Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-29 / 48. szám

3 Békés 1914 november 29. Tőrök Ferenc gazdasági cseléd, a békéscsabai má­sodik kerület névjegyzékébe Hrabovszki Mátyás ny. vasúti őr, a szarvasi első kerület névjegyzékébe Lipcsei Antal telekkönyvi dijnok, a szarvasi máso­dik kerület névjegyzékébe Szántó József telekkönyv­vezető és Molnár István állami végrehajtó, az öcsödi névjegyzékbe Bárczi István iparos. Mint elkésett nem vétettek figyelembe Mizó János szarvasi gépésznek, Pataki Károly dobozi, Mreua János és Kiss Mihály békésszentandrási földmiveseknek felszólamlásai. Felr lettek még véve id. Fehér Imre csorvási földműves, Székely József vasúti kalauz, a békési második, Tóth Gábor nyug. csendőr a békési első és Ladányi Károly tanító a békési második kerület névjegyzékbe. Az uradalmi cselédek (csősz, kocsis, inas, béresgazda stb.) felvétele céljából beadott felszólamlások közül 177 kedvezően intéztetett, 14 felszólamlás azonban elutasittatott. Az egész vármegye területén beadatott 208 felszólamlás közül 188-nak adatott hely, mig 20 elutasittatott. Az összes választók száma 24699, vagyis 4993-al több mint a múlt évben. A vármegyei árvaszék helyettes elnökévé a múlt hóban tartott közgyűlésen egyik árvaszéki ül­nök jelöltetett ki a helyettes elnöki teendők végzé­sére arra az időre, mig Szabó Emil árvaszéki helyet­tes elnök katonai szolgálatot teljesít. Békésmegyé­ben öt ülnöki állás lévén szervezve, a helyettes el­nök ezen ténykedéséért működési pótlékot kao. Te­kintettel azonban arra, hogy jelenleg két árvaszéki ülnök katonai szolgálatot teljesít és igy tényleg csak három árvaszéki ülnök működik ezidőszerint az ár­vaszéknél, kérdés merült fel abban a tekintetben, vájjon az uj helyettes elnöknek jár e működési pót­lék. Minthogy az utalványozás ellen a számvevő­ségnek is aggályai voltak, ennélfogva az alispán mi­előtt a működési pótlék utalványozása tárgyában intézkedett volna, kérdést intézett a belügyminisz­terhez a vitás ügyben. A belügyminiszter leiratában a működési pótlék kiutalását rendelte el. Felebbezés fegyelmi ügyben. Megírtuk, hogy Megyeri Imre békéscsabai h. árvaszéki elnököt a vármegyei fegyelmi választmány, számtalan — igen súlyos fegyelmi vétség miatt hivatalvesztésre ítélte. Minthogy nevezett már a fegyelmi eljárás elrende­lése után ismeretlen helyre távozott, ennélfogva dacára annak, hogy a hivatalos lapban fel lett szó­lítva a megjelenésre, mindezideig távol van és így a fegyelmi Ítélet sem volt vele közölhető. Most az­után nevezettnek felesége megfelebbezte a fegyelmi ítéletet azért, mert Megyeri részére nem lett ügy­gondnok rendelve, aki az ő érdekeit a fegyelmi el­járás során megvédhette volna. Bár kétségtelen, hogy e felebbezés célt nem fog érni, mert hisz már az maga, hogy Megyeri hat hónap óta engedély felcsattannak a szuronyok, minden baka kemé­nyebben szorítja meg az agyat: „no kutya muszka most bújj elő“ s megkezdődik a kapaszkodás. Kipirulva, lihegő kebellel ér fel a közsépső oszlop az országúton a tetőre. Dobogó szívvel néznek körül, ellenség sehol. Az ut közepén egy hatalmas gránitoszlop, rajta Magyarország címere. Előtte egy lelőtt kozákló, a kerítéshez támasz­kodva egy sebesült kozák Csörömpölve zuhan a lábhoz a sok fegyver elkomolyodik minden ember s mintha ezer éve bejött őseink szellemei repülnének a zugó szélben ötezer fejről kerül le a sapka, ötezer ajkon hang­zik fel az ima : Isten áldd meg a magyart! A legénység fele román, talán sohasem hal­lotta, hogy e hely minden magyarnak szent, talán sohasem tanulta a himnust. de mos levett sapká­val, könnyező szemmel, szöveg nélkül de tele szívvel kérte a magyarok Istenét, hogy áldja meg ezt a drága hazát. Az egymás után felérkező oszlopok átveszik az éneket, s öt kilométer front harsogja a messze futó muszka után : „Megbünhődte már e nép, a múltat s jö­vendőt.“ Egy sebesült tiszt. nélkül távol vau hivatalától, elegendő hivatalvesztés kimondására, a felebbezés fel fog terjesztetni a bel­ügyminiszterhez döntés végett. A felebbezés azt a célt sem fogja elérni, hogy a feleség a férje fize­tésének felét még egy-két hónapig huzza, mert tu­domásunk szerint a község Megyeri fizetését az első­fokú fegyelmi Ítélet alapján már beszüntette. Kormánybiztos a kolera leküzdésére. A bel­ügyminiszter a közveszélyes járványos betegségek, különösen a kolera elleni védekezés irányítására s az e tárgyban kiadott rendeletek és szabályok vég­rehajtásának ellerőrzésére s a szükséges további in­tézkedések megtétele végett, a temesvári hadtestpa­rancsnokság területén levő vármegyékbe és igy Békés vármegyére is kormánybiztosul gróf Károlyi Gyulát nevezte ki. Kolera. A vármegye területén a múlt héten mindössze egy kolera megbetegedés történt; Kon­doroson, ahol egy Székesfehérvárról érkezett asz- szonyon mutatkoztak koleragyanus tünetek. Békés község, amely egyike volt a legfertőzöttebb közsé­geknek, a múlt héten feloldatott a zár alól. A gyulai József szanatóriumot az alispán e hó 24-én a zárlat alól feloldotta, ezalkalomból azonban elrendelte, hogy a sebesültek létszáma az eddigi 327 helyett 200, legfeljebb 250 lehet. A központi épület ebédlő helyiségében csakis olyan sebesültek helyez­hetők el, akik már 14 nap óta vannak az intézetben. Minden épületszárnyban külön kötözőhelyiség legyen. A konyhába s mellékhelyiségeibe sebesülteknek be­lépni tilos. Élelmiszerek csakis a konyhán kívül szolgálhatok ki. Minden 100 beteg után egy okleve­les orvos álljon rendelkezésre. Mindezen fertőző yagy ilyenre gyanús beteg ürüléke fertőtlenítendő folya­dékkal való 6 órai állás után bocsátható csak az elvezető csatornába. Ilyen elbánás alá esnek a fer­tőző betegek mosdó, fürdő s szennyes vizei. A hiá­nyosan működő szenyviztisztitó telep megfelelő ki­bővítése s helyes működését biztositó szakszerű át- javitása haladéktalanul folyamatba teendő. A harctéren elesettek hátramaradottjai va­gyontalan és keresetképtelen ellátásának — amelyet törvény biztosit — mielőbbi folyósithatása céljából a honvédelmi miniszter egy körrendeletét adott ki a vármegyék részére, amelyben a törvényhez kiadott végrehajtási eljárást megkönnyíti, azonban kizárólag csak a mozgósítás tartamára és elrendeli, hogy a harctéren elesettek hátramaradottjai, amint az ille­tők eltartója — a veszteségi kimutatás vagy a ka­tonai hatóság értesítése szerint elesett — azonnal összeirassanak és a kimutatások a had, illetőleg a, honvédelmi miniszterhez felterjesztessenek. Dr. Novák Kamill Vöröskereszt egyleti meg­bízott. Ferenc Szalvátor kir. herceg, az önkéntes egészségápolás főfelügyelője november 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával dr. Novák Kamill főis- páni titkárt a Magyar Szent Korona Országai Vö­röskereszt Egyletének megbízottjává kinevezte. Réthy László dr. November 24-én, Ara­don csendben, észrevétlenül a túlvilágra költözött egy ember, aki életében az egész országot megne­vettette. Komoly, szótalan ember volt, a hivatása is a lehető legkomolyabb, még is derűs vidámságot hintett maga körül, amerre csak megfordult. Béthy László dr., a Nemzeti Muzeum nyugalmazott igaz­gató-őre halt meg Aradon, ahová nyugdíjba vonu­lása után költözött, családjához, vejéhez, Uray Jó­zsef aradi járásbiróhoz. Kéthy László drt a rendes nevén is sokan ismerték, de másik nevéről, Lőwy Árpádról mindenki hallott. Ezen a néven irta ugyanis tréfás verseit, amelyek az egész országban elterjedtek, nem könyvalakban, mert nyomdafesté­ket nem kerestek ezek a költemények, hanem csak úgy kéziratban, vagy hallomás utján jártak szájról- szájra. Löwy Árpád pedig pazar kézzel szórta a vidámságot. Beutazta úgyszólván egész Európát, részint hivatalból, részint privát kedvtelésből és Ma­gyarországon alig van hely, ahol ne tartott volna felolvasást humoros szerzeményeiből. Persze csak zártkörű baráti társaságban és mindig férfiaknak. Időrendben feljegyezte magának egyes felolvasásait és e feljegyzésből kitűnik, hogy a múlt év végén tartotta Bécsben, Thallóczy Lajos külügyi osztály­főnöknél ezredik felolvasását. A külügyi osztályfő­nök meghitt barátja volt, aki versei közül is töb­bet lefordított és ezeket egy alkalommal bemutatta a perzsa sahnak. A perzsa sah — amint később Thallóczy elmesélte — fogta a hasát úgy nevetett, Lőwy Árpádnak pedig a harmadosztályú nap- és oroszlán-rendet adományozta. Híressé vált versei emlékeztetnek Heinének azokra a költeményeire, amelyek finomak, poétikusak végig, az utolsó sorban pedig merész fordulattal frivollá válnak. Az ő versei is szépen, költőiesen indulnak meg, gazdag nyel­vezet, tartalmas gondolatok, sokszor filozófiai mély­ség nyilvánul meg bennük, mig hirtelen hangot változtat a költő és Heinénél is jóval, erő­sebbé válik. Élete utolsó éveiben gyakran beteges­kedett és a vidám verseken is valami szomorú bá­nat ömlik el, úgy szerette a nőket és úgy fájt neki az öregség. De irt komoly tartalmú verseket is, kü­lönösen olyanokat, amelyekben a boldog, nyugodt családi élet gyönyöreit festi és kimagaslanak ezek közül azok, amelyeket unokáiról, Uray József já- rásbiró gyermekeiről irt. Ideális lelkületű, jóságos szivü ember volt Lőwy Árpád, aki mindig csak adott és nem kért soha senkitől semmit. Nem is csoda, ha annyi barátja volt, mint ezt egy feljegyzése mutatja: »Barátaim száma 1900. október 27-ikén 2521, 1910. május 7-ikén 2902, szeptember 7-ikén 3050, 1911, jumus 26-ikán 4108. A feljegyzéseket abbahagytam.« Életének kedves napjai voltak azok, amikor a kultuszminisztérium kiküldötte miniszteri biztosnak érettségi vizsgálatra. Egyszer a szarvasi, majd a csabai gimnáziumban volt érettségi-biztos, persze nem is bukott el ott senki, a diákok pedig fáklyászenét adtak a tiszteletére érettségi után. A tanároknak felolvasást tartott, a következő évben pedig úgy a tanári kar, mint az iskolák ifjúsága folyamodott a miniszterhez, hogy megint őt küldje ki érettségi biztosul. A boldogultat a születés és egyéb sok kötelék fűzte vármegyénkhez. 1851. nov. 21-én ugyanis Szarvason született. Jóemlékü apja tudvalevőleg Békésvármegyében Szarvason nyitotta meg az első könyvnyomdát, amelyet az 50-es évek­ben Gyulára helyezett át, ahonnan Aradra költözött, megalapítván ott a Béthy Lipót és Fia cég alatt ismert virágzó könyvnyomda vállalatot. László fia iskoláit Szarvason, később Aradon folytatta, majd a budapesti egyetemre került és ő volt az első az országban, aki a dr. numismaticae címet nyerte el. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a békéscsabai akkor még ág. ev. algimnáziumban tanárkodott ne­hány évig, de vonzalma a numismatika felé haj­totta és ezért a Nemzeti Múzeumba ment. Nem­sokára segédőr lett és ekkor nagy történelmi és tudományos irodalmi működést fejtett ki. Behatóan foglalkozott a román kérdéssel és az egész ország­ban nagy feltűnést keltett egy erről szóló munkája. Ezenkívül is sok szakmüvet irt, a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a múzeumnak pedig csakhamar igazgató-őre lett. Három hónap­pal ezelőtt voult nyugdíjba és azóta Aradon élt. A magyar hadikölcsön. A nagy nemzeti köl­csön jegyzésének határideje hétfőn lejárt. A jegy­zési helyek nagy számánál fogva és tömeges jegy­zések következtében az ósszeredményt csak napok múltán lehet véglegesen megállapítani. Annyi azon­ban már most is megállapítható, hogy a jegyzett összeg megközelíti az egymilliárdot.|Bendkivül kedvező eredmény ez, amely fényt vet az ország közgazda- sági teherbírására és a lakosság hazafias áldozat- készségére. Gyula város polgársága is reményen felül járult hozzá a hadikölcsön sikeréhez, amennyiben jegyzésünk meghaladja a két milliót, pontosan 2.319,900 korona. Az érdeklődés a hétfői utolsó jegyzési napon hágott a tetőpontjára és a hétfői zárlat szerint jegyeztek: a Békésmegyei Takarékpénztár Egye­sületnél ...................., . . . 1,593,650 K, a Gyulavidéki Takarékpénztár B.-t. . 700,250 K, a postahivatalnál .............................. 23,200 K, a kir. adóhivatalnál............................... 2,800 ko­ro nát. Harctéri kiállítás Gyulán. Abban a lelkes mun­kában, melyet a gyulai Yörökereszt-egylet csaknem a háború kitörése óta végez a szenvedő katonákról való gondoskodásával, maga mellett találta városunk

Next

/
Thumbnails
Contents