Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
4 Bőket 1914 julius 26. köztisztviselői minőségben kezdte meg életpályáját. A 90-es évek elején, mint előbb édesatyja néhai báró Drechsel Alajos, ő is Gyula város rendőr- kapitánya volt s e minőségben a város közrendészete körül maradandó, hervadhatlan érdemeket szerzett magának. Majd az ügyvédi vizsga letétele után városunkban ügyvédi irodát nyitott, megnősült, a gyulai díszes leánykoszoru egyik legszebb virágszálát Ladies Margitot vezetve oltárhoz, akivel a legideálisabb házaséletet élte, fájdalom csak rövid ideig, mert rajongásig szeretett neje gyermekének életet adva. ő maga a halál áldozata lett. A mély érzésű ifjú férj szivét ért fájdalmas seb két évtized alatt sem gyógyult be. özvegyen maradt és holtig fájó kegyelettel őrizte meg egyetlen szerelme és rövid boldogsága emlékét. Amidőn a hosszufoki ármentesitő társulat alelnöknek választotta, Gyuláról Békésre költözött és ügyvédi gyakorlatát ott folytatta. Jeles képzettsége, puritán jelleme, felhívta rá vármegyénk több főúri családjának figyelmét. így gróf Wenckheim Dénes, gróf Wenckheim Antal fiu- örökösei, Fejérváry Celesztina és a Kárász család uradalmainak ügyvédje lön, azonkívül évek hosszú során Károlyi Mihály gróf s a pápai Eszterházy gróf jogtanácsosi tisztét is betöltötte, mindenik megbízójának teljes bizalmára s kiérdemelt megelégedésére. A békési s a vármegyei társadalmi életben is közhasznú tevékenységet fejtett ki. Igazgatósági tagja volt a Békési Népbanknak, virilis tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és Békés község képviselőtestületének. Pár év előtt újabb fájdalmas és pótolhatlan csapás sújtotta, amidőn egyetlen gyermekét, ötödik gimnazista Antal fiát is elvesztette. Fiának halála teljesen megtörte a szerencsétlen apát és csupán az édesanya s testvérei iránti szeretet kötötte már az élethez. Fia halála után őt is súlyos betegség érte utói. Kimondhatatlanul sokat szenvedett lelkileg és testileg egyaránt. Az életerős derék férfiú az utóbbi hónapok- ' ban rohamosan hanyatlott, szerettei kétségbeesve látták menthetetlenségét, amellyel önmaga is tisztában volt. Türhetlen szenvedései végzetes elhatározásra bírták. Munkaképtelensége érzetében nem akarván többé kórágyon sínylődni, kedden este 8 órakor a kimondhatlan szenvedés egyik végzetes pillanatában revolverlövéssel vetett véget kínjainak s életének. A görög sorstragédia fátuma beteljesedett s minden érző szív mély megrendüléssel áll, egy jobb sorsra érdemes, tetőtől-talpig derék, becsületes, méltatlanul sokat szenvedett, vir probus ac integer ravatala, immár sirhalma felett. Temetése csütörtök délután 5 órakor volt Békés községe közönsége, a közel s távoli vidék intelligenciája óriási részvéte mellett. Yégtisztességén megjelent Kéry Gyula főispán, gr. Wenckheim Dénes és Fejérváry Coelestin is. Ravatala a szó szoros értelmében el volt árasztva koszorúkkal s óriási közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. A kiengesztelődés, a fájó kegyelet érzése virrasszon örök álma felett. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. báró Drechsel Alajosné úgy a maga, mint gyermekei: báró Drechsel Béla és neje Abaffy Ilona, valamint gyermekük Béla; báró Drechsel Géza és neje Münich Vilma, valamint gyermekeik : György, Lenke és Edith ; báró Drechsel Irén; báró Drechsel Rezső és neje Reisinger Etelka nevében, fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy az önfeláldozásig szerető jó fiút, a felejthetetlen emlékű édes testvért, a kedves sógort, a jószivü nagybácsit: dr.báró Drechsel Gyula ügyvédet, hosszú idő óta tartó, kínzó szenvedéseitől, életének 45-ik évében f. hó 21-én este 8 órakor megváltotta a halál. Az engesztelő szent Mise Áldozat f. hó 23-án reggel 8 órakor fog a róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni, a beszenteiés pedig a gyászháznál d. e. fél 12 órakor fog megtörténni. A megboldogultnak a halál által megváltott, sokat szenvedett tetemei f. hó 23-án d. u. 5 órakor a róm. kath. egyház szertartásai szerint a róm. kath. temetőben tétetnek örök nyugalomra. Békés, 1914. julius hó 22. Az örök üdvösség mennyei honába régebben elköltözött, sokszor megsiratott s immár ismét feltalált szeretteivel együtt a Mindenható jóságos kegyelme, az örök béke és nyugalom lengjen és virrasszon a drága halott siri álmai felett ! Alapszabály megerősítés. A belügyminister a békési második és a füzesgyarmati első temetkezési egyletek alapszabályait megerősítette. A füzesgyarmati közpénzeknek a f. évre leendő elhelyezése tekintetében a képviselőtestület szótöbbséggel aként határozott, hogy a község közpénzeit a füzesgyarmati takarékpénztárnál és az ottani hitel- szövetkezetnél helyezi el. Ezen határozatot a törvény- hatósági bizottság is helybenhagyta. A törvényhatóság határozata ellen beadott felebbezés folytán azonban a minister feloldotta a község határozatát és uj határozathozatalát rendelte el. A feloldás indoka az, hogy mindkét részről olyanok szavaztak, akik mint igazgatósági tagok az ajánlatot tett pénzintézeteknél érdekelve voltak. Leszámítva tehát mindkét oldaról ezeket az érvénytelen szavazatokat, maradt 9 szavazat ugyanannyi szavazat ellen; minélfogva érvényes határozat nem jött létre, tehát uj határozat hozatalát kellett elrendelni. Betörés Köröstarcsán. Tóth Imre köröstarcsai lakos f. hó 22-én álkulcscsal behatolt Molnár Mi- hályné vendéglős egyik szobájába, melyet Koós László birt haszonbérbe, a szekrényt feltörte és abból 2 drb 20 koronás papírpénzt és több apró váltó- pént ellopott, azonnal rajta veszített azonban, mert távozása alkalmával a házbeliek elfogták Tóthot és átadták a csendőrségnek. Kémeknek nézett szarvasi iparosok. Mióta a levegő háborús hírekkel van telítve, lépten-nyomon megesik, hogy békés polgárokat kémeknek néznek és a hatóság feltartóztatja őket dolgaik végzésében. Szerdán délután K. testvérek szarvasi iparosok átutazóban voltak Aradon, unalmukban a várba mentek sétálni. A vártánál még megkérdezték, hogy szabad-e bemenni, később azonban, mint gyanús egyéneket, mindkettőjüket Hegedűs Ede alezredes, térparancsnok elé vezették, ahol elmondták, hogy ők szarvasi emberek és az esti vonatot várják, hogy hazamenjenek A térparancsnokságnál el is engedték, később azonban a hídnál levő rendőr feltartóztatta és a rendőrségre vitte őket, ahol előadták ^azt, amit a térparanesnokságnál már elmondtak. De mert igá- zoló irat nem volt náluk, másnapig őrizetbe tartották őket, mig a szarvasi főszolgabíró nem igazolta személyazonosságukat. Szerszámtolvajok. Békéshez tartozó Megyer- pusztán Dobi Gábor és Péter László mezei munkásoknak jul. 20-án többféle szerszámra volt szükségük, miután ez sajátmaguknak nem volt, elmentek a közeli Maár Géza uradalmi erdészhez, kinek udvaráról 1 gyalut, 1 vonókést, 1 vésőt, és 2 orrszijat 10.50 fill, értékben elvittek, amit lakásukon a csendőrség megtalált. A két ember ellen az eljárást megindították. Méhtolvajlás. Békésen Kiss Istvánná kiment jul. 20-án Bagó Sándor kereskedő kertjébe és onnan egy kas méhrajt ellopott. A csendőrség vallatóra fogta Kissnét, ki a lopást tagadta. Mire a csendőrség házkutatást akart tartani, közben Kissné édesanyja az eldugott kast elvitte lánya házától, amit a csendőrök észrevették. Kissné ellen lopás miatt az eljárás megindult. Újabb gyújtogatás Békésen. Csütörtökön d. u. 2 órakor ismét gyújtogatás volt. Szilágyi Károly földmives óljába égő kanócot dugták, mitől az lángot fogott, az arrajárók hamarosan eloltották Az ott tartózkodó két detektív nyomoz a gyújtogató után. Solymosmajor postaügynökség. A Gyulavári községhez tartozó Solymosmajor vasúti megállóhelyen augusztus 1-én postaügynökség lép életbe, mely felügyelet tekintetében a gyulai postahivatalhoz fog tartozni. Halálos fürdőzés. Faur Antal 19 éves orosházi cigánylegény folyó ho 19-én fürödni ment a korcsolya-gödörbe. Mikor oda ért, már két legény lubickolt a piszkos vízben Tóni cigánylegény hamarosan köztük bukdácsolt, de alig pár percig tartott a mulatsága, hirtelen görcs fogta el s a vízben elmerült. Két fürdő társa lármát csapott, mire emberek szaladtak a vízhez s a cigánylegényt egy jó negyedórái keresés, kutatás után vashoroggal előhalászták, akkor azonban már nem volt benne élet. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 18—35 Közgazdaság. Legelő átirás. Zahorán György és társai békéscsabai lakosok kérelmére megengedte a földmivelés- ügyi minister, hogy a 19 és 447 holdat kitevő békéscsabai gerendási legelő, továbbá a 9o9 holdat kitevő felsőnyomási legelő, végül a 477 és 92 holdat kitevő felsőtelki legelők — amennyiben kérelmezők igazolják, hogy azok az 1894. évi XII. te. életbelépte előtt egyénileg már fel volt osztva és azt az egyes birtokosok mint ilyent használták, telekkönyvi- leg is elkülönítessenek és az illető egyes tulajdonosok nevére átirathatók legyenek; ellenesetben az említett legelők tovább is a jelenlegi telekkönyvi állapotban maradnak. Díszoklevél méhészetért Bagó Sándor békési kereskedő és méztermelő a berlini méhészeti kiállításon kitűnő csorgatott mézéért I. oszt. elismerő díszoklevelet nyert. Marharakodó állomás Nagylaposon. A föld mivelésügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel epyetértőleg Nagylapos állomáson, kizárólag Balogh Lázár földbirtokos élőállatainak be- és kirakása céljából, marharakodót engedélyezett ; szakértőül a gyomai járási, j helyetteséül pedig a gyomai községi állatorvost rendelve ki. A hesseni légy pusztításai elleni védekezés céljából elrendelte a földművelésügyi miniszter, hogy' ott ahol a hesseni légy tavaly vagy az idén fellépett, csalogató vetéseket kell csinálni. Ugyanis minden táblában, amely gabonával volt bevetve, vagy amely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabonát vagy árpát kell vetni, amely célra silányabb minőségű de minden gyommagből tiszta vetőmag használható. Ezek a csalogató vetések tudvalevőleg arra valók, hogy a hesseni légy azokba rakja le a petéit. Ezeket a vetéseket azután legkésőbb a tél beálltával jól alá kell szántani úgy, hogy azoknak minden szála a föld alá kerüljön, esetleg le is lehet hengerelni az ilyen vetéseket. Kisgazdák népies oktatása. A gazdasági egyesületek közreműködésével a három téli hónapban, midőn a kisgazdák legjobban ráérnek, gazdasági tárgyú előadásokat rendeztettek. Ezeknek az előadásoknak azonban nem volt az a sikere amit tőle várni lehetett, aminek az oka az volt, hogy maguk az előadók sem voltak mindég megfelelő képzettségű gazdák, másrészt mert az előadások csak ötletszerűen történtek. A földművelésügyi miniszter most aként rendelkezett, hogy a gisgazdák téli oktatása céljából a gazdasági egyesületek által rendezendő előadásokon kivül még más tanfolyamot is rendeztetett a földmives iskola tanszemélyzetével és a tanítóképző intézetek mellé beosztott gazdasági tanárok által téli estéken és vasárnap délutánokon, amelyeken minden el lesz magyarázva, a helyi viszonyokra különös figyelemmel — ami a talaj helyes megművelése, az egyes növények termelése az állatok tervszerű gondozása és tenyésztésére szükséges. Ezenkívül a helyes trágyázás módjáról, a vetőmag kiválasztásának, kitisztításának, termelésének s eltartásának módozatai tekintetében is ki lesznek tanítva a kisgazdák, úgyszintén az állategészségtan s a vásári rendelet körüli tudnivalókról, végül a mezőrendőri s gazdasági törvények mindazon rendelkezéseiről, amelyek a kisgazdákat érdeklik. Hány kutya van a vármegyében? Most készült el a gazdaközönség szemében legnépszerütlenebb adónem, a kutya-adó 1914. évi kivetése az egész vármegye területére nézve. A gazdák ma sem tudnak még megbarátkozni avval a ténnyel, hogy a kutyák után adót kell fizetniük. Igyekeznek is az ösz- szeirás alkalmával minden lehetőt elkövetni, hogy házőrző kuvaszaik rubrikába ne kerüljenek. Valósá- ságos detektív tehetség legyen az a közeg, akit az ebtulajdonosok ki nem játszanak. Iiyen körülmények között az összeírás nem adja hü statisztikáját a vármegye tényleges kutyaállományának. Pedig az ösz- szes adónemek közül, közegészségügyi és közbiztonsági szempontból ez a legigazságosabb adó. A vármegye alispánja által összeállított kimutatás szerint összeiratott a vármegye területén 24390 kutya, melyből adómentes 10749, adóköteles 13641. Az adókötelesek közül luxuskutya 115, vadászkutya 77, agár 2, házőrző 13447. Az ezek után kivetett ebadó összege 14465 koronát tesz ki. Heti piac. Gyula, julius hó 26. A budapesti gabonatőzsdén háborús és rossz gazdasági hírekre a búza ára rohamosan emelkedett. Heti piacunkon igen csekély kínálat, mellett eladatott : Búza Árpa (uj) Zab Tengeri Színészet. . 25 - 27‘. 13 20 13 40 . 12-20 12-40 . 14.40 14-80 Julius hó 18-án, szombaton este Bakonyi- Huszka Nemtudomka c. operettjét láttuk. Jobb sorsra érdemes társulatunk tagjai mindent elkövettek, hogy bár a jó alapgondo- latu, de szörnyű rosszul konstruált darab szerepeibe valami olyat is bevigyenek, a mi élvezetet nyújt. Hilbert Janka (Veronka, virágárusleány) a címszerepben játszott. Az ő briliáns hangja mellett igazán mindegy, hogy a szerzőt megihlette-e a zene múzsája az alkotás pillanatában, vagy nem. Legyen a dallam bármilyen, az ő hangjának finom tisztaságát magában elég hallani, hogy a művésziesen szép érzetét érezzük. A szerep szendesége különben jó illett az ő általános játékmodorához. Déry Rózsi (Mici) meg az őserejü és eredeti, utolérhetetlen temperamentumával hódítja meg közönségét minden fellépte alkalmával, még olyan modorban is, mint a milyet a szerző miatt kellett ez este ma-
