Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-30 / 35. szám

1914 augusztus 30.

Békés

3

51—100 kor. adóval vannak megróva, fizetik adójuk 10 %-át, ezenfelül két egész korona és annyi fillért, amennyi adományukat egész koronára kiegészíti. Azon alkalmazottak, akik fizetésük után 101 — 200 kor adóval vannak megróva, fizetik adójuk 10 %-át, ezenfelül négy egész koronát és annyi fillért «menynyi adományukat egész koronára kiegészíti. Azon alkalmazottak, akik fizetésük után 201—300 kor. adóval vannak megróva, fizetik adójuk 10 %át,ezenfelül hat egész koronát és annyi fillért amennyi adományukat egész koronára kiegészíti. Az, aki fizetése után 800 koronán felül van adóval megróva, fizeti adója 10-át, ezenfelül tiz koronát és annyi fillért, amennyi adományát egész koronára kiegészíti. Az adó, mely után a 10 % kiszámittatik, a IV. oszt. kér. adó és az általános jövedelmi pótadó. A fentiek szerint levonandó összegek, mintegy 2000 koronát tesznek ki.

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Béressy Géza szeghalmi járasbirósági irodatisztet és Sztrmkay László magyarcséki járásbirósagi Írnokot kölcsönösen áthelyezte.

Kinevezés. Szepesvármegye főispánja ifj. Várady- Szakmáry Arisztid, gyulai jog-szigorlót tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki és szolgálattételre a lőcsei főszolgabirósághoz osztotta be.

Mit ad az állam a katonák családjainak? A

mikor a háború kitört és megjelentek a részleges mozgósításról szóló falragaszok, nyomban akcióba lépett a kormány és társadalom, hogy a hadbavonult katonák hátramaradt családtagjait a háború egész tartama alatt segélyezzék. Ilyen természetű akció többféle irányban indult meg. Munkába lépett az egész ország társadalma, minden megye, város, község külön-külön a maga hatáskörében folytatta a gyűjtést. Minden megye, város, község vezetősége a saját közönségéért gyűjtött, mert hiszen azonnali segélyt kellett nyújtani, amig az állam támogatása meg nem indul. Gyulán is tudvalevőleg megindult a segélyakció s a város segélyző bizottsága már megkezdte a természbeni és pénzetbeli segélyek kiutalását. De az állam is sürgősen elrendelte a segélyezendők soronkivüli összeírását. Gyulán a városi főszámvevő teljesítette az összeírást és állapította meg, hogy ki tarthat igényt a segélyre, a családban hány és milyen korú tag, stb. Eddig 838 családot Írtak össze, akik segélyre tarthatnak igényt. Ez alatt természetesen csak családot kell érteni és itt nincsenek beszámítva a családtagok, anyák, testvérek, gyerekek, stb. Számosán jelentkeztek olyanok, akik vagyoni viszonyuknál fogva nincsenek ellátásra szorulva, vagy a bevonult nem tartotta el őket, illetőleg a törvény szerint segélyre jogcímük nincsen. Ezeket a városi tanács külön válogatta és segélyezésre nem javasolta. Miután a nagyközönség nincsen még teljesen tisztában azzal, hogy hogyan történik ez a segélyezés, ki mennyi pénzre tarthat igényt, hol és mikor folyósítják a segélyt, közöljük a következőket: Minden családtag, ahol a legénység nem tényleges állományába tartozó családfő hadbavonult, fejenként napi hatvankét fillér segélyben részesül. De valamennyi csak akkor, ha máshonnan semmiféle állandó ellátásban nem részesül, ha magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetből fenntartani nem képes és ha őt egészben, vagy részben a bevonult tartotta el, saját keresetéből. Ahány családtag maradt itthon, annyi 62 fillér jár. Azok, akiket a behívott csak részben tartott el, fél segélyben, napi 31 fillérben részesülnek. A gyermekek 8 éves korig fejenként szintén csak fél segélyre tarthatnak igényt, nyolc éves koron túl azonban egész segélyt kapnak. Ezenkívül lakbér is jár azok részére, akik bérelt lakásban laknak. Egy család lakbér címén annyit kap, amennyi a részükre kiutalt összes segélyeknek a fele, ha csak a tényleg fizetett házbér ennél nem kevesebb, mert ez esetben a kisebb összeg jár. Vagyis, hogy egy példával illusztráljuk: Van egy iparos család, ahol a bevonult családfő napi 5 korona átlagos keresettel birt. Itthon maradtak: a feleség, anyós, egy tiz éves, egy kilenc éves és egy hatéves gyermek. Lakásért 320 korona1 évi házbért fizetnek. Ezek kapnak négy egész segélyt, vagyis négyszer napi 62 fillért és egyszer 31 fillért, vagyis összesen napi 2 K 79 fillért. Lakpénz címén pedig naponta ennek felét, vagyis 1 K 39 fillért, összesen 4 K 18

fülért egy napra. Ha azonban ugyan ez a család egy földművelési napszámos családja, akinek napi keresete csak 3 korona volt, akkor csupán három korona segély jár családjának, mert senki sem kaphat többet, mint amennyi a bevonultnak átlagos napi keresete volt az utóbbi időben. Ki kell emelnünk azt, hogy attól a naptól, amikor a hadköteles tényleg bevonult, addig a napig, amikor az állami segély tényleg felvehető lesz, egyszerre, egy összegben fizetik ki a segélyt s igy akadni log olyan család is, amely a jövő hó elején 100—150—200 koronát egy összegben kap. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség egész személyzete, nagy buzgalommal folytatja már több mint 14 nap óta a vármegye egész területéről beterjesztett összeírások kiszámítását. Ezzel a munkával 10—15 nap múlva elkészülnek, (Gyula városával már elkészültek) s akkor az adminisztráció a következő : Minden segélyre jogosult részére a városházán egy könyvecskét kézbesítenek, amelyben fel van tüntetve a részére kiutalt összeg, a családtagok száma stb. Ezzel a könyvecskével, amelyben tiz darab kiszakítható nyugta-űrlap vau, a városi pénztárnál, községekben az elöljáróságnál minden hónap elsején és tizenhatodikén előre felvehetik a pénzt a háború egész tartama alatt, A pénzt a város a befolyó kőzadók- ból fizeti. Ha a háborúba vonult családfő elesik, családja még hat hónapig kapja a segélyt, azután pedig minden valószínűség szerint állandó ellátásban részesül. Mindez azonban csak a már eddig összeirt listára vonatkozik, mert vannak számosán olyanok, akik még nem jelentkeztek, ahol a családfő az újabb behívás folytán vonult be, vagy ezután fog bevonulni. Az összeírást tehát‘folytatják és akik ilyen címen számíthatnak segélyre, még ezután is jelentkezhetnek a városi főszámvevőnél. Az eddigi összeírás szerint megközelítő számítással az állam Gynlán havi 38 ezer koronát oszt ki segély címén.

Megalakult a Vörös-Kereszt egylet gyuiai fiókja.

Nagy megpróbáltatás óráibau adta ki dr. Lovich Ödön polgármester, városunk társadalmához intézett felhívását. A trón és haza védelmében katonáink fegyverrel küzdenek ! Nekünk, akik itthon maradtunk: szivünk melegen érző dobbanásával, áldozatkészségünkkel, izzó emberszeretetünkkel kell szolgálnunk a nemzetet. Van-e ember aki ne érezné ma, mi az ő szent és magasztos kötelessége ? Van-e valaki Gyula városában, aki ne tudná, hogy soha mindnyájunk vállvetett és szolidáris muunkájára, egymás sorsának megértésére nem volt olyan szükség, mint most. A közérdek, az emberszeretet már számtalanszor szólította munkába városunk társadalmát és vette igénybe anyagi áldozatait, erkölcsi támogatását. Bizonyság erre az a nagyszámú humánus célú és kultur egyesület, amely a béke idején alakult meg nálunk és van ma is működésben. A -bekövetkezett komoly idők, mikor a hazának és igy mindnyájunknak létkérdése forog kockán, szükségképpen háttérbe kell hogy szorítsanak minden egyéb honpolgári tevékenységet, amely a normális viszonyok mellett az emberiség előrehaladásának és jólétének emelésére munkálkodott közre. Ma, amikor férjek, apák és gyermekek a királyért, a hazáért, mindnyájunkért a harctéren küzdenek, életüket, vérüket ál dozzák, lehet e sürgősebb, előbbrevaló, szentebb kötelességünk, mint hogy a harcban kidőlt, megsebesült hősök gyógykezeléséről, ápolásáról, szenvedéseik enyhítéséről gondoskodjunk ? Ezt a célt szolgálja a magyar szent korona országaink Vörös-Kereszt egylete, amely az állam közreműködésével és ellenőrzése mellett, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül a legmelegebb emberbaráti tevékenységet fejt ki úgy háborúban, mint békében. A békében folytatott széleskörű áldásos tevékenysége közismert, de meg sem becsülhető, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a háború idejében folytatott munkássága Háború esetén ugyanis a hadiszinhelyre küld : 165 sebesült szállító kocsit, 23 társzekeret és 300 hordágyat és és hordszéket, 200 ágyas tábori kórházat tábori kápolnával, továbbá mozgó egyleti raktárakat, melyeknek rendeltetése, hogy azokban annyi egészségügyi anyag, fehér- és ágynemű, továbbá élelmi és üditő- szer álljon készen, amennyi 18 kórházi és 19 hadosztály egészségügyi intézet, valamint az egyleti tábori kórház szükségeinek megfelel. A hadiszinhely

mögött felállít: 8 tartalékkórházat 2000 sebesült és beteg harcos részére, 50 betegnyugvó állomást 5092 sebesült és beteg harcos részére, 500 kisegítő kórházat 345 könnyebben sebesült tiszt és 14576 főnyi legénységi állományú sebesült és beteg harcos részére, 4 üdülőházat 438 lábbadozó részére és 812 üdülőhelyet 589 lábbadozó tiszt és 30.326 főnyi legénységi állományú lábbadozó részére. Háború esetén tehát a magyar vörös-kereszt egylet gondoskodása kiterjed 984 tisztre és 52,586 legénységi állományú katonára, összesen 53 566 sebesült és beteg harcosra! Felállít és fenntart: Budapesten tudósitó irodát, mely a beteg vagy sebesült harcosok tartózkodási helyéről, betegségük és megsebesülésük minőségéről, illetőleg halálukról vagy eltűnésükről a hozzátartozóknak és általában a tudakozó közönségnek megbízható értesítést ad díjtalanul és pedig vagy szóbelileg, vagy levélbelileg, vagy távirat utján. Anyagilag támogatja a sebesült és beteg harcosokat s úgy ezek, valamint az elvérzett hősök hátramaradt családait. Közvetíti a katonák részére a nagy közönség és a külföld által küldött adományokat. Hogy azonban ennek a hatalmas munkának minél tökéletesebben megfelelhessen, szüksége van a társadalom anyagi hozzájárulására és személyes szolgálataira is. A fővárosban székelő egyesületnek csaknem minden városban van fiókja, amelyek azonban csak kevés helyen fejtettek ki a béke idején számba jöhető működést. Elterelte a figyelmet a Vörös- Keresztről az aktuálisabb társadalmi problémák iránti érdeklődés. így volt ez Gyulán is, ahol még 1889-ben megalakult az egylet helyi választmánya, amelynek elnöknőjévé a humánus kérdések iránt ritka szeretetet tanúsító, fenkölt gondolkozásu, nemes szivü Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnőt választották meg. A helyi választmány azonban rövid működés után, minden akciót beszüntetett. Most, hogy elérkezett a tettek ideje, a polgármester tag- gyüjtő iveken intézett felhívást társadalmunkhoz, hogy a nemsokára városunkra is háruló hazafias

kötelességek ellátása végett, az egylet gyulai fiókját sürgősen alakítsuk meg. Gyula városában ugyanis nagy számú sebesültet fog elhelyezni a hadvezetőség, elsősorban a békésmegyei közkórház sebészeti osztályán, ahol egyelőre kétszáz ágy várja az ápolásra szoruló betegeket, de ha szükséges lesz, kétszerannyinak is képes lesz ápolást nyújtani. A közkórház épületein külömben már hetek óta vöröskersztes zászlót lenget a szél. Ugyancsak 300 beteg nyerhet elhelyezést a lugoserdei szanatóriumban és tervbe van véve az állami gyermekmenhely, a róm. kath. és állami elemi fiúiskola, esetleg a főgimnázium helyiségeinek kórházakká való átalakítása is. Eddig ugyan még Gyulára nem hoztak harctéri sebesülteket, azonban a közeli időben minden bizonnyal a mi kórházaink áldásos működésére is szükség lesz. Éppen a helyzet sürgőssége miatt vált szükségessé, hogy mihelyt az aláírási ivek beérkeztek, a gyulai fiók megalakítása soronkivül megtartassák. Dr. Lovich Ödön polgármester hétfőn délutánra hívta össze a városháza termébe az alakuló közgyűlést, amelyen társadalmunk férfi és nőtagjai szép számmal voltak képviselve. A polgár- mester megnyitója után, melyben a közönségünkre váró nemes feladatot vázolta, előterjesztette, hogy az eddig beérkezett taggyüjtő ivek szerint jelentkezett 17 alapitó, 97 rendes és 50 rendkívüli tag. Alapító tagokul beléptek : dr. Biró Béla, dr. Bucskó Koriolán, Czinczár Adolf, Czinczár Dezső, Dombi Lajosné, Kéry Gyula, Kohn Dávid, dr. Lovich Ödönné, dr. Lovich Ödön, Lendvay Mátyás, dr. Márkus Mihály, Reisner-Emánuel, Reisner Ede, Reisner Arthur, Stern László, Weisz Mór, Weisz Mór és Társa cég. Ezután az alapszabályok értelmében 24 választmányi tagot választottak meg és pedig a következőket : Kéry Gyula, Ambrus Sándor, Nizsa- lovszky Eodre, dr. Lindenberger János, dr. Zöldy János, dr. Lovich Ödön, Weisz Mór, dr. Ladies László, dr. Márki János, Ambrus Sándorné, Nizsa- lovszky Endréné, dr. Berényi Árminná, dr. Berkes Sándorné, Dobay Ferenczné, dr. Lovich Ödönné, dr. Ladies Lászlóné, Mikler Sándorné, dr. Márki Jáuosné, Dombi Lajosné, Ruff Ferenczné, özv. Brenner Jaroszlávné, Weisz Mórné, Vine Sándorné, Zá- dor Mórné. A fiókegyesület vezetőségét a választ-