Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-08 / 45. szám
1914 november 8. Békés 7 két párnát felvéve a szobaajtón ki akart lépni, terhelt jobb csizmaszárából egy nagy konyha kést kirántott s azzal sértettet fején és nyakán többször megszurta. A sérülések 17 nap alatt gyógyultak, hátrahagyván a nyelv baloldali izmainak bénulását. A bíróság tagjai voltak: Tóth Ferenc kir. törvény- széki biró, bírák : Nagy Kálmán kir. járásbiró és dr. Megyesy Ágoston kir törvényszéki biró, jegyző: Csatáry László kir. törvényszéki jegyző, közvádló: dr Konrád Ernő kir. ügyész, védő: S>éki Ármin ügyvéd. Rendes esküdtek: Bálint Ferenc, Anuló Pál, Kukla István, Fridrich János, K. Kis Mihály, Szabados János, Katona Imre, Szemenyei Mihály, Donovák Ferenc, Bubik József, dr. Valentinyi Károly, Farkas Márkus. Pótesküd ek: Sál Béla, Feldmann József A bíróság Turcsányi Vincét másfél évi fogházra Ítélte. Vádlott felebbezett. Heti bünkrónika. A szesz hatása Bizony amikor az emberek a kellemes mámort keresve, az alkoholhoz folyamodnak, nem tudják sokszor mire vetemednek. Például Kun Lajos gyulavárii legény is egész életében becsületes ember volt. Egyszer azonban a korcsmában többet vett be a bufelejtőből mint kellett volna, s midőn ez évben egy szép májusi este zavaros fejjel hazafelé bandukolt és Gergely Pál tanyai lakása elé ért, maga sem vette észre hogyan, beverte a tanya-ablakot. Ha pedig már ezt megtette, akkor be is kellett ugrani a szobába, és ha már ott bent volt, akkor egy 20 koronás bankót — a Gergely Pálét — zsebre kellett végni. A dolog kisült, Kun Pá a bíróság előtt becsületesen beismerte bűnét, amiér 3 napi fogházat kapott. Gondatlanság Plesovszki János nagyszénési lakos ez óv január havában a havas mezőn olyan kívánatosán futkározó nyúl pecsenyéjére áhítozott. Befogott hát a szánba és Danada Jánossal együtt neki vágott a sík pusztának egy kétcsövű vadászfegyverrel Plesovszki János azonban nem tartozott a legkiválóbb vadászok közé. Mert például ez alkalommal sem sikerült az, amit akart: nyulat lőnie, de sikerült az amit nem akart: Danada Jánost meglőnie. Szóval nem Plesovszki vadászott, hanem csak a puskája De ez a rosz- szul nevelt puska nem a gazdája akaratát követte, hanem éppen ellene dolgozott. Azért haragudhatott, mert talán a vadászengedóly körül nem volt minden rendben és félt a derék puska, hogy csendőrkézre kerül így történt, hogy a ravasz puska bosszút állott gazdáján és ennek cimboráját: Danada Jánost sehezte meg. A kir. törvényszék Plesovszki Jánost 2 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Zsebeles Mohácsi Róza köröstarcsai lakos a legelőkelőbb cigánycsaládok egyikéből származott. A família jóhirnevóhez ő is hozzá akart járulni, azért a múlt óv nyarán a szeghalmi országos vásáron odasom fordáit Tóth János mellé és annak zsebéből oly ügyesen vett ki egy pénztárcát 5 korona 50 fillér tartalommal, hogy azonnal észrevették és elcsípték A pénztárcát azonban nem találták meg nála, mert azt átadta Nagy Pirosnak, aki úgy elszaladt, hogy még ma sem találták meg. így hát Mohácsi Róza elesett a haszontól, de hozzájutott 14 napi fogházhoz. EZI-A.DÓI IDoTDa^-ixtca. <3. szám alatt egyféle m elet! magtár buzának, tengerinek, -va,g'y lientesnels, kereskedőnek "beraktározásra, a padlása, csöves tengerinek. BőveJoToet a liámloam lalsó tulajdonossal. Ugyanott egy fetilön "bejáratúi szép "bútorozott szoba Isiadó. 445 t-i BÍRÓ LAJOS BRÓDI SÁNDOR HERCZEG FERENC KENEDI GÉZA KÓBOR TAMÁS KOZMA ANDOR 468 5—5 az irók és újságírók szine-java írják a legjobban szerkesztett, teljesen független, legelterjedtebb és legnagyobb magyar II dpi Vasárnap Asszony, Gyermek, Automobil és Sport melléklet. Felelős szerkesztő: Gajííri Ödön Szerkesztő-társ Dr. Ágai Béla.------ Előfizetési árak: ~ Eg y évre K 28 — Félévre K 14 — Negyedévre K 7 — Egy hónapra K 2 40 AZ ÚJSÁG terjedelme rendesen 32, 36,40 oldal. Vasár-és ünnepnapokon 80, IOO, 200, 800 old. Megrendelő cím : „Az Újság“ kiadóhivatala Budapest, VII. kér. Rákóczi-ut 54. szám. Egyes példány ára ünnep- és vasárapokon egyformán 10 fill. Egy csinosan BÚTOROZOTT SZOBA november 15-re kiadó. Erdélyi Sán- «u dor-ut 24|b. szám. Hirdetmény a liázbérjöredeleni bevallása tárgyában. A házbéradó az 1915. évre való érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvállomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1915. évi 110100. sz. alatt kiadott rendeletével az 1915. évi november hónap 2-tót, 30 is; terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909 évi VI. t.-c. 46. § a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házi érjövedelem bevallására kötelezve van : a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) a házközösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös, tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvállomási ivet meghatalmazott ,által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvállomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki, s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-tól kezdve legkésőbbe?i november hó 30-ie; nyújtsák be. A bevallás tárgya : a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesiteni tartozik. Ide számítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, hely- hatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó cimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek cimén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasználi viz után fizetett vízvezetéki dijakat : 4 azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbe- vett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy a költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha a költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános bázbáradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jöve4elemnek az az összeg vallandó be, mely házbér cimén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bér- jövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30%-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja. abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1000 koronát nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak 1%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4%-át fizeti pótlék fejében ; b) ha a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását,, az adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48 § a, illetőleg az 1912. évi Lili. t-c. 39. §-a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt Íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 koronáig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI t.-c. 59 §-a.) Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos, vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva, valótlan, vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási >v részére hivatalból kézbesítve nem lett. Kelt Gyulán, 1914. évi november hó 2-án. Szikes György, 446 1—1 adóügyi tanácsnok.
