Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-23 / 34. szám
3 Békés 1914 augusztus 23 aki ezer éven keresztül védő kezét terjesztette reánk, nem engedi, hogy egy műveletlen és embertelen ellenség a magyar nemzetet legázolja. Éljen a király! Éljen a haza! A király születésnapja. CAug. 180 Az uralkokó nyolcrannegyedik születésnapját fényes keretek közt ülte meg az ország. Ragyogó színezetet adott az alattvalói' hódolatnak a reánk szakadt háborús világ, amely egetvivóvá, világot lebiróvá gyullasztotta fel a magyar érzéseket. Az évforduló lelkes és méltó megünnepléséből kivette részét Gyula város közönsége és az itthon tartózkodó katonaság is. Városunk közönsége a mostani háborús időkben a szokottnál is jóval bensőségesebben, melegebben ünnepelte a dicsőségben, szivjóságban uralkodó ősz királyunk születésnapját. Lelkes fiatalságunk kezdeményezésére az évforduló előestéjén, hétfőn a házak ablakait kivilágították és a város főbb utcáit fáklyás, lampionos körmenet járta be. Az utcákat már délután fellobogózták, az üzletek kirakatait a király arcképével, magyar nemzeti színekkel és sokhelyen Németország színeivel is ízlésesen feldíszítették. Igen szép, gyönyörködtető látványt nyújtottak a Dobay János, Lefko- vicsné, Deutsch Jakab és Zuzmann János üzleteinek díszes kirakatai A lakások ablakai is a szokottnál fényesebben voltak díszítve és világítva. A városháza erkélyén a király életnagyságu olajfest- ményü arcképe diszelgett, körültüzdelve csillogó villanyégőkkel. A 'körmenet háromnegyed nyolckor indult el a városháza udvaráról. A menet élén pattogó indulókat játszó cigányzenekar haladt, utána egy sereg piros-fehér-zöld és a város szineit képviselő kékfehér lobogót vittek, majd a fiatalság alkalmi énekkara következett tarka lampionok atatt. Két oldalt fáklyavivők hosszú sora szegélyezte a menetben hömpölygő emberáradatot. Az utcán egybesereglett óriási tömeg folytonosan lelkesen éltette a királyt, a hazát és a hadsereget. A merre a lelkesült menet zene és énekszóval elhaladt, megújult a kitörő ováció: Éljen a király! És- ezerszeresen zúgott vissza az éljenzés az egész városon át. Tomboló, viharos, minden szivet egyesitő ünnep volt ez. A menet a szintén kivilágított vármegyeháza előtt megállapodott és zajos tüntető ovációt rendezett közszeretetben álló, népszerű főispánunk mellett. A szűnni nem akaró, hosszas éljenzésekre Kéry Gyula főispán megjelent az erkélyen, s az ovációk csillapulta után, a tér legtávolabbi pontjára is elhallatszó erőteljes hangon, a következő hatásos beszédet intézte az ünneplőkhöz : Honfitársak, testvérek, magyarok! Szivem egész melegével köszönöm szives megjelenésüket, egyrészt a megtiszteltetésért, mely abban rejlik, másrészt, mert szemtanúja lehetek a legmagasztosabb látványnak : a hazafiui lelkesedésnek, annak a hazafiui lelkesedésnek, amely ezidőszerint az országban mindenütt tapasztalható. Hazafiui öröm és büszkeség árad el keblünkön, ha látjuk, hogy ezekben a történelmi leg nehéz órákban, mily fenségesen nyilvánulnak meg a magyar nemzetnek ősi erkölcsi tulajdonságai. Az egész világ láthatja: él magyar, áll Buda még! Reménnyel és bizalommal nézhetünk hazánk jövője elé • de hogy ez a remény megvalósuljon, szükséges, hogy a hazának minden polgára közreműködjék ezen cél elérése érdekében. Ápolni kell öröklött ősi tulajdonságainkat, de e mellett meg kell szereznünk a modern kor fegyvereit, a kultúra hatalmi eszközeit is. Törekednünk kell vagyonosodásra és igyekeznünk kell a műveltség legnagyobb fokát megszerezni. És ha csak lehet, vessünk véget az ádáz párt- és testvérharcnak, a magyar nemzet évezredes átkának. Nekünk, a mostani generációnak kötelességünk átadni sértetlenül azt az örökséget, melyet őseinktől átvettünk. Biztosítanunk kell pozíciónkat, hegemóniánkat, uralmunkat a Duna völgyében, Európa keleti részében Örömnapot ülünk ma, amennyiben a gondviselés kegyelméből imádásig szeretett királyunknak nyolcvannegyedik születésnapját ünnepelhetjük. Máskülönben is örömnapokat élünk: A magyar fegyverek dicsőségének korszakát éljük ismét! Gyuljanak hát ki az örömtüzek a hármas bércek tövében és a négy folyamok völgyeiben ! Deák Ferenc, a haza bölcse mondotta, hogy Mátyás király óta a legmagyarabb magyar király Első Ferenc József Ám engedje a magyarok Istene még Ferenc József király uralkodása alatt egy Mátyás király korabeli dicső korszakhoz hasonló korszak megismétlődését. A magyarok Istene éltesse királyunkat, áldásával kisérje fegyvereinket úgy délen, mint északon. Éljen a király, éljen a haza, éljen a hadsereg! Az emelkedett szellemű, hazafias érzéstől áthatott beszédet sokszor megszakították az éljenzések, a végén pedig percekig zúgtak az éljenek. A közönség a beszéd elhangzása után elénekelte a magyar himnuszt, azután a király, Vilmos császár, a hadsereg éltetésével folytatta útját az Árpád-utcán, Erdélyi Sándor-uton, Jókai-utcán a tiszti étkezde felé. Amint azonban a menet a Józsefvárosi hídhoz ért, hirtelen hatalmas szélvihar kerekedett s a sötét felhőkből félelmetes villámok törtek elő. Az orkán magasan lobogtatta a szikrázó fáklyák lángjait. A jelenvolt tűzoltók parancsára a fáklyákat és lampionokat pár pillanat alatt kioltották és igy szerencsére semmi baleset nem következett be. Mindenki gyorsan igyekezett fedél alá jutni, nehogy a közelgő égiháboru az utcán érje. A honvédség ünneplése tehát emiatt, mindenkinek sajnálatára elmaradt. Másnáp délelőtt minden templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, hogy őfelsége 84-ik születése napján az Ég áldását kérjék dicső személyére és győzelmet esdekeljenek az Egek Urától igaz ügyünkért harcoló fegyvereink számára. Reggel 7 órakor kezdődött a templomok ünnepe a református templomban, ahol megjelentek a hatóságok és katonaság képviselői. Dombi Lajos kír. tanácsos, esperes-lelkész tartotta az istenitiszteletet. Költői szépségekben gazdak imáját lapunk mai tárcarovatában közöljük. Az áhitatos hívők elénekelték a himnuszt és szózatot, Csiszár Sámuel szép orgonajátékától kisérve. A templom előtt Bencze Béla százados vezénylete alatt felállított disszázad háromszoros disztüzet adott. Délelőtt 9 órakor a róm kath. nagytemplomban volt szentmise, amelyet dr. Karácsonyi János váradi kananok celebrált fényes segédlettel. A templom hajóját szorongásig megtöltötte a közönség. Megjelent Kéry Gyula főispán vezetésével valamennyi állami, vármegyei és városi hatóság főnöke és tisztviselői kara s a honvéd tisztikar, a templom elé vonult honvéd század Lovász százados vezényletére Urfelmutatáskor diszsortüzet adott. Tíz órakor az izraelita templomban volt meghatóan szép istenitísztelet, melyet Klein Jenő kánÁldások Istene ! add reánk áldásodat, segedelmedet ! Légy minekünk megtartó Istenünk, hogy sem most, sem jövőben győzelmet ne arasson felettünk semmi ellenségünk, de miénk legyen a diadal pálmája s zavartalan szivünk boldogsága ! Halgasd meg Isten esedezésünket ! Amen ! Dombi Lajos. dr. Adler Ignácz főrabbi imája. a király születésnapján. Mindenható Istenünk, sorsunk bölcs Vezetője ! Koronás királyunk születésének mai fordulóján, midőn ujjongva röpülnek feléje a szivek, a szárnyas üdvözlések s milliók szivében a hála szent érzete fakad, hozzád fordul lelkünk imája jó Atyánk. Te, aki országok jövőjét, népek sorsát intézed és irányítod, aki fejedelmek életét és üdvét, hatalmát és dicsőségét kezedben tartod: fogadd .kegyesen alázatos fohászkodásunkat, hallgasd meg könyörgésünket, hogy áldd meg, tartsd meg kegyelmes királyunkat első Ferencz Józsefet! Urunk, Királyunk! A te jóságoddal, kegyelmeddel és szent Nevednek nagyságával telve van ' a világ. Ha föltekintünk az égre — a végtelen világok alkotásában, az égi testek zajtalan körforgásában, a természeti erők örök működésében, teremtő Kezednek nyomait láthatjuk mindenütt. Mikor nézzük a végtelenséget, hol a hajnalpirja kél és a fölszálló nap fényes pályáján diadalmasan halad. Mikor halljuk, hogy felhők gomolygása zug és belőlük a kenyeres fqldre termékeny eső zuhog, melytől megmozzan a csírázó erő és a zsendülő életbe, virulásba, kalászérésbe kaszapengés csöndül, sarlók csillogása olvad ; akkor szivünkben csodás áhitat, reményteljes sejtelem támad. S mikor szétnézünk a földön — a társadalmi élet meleg, eleven lüktetésében, nyüzsgő zajában ; bz ember gondolatainak, érzelmeinek, erényeinek és szenvedélyeinek misztériumaiban, hajfeltárjuk az emberi elme csodás vívmányait, szétbontjuk nemünk történeti eseményeit s megfigyeljük őt a munka műhelyeiben, a tudományok hajlékaiban, a művészet csarnokaiban, az ipar tárházaiban, akkor meg- illetődve érezzük, hogy mindenütt a Te szent akaratod megyen végbe s hogy mint a nap meglátja magát a harmat csepp gyöngyében, úgy a Te Szellemed visszaragyog az emberi lét kicsiny tükrében. De nemcsak az egyes embernek jólétéről gondoskodói gondviselő Atyánk, hanem minden nemzet tőled kapja az erőt a fejlődésre, az ösztönt az előhaladásra, a hatalmat a fennállásra. Te döntesz meg trónokat, oltárokat, korhadt államokat. Te rendeled, — hogy ki legyen fejedelem és hadvezér, a kormányzás művésze, a népek eszményeinek tettre váltója, országok boldogságának megvalósítója. Hálát mondunk néked Istenünk, hogy adtál hazánknak alkotmányos uralkodót, hőn szeretett királyunk dicső személyében, aki nemes lelkének ihletét, erkölcsi fenségét vitte kormányzásába és evvel megvetette drága hazánk jövendő életének biztos alapjait. Ő visszaadta népünknek az alkotmány és szabadság értékes kincseit; megnyitotta számunkra szivét-lelkét, mert tudja, hogy ki- rályhüség és szabadság szeretet a magyar életének tartalma, tartalmának célja, céljának koronája. Azért óvd meg Uram a királyt minden bajtól, veszteségtől, hiszen igaz hittel állta a próbát, hős lélekkel viselte a sors csapásait, az élet gondjait s mint méltóságos tölgy zordon bércnek viharát, nyugodtan tűrte a lét dúló fájdalmait. „Tégy még éveket a király éveihez“ vezérlő Atyánk ; szaporítsd napjait, fokozd erejét, őrizd meg testi-lelki épségét, hogy jogara alatt áldás fakadjon, édes hazánknak boldogság viruljon. Ám benned való törhetien hitében békét teremtett nemcsak szivében, hanem a hazában is. Mint a béke fejedelme, a béke szellemének hirdetője, szorgos terjesztője Föllendülő élet, gazdag virulás támadt ezáltal a munka és haladás minden mezején Kereste a békét és kerülte a harcot, de ahol a munkás pörölye csattogott, a művész keze alkotott és a tudós firtató agya kutatott, ott mindenütt jutalmazva buzdított „A király orcájának fényében élet van s jóindulata olyan, mint a tavaszi eső felhője.“ S ha most öreg napjaira kardot rántott és a nemzethez a költő király szavaival szólt : „Kösd derekadra kardodat vitéz ! Dicsőségedet és ékességedet“ ez azért történt, mert elleneink orvul támadának meg, zászlónkat akarták rojttá tépni és a tábor —
