Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-29 / 48. szám
3 Békés 1914 november 29. Tőrök Ferenc gazdasági cseléd, a békéscsabai második kerület névjegyzékébe Hrabovszki Mátyás ny. vasúti őr, a szarvasi első kerület névjegyzékébe Lipcsei Antal telekkönyvi dijnok, a szarvasi második kerület névjegyzékébe Szántó József telekkönyvvezető és Molnár István állami végrehajtó, az öcsödi névjegyzékbe Bárczi István iparos. Mint elkésett nem vétettek figyelembe Mizó János szarvasi gépésznek, Pataki Károly dobozi, Mreua János és Kiss Mihály békésszentandrási földmiveseknek felszólamlásai. Felr lettek még véve id. Fehér Imre csorvási földműves, Székely József vasúti kalauz, a békési második, Tóth Gábor nyug. csendőr a békési első és Ladányi Károly tanító a békési második kerület névjegyzékbe. Az uradalmi cselédek (csősz, kocsis, inas, béresgazda stb.) felvétele céljából beadott felszólamlások közül 177 kedvezően intéztetett, 14 felszólamlás azonban elutasittatott. Az egész vármegye területén beadatott 208 felszólamlás közül 188-nak adatott hely, mig 20 elutasittatott. Az összes választók száma 24699, vagyis 4993-al több mint a múlt évben. A vármegyei árvaszék helyettes elnökévé a múlt hóban tartott közgyűlésen egyik árvaszéki ülnök jelöltetett ki a helyettes elnöki teendők végzésére arra az időre, mig Szabó Emil árvaszéki helyettes elnök katonai szolgálatot teljesít. Békésmegyében öt ülnöki állás lévén szervezve, a helyettes elnök ezen ténykedéséért működési pótlékot kao. Tekintettel azonban arra, hogy jelenleg két árvaszéki ülnök katonai szolgálatot teljesít és igy tényleg csak három árvaszéki ülnök működik ezidőszerint az árvaszéknél, kérdés merült fel abban a tekintetben, vájjon az uj helyettes elnöknek jár e működési pótlék. Minthogy az utalványozás ellen a számvevőségnek is aggályai voltak, ennélfogva az alispán mielőtt a működési pótlék utalványozása tárgyában intézkedett volna, kérdést intézett a belügyminiszterhez a vitás ügyben. A belügyminiszter leiratában a működési pótlék kiutalását rendelte el. Felebbezés fegyelmi ügyben. Megírtuk, hogy Megyeri Imre békéscsabai h. árvaszéki elnököt a vármegyei fegyelmi választmány, számtalan — igen súlyos fegyelmi vétség miatt hivatalvesztésre ítélte. Minthogy nevezett már a fegyelmi eljárás elrendelése után ismeretlen helyre távozott, ennélfogva dacára annak, hogy a hivatalos lapban fel lett szólítva a megjelenésre, mindezideig távol van és így a fegyelmi Ítélet sem volt vele közölhető. Most azután nevezettnek felesége megfelebbezte a fegyelmi ítéletet azért, mert Megyeri részére nem lett ügygondnok rendelve, aki az ő érdekeit a fegyelmi eljárás során megvédhette volna. Bár kétségtelen, hogy e felebbezés célt nem fog érni, mert hisz már az maga, hogy Megyeri hat hónap óta engedély felcsattannak a szuronyok, minden baka keményebben szorítja meg az agyat: „no kutya muszka most bújj elő“ s megkezdődik a kapaszkodás. Kipirulva, lihegő kebellel ér fel a közsépső oszlop az országúton a tetőre. Dobogó szívvel néznek körül, ellenség sehol. Az ut közepén egy hatalmas gránitoszlop, rajta Magyarország címere. Előtte egy lelőtt kozákló, a kerítéshez támaszkodva egy sebesült kozák Csörömpölve zuhan a lábhoz a sok fegyver elkomolyodik minden ember s mintha ezer éve bejött őseink szellemei repülnének a zugó szélben ötezer fejről kerül le a sapka, ötezer ajkon hangzik fel az ima : Isten áldd meg a magyart! A legénység fele román, talán sohasem hallotta, hogy e hely minden magyarnak szent, talán sohasem tanulta a himnust. de mos levett sapkával, könnyező szemmel, szöveg nélkül de tele szívvel kérte a magyarok Istenét, hogy áldja meg ezt a drága hazát. Az egymás után felérkező oszlopok átveszik az éneket, s öt kilométer front harsogja a messze futó muszka után : „Megbünhődte már e nép, a múltat s jövendőt.“ Egy sebesült tiszt. nélkül távol vau hivatalától, elegendő hivatalvesztés kimondására, a felebbezés fel fog terjesztetni a belügyminiszterhez döntés végett. A felebbezés azt a célt sem fogja elérni, hogy a feleség a férje fizetésének felét még egy-két hónapig huzza, mert tudomásunk szerint a község Megyeri fizetését az elsőfokú fegyelmi Ítélet alapján már beszüntette. Kormánybiztos a kolera leküzdésére. A belügyminiszter a közveszélyes járványos betegségek, különösen a kolera elleni védekezés irányítására s az e tárgyban kiadott rendeletek és szabályok végrehajtásának ellerőrzésére s a szükséges további intézkedések megtétele végett, a temesvári hadtestparancsnokság területén levő vármegyékbe és igy Békés vármegyére is kormánybiztosul gróf Károlyi Gyulát nevezte ki. Kolera. A vármegye területén a múlt héten mindössze egy kolera megbetegedés történt; Kondoroson, ahol egy Székesfehérvárról érkezett asz- szonyon mutatkoztak koleragyanus tünetek. Békés község, amely egyike volt a legfertőzöttebb községeknek, a múlt héten feloldatott a zár alól. A gyulai József szanatóriumot az alispán e hó 24-én a zárlat alól feloldotta, ezalkalomból azonban elrendelte, hogy a sebesültek létszáma az eddigi 327 helyett 200, legfeljebb 250 lehet. A központi épület ebédlő helyiségében csakis olyan sebesültek helyezhetők el, akik már 14 nap óta vannak az intézetben. Minden épületszárnyban külön kötözőhelyiség legyen. A konyhába s mellékhelyiségeibe sebesülteknek belépni tilos. Élelmiszerek csakis a konyhán kívül szolgálhatok ki. Minden 100 beteg után egy okleveles orvos álljon rendelkezésre. Mindezen fertőző yagy ilyenre gyanús beteg ürüléke fertőtlenítendő folyadékkal való 6 órai állás után bocsátható csak az elvezető csatornába. Ilyen elbánás alá esnek a fertőző betegek mosdó, fürdő s szennyes vizei. A hiányosan működő szenyviztisztitó telep megfelelő kibővítése s helyes működését biztositó szakszerű át- javitása haladéktalanul folyamatba teendő. A harctéren elesettek hátramaradottjai vagyontalan és keresetképtelen ellátásának — amelyet törvény biztosit — mielőbbi folyósithatása céljából a honvédelmi miniszter egy körrendeletét adott ki a vármegyék részére, amelyben a törvényhez kiadott végrehajtási eljárást megkönnyíti, azonban kizárólag csak a mozgósítás tartamára és elrendeli, hogy a harctéren elesettek hátramaradottjai, amint az illetők eltartója — a veszteségi kimutatás vagy a katonai hatóság értesítése szerint elesett — azonnal összeirassanak és a kimutatások a had, illetőleg a, honvédelmi miniszterhez felterjesztessenek. Dr. Novák Kamill Vöröskereszt egyleti megbízott. Ferenc Szalvátor kir. herceg, az önkéntes egészségápolás főfelügyelője november 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával dr. Novák Kamill főis- páni titkárt a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyletének megbízottjává kinevezte. Réthy László dr. November 24-én, Aradon csendben, észrevétlenül a túlvilágra költözött egy ember, aki életében az egész országot megnevettette. Komoly, szótalan ember volt, a hivatása is a lehető legkomolyabb, még is derűs vidámságot hintett maga körül, amerre csak megfordult. Béthy László dr., a Nemzeti Muzeum nyugalmazott igazgató-őre halt meg Aradon, ahová nyugdíjba vonulása után költözött, családjához, vejéhez, Uray József aradi járásbiróhoz. Kéthy László drt a rendes nevén is sokan ismerték, de másik nevéről, Lőwy Árpádról mindenki hallott. Ezen a néven irta ugyanis tréfás verseit, amelyek az egész országban elterjedtek, nem könyvalakban, mert nyomdafestéket nem kerestek ezek a költemények, hanem csak úgy kéziratban, vagy hallomás utján jártak szájról- szájra. Löwy Árpád pedig pazar kézzel szórta a vidámságot. Beutazta úgyszólván egész Európát, részint hivatalból, részint privát kedvtelésből és Magyarországon alig van hely, ahol ne tartott volna felolvasást humoros szerzeményeiből. Persze csak zártkörű baráti társaságban és mindig férfiaknak. Időrendben feljegyezte magának egyes felolvasásait és e feljegyzésből kitűnik, hogy a múlt év végén tartotta Bécsben, Thallóczy Lajos külügyi osztályfőnöknél ezredik felolvasását. A külügyi osztályfőnök meghitt barátja volt, aki versei közül is többet lefordított és ezeket egy alkalommal bemutatta a perzsa sahnak. A perzsa sah — amint később Thallóczy elmesélte — fogta a hasát úgy nevetett, Lőwy Árpádnak pedig a harmadosztályú nap- és oroszlán-rendet adományozta. Híressé vált versei emlékeztetnek Heinének azokra a költeményeire, amelyek finomak, poétikusak végig, az utolsó sorban pedig merész fordulattal frivollá válnak. Az ő versei is szépen, költőiesen indulnak meg, gazdag nyelvezet, tartalmas gondolatok, sokszor filozófiai mélység nyilvánul meg bennük, mig hirtelen hangot változtat a költő és Heinénél is jóval, erősebbé válik. Élete utolsó éveiben gyakran betegeskedett és a vidám verseken is valami szomorú bánat ömlik el, úgy szerette a nőket és úgy fájt neki az öregség. De irt komoly tartalmú verseket is, különösen olyanokat, amelyekben a boldog, nyugodt családi élet gyönyöreit festi és kimagaslanak ezek közül azok, amelyeket unokáiról, Uray József já- rásbiró gyermekeiről irt. Ideális lelkületű, jóságos szivü ember volt Lőwy Árpád, aki mindig csak adott és nem kért soha senkitől semmit. Nem is csoda, ha annyi barátja volt, mint ezt egy feljegyzése mutatja: »Barátaim száma 1900. október 27-ikén 2521, 1910. május 7-ikén 2902, szeptember 7-ikén 3050, 1911, jumus 26-ikán 4108. A feljegyzéseket abbahagytam.« Életének kedves napjai voltak azok, amikor a kultuszminisztérium kiküldötte miniszteri biztosnak érettségi vizsgálatra. Egyszer a szarvasi, majd a csabai gimnáziumban volt érettségi-biztos, persze nem is bukott el ott senki, a diákok pedig fáklyászenét adtak a tiszteletére érettségi után. A tanároknak felolvasást tartott, a következő évben pedig úgy a tanári kar, mint az iskolák ifjúsága folyamodott a miniszterhez, hogy megint őt küldje ki érettségi biztosul. A boldogultat a születés és egyéb sok kötelék fűzte vármegyénkhez. 1851. nov. 21-én ugyanis Szarvason született. Jóemlékü apja tudvalevőleg Békésvármegyében Szarvason nyitotta meg az első könyvnyomdát, amelyet az 50-es években Gyulára helyezett át, ahonnan Aradra költözött, megalapítván ott a Béthy Lipót és Fia cég alatt ismert virágzó könyvnyomda vállalatot. László fia iskoláit Szarvason, később Aradon folytatta, majd a budapesti egyetemre került és ő volt az első az országban, aki a dr. numismaticae címet nyerte el. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a békéscsabai akkor még ág. ev. algimnáziumban tanárkodott nehány évig, de vonzalma a numismatika felé hajtotta és ezért a Nemzeti Múzeumba ment. Nemsokára segédőr lett és ekkor nagy történelmi és tudományos irodalmi működést fejtett ki. Behatóan foglalkozott a román kérdéssel és az egész országban nagy feltűnést keltett egy erről szóló munkája. Ezenkívül is sok szakmüvet irt, a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a múzeumnak pedig csakhamar igazgató-őre lett. Három hónappal ezelőtt voult nyugdíjba és azóta Aradon élt. A magyar hadikölcsön. A nagy nemzeti kölcsön jegyzésének határideje hétfőn lejárt. A jegyzési helyek nagy számánál fogva és tömeges jegyzések következtében az ósszeredményt csak napok múltán lehet véglegesen megállapítani. Annyi azonban már most is megállapítható, hogy a jegyzett összeg megközelíti az egymilliárdot.|Bendkivül kedvező eredmény ez, amely fényt vet az ország közgazda- sági teherbírására és a lakosság hazafias áldozat- készségére. Gyula város polgársága is reményen felül járult hozzá a hadikölcsön sikeréhez, amennyiben jegyzésünk meghaladja a két milliót, pontosan 2.319,900 korona. Az érdeklődés a hétfői utolsó jegyzési napon hágott a tetőpontjára és a hétfői zárlat szerint jegyeztek: a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületnél ...................., . . . 1,593,650 K, a Gyulavidéki Takarékpénztár B.-t. . 700,250 K, a postahivatalnál .............................. 23,200 K, a kir. adóhivatalnál............................... 2,800 koro nát. Harctéri kiállítás Gyulán. Abban a lelkes munkában, melyet a gyulai Yörökereszt-egylet csaknem a háború kitörése óta végez a szenvedő katonákról való gondoskodásával, maga mellett találta városunk
