Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-11 / 41. szám
3 Békés 1914 október 11 nak a kereskedelmi miniszter által leendő jóváhagyása tekintetébeu kell a törvényhatósági bizottságnak véleményt adni. A szabályrendeletnek jóváhagyását a törvényhatósági bizottság az aradi kereskedelmi és iparkamara javaslatához képest véleményezni fogja. Szathmáry Gábor, Békés község főjegyzője hosszabb ideig beteg volt, azonban egyes esetekben mégis feljárt hivatalába, különösen tanácsülésekre, amely alkalmakkor a községi elő- fogatot vette igénybe. A képviselőtestület kimondotta, hogy az előfogatért nem kér a főjegyzőtől semmit. Ezt a határozatot egy képviselőtestületi tag megfelebbezte és kéri Szath- máryt kötelezni az általa igénybe vett előfogatok dijának megtéritésére. Kétségtelen, hogy a törvényhatóság a községnek helyes és észszerű határozatát jóváhagyja. A békési képviselőtestület kimondotta, hogy a békési reform egyház tulajdonát képező és tűzjelzésre használt nagy harangot törés és repedés ellen biztositja. Ez a határozat a törvényhatóság jóváhagyását igényli. Gyula város az illemhelyekre nézve azt kéri, hogy az elrendelt szellőző kürtőket csak akkor legyen köteles létesíteni, ha a jótállási határidő alatt ennek szüksége beigazolódik, továbbá hogy az emésztő gödrök további elszigetelése alól mentessék fel. A földmivelésügyi miniszter forszírozza az ebtartási szabályrendeletnek olyan értelmű módosítását, hogy az adótételek felemeltessenek. A törvényhatóság már két izhen foglalt ebben a kérdésben elutasító álláspontot, a miniszter azonban ragaszkodik említett kívánságához. Amint halljuk, a törvényhatóság ezúttal sem teljesiti a miniszter kívánságát annál kevésbé, mert a közigazgatási bíróságnak legutóbb hozott döntése szerint ú miniszter nem kényszerítheti erre a törvényhatóságot. A községi orvosok törzsfizetésének és korpótlékának jövő évi szükségleti kimutatása szorították befelé a drága életet. Legföljebb csak úgy kutyafuttában tudakolták egymást: — Nálatok ki marad majd itthon ? — Senki . . . Úgy kell ezt érteni, hogy az asszonyon kívül senki. Az ember még magabiró, vagyis népfölkelő, a gyerekek meg soralávalók, akiket egyébként se lehetne otthon tartani. Ami nem csoda, mert olyan esetben ugyan ki is bújna szégyenszemre a kuckóba ? Szoknya mögé ? Az olyan ember nem is akarózna magyar asszonynak. A magyar asszony ? Most az lesz a legbüszkébb, a legderekabb, aki legtöbb katonát küldhet. — Mögy az embör is, mög a györök is ... ! — Csak a Senye Mihálynénak lösz a legirigy- lendőbb sora ! Mind az öt gyeröke katona vót! Amit az emberek előre sejtettek, éreztek, bekövetkezett. Alig egy hónapra, a gyilkosság után, kiszögezték a vörös cédulákat. — Itt a háború! „ . . . Minden katonaviselt ember egyhuszon- négy óra alatt . . .“ — No megájjatok kutyák ! Megmozdult az egész kinti világ. — Mönni köll! Nagy' sürgés-forgás keletkezett. A kis zöld lá- dikák előkerülköztek a kamarából, a padlásról. A katonabéliek. Az emberek letörülgették az évtizedes port, miközben olvasgatták nagy gyönyörűséggel a régi írásokat: „Cs. és kir. 38. gy. e 2 bat. 3 komp. korporál Johannes Csatak.“ Vagy: „Magy. kir. 2. hgy. e. 2. zalj. 2. század. Őrvezető ur Bagó.“ riut az említett címen 84183 koronára lesz szükség. Eüzesgyarmat községben második patika jog engedélyezéséért folyamodott egy budapesti lakos. A községi közegészségügyi bizottság a második gyógyszertár felállítását mint szükségtelent és a fennálló patika létét veszélyeztetőt nem javasolja. A képviselőtestület ezzel szemben a második gyógyszertár felállítása mellett döntött, viszont a vármegyei közegészségügyi bizottság szintén nem véleményezi a második gyógytár felállítását. Most már a törvényhatósági bizottságnak kell nyilatkozni a kérelem tárgyábau; azonban csak véleményt ad a miniszternek, aki azután legjobb belátása szerint határoz a második patika engedélyezésének kérdésében Jóváhagyást igényel a községeknek azon határozata, mely szerint a hadbavonultak hátrahagyott családtagjainak segélyezése céljából tekintélyes összegeket szavaztak meg és ebből a célból 3—10%-os községi pótadó kivetését határozták el. Elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a községek kérdésben forgó határozataikat mindenütt egyhangúlag hozták meg és sehol egy dissonans hang nem emelkedett a tett előterjesztések ellen. A fontosabb községi ügyek közül felemlítjük az alábbiakat: Orosháza község a vasúti állomásnak felüljáróval leendő kibővítése és egyéb feltételeinek teljesítése esetén 11000 négyszögöl telket és 30000 korona készpénzt szavazott meg hozzájárulásként. Gyoma község mintegy 45000 korona értékű betonjárda építés céljából Schreiber Izidorral kötött szerződést. A község határozata meg- felebbeztetett. A község határozata aligha lesz helybenhagyható, bármennyire előnyös is a szerződés, mert nyilvános versenytárgyalást nem irt ki a község. A békési községi tisztviselőknek munkaSebestyén Péter is végigkutatta az egész padlást, de hiába, a ládikát nem találta. Jó sokára kapott észhez Hiszen a Zsuzsikának adta ! Az a’. Bábut tartani. Még az elmúlt télen. — No, kis lyányom, visszavöszöm egy kis időre a ládikát . . . Majd vigasztalásként hozzátette : — De visszahozom. Vissza. Aranyos-hajú bábuval. A rác-király lyányának a bábujával . . . Zsuzsika szepegve szedegette ki a babaruhákat. Nem a ládikát siratta, hanem az édes apját. Nagyobbacska volt már. Afféle iskolát kóstolt. Sokat hallott. Rémitő dolgokat. — Csak aztán visszahozza kee . . . « A pöttyön kis Pétiké már nem sirt, csak az öklömnyi szemeit meresztgette. Ö is hallott már valamit. A szomszéd Sandri ijesztgette agyon : „A szerbök embörhussa élnek 1“ Egyszer aztán addig-addig, hogy Pétiké megszólalt : — Úgy e nem gyünnek ide a szerbök? Péternek összeszorult a torka. Hogy ide gyünnének ? Hirtelen szólni se tudott. De nem is volt rá szükség. Az asszony megelőzte: — Dehogy is gyünnek ide, dehogy . . . Há- szen azér mögy el az édös apád, hogy ide be ne tőgye a lábát! Péter rábiccentgette a fejét. — Azér, azér . . . S a nagy rajvonal még az este megindult a páskumokon át a város felé . . . képtelenség esetére való biztosításának ügyét a képviselőtestület levette a napirendről. Ezen határozat ellen a tisztviselők felebbeztek. A felebbezésnek sikere aligha lesz, mert a törvényhatóság nem kényszerítheti a községet arra, hogy alkalmazottait munkaképtelenség esetére biztosítsa. A biztositás iránt a községi jegyzők és egyéb községi tisztviselők országos nyugdijpótló egyesületével lépett a község tárgyalásokra oly alapon, hogy a dijak egyrészét az illető tisztviselők, a másik részét pedig a község fizette volna. Békéscsaba község a kataszteri költségek fedezésére 100000 koronát szavazott meg, ebből 60000 koronát a földtulajdonosok, 40000 pedig a háztulajdonosok viselnek. A belügyminiszter a földvételi pénztár jövedelméből nem engedte meg a költségek fedezését. Békéscsaba község állandó választmányt létesített a községi ügyek képviselőtestületi tárgyalásainak előkészítésére. A törvényhatóság jóváhagyván a szervezést, annak alapján a képviselőtestület megválasztotta az állandó választmány tagjait. A választás ellen dr. Vértes Andor az alapon felebbezett, hogy a választás nem lett volna megtartható, mert a közgyűlési meghívóba csak a törvényhatóság határozata volt felvéve, ellenben a választás megtartása kifejezetten nem volt a meghívóban szabatosan kitüntetve. Békés község a Diibögö építéséből kikerült földet a Holt Körözs feltöltésére akarta felhasználni, azonban Konsitzky János volt községi bíró önhatalmúlag a háza mögött levő fehér- köröszi part feltöltésére és ott egyéb létesítményekre használta azt fel. Erre a község kimondotta, hogy Konsitzky eljárásával okozott kárát per utján is követelni fogja nevezettől. Kou- sitzky a község határozatát megfelebbezte. Minthogy a felebbezésben tett egyezségi ajánlatot a község nem fogadta el és ragaszkodik határozatához, ennélfogva a községnek szabályszerűen hozott határozata előreláthatólag jóvá lesz hagyva. Egyezség azoubau ennek dacára bármikor létesíthető a község és többször nevezett községi biró között. Gyula város és a gyulai munkásbiztositó pénztár között az alkalmazottak biztosítási kötelezettségéből folyólag 5200 korona erejéig folyamatban levő pert a város egyezséggel intézte el aként, hogy a város 3000 koronát fog fizetni a pénztárnak. Habár a város a kir. táblán megnyerte is a pert, tekintettel arra, hogy a kir. bíróság joggyakorlata ilyen kérdésekben még nem kiforrott, ennélfogva az egyezség jóváhagyása annál inkább remélhető a törvényhatóság részéről, mert az egyezséghez a munkásbiztositó felettes hatósága is hozzájárult. , A főtárgysorozatban felsorolt ügyeken kívül még a póttárgysorozatbau felveendő ügyek is tárgyaltatni fognak. A póttárgysorozat azonban csak közvetlenül a közgyűlés előtt állapit- tatik meg s abba mintegy 30—40 tárgy lesz felvéve. Gyula város legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke 1915. évre. Weisz Mór* 8385 40 Braun Mór* 4953 36 Gr. Almásj Dénes 3033-61 Dr. Ladies László* 2928-54 Dr. Berényi Armin*- 2716-20 Scherer Benedek* 2420-16 Dr. Lovich Ödön* 2317-54
