Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-18 / 42. szám
3 Békés 1914 október 18 megható beszédjében indítványozta, bogy kiváló fiatal tisztviselőjének emlékét, a vármegye- jegyzőkönyvében örökítse és mélyen érzett részvétét hozza a szülők és az özvegy tudomására. A törvényhatósági bizottság az érzelmével teljesen megegyező indítványt egyhangúlag elfogadta. Az alispáni jelentéshez Grünfeld Jakab is hozzászólt, akinek indítványára a törvényhatósági bizottság felirt a kormányhoz, tegyen meg mindent, hogy 'a. gabonanemüek rohamos drágasága folytán fenyegető helyzet lehetőleg enyhit- tessék és megakadályoztassók. Pollák Arnold a községi tisztviselőknek biztosítási ügyekkel való foglalkozástól való eltiltását kérte. A törvényhatóság az ügyet, illetékes fóruma, a képviselőtestülethez utasította. A háztartási költségvetés hozzászólás nélkül elfogadtatott, az 1 százalékos pótadó költségvetésnél szintén nem volt felszólalás, azonban ez utóbbira nézve névszerinti szavazással kellett dönteni. A megtartott névszerinti szavazás eredménye szerint öü-an szavaztak a pótadó költségvetés elfogadása mellett, 18 an pedig ellene adták le szavazatukat Megemlítjük, hogy az 1 százalékos pótadóból fél százalék a sebesültek és hadbavonultak segélyezésére van szánva Hogy ily célra kért pótadót hogyan lehet megtagadni, azt végezzék el az illetők saját lelkiismeretükkel A vármegye 1915—6. évi közúti költségelőirányzatát a törvényhatóság észrevétel nélkül elfogadta úgy, ahogyan az kivonatosan a vármegye hivatalos lapjában már közölve lett, és lapunkban is ösmertettük. A vármegyei pénzek jövő évi elhelyezésének kérdésében az volt a javaslat, hogy azok úgy gyümölcsöztessenek mint a múlt évben. A javaslat ellen Beliczey Géza szólalt fel és kérte az ügynek jövő közgyűlésre való elhalasztását, hogy addig tájékozódást szerezzen az alispán atekintetben, hogy az Osztrák-Magyar Bank meghallgatása szerint mely pénzintézetekbe volnának a vármegye pénzei elhelyezendők lehetőleg úgy, hogy minden megbízható vármegyei pénzintézet kapjon betétet. Szeberényi Zs. Lajos a magán felek részére kérte az állandó jellegű pénzeket kölcsön adatni. A vármegye alispánjának felvilágosítása után, amelyet a törvény- hatóság általános helyesléssel fogadott, Beliczey indítványát a közgyűlés 57 szavazattal 4 ellen elvetette, demonstrálván azt, hogy a kérdés elbírálásánál nem az egyes pénzintézetek anyagi érdeke az irányadó, hanem — különösen a jelenlegi nehéz viszonyok között — ennél sokkal fontosabb a vármegye általános közgazdasági jólétének megóvása és fenntartása melyet éppen Beliczey indítványa veszélyeztetne. A mozgósítás folytán előállott beszállásé - lási költségek megtérítése tárgyában az volt az állandó választmány javaslata, hogy az tagad- tassók meg, mert arra a vármegye nem kötelezhető és mert fedezete sincs a rendkívül nagy költségek kifizetésére. A kérdéshez Grünfeld Jakab szólt elsőnek hozzá és kérte a törvényhatóságot, hogy az említett címen — ha nem is annyit, amennyit rendes időkben fizet a vármegye, de mégis valamelyes megtérítést adjon a beszállásolással terhelt lakosságnak. Korossy László hosszas beszéde és az alispánnak a kérdést minden oldalról megvilágító hozzászólása után a törvényhatóság nem fogadta el az állandóválasztmány javaslatát, hanem utasította az alispánt, hogy a háborús viszonyok lezajlása után, tekintettel a felmerült költségek mennyiségére, tegyen a törvényhatósághoz újabb javaslatot arra nézve, hogy a beszállásolással terhelt lakosságot kivánja-e és ha igen, mily mérvben kártalanítani. Megemlítjük, hogy már szeptember 15-ig, a szabályrendeleti számítás alapján az előállott beszállásolási költség Békéscsabán és Gyulán 130 000 koronát tenne ki. A közsógjegyzői szabályrendelet módosításának kérdésénél Hack Márton kifogásolta, hogy az alispán a szabályrendeletet nem nyomatta ki előzetesen, hogy annak alapján tájékozódhattak volna a törvényhatóság tagjai a kérdés anyagáról. Az alispánnak felvilágosítása után, amely- lyel Hack felszólalásának tarthatatlanságát kimutatta, a törvényhatóság elfogadta a szabályrendeletet és mellőzte azt a kívánságot, hogy a községi mérnökök nyugdíj ügye, a jegyzői szabályrendelet keretében oldassák meg. Az ebtartási szabályrendeletnek a földmi- velésügyi minister által kívánt módosítását a bizottság ismételten s most már harmadizben megtagadta. Igen nagy vita kerekedett Hajdú vármegye azon köriratánál, amelyben kérte a törvényhozást, hogy a latifundiumoknak állami járadék ellenében való kötelező megváltását mondja ki. A javaslat szerint, minthogy a jelenlegi viszonyok között a törvényhozás ilyen fontos kérdést úgy sem tárgyalhat, a köriratnak irattárba helyezése véleményeztetett. Az állandóválasztmány javaslata ellen igen magas hangon dr. Makay Márton kelt ki és hasonló szellemű felirat küldését hozta javaslatba. Ugyancsak a felirat mellett beszólt dr Borónyi Armin, mig az irattárba való helyezés mellett Kovács Márton és Barabás György lelkészek szólaltak, fel. A kérdésnek szavazásra történt feltétele előtt még a főispán figyelmeztette a törvényhatóságot, hogy a jelenlegi viszonyok között való tárgyalása az ügynek esetleg a felekezeti kérdés kiólesitósére és az osztályellentótek kihegyezésére vezetne. A szavazás szerint 45 szavazattal 33 ellen a körirat irattárba helyeztetett. A Füzesgyarmaton kórt második gyógyszertár engedélyezését az állandóválasztmány a vármegyei közegészségügyi bizottság, mint szak- bizottság előterjesztése alapján nem hozta javaslatba; Nagy Gergely és Grünfeld Jakab felszólalásai után azonban a törvényhatóság 34 szóval 32 ellen, a második patikának Füzesgyarmaton való felállítását véleményezte a bel- ügyministernól. A békéscsabai gyámoltak és gondnokoltak ingatlanainak tűz ellen való biztositása tárgyában hozott azon községi határozatot, mely szerint a szerződés a Hungária biztositó társasággal lett volna megkötendő, felebbezés folytán megsemmisittetett és uj, a törvényhatóság által részletesen körülirt szempontokra tekintettel leendő határozathozatalra lett a község utasítva. Holländer Lipót és Korossy László a község határozatát kérték jóváhagyni, azon kiegészítéssel, amelyeket a törvényhatóság szükségesnek tart. Az alispán azonban kimutatta, hogy felszólalók kérelme a közszállitási szabályzatba ütközik és ha azt a törvényhatóság elfogadná is. a határozat bizonyosan megsemmisittetnék a belügyminiszter által. A délelőtti közgyűlésen még több tárgy vétetett soronkivül elő és utolsónak Grünfeld Jakab indítványa tárgyaltatott aziránt, hogy az országgyűlési képviselő választók {névjegyzékének az uj törvény alapján leendő összeállításának és közszemlére való kitételének abbanhagyása iránt felirat intóztessék a kormányhoz. Grünfeld indítványát hosszasan és nagy hévvel indokolta meg, a törvényhatósági bizottság azonban az alispán felszólalásának hatása alatt valamint az állandóválasztmány javaslatában felhozott érvek alapján 9 szóval 7 ellen kimondotta, hogy az indítvány felett napirendre tér. A választott megyebizottsági tagok sorában a f. évben elhalálozás folytán Szarvason és Bókésszentandráson megüresedett két tagsági helynek betöltése céljából a választást a törvényhatósági bizottság december 7-ik napjára tűzte ki és elnökül kiküldte Szarvasra dr. Má- zor Elemért, Bókósszentandrásra Ludvig Jánost. A vármegyei 1848/9 évi honvódalapitvány- nak f. évi kamatait a törvényhatóság a négy pályázó között egyenlő arányban osztotta el és igy mindenik 67 koronát kap. Gyula város költségvetése ellen beadott fe- lebbezések folytán, a törvényhatóság a polgár- mester szolgatartási átalányát mint szerzett jog alapján őt illető javadalmat beállittatta a költségvetésbe, úgyszintén Csordás István gátőr fizetését, aki egy hónapra csak 15 koronát kapott eddig, 200 koronával felemelte. A délutáni folytatólagos közgyűlésen nagyon megcsappant az érdeklődés, mert a tisztviselőkkel együtt összesen csak 14 megyebizottsági tag vett azon részt. Délután .a tárgysorozat 126 pontjából több mint 100 maradt elintézendő, mégis ez a sok tárgy alig öt negyed óra alatt nyert elintézést. Felszólalás a délutáni közgyűlésen mindössze kettő volt. Magdich Nándor volt vármegyei Írnok temetési költségét kérő ügynél Grünfeld Jakab felszólalására a törvényhatósági bizottság felhívta az alispánt, hogy tekintettel a méltányossági körülményekre, 10C korona temetési segélynek kiutalása iránt a házi pénztári zárószámadás eredményéhez, képest tegyen annak idején javaslatot. Ugyanígy határozott Három- házy Ignác volt vármegyehajdu temetési költségeinek kiutalványozását kérő beadvány folytán is. Gyula város és a munkásbiztositó pénztár között kötött egyezséget a törvényhatósági bizottság dr. Jantsovits Emil indítványára le vette a napirendről azért, hogy mivel több községnek hasonló természetű vitája van a pénztárral, a délutáni közgyűlésen pedig vidéki tagok nincsenek jelen, mód nyujtassók, hogy a legközelebbi közgyűlésen a vidéki tagok is hozzászólhassanak a kérdéshez és mert a szóban levő ügyben az egyezség mellett a per tovább folyván, esetleg a Kúriának az ily kérdésekben való elvi álláspontja is ismeretessé válik a jövő közgyűlésig. A rendes közgyűlés délután egynogyed öt órakor véget ért, a hitelesítő közgyűlés pedig másnap d. e. 10 órakor tartatott meg. A közgyűlésen jelen voltak : Ambrus Sándor, Dr- Daimel Sándor, Moldoványi János, Csánki Jenő, Lukács Endre, Kis László, Dr. Zöldy Géza, Dr Kóhn Mór, Sárossy Gyula, Sinszky Ferenc, Dr. Sztojanovics Szilárd, Schmidt Iván, Varságh Béla, Dombi Lajos, Horváth Béla, Mác Ákos, Oláh István, Kner Izidor, Róthy Béla. Wieland Dénes, Sebők Sándor, Dr. Berónyi Ármin, Schmidt József, Reisner Ede, Dr. Szondi Lajos, Dr Follmann János, Cziuczár Adolf, Dr. Jantsovits Emil, Dr. Sebők Elek, Schneider János, Domokos Gábor, Cs. Fábián János, Szeberényi Zs. Lajos, Reisz Hermann, Beliczey Géza, Grünfeld Jakab, Bor- sóthy Géza, Csillag Ignácz, Dr. Kun Pál, Dr. Láng Frigyes, Szalay Gyula, Vidóvszky Károly, Morvay Mihály, Korossy László, Barabás György, Kovács Márton, T. Sztán György, Hídvégi Imre, Durkó Gergely, Lipták L. Pál, Bohus M. György, Pollák Arnold, Nagy Gergely, Nagy A. János, Weisz Mór, Kovács L. Mihály, Dr. Holländer Lipót, Haraszti Sándor, Mász Adám, Holló György, Kohn Dávid, Dr. Ladies László, Kovács Lajos, Vági János Iványi Antal, Barcza Sándor, Horváth Sándor, Ravasz József, Ravasz Mihály, Kaczkó Mátyás. Machlik Mihály, Drje- novszki János, Zelenyánszky Mihály, Meliska János, Csernik Pál, Orodán János Hankó Tamás, Csernik Mátyás, Dr. Makay Márton, Gr. Bolza Alfonz stb. A gyulai népfelkelők. A múlt hónapban már közöltük, hogy a 2-ik népfelkelő gyalogezred 1-ső zászlóalja, mely Zöld Mór honvédőrnagy parancsnoksága alatt áll, kitüntette magát. i Ma újból módunk van ezen ezred zászlóaljának derék, bátor, magyar népfelkelőiről dicsérően megemlékezni, akik a déli tengerparti határainkat védik. Október 1-én Zöld Mór őrnagy, zászlóaljparancsnok és egyszersmint védelmi szakaszparancs
