Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-09 / 32. szám
1914 augusztus 9. Békés 3 darab fehér vászonból készített ujjas-kötényt szerezzenek be, amely kötények mintáját a jelentkezés alkalmával a kórházban megtekinthetik. A iábori posták működését a hadrakelt seregnél f. hó 4-én kezdték meg. Tábori postákhoz közvetíthető hüldeményeket az összes postahivatalok és postai ügynökségek is felveszik. A postaküldemények címzésére a postahivataloknál kifüggesztett hirdetmény nyújt felvilágosítást. A posta- és távirdahivatal köréből. A mozgósítás folytán az olyan magántáviratokat, melyek részben, vagy egészben titkos összebeszélt, betüjegyes vagy számjegyes nyelven vannak szerkesztve, továbbá az olyan közértelmü nyelven szerkesztett magántáviratokat, melyek a kereskedelmi nyelvnek rövidített kifejezéseit vagy kereskedelmi jelzéseit tartalmazzák, vagy a melyekben katonai vonatkozású adatok fordulnak elő, a posta- és távirda hivatalok nem vehetnek fel, ha pedig tévedésből mégis felvették, nem továbbittatnak és nem kézbesittetnek. A táviratlevelek váltását a postahivatalok a mozgósítás következtében egyelőre beszüntették. A távirat levelek lényege tudvalevőleg az, hogy a posta meg- félelő portódij lerovása mellett a levélszekrény utján feladott táviratokat is továbbította, ami különben vidéki posta s táviróhivataloknál igen kis mértékben vétetett igénybe, mert a postaszekrények naponta csak kétszer ürittettek ki. A vasúti forgalom. Mikor julius 31. napján az általános mozgósítást elrendelték, a magyar államvasutak igazgatósága nyomban közhírré tette, hogy a vasutakon a polgári forgalom a harmadik mozgósítási napon meg fog szűnni. Az első mozgósítási nap augusztus negyediké volt, tehát a polgári forgalom a vasutakon augusztus ötödikén éjfélkor ért véget. Augusztus hatodikától kezdve a vasutak vonalait azok az emberek, akik magán ügyekben akarnak ' utazni, egyáltalában nem használhatják. Csütörtök hajnaltól kezdve az úgynevezett hadi menetrend postavonatai közlekednek csupán, nem számítva azokat, amelyek a katonaságot szállítják. Ilyen postavonatok egyes vonalakon már előbb is megkezdték útjaikat, de csütörtöktől kezdve minden irányban ezek járnak. Ezeket a postavonatokat a polgárok közül csakis azok vehetik igénybe, akik egyes utazásokra a városok, vagy községek elöljáróságaitól igazolványt kapnak, amelyek katonai parancsnokságok székhelyén katonai érvényesítéssel is ellátandók. Akik sürgős magán vagy üzleti ügyben akarnak utazni, ilyen igazolványhoz egyáltalán nem juthatnak. Igazolványra csakis azok a polgár emberek tarthatnak igényt, akiknek katonai vagy közügyekben kell vasútra ülni. Ebből pedig az következik, hogy a polgárok közül csak azok használhatják a hadi menetrend alapján induló vonatokat, akik állami, városi, megyei tisztviselők és akiknek hivatalos dolgokban válik szükségessé az utazás. Megjegyzendő, hogy a hatóság igazolványa nélkül automobilon, kerékpáron, kocsin, sőt gyalogszerrel sem lehet a szomszéd községbe közlekedni, mert a katonai őrök feltartóztatjuk az utasokat. A vármegyénket érdeklő postavonat járatok sorrendje a következő : Nagyváradról indul d. u 409 Gyulára érkezik este 853 Békéscsabára érkezik.928 Békéscsabáról indul liD Orosházára érkezik 1242 Szegedre érkezik 340 Ellenkező irányban: Szegedről indul este 1003 Orosházára érkezik 1232 Békéscsabára érkezik 221 Békéscsabáról indul 418 Gyulára érkezik reggel 508 Nagyváradra érkezik 944 Budapest—Arad között két postavonatpár közlekedik és pedig: Budapest k. p. u. indul d. e. 947 és este 948 Békéscsabára érkezik este 910 és d. e. 910 Békéscsabáról indul 1022"és d. e. 1024 Kétegyházára érkezik 1115 és d. e. 1118 Ara.d érkezik éjjel 128 és d. u. 130 Ellenkező irányban : Aradról indul délután 1240 és éjjel 146 Békéscsabára érkezik 351 és éjjel 455 Békéscsabáról indul délután 5°2 és reggel 608 Budapest k. p. u. érkezik hajnali 437 délután 537 Mint a menetrendből látható az arad—buda- besti ut 16 óra hosszáig tart. A fenti vonatokon kívül a legközelebbi szomszédos forgalom lebonyolítására naponként két irányban egy-egy személyvonat indittatik a polgárok részére. Ezera vonatok menetrendjéért, de még indulásáért sem vállal azonban felelősséget az államvasutak igazgatósága. Gyuláról Békéscsabára indul reggel 6 óra 29 perckor, amely Békéscsabáról este 7 16 perekor érkezik vissza. Nagyszalontára indul este 7 óra 32 perckor, amely ugyanonnan reggel 6 óra 13 perckor érkezik. Ezeken a vonatokon is csupán III. osztályú menetjeggyel lehet utazni, de semmiféle igazolvány nem szükséges a vonatok használatához. Idegenek bejelentése. Az ország nagyobb városaiban állandóan szervezett bejelentő-hivatalok működnek, amelyek nemcsak a város lakosait, hanem a csak 1 napig ott tartózkodó idegeneket is nyilvántartják. Ilyen bejelentő-hivatalok létesítése és fenntartása igen költséges, de szükségtelen a Gyulához hasonló kisebb városokban, mert itt a hatóság e nélkül is számon tudja tartani minden lakosát. A háborús idők következtében azonban igen lényeges dolog, hogy a városban megszálló kül- és belföldi idegeneket a hatóság ellenőrizni tudja A m. kir. minisztérium számos rendkívüli intézkedése közül a bejelentési kötelezettséget Gyula város területére is kiterjesztette. Mint a rendőrkapitány falragaszokon közhírré teszi, minden szállásadó vagy megbízottja minden külföldi vagy belföldi egyént, aki nála bármely rövid időre megszáll, akár ingyen, akár ellenérték fejében, állandóan, vagy ideiglenesen, bérlőként vagy rokonság, szolgálat vagy munkaviszony címen, avagy bármely más címen részesül szállásban, bejelenteni köteles. A bejelentési kötelezettség az érkezésre és távozásra egyaránt kiterjed. A szállásadó, vagy megbízottja a bejelentést legkésőbb a megérkezést vagy eltávozást követő napon reggel 9 óráig köteles megtenni. Az érkezés és távozás bejelentését a rendőrkapitányság által ingyen szolgáltatandó bejelentő-lapokon kell teljesíteni. A bejelentéseket a rendőrkapítányi hivatalnál kell benyújtani. Ha megszálló a bejelentéshez szükséges adatok közlését megtagadja, vagy bevallása aggályos, vagy szállásadónak oly körülmények jutnak tudó-, mására, melyek az állam érdekeire, a közbiztonságra vagy a közrendre veszélyes üzelmek gyanúját kelteni alkalmasak, köteles erről szállásadó a rendőr- kapitányi hivatalnál jelentést tenni. Az ezen rendelkezés ellen vétők az 1912. évi LXIII. t.-c. 6 §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak sujtatni. A hadsereg szamára megvett lovak és kocsik volt tulajdonosai között az a téves és képtelen nézet volt elterjedve, hogy a katonai hatóság nem fog fizetni, illetőleg az adott igazolványokat nem váltja be. Ezzel szemben a honvédelmi miniszter elrendelte annak azonnal való közzétételét, hogy a lovak és kocsik birtokosai — a törvény értelmében — hat hét alatt feltétlenül kárralanittatni fognak. A miniszternek ez a leirata teljes megnyugvást kelt az érdekeltek között. Gyula város által alkotott burkolási szabályzatot a törvényhatósági bizottság — amint annak idején megírtuk — csak több rendbeli módosítással hagyta jóvá. A módosítások ellen a város feleb- bezvén, a minister a szabályrendelet felülbírálása ügyében most küldte le döntését a vármegyéhez. Ezen döntés szerint a burkolat létesítésének elrendelése, valamint anyagának meghatározása a képviselőtestület joga; ettől azonban eltérő elbírálás alá esik az állam, valamint a törvényhatóság által létesített és fenntartott utak burkolata A gyalogjárók fektetési költségei tekintetében az a miniszter álláspontja, hogy ezek a költségek teljes egészükben a ház és telektulajdonosokat kell, hogy terheljék, kivéve azonban annak a résznek több költségét, amely a járdák átlagos szélességét meghaladja. Mivel a járda és burkolat a város tulajdona, ebből következik, hogy annak fenntartási költsége a várost terheli teljes egészében. A miniszternek is az az álláspontja, aminek ellenkezőjét nagyon vitatta a város, hogy a költségek behajtása tekintetében a közigazgatási hatóságot kell kijelölni, nem pedig a bíróságot, illetőleg a kivetett járulékok behajtása a közadók módjára, kell hogy történjék. A késedelmi kamat nem lehet több, mint a törvényes kamat, vagyis 5 %• Végül intézkedik a miniszter arról is, hogy a szabályrendelet rendőri természetű rendelkezéseinek megszegése kihágásnak minősítendő és 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. A fórumok a szabályrendelet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében — kivéve a kihágásokat — városi tanács, közigazgatási bizottság és a belügyminiszter, mig a járulékok kivetésének, beszedésének stb. kérdésében a közigazgatási bizottság határozata ellen a köz- igazgatási bíróságnál van a panasznak helye. A honvédség köréből. A hivatalos lap augusztus elseji száma közli, hogy a király a honvéd Lu- dovika akadémia utolsó évfolyambeli növendékeit hadnagyokká, a honvédhadapród iskolák IV. évfolyamát végzett növendékeket pedig zászlósokká nevezte ki. A gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez kineveztettek : Heil Lajos hadnagygyá, Reisz Ferenc, Virányi Árpád, Kubick András Bezerédy Aurél, Pilisy László és Hagél Zsigmond zászlósokká. A fiatal tisztek ezredüknél való jelentkezésük után nyomban beosztattak a harctérre induló zászlóaljakhoz. Felhívás minden anyához és háziasszonyhoz, kiknek lelkűkben visszhangra lelnek szavaim E válságos napokban, amidőn egyikünknek fiait, a másik nak férjét, testvérét kellett a haza védelmére elbo- csájtani, tele van a szivünk aggodalommal, félelemmel hozzátartozóinkért. A közös fájdalom közelebb hozza egymáshoz az emberiséget, különösen a nőket, egymás bánata, szüksége iránt megértőbb, könyörületesebbé teszi. Mint községi orvos neje, közelebbről érintkezem az emberekkel, naponként látom s hallom bajaikat — Különösen most az általános mozgósítás alkalmával, amikor a haza lévén szóban, nem lehet a vezetőség semmi kicsinyesebb bajokra tekintettel, fordul elő: pl. 10 napja vesztette el édes anyját 4 pici gyermek, most elvitték az apát s ottmiradtak amúgy is szűkös viszony között levő rokonság terhére ; egy másik családban 8 gyermekkel, kik közül a legöregebb 13 éves, maradt az anya jóformán semmi nélkül; ismét egy másik betegen fekszik s öt kis gyermek körülötte kenyér nélkül. De ez csak egy pár, a többi ezer eset között, ki győzné azt mind elősorolni. Éppen e dolgok szemlélése érlelték meg bennem az eszmét, hogy felszólítom háziasszouytársaimat, hogy mi, akiknek nincsen módjában, hogy százakkal és ezrekkel hozzunk áldozatot a Haza oltárán, de azt megtehetjük és minden magyar nőnek kötelessége is megtenni, hogy tehetsége szerint segítsen ott, ahol segíthet. Nekem tehát az az eszmém, hogy: »minden háziasszony, kiknek a jó Isten megadta a mindennapi kenyeret, a háború tartama alatt s amig teheti adjon egy vagy két gyermeknek reggelit és ebédet, akinek nincs többje: adjon egy darabka kenyeret!« Hiszen minden háziasszonynak van alkalmazottja, szomszédja, ismerőse, rokona, kiknek elvitték a kenyérkeresőjét és szükséget szenved a családja s ha csak minden háziasszony egy éhező szájacskát elégít is ki, hányat tesz boldoggá és hány a Hazáért harcba induló, aggódó családapa szivét könnyíti meg, hogy itt hagyott kedvesei nem maradnak kenyér és támasz nélkül, — elhagyatva. Mi pedig háziasszonyok, kik szintén anyák és feleségek vagyunk, hála Istennek, teljesítjük nemcsak emberbaráti, hanem honleányi kötelességeinket is. — Gyulavári, 1914. aug. hó 4-én. Tisztelettel dr. Hódy Jánosné. Áthelyezett állatorvosok A földmivelésügyi miniszter Halászy Sándor gyulai városi és járási m. kir. állatorvost hasonló minőségben Yáczra áthelyezte, egyidejűleg pedig Gyulára Sál Gyula zom bori m. kir. főállatorvost, városunk szülöttét helyezte át, városi és járási állatorvosi minőségben. A forróság a hét közepén, ha nem is szárnyalta túl, de csaknem elérte a julius közepi ab-
