Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-19 / 29. szám

1914 julius 19.

Békés

S

tanúságot tevő betörést követett el. Schwarcz Jónásnak a róm. kath. plébánia épületében levő rövidáru üzletét dézsmálták meg. Az utca felöli ablak üvegét betörték s azon keresztül hatoltak az üzletbe. Az ablak el van ugyan látva vasrácscsal, azonban a rács 24X44 cm. közei olyan szélesek, hogy azon egy gyerek, vagy kisebb termetű ember bemászhat. Az éjjeli látogatót nem zavarta, hogy a főtéren p&r- tyázó rendőrőrszem elcsípheti, a lombos fák által támasztott sötétségben egész nyugodtan be is mászott s az üzletben 36 darab delén-kendőt, 2 tucat harisnyát vett magához, azonkívül az asztalon talált ollóval a pénzesfiókot felfeszitette és annak 60 korona tartalmát szintén elvitte. A károsult korán reggel vette észre a betörést és jelentést tett a rendőrségnek. A tettest keresik.

Békéscsaba község képviselőtestülete hétfőn délelőtt választással egybekötött közgyűlést tartott. A közgyűlés elején töltötték be a kiadói állást, mely idő alatt Kiss László főszolgabíró elnökölt. Hat pályázó közül közfelkiáltással Borbély Sándor földinket, Békéscsaba község kipróbált hivatalnokát választották meg közigazgatási kiadónak, aki nyomban letette a hivatalos esküt. Ezután Petrovszky S. Mihály vette át a közgyűlés vezetését, amelyen elintézést nyert a községnek évek óta napirenden tartott utcakövezési ügye. A nehány hét előtt megtartott versenytárgyalásra beérkezett 10 ajánlat közül az állandó választmány javaslatára, hosszas vita után Dimitrievics Naumcse gyulai kövezőmester ajánlatát fogadták el, aki kissebesi gránitkővel 314.755 koronáért vállalja a programmba felvett utcák burkolár sát. Dimitrievics ajánlata 50.000 koronával volt olcsóbb az utána kővetkező legolcsóbb ajánlatnál. Ki- sérletképen az Orosházi-utca külső részét bazaltkővel burkolják. Kimondta még a közgyűlés, hogy a Hunyadi-téri piacteret téglával rakatja ki. Böszörményi Róza polgári leányiskolájának a szokott 4000 korona segély és 400 korona fűtőanyagot vita nélkül megszavazták. Rosenthal Ignác és a község közötti lakásfelmondási pörben a kötött egyezséghez a képviselőtestület hozzájárult.

Kiraboltak egy szövetkezetei Szombatra virradó éjszaka a békésszentandrási fogyasztási szövetkezet üzlethelyiségét ismeretlen tettes feltörte és a pénzes fiókból 200 korona készpénzt és mintegy 6—700 korona értékű okmány és postabélyeget elvitt. A betörést szombaton reggel üzletnyitáskor vette észre a személyzet s azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, amely hozzálátott a tettesek kinyomozásához, eddig azonban eredménytelenül keresik.

Betörés. Vakmerő betörést követtek el Szenes Sándor békéscsabai vendéglőjében hétfőn éjszaka, amikor a vendéglőt már bezárták. Egy 19—49 cmnyi kis ablakon hatolt be az eddigi megállapítás szerint valami bátor suhanc, akinek sikerült 20 K készpénzt, egy revolvert és egy csomó szivart ellopni. A rendőrség nyomozza a betörőt.

Szerencsétlenség az aratógépnél. Pénteken délelőtt súlyos baleset érte egyik szarvasi tanyán András János bérest. Az uj arató gépet vették munkába, azonban alig hogy elindult a gép, a szokatlan berregéstől a lovak megijedtek és futásnak eredtek. A gyeplőt tartó András János az ülésről leesett s a súlyos aratógép keresztül ment rajta, aztán felkapta s mint egy kévét kidobta magából. A szerencsétlen emberen a gép kerekei súlyos sebeket ejtettek. Gyorsan orvoshoz vitték és remélhetőleg meggyógyul.

Kutyaharapás. Zatykó Ilona csorvási, puszta- gerendási lakosnak volt egy nagy házőrző kutyája, mely annyira hamis volt, hogy nappal megkötve kellett tartani. Zatykó Ilona hűségesen meg is kötötte minden reggel a cerberust és csak este bocsátotta szabadon. A múlt hónap 24-én este áthivta magához Farkas Jánosné sz. Janovszki Zsófia szomszédasszonyt egy kis tracscsra, de bizony elfeledkezett a hamis kutyáról, amely nekiugrottt Farkas Jánosnénak és alaposan megharapta. Zatykó Ilonán most a hatóságok keresik a gondatlansága következményeit.

Az állomásfőnök öngyilkossági kísérlete. Tut- schek Ferenc, a körözsladányi vasútállomás főnöke kedden délután öngyilkossági szándékból forgópisztolyával jobb halántékon lőtte magát. Az életveszélyesen sérült Tutschek állomásfőnököt beszállították a biharmegyei közkórházba. Tutschek Ferenc ön gyilkosságának okáról különféle verziók keringenek. Állapota életveszélyes és felépüléséhez alig van remény. Az életunt állomásfőnök negyvenkét éves felesége és gyermekei vannak.

Betörés. Mezőberényben két helyen történt betörés f. hó 11-én. Először Getz András vegyes kereskedőnél a betörést a kirakatnál kezdték meg. A lakatot levették, utánna az ajtót feszítették fel, azután a további munka sikertelenül járt, mert munkájukat megzavarta egy földmives ember, ki a távoli mezei munkából tért hazafelé A hazatérő atyafinak a csizma topogását már messziről észre vették a betörők, ami természetesen elriasztotta őket. Innen egyenesen a községhez tartozó Ókertbe menekültek a betörők s ottan Svint József gépész éléskamrájába törtek be, ahonnan lisztet, szalonnát, ^si- radéknemüt és ami a kezük közé akadt nadrág, kabát, csizmát zsákmányul ejtve elmenekültek. A csendőrség keresi a betörő bandát.

Gyújtogatás—csalás. Tudvalevőleg Békésen mostanában annyira elharapództak a tüzesetek, hogy a hatóságok rendkívüli intézkedéseket tettek azok meggátlására. A csendőrőrs létszámát felemelték, az elöljáróság éjjeli őröket fogadott, úgy hogy Békés utcái éjjel népesebb voltak, mint nappal. Ezt a zavaros állapotot használta fel id. Csapó István, hogy egy kis haszonra tegyen szert. F. hó 13-dikára virradó éjjel kigyuladt és leégett a Gyuriréti tanyáján az istállója, melynek nádteteje és sövény fala volt. A falai annyira omladozóak voltak, hogy az istálló még az idén lebontás alá került volna. Alig ért meg az egész alkotmány 30 koronát, mégis 660 koronára volt biztosítva. Most hát érthető az id. Csapó István okoskodása. Az istállót felgyújtotta Az érte járó 4—500 korona biztosítási díjból fel is lehet építeni, még marad is valami. Azonban a terv dugába dőlt, mert kisült, hogy az istállót id. Csapó gyújtotta fel. Megindut ellene az eljárás.

Tüzeset Békésen 15-én/ reggel 5Vs órakor ismét gyújtogatás volt a harmadik kerületben Baji Gábor földmives házába kesztyűbe dugott égő kanócot dugtak, mely azonnal lángot fogott, Szerencsére azonban a szomszédságban lévő Friss Gyula kereskedő a tüzet észre vette s a házbeliek segélyével hamarosan a már égő házat eloltottták. A detektívek, kik a csendőrséggel együtt nyomoznak, keresik a gyujtogatókat.

Villámsujtotta emberek. Szűcs Imre békési földmives béresével, Vincze Pállal, 14-én a legnagyobb esőben hajtott kocsijával hazafelé, amint a Kettős- körözs partjához ért, a villám lesújtott közéjük, mitől eszméletüket vesztve hányát estek a kocsiban, a lovak egész a hídig vágtattak, a hídnál azonban megcsendesedtek. Mire aztán az arra járók segítségével dr. Sarkadi Mór orvoshoz vitték őket, ez konstatálta, hogy a villámcsapás nem halálos, mert Szűcs a testén, Vincze pedig a jobb karján kapott bénulást és égési sebeket, Mindkettőjüket súlyos betegen szállították lakásukra.

Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin* nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 17—35

Közgazdaság.

Beszámoló a temesvári gazdagyiilésről.

Junius hó 28-án d. u. 4 órakor a gyulai Jó- zsef-városi földmivelők köre és a gyulai tanyai íöld- mivelők köre együttes gyűlést tartott Gyulán a városháza nagytermében, amelyen a Magyar Gazda- szövetség junius 17-iki temesvári országos gazda- gyűlésen résztvett küldöttség beszámolt a gazda kongresszus mikénti lefolyásáról.

A gyűlést Pettner József, a gyulai Józsefvárosi földmivelők olvasókörének elnöke nyitotta meg, tartalmas, szép beszéddel, amelyben a két kör közös ölének célját fejtegette.

Nickmann Rezső tanító, a tanyai kör ügyvezető elnöke 2 óráig tartó előadásában ismertette a temesvári gazdagyülést. Ismertette azokat az eszméket, amelyeket most országszerte foglalkoztatják a gazdák szerveit és amelyeket minden földmivelőnek meg kell ismernie és azok valóra váltásáért fáradoznia.

Megjelölte azt az utat, amelyen haladva, megmutathatjuk a világnak, hogy Magyarország csakugyan a magyaroké. A kiben magyar szív dobog, aki megérti a kor sürgető szavát, aki szereti a népet : az a gazdasági megváltás munkájából ne vonja ki magát ! Mutassuk meg, hogy gazdaságilag is nagykorúak vagyunk s alapozzuk meg buzgón a második ezredévet a népmüveltség, társadalmi béke és a közjóiét számára.

Az előadó kijelentette, hogy ha arra meghívást kap, az összes gyulai földmives körökben hajlandó az agrár mozgalmat ismertetni. Lelkére köti a hallgatóságnak, hogy mindenki azon munkálkodjék, hogy végre-valahára egységes közvéleményt lehessen teremteni és a földet munkáló népet egy táborba hozni és igy a társadalmi békét a jogos érdekek kiegyenlítése utján biztosítani.

A beszámolóhoz elsőnek Sail József, az alföldi kisbirtokosok egyesületének elnöke szólott hozzá. Örömmel üdvözli az előadót azon törekvésért, hogy a gazdák közötti egységes közvélemény megteremtésén fáradozik. Örömmel veszi tudomásul az előadónak azon ígéretét is, hogy hajlandó előadást tartani a földmivelőket legközelebb érdeklő kérdésekről és az ilyen előadás megtartására meg is invitálja.

Dr. Schriffert Ferenc a Józsefvárosi földmivelők körének ügyésze összehasonlítást tesz a külföldi államok és hazánk közt és bebizonyítja, hogy Magyarország agrár állam, itt tehát a földmivelés kell, hogy az első helyen álljon és a földmivelők érdekeinek védelme kell, hogy a kormány elsőrendű feladatát képezze.

Dr. Lovich Ödön polgármester üdvözli a Temesváron járt küldöttséget és a megjelent földmi- velő polgártársakat. Szívből jövő szép beszéddel magyarázza az összetartásban rejlő nagy erőt. ö mint a város feje, szivén viseli minden társadalmi osztály boldogulását — igy tehát a földmivelőkét is — és azt tőle telhetőleg igyekszik is előmozdítani. Hasznos munkát végez az, — úgymond — aki a társadalmi béke megteremtésén fáradozik.

Ajánlja az egybegyűlteknek is, hogy ne azt keressék se egymásban, se egymás szavaiban, ami még jobban széttagolná a földmivelő társadalmat, de ami alkalmas arra, hogy őket összehozza és igy a közös célok elérésére képessé tegye. Körül vagyunk véve ellenségekkel. A magyarnak sehol sincs barátja A maga erejére van utalva. De rajtunk az átok, hogy nem tartunk össze. Azzal végzi be szép beszédjét, hogy Isten áldása legyen azon a munkán, amelynek gyümölcsét most aratja a földmivelő nép és azon, amelynek magját Temesvárt és most ezen a beszámoló gyűlésen hintették el. — Gyümölcsét pedig a legközelebbi jövőben arathassák.

Pettner József elnök megköszöni a polgár- mester szívességét, hogy a tanácstermet a gyűlés céljaira átengedte, hogy a gyűlésen résztvett és ama buzdító szózatot, amelyet a jelenlevőkhöz intézett. Megköszöni Nickmann Rezső és Schriffert Ferenc dr. előadók fáradozását, a hallgatók türelmét a gyűlés este 7 órakor véget ért.

Nickmann Rezső.

Vásári tudósítás. (Gyula, julius 18.) A száj- és

körömfájás következtéken, mint azt már lapunk múlt heti számában előre jeleztük, három vásári nap teljesen elesett. Nem volt megtartva a sertés-, juh- s szarvasmarhavásár. A járványos betegség a lóvásárra is reagált, amely pedig aratás után, a nyomtatás küszöbén a legélénkebb forgalmú szokott lenni. A felhajtás, ami szombaton történt, alig haladta meg a 8000 darabot. A rossz közgazdasági helyzet, különösen pedig a kedvezőtlen termés nagyon megnyilatkozott a forgalom szokatlan silányságán. Két katonai komissió is vásárolta ugyan a lovakat, de 20 drabnál több alkalmas anyagra nem találtak. Egy bécsi nagy lókereskedő cég eszközölt még tömeges bevásárlást. Igáslovak párosként minőség szerint 200—400 koronáig, előfogatozásra alkalmasak 400 — 700 koronáig keltek el.

A hetipiac uj rendje. A város képviselőtestülete még 1913-ban uj piaci és vásári szabályrendeletet alkotott, amelynek azt az uj rendelkezését, hogy a pénteki hetipiacok alkalmával a szárnyaspiac a Kossuth-tér keleti oldalára helyeztetik el, annak idején ismertettük. A szabályrendelet a törvényhatósághoz került, majd onnan kisebb módosítások végett újból visszaküldték a képviselőtestülethez. Végre ez év elején a vármegye felterjesztette azt a belügy- és kereskedelemügyi miniszterekhez jóváhagyás végett. A szabályrendelet ugyan még nem érkezett le a miniszteri megerősítésekkel, az elháríthatatlan szükség azonban kényszeritette a hatóságot, hogy ezt a rendelkezését a szabályrendeletnek már most folyamatba tegye Nevezetesen a bő gyümölcstermés a napi piacokat annyira zsúfoltakká tette, hogy a közlekedés valósággal lehetetlen volt. Sem az árusítók nem voltak képesek elhelyezkedni, sem a vevők az árusítókat megközelíteni. Ez a tarthatatlan helyzet és felmerült panaszok késztették dr. Lovich Ödön polgármestert, hogy a piacon rendet teremtsen. Intézkedésére kedden reggel óta a zöldség, gyümölcs és élelmicikk piacot, miután az Erkel-tér köznapokon sem volt képes az árusítókat befogadni, a forgalom csökkenéséig ideiglenesen a plébánia előtti térre helyezték át. A pénteki szárnyas piacot pedig már a Kossuth-téren tartották meg. A halpiac köznapokon a mészárosok sátrai mellett, pénteken pedig szintén a Kossuth-téren nyer elhelyezést. Köznapokon azonban, mint eddig, úgy ezután is az Erkel-téren lesz az élelmiszer és szárnyaspiac is. Az uj piaci rend természetesen jogos elégedetlenséget kelt ki a főtéri kereskedők körében, akik szerzett joguk elvesztése miatt zúgolódnak. Az elégedetlenkedőknek igazuk is van, mert hiszen éppen a nagyobb piaci forgalom miatt fizetették meg velük drágábban a bolthelyiségük bérét.

A szeghalmi községi vadászterületek haszonbéri szerződése a f. évi augusztus 1 én lejár, ezért a község intézkedett, azoknak újból való bérbeadása iránt. A képviselőtestület a vadászterületeket hat részre osztotta fel és az árverési feltételeket már az uj vármegyei szabályrendelet intézkedéseire tekintet-