzenek, mert ez esetben olyan szol­gálati beosztást lehetne létesíteni, hogy egy-egy pol­gárőr naponta csak egy-két órai szolgálatot telje­sítsen. ' Gyöjtőszekrény a Vörökeresztnek. Az áldozat- készségnek szép és dicséretes példáját mutatta a sebesült katonák irányában Varga Lajos gyulai bá­dogos-mester ama tényével, hogy egy díszes kivi­telű gyüjtőszekrényt készített és ajánlott fel telje­sen díjtalanul a Gyulai Vöröskereszt kórháznak. Az ötletességről tanúskodó szekrény alépítménye ce­mentből készült kősziklát ábrázol, melynek tetején fémből készített ízléses váracska büszkélkedik, egyik tornyán háromszinü nemzeti lobogóval, a másikon pedig vöröskeresztes zászlóval ékesítve, újságoknak, cigarettának és pénznek bedobására elkülönített nyí­lásokkal és feliratokkal. A váracska a Komló kávé- ház előtt van felállítva és nap-nap után az adomá­nyok egész tömegét adja ki magából. A beteg ka­tonák hálája a legszebb jutalom a derék iparosnak követésre méltó áldozatkészségéért. Karácsonyi ajándék a vármegyei szegények részére. Egy nemes szivü vármegyei adakozó 500 koronát adott a temesvári katonai parancsnokság­nak azzal a rendeltetéssel, hogy abból 50 teljesen szegény olyan vármegyei család kapjon karácsonyra 10—10 koronát, ahol a családfő hadbavonult és gyermekei vannak. Az alispán már intézkedett, hogy az 50 család neve hozzá bejelentessék. A 10 koro­nákat a katonai hatóság közvetlenül fogja kijelölt családok cimére megküldeni. A harctéri kiállítás ma vasárnap délelőtt 10—12-ig és délután 4—7-ig még megtekinthető. A kiállítás sikeréről lapunk jövő számában fogunk beszámolni. A Vörös-kereszt egylet kéri, hogy a kiállítók az átengedett tárgyakat ma, vasárnap este 7 és 8 óra között a kaszinóból elvitetni szíveskedjenek. Orosz fogságban. Veres József vármegyei aljegyző, akiről az a hir volt széliében elterjedve, hogy a kárpáti harcokban elesett, a pénteki napon feleségéhez német érkezett levél szerint orosz fogság­ban van. A levélben nevezett mindössze annyit közöl, hogy orosz fogságba jutott és egészséges, egyebet nem irhát. Hogy Veres József Oroszország melyik vidékén vagy városában van, azt nem lehet a levél­ből vagy a postabélyegzőből ki venni. A helybeli ág. hitv. evagelikus egyház vezető­sége ezúton értesíti hitsorsosait, hogy tekintettel a mostani helyzetre, amidőn a templom céljait szol­gáló helyiség a katonaság részére van lefoglalva, az idei karácsonyi istentisztelet nem fog megtartatni. December közepén időjárásunk mezőgazdasági szempontból csaknem eszményien szépnek mond­ható. A november végi és december eleji kemény fagyokat enyhe esős napok váltották fel, amelyek­nek kedvező hatása alatt a legkésőbbi buzavetések is kikeltek és kikelőben vannak. Az esők kedvező naiasa aooan is esziemeio, nogy a mezei egeret:, amelyek az idén különben is kisebb mértékben mu­tatkoztak, csaknem teljesen elpusztultak. Dr. Belopotóczky Kálmán. A váradi egyház­megyét és a varadi káptalant pótolhatatlan veszte­ség érte a közelmúlt napokban. Az egyházmegyei papság egyik legkiválóbb tagját, a váradi káptalan prépostját vesztette el a nyugalmazott tábori püs­pökben. Amidőn a katonai papság éléről korára való tekintettel távozott, királyunk kegye a váradi káptalan élére állította őt. Váradon társadalmi téren kifejtett tevékenységével megnyerte az egész város közönségének . becsülését s a város katholikus pol­gárai az ő áldozatkészségének köszönik társas körüket, mely méreteit és berendezését tekintve, az elsők között áll az országban. Békéscsaba község képviselőtestülete f, hó 14-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek úgy­szólván egyedüli tárgya a Kulpiji Dániel lemondá­sával megüresedett egyik községi orvosi állás be­töltése volt. Az ülésen Kiss László főszolgabíró elnökölt s mivel a választás előtt névszerinti szava­zást kértek, azt a főszolgabiró elrendelte. Két pá­lyázó adta be kérvényét dr. Vas Vilmos h. községi orvos, ki egyizben már volt 7 éven át a község orvosa és dr. Badics József gyakorló orvos. A fő­szolgabiró mindkét pályázót jelölte. Leadtak ösz- szesen 41 szavazatot, melyből Vas Vilmosra 37, dr. Badics Józsefre 4 szavazat esett s igy az el­nöklő főszolgabiró dr. Vas Vilmost jelentette ki megválasztott községi orvosnak, ki a hivatalos esküt nyomban letette a képviselőtestület előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents