Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-01 / 44. szám

1914 november 1 Békés 3 Lapunk zártakor, szombat délután a gyulai koleraesetek statisztikája a következő : a vizsgá­lat eredményeként volt 28 pozitív eset (18 a szanatóriumban, 10 a városban), 3 koleragya- nus a városban, megfigyelés alatt áll 29 egyén. Meghalt 4 (2 szanatóriumban, 2 a városban) Hírek. Halottak napja. November 1-én d. u. a meg­emlékezés kegyeletes ünnepe lesz, melyen a katb. hívek körmenettel mennek a temetőkbe. November 2- án reggel 8 órakor van, az anyatemplomban a megholtakért a gyászistenitisztelet. Ez alkalommal tudatjuk katb. polgártársainkkal azt is, hogy édes hazánknak a harctéren elesett hős fiaiért november 3- án d. e. 10 órakor az anyatemplomban ünnepélyes gyászistenitisztelet lesz. A gyulai Józsefvárosi s. lelkészt Betuker Tiva­dart három évi működés után a megyés főpásztor Nagyváradra helyezte át. A távozó káplán éveken át tanúsított ügybuzgóságával s munkásságával általá­nos közbecsülésnek és szeretetnek örvendett. Helyére Bánáss László nagyvárad-újvárosi s. lelkész jő. Ugyan­csak távozik Békéscsabáról Follmann Géza káplán s helyére ideiglenesen Géczy József nagyváradi sz. József-intézeti tanulmányi felügyelő jó. Előléptetések. A déli harctéren küzdő népfel­kelő gyalogezredben vannak dr. Chmstián Kálmán gyomai ügyvéd és Kiss Albert dobozi urad. intéző, akik mint tartalékos hadnagyok vonultak be a moz­gósítás alkalmával. Mint most értesülünk, a honvé­delmi minister valóságos gazdasági tisztté, parancs­nokká léptette elő a két hadnagyot. Báró Szentkereszty Zsigmond belső titkos ta­nácsos, nyug. kir. táblai elnök, pénteken október hó 30-án látogatást tett Gyulán. Nizsa- lovszky Endre kir. törvényszéki elnök vendége volt, a ki tiszteletére ebédet adott. Báró Szentkereszty Zsigmond most kolozsvári lakos, az ottani munkapárt elnöke. Most is kellemesen emlékezik vissza a gyulai biróságítagjaira, a mit mutat e látogatásban nyilvánuló kedves figyelme. A kir. törvényszéki elnök ebédjén részt vettek a bíróság jelenlegi tagjain és a kir. ügyészség ve­zetőjén kívül Novák Kamii és Y.Szakmáry Arisztid kúriai bírák. Hadi adó. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága támogatás végett megküldte azt a kör­iratát, amelyben a törvényhozástól hadi adó beho­zatalát kéri, mert igy a teher sokkal egyenleteseb­ben oszlik meg, mint anélkül, midőn igazán sok vagyonos ember vagy egyáltalán nem, vagy anyagi erejével semmiféle arányban nem álló, nevetségesen csekély áldozattal járul a hadi állapottal járó ter­hek fedezéséhez. Sajnálatosan láttuk megnyilatkozni ezt a szellemet a legutóbbi megyegyülésen is, mi­dőn a javaslatba hozott, szokásos: 1%-os pótadó ellen, amelynek fele a sebesült és beteg katonák, Valamint a hátramaradottak családtagjainak segélye­zésére van szánva, i8-an adták le szavazatukat, köz­tük valóban gazdag és jómódú bizottsági tagok. Az ilyen önző, rideg és szívtelen felfogás igazán meg- okolttá teszi, hogy intézményes utón biztosittasséb, hogy mindenki vagyonának és jövedelmének ará­nyában vegyen részt ezekben a napokban a borzal­mas háború okozta terhek viselésében. Hadi kórház Gyulán. A vármegye alispánjának indokolt előterjesztésére a honvédelmi minister el­határozta, hogy Gyulán a vármegyei közkórház napi kettő kor. 20 fillér ápolási dijat számíthat. Ezt a hadi kórházat kiegészítik a vármegye egyes közsé­gei s a vöröskereszt fiókjai által felajánlott ágyak amelyeknek a száma körülbelül 5—600, úgy, hogy a vármegyében állandóan 1000 beteg és sebesült katona ápolása van biztosítva. A betegek és sebe­sültek a vármegyei kórházba utaltatnak, mint hadi­kórházba a temesvári katonai parancsnokság által és innét küldetnek ki a már fennjáró és további kór­házi gyógykezelést nem igénylő beteg és sebesült katonák az egyes községekbe, hogy ottan végleges gyógyulást nyerhessenek. A hadi kórház közigazga­tásának szabályzatát a kerületi parancsnokság már megküldte és miután a hadi kórház kellőképen fel­szereltetett, működését már meg is kezdte. A legörvendetesebb sürgöny. A mozgósítás elrendelése s a világháború megkezdése óta érkezett táviratok között, amelyek pedig immár 200-on felül vannak, a legnagyobb örömet, kitörő lelkesedést és megnyugvást nem a sajtóiroda, hanem gr. Tisza István miniszterelnöknek pénteken d. u. Kéry Gyula főispánhoz intézett hivatalos távirata keltette. A miniszterelnök ugyanis értesítette a főispánt, hogy »Galíciában és Orosz-Lengyelországban sike­resen folytatott offenzivánkkal meg kellett állanunk, hogy megfelelő intézkedések történhessenek a Varsó felöl jövő tulerőrel szemben. Ez teljesen önként, az ellenség minden nyomása nélkül történt. Az orosz győzelmekről terjesztett híresztelések teljesen alap­talanok. A mi főerőnk a San torkolatától Przemyslen át a Kárpátokig az ellenségtől elvett, megerősített állásokban dönthetetlenül áll. Az északkeleti me­gyékbe betört orosz csapatokat az ország határától jó messzire nyomtuk és tovább üldözzük. Majdnem egész Bukovinát és Galiciának határainkkal határos részeit megtisztítottuk az ellenségtől. A szerbek ellen a múlt napokban elért sikerek, ottani akciónk további győzelmek folytatására nyújtanak reményt.« A miniszterelnök sürgönye pedig ezzel a sokatjelentő, a hadjárat sorsára mondhatni döntő súlyú befejezést tartalmazza. »Most jött hivatalos berlini hír, hogy a tórák flotta a Fekete tengeren megkezdte az oroszok filleni háborút Tisza,« Kery Gyula főispán előzékeny figyelme folytán a legnagyobb örömet keltő sür­gönyt kiadóhivatalunkban kifüggesztettük, ahol pár óra lefolyása alatt százan és százan örömtől sugárzó arccal olvasták és terjesztették el a város minden részében. Honvédezredünk három tiszt halottja. A gyulai m kir. 2-ik honvédgyalogezred tisztikara három baj­társának hősi haláláról külön-külön ad ki gyászje­lentést. Az elesett hősök közül Döme Gyula honvéd századost már lapunk multheti számában elparen- táltuk. Szeptember 1-én, ugyanaznapon, amelyen Döme, Kovács Béla hadnagy, szeptember 11-én pe­dig Szabó Béla tart. honvédhaanagy haltak dicső halált. Az azonos tartalmú gyászlap következő meg­ható sorokban nyilvánítja a tisztikar kegyeletét, az elhullott hős bajtársak fölött: »A kedves bajtárs emlékét mindig kegyelettel fogjuk megőrizni: neve a hazaszeretet, hősi vitézség, szent kötelességteljesi- tés ragyogó példájaként fog élni ezredünk történe­tében örökké.« Békésmegyei halottak és sebesültek. Az újab­ban érkezett veszteségi kimutatások szerint a vár­megyéből a harctérre ment katonák közül: Sámuel László hadnagy (Szarvas) megsebesült, Szabó Z. István 37. gy. ezredbeli őrvezető (Doboz) megsebe­sült, Szőke Mátyás 37. gy. ezredbeli közkatona (Szeghalom) megsebesült, Varga János 37. gy. ezredbeli közkatona (Vésztő) meghalt. Katonai tartalék kórház a gimnáziumban. A hadvezetőség tudvalevőleg az ország határszélein eddig működött hadikórházakat a kolera veszedelem behurcolásának megakadályozása végett megfigyelő állomásokká jelölte ki, s igy az eddig ott ápolt harctéri betegek és sebesültek elhelyezésére az or­szág belsejében uj tartalékkórházak felállításáról kell gondoskodnia. E végből a nagyobb számú be tegek befogadására legalkalmasabb középületeket a hadveze'tőség lefoglalja és a kincstár költségén kór­házzá rendezi be. Ilyen célra van kiszemelve a gyulai rőm. katholikus főgimnázium tágas épülete is. A hét folyamán egy katonai megbízott törzstiszt szemlét tartott az épületben és azt, természetesen ideálisan alkalmasnak találta, ezer beteg befogadá­sára. Tapasztalatairól jelentést tett a hadtestpa­rancsnokságnak, amely dönteni fog, hogy Gyulán létesit-e tartalék kórházat. Igenlő esetben az inté­zetet néhány nap múlva kitelepítik otthonából, hogy még e hó folyamán a kórház működésbe vehető legyen. A gimnáziumban a tanítás az esetben sem fog szünetelni, mert a tanítás céljaira a békésme­gyei kaszinó helyiségei fognak átengedtetni, ahol délelőtt 4 osztály és délután 4 osztály előadásai lesznek megtartva. A közigazgatási bizottság november havi ren­des ülését f. hó 9-én fogja tartani. Ambrus Jenő emlékére létesítendő alapítványt Aszalay Gyula 20 korona adományával gyarapította. Békésvármegye közkórházi bizottsága október 24-én d. u. 3 órakor Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt ülést tartott. Az ülésen elsősorban dr- Berkes Sándor kórházi igazgató tette meg jelenté­sét. A jelentés szerint a kórház beteg létszáma folyton emelkedőben van; jelenleg 950 beteg »pol- tatik a kórházban, ezek között 200 katona, akik nagy része azonban nem sebesült. A vármegye alis­pánjának felterjesztésére a honvédelmi m nister egy 400 ágyas hadi kórház felállítását határozta el a vármegyei közkórházban, amelyben a sebesült, be­teg katonák 2 kor. 20 fillér napi ápolási dij mel­lett ápoltatnak és gyógykezeltetnek. A hadi kórház­nak létesítése következtében a polgári betegek fel­vételét korlátozni kell. A kórházban alkalmazott al- és segédorvosok kivétel nélkül népfelkelő kötelezet­tek, minélfogva intézkedést kér az igazgató, hogy azok, ha katonai szolgálatra bevonatnak, az itteni kórházhoz osztassanak he. A vármegye alispánja a megfelelő intézkedést saját hatáskörében már meg­tette. Meghatalmazást kért és kapott az igazgató arra hogy amennyiben az üresedésbe jövő helyekre nem kapna megfelelő orvosi személyzetet, — ami előre látható, az esetben orvosnőket vagy szigorló orvosnőket esetleg 5—6 éves orvosnőket vagy szi­gorló orvosnőket alkalmazhasson. Közölte az igaz­gató, hogy a Freudiger céggel kötött szerződés az év végén lejár és tekintettel a háborús viszonyok következtében előállott drágaságra, nem hajlandó a jövő évi költségvetés terhére szállítani kért áruk szállítását elvállalni, csupán arra kész, hogy a kór­házi bizottság legutóbbi ülésén engedélyezett 2000 korona értékű fehérnemüeket szállítsa Sajnálattal hozza az igazgató a bizottság tudomására, hogy egyrészt a felszerelési cikkek, másrészt az élelmi­szerek áráuak rohamos emelkedése következtében a kórháznak jövő évi szükséglete a költségvetésileg már megállapított és engedélyezett összeggel szem­ben iooooo koronával fog emelkedni, ami a napi ápolási díjnak 30—40 fillérrel való felemelését vonja maga után. Az igazgató előterjesztésére a bi­zottság 100 egyszerű vaságynak a beszerzését enge­délyezte 1300 korona erejéig. Erre az összegre csak a jövő évi költségvetésben van fedezet, addig egyik kórházi alapból fog az összeg kölcsön vétetni. Két orvosnövendék katona, a sebesült katonák ápolása végett a kórházba van beosztva. Tekintettel arra, hogy nevezetteknek épen a déli időben van a leg­több dolguk, ennélfogva nehogy a kórházon kívüli étkezéssel az időt eltöltsék, a bizottság másodosz­tályú kórházi ebéd kosztot engedélyezett részükre. Erattini János a kórházzal szemben fennálló szer­ződését felmondotta az esetre, ha a kórház az ál­tala szabott feltételeknek nem tenne eleget. A bi­zottság a felmondást nem vette tudomásul, hanem ragaszkodik a szerződés teljesítéséhez, annál inkább, mert nevezett szállító a kórházi bizottságtól csak kérhet, de azzal szemben ultimátumokkal nem lép­het fel. A kórház kenyérnemü szállítója, Soltész Béla, figyelemmel a gabona és lisztárak rendkívüli emelkedésére és különösen arra, hogy az ő olcsóbb kötéseit a tözsdebiróság érvénytelennek nyilvání­totta, kérte a bizottságot, hogy > a szerződésbeli egyezség árakat emelje fel, mert ellenkező esetben tönkre kell mennie. A bizottság méltányolva neve­zettnek valóban nehéz helyzetét, egy kiküldött bi­zottság véleménye alapján a szerződésben biztosí­tott árakat az év végéig méltányosan fölemelte. Bejelentette ezután az igazgató a kórház jövő évi élelmi szükségletének beszerzésére vonatkozólag meghirdetett pályázat eredményét, összesen hat ajánlat érkezett és pedig a húsfélékre kettő, a hen­tesárukra egy, tisztán a kenyérnemüekre egy és kettő a kenyérnemüekre és péksüteményekre együtt. Minthogy a tett ajánlatok a jelenlegi árakkal szem­ben horribilis emelkedéseket tüntetnek fel, ennél­fogva a bizottság kimondotta, hogy azokat nem fogadja el, hanem az említett szükségletek beszer­zése tekintetében másképen fog intézkedni. A bizott­ság annál könnyebben hozhatott ilyen határozatot, mert amint az eredmények mutatják a megkötött szerződések nem sokat érnek, mivel ha az árak emelkednek, akkor a tisztelt szállító urak mindjárt sírnak és jajgatnak és segélyt és áremelést kérnek, amit a bizottságnak legtöbbször meg kell adni. Ha azonban a szerződésből folyólag busás hasznot tesz­nek zsebre, akkor hallgatnak és megelégedetten dörzsölik a kezüket. A vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzéke az igazoló választmány által a f. hó 10-iki ülésében összeállittatván, a névjegyzék e hó 23-án függesztetett ki a megyeház kapujábau. A

Next

/
Thumbnails
Contents