Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-19 / 29. szám

I

zet visszatartatott az államkincstárral szemben fennálló kártérítési tartozásának fedezetére, pedig azt — nézete szerint — mint lakbért csak ilyen tartozás kiegyenlítésére lehetne lefoglalni. A közigazgatási bizottság ebben a panaszban illetéktelennek nyilvánította magát. Egyébként fentartatott panaszos részére a jogorvoslat joga a közigazgatási bírósághoz.

Dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő havi jelentésében tudomására hozta a bizottságnak, hogy a tanfelügyelőség a múlt hóban 14 napot töltött külszolgálatban és pedig mindketten részt vettek a szeghalmi járás iskoláinak évzáró vizsgálatain, a kir. tanfelügyelő miniszteri biztosként működött a szarvasi tanítóképző intézet osztályképesitő és osztályvizsgáin,' a s. tanfelügyelő pedig az orosházi, valamint a mezőberényi polgári iskolánál tartott magán- vizsgálatokon elnökölt.

Egyébként a kir. tanfelügyelősógnek igen nagy munkát adott a békéscsabai és mezőberényi 13 állami tanítói állásra beérkezett 497 pályázati kérvények rendezése és véleménnyel való ellátása. A krassószörényvármegyei lanfelügyelő- ségtől a békésvármegyei tanfelügyelőséghez Be- rónyi Géza tollnok helyeztetett át.

A kir. s. tanfelügyeiő által előadott többi nagyszámú ügyek, államsegélyek folyósítására, azok helyesbítésére, iskolai költségvetésekre és számadásokra vonatkoztak.

A dr. Zöldy Géza által előadott ügyek közül felemlítjük a szarvasi első kerületben a f. évi január 12-én megtartott községi képviselő- választás ellen beadott felebbezóst. A nevezett kerületben községi képviselővé Kelló Gusztáv lett 174 szavazattal megválasztva Haviár Dániel 146 szavazata ellen. Felebbezők a választás megsemmisítésére több rendbeli indokot hoznak fel, ezek között azt is, hogy Kelló hívei azzal korteskedtek, hogy, ha Kellót választják meg, azesetben tót lesz" az iskolákban is a tanítási nyelv. A községi igazoló választmány a kérdéses választást érvényesnek jelentette ki. A köz- igazgatási bizottság azonban a választást megsemmisítette, mert a választás alkalmával a nők és jogi személyek saját személyükben nem pedig meghatalmazott által szavaztak, legalább a választási jegyzőkönyvben igy van bevezetve. E címen érvénytelen 57 szavazat. A vagyonközösségben levők örökösök és tulajdonostársak közül többen meghatalmazott által szavaztak, holott a törvény szerint ezek saját személyükben tartoztak volna szavazni. E cimen megint 7 szavazat vált törvénytelenné, vagyis összesen több, mint amennyivel több volt a Kelló szavazatainak száma, mint a Haviár Dánielre esett szavazatoké.

Minthogy a felhozott szabálytalanságok egymagukban elegendők a választás megsemmisítésére, ennélfogva a többi felebbezési pontoknak tisztázását a bizottság szükségtelennek jelentette ki.

Az ugyancsak Szarvason az V kerületben

1914. január 12-én megtartott községi képviselő- választások ellen beadott felebbezés folytán a közigazgatási bizottság akként határozott, hogy azt feloldja és a községi igazolóválasztmányt, amely a választás ellen hozzá beadott panaszt elutasította, uj határozathozatalára hivta, elrendelvén annak vizsgálat utján való megállapítását, igaz-e az a felebbezési állítás, hogy a választási elnök a beadott szavazatokat élőiről és hátulról megnézte, és ezáltal a választás titkosságát megsértette

Horváth Béla az államépitészeti hivatal főnöke előadta jelentésében, hogy az utak állapota elég jó, továbbá, bogy a dobozi régi híd teljesen lebontatott és most már csak a régi hid cölöpéi vannak bent a vizben, ezek azonban csak alacsony vízállás mellett lesznek eltávohthatók. A szarvas—endrődi útépítkezései serényen haladnak előre ; Szarvas felől már 9 kilométer teljesen készen van és a forgalomnak is átadatott, az építkezés az Endrőd felőli oldalon is folyik és az elkészített útszakasz gőz- hengerelése van jelenleg folyamatban. Az endrődi belterületi szakasz építése tekintetében azonban baj van, mert vállalkozó többszöri sürgetésre sem akarja a kérdéses belterületi szakaszt úgy elkészíteni, ahogy a kereskedelmi miniszter kívánja.

Ennélfogva intézkedés történt, hogy a munkálat házilagos kezelésben végeztessék.

A békési kettős körözsi vashid padozata annyira rossz állapotban van, hogy annak ujjat való kicserélése sürgős. A közigazgatási bizottság a költségvetésben is biztosított szóban levő munkálat végrehajtására az engedélyt megadta azzal, hogy mivel a vasbeton pallókkal való ellátása a hídnak nem sokkal kerül többe, mint a fapallók és emellett a vasbeton sokkal tovább eltart, mint a fapaalló, a munkálatoknak

1914 julius 19.

Békés

vasbetonnal leendő elkészítésére is ajánlat lesz bekérendő. Ha a békési hid vasbetonra lesz átalakítva, az esetben a gazdasági vasúti közlekedés az átalakítás ideje alatt csak átszállással lesz lebonyolítható.

Sárossy Gyula árvaszóki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszókhez ez év első felében 12.850, a békéscsabaihoz 2.665 és a Gyula városihoz 901 ügydarab érkezett. Mindhárom árvaszéknél az ügyek elintézése tekintetében késedelem nincsen.

Végül Hubert Lajos folyammórnöki hivatal főnöke adott elő egy felebbezett ügyet. Nevezetesen a pereszugi halászati társulat felebbezte meg, az ivánfenóki társulatnak a pereszugi zsilip engedélyokirata és zsilipkezelési szabályzatnak jóváhagyása tárgyában hozott alispáni határozatot. A felebbezési azonban a bizottság nem vette tekintetbe és az alispán I-ső fokú határozatát helybenhagyta. Sem a kir. ügyész nem terjesztette elő jelentését, minthogy az ülésben nem is volt jelen, sem pedig a gazdasági felügyelőnek nem volt előadni való ügye.

A közigazgatási bizottság teljes ülése háromnegyed 11 órakor véget ért. Mindjárt utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen Sárossy Gyula árvaszéki elnök és Sinszky Ferenc árvaszóki ülnök előadásában 7 felebbezett ügy intéztetett el.

Még a délelőtt folyamán ülésezett — megalakulása óta először — a gazdasági albizottság, amelyen a vármegyei főjegyző előadása alapján 7, kizárólag erdészeti vonatkozású ügy nyert elintézést. Az ülésen részt vettek a tagokon kivül a bizottságnak hivatalból tagjai: az erdőfelügyelő és a gazdasági felügyelő.

Békésvármegye közművelődési bizottságának 1913—14. évi működése.

ív.

Összefoglaló kimutatás.

Gyula, az előadások száma általános 5, gazdasági irányú 2, összesen 7, a hallgatók száma 660. Gyulavan, az előadások száma általános —, gazdasági irányú 6, összesen 6, a hallgatók száma 218. Békéscsaba, az előadások száma általános 5, gazdasági irányú 10, összesen 15, a hallgatók száma 2501. Békéscsaba—Erzsébethely, az előadások száma általános 18, gazdasági irányú 2, összesen 20, a hallgatók száma 1284. Békécscsaba—Vandhát, az előadások száma általános 8, gazdasági irányú 3, összesen 11, a hallgatók száma 361. Doboz, az előadások száma általános —, gazdasági irányú 1, összesen 1, a hallgatók száma 150. Békés—Kőgyes csatár, az előadások száma általános 18, gazdasági irányú 8, összesen 26, a hallgatók száma 2453. Mezőberény, az előadások száma általános 12, gazdasági irányú 1, összesen 13, a hallgatók száma 3050. Gyoma, az előadások száma általános 17, gazdasági irányú —, a hallgatók száma 3668. Endrőd, az előadások száma általános 24, gazdasági irányú —, összesen 24, a hallgatók száma 3988. Kondoros— Nagymajor, az előadások száma általános 12, gazdasági irányú —, összesen 12, a hallgatók száma 419. Szarvas, az előadások száma általános 21, gazdasági irányú 4, összesen 25, a hallgatók száma 3351. Szarvas—külterület, az előadások száma általános 30, gazdasági irányú 5, összesen 35, a hallgatók száma 1082. Békésszentandrás, az előadások száma általános 14, gazdasági irányú —, összesen 14, a hallgatók száma 584. Békésszentandrás—Nadasoldal, az előadások száma általános 4, gazdasági irányú 2, összesen 6, hallgatók száma 208. Öcsöd, az előadások száma általános 16, gazdasági irányú 6, összesen 22, a hallgatók száma 681. Vésztő, az előadások száma általános 6, gazdasági irányú 4, összesen 10, a hallgatók száma 566. Szeghalom, az előadások száma általános 3, gazdasági irányú —, összesen 3, a hallgatók száma 230. Körösladány, az előadások száma általános 9, gazdasági irányú —, összesen 9, a hallgatók száma 282. Füzesgyarmat, az előadások száma általános 20, gazdasági irányú —, összesen 20, a hallgatók száma 807. Füzesgyarmat—Kertész- sziget, az előadások száma általános 6, gazdasági irányú 2, összesen 8, a hallgatók száma 389. Csorvás, az előadások száma általános 15, gazdasági irányú —, összesen 15, a hallgatók száma 1164 Nagyszénás, az előadások száma altalános 8, gazdasági irányú —, összesen 8, a hallgatók száma 1118. Békessámson, az előadások száma általános 12, gazdasági irányú —, összesen 12, a hallgatók száma 637. Szentetoroya, az előadások száma általános 7, gazdasági irányú —, összesen 7, a hallgatók száma 907. Orosháza, az előadások szama általános 33, gazdasági irányú 5, összesen 38, a hallgatók száma 20095. Orosháza—külterület, az előadások száma altalános 34, gazdasági irányú 20, összesen 54, a hallgatók száma 6954 A megtartott előadások

3

száma összesen általános 357, gazdasági irányú 81, összesen 439, a hallgatók száma 57807.

E kimutatás tiszta képét mutatja a közművelődési bizottság tevékenységének. Ha itt-ott tán az elért eredmény a fáradozással nem is áll egészen arányban, e körülmény nem lehet lehangoló, mert a felnőttek oktatása sok nehézséggel jár s ezerféle körülményt kell mérlegelni, ha a helyzetnek elfogulatlan bírálói óhajtunk leuui.

Amint az összefoglaló kimutatásban jelzem az előadások száma 1913—914. év tél folyamán 438 volt, melyből 357 általános és 81 gazdasági szakirányú volt. A hallgatók száma 57807 e szám élénken igazolja, hogy vármegyénkben a lakosság zöménél a haladás iránti hajlam meg van. E hajlamot mindaddig, mig ily intenzív módon nyilvánul meg, művelni minden kultur-ember kötelessége.

Közművelődési bizottságunk sikereit az erkölcsi tényezőktől eltekintve, Békésvármegye törvényhatósága részéről évi 1000 korona, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium részéről 500 korona adománynak és az Országos Szabadoktatási Tanács anyagi támogatásának, amely az általa engedélyezett előadások tiszteletdijainak kiutalásából állott — köszönheti.

Végül őszinte hálás köszönetét mondok mindazoknak, akik úgy közvetve, mint közvetlenül közreműködői voltak vármegyénk közművelődési bizottságának elért sikereinél.

Tanügy.

Pályázat tandíjmentességre. Az aradvárosi felső kereskedelmi iskolánál az 1914— 15-iki tanévkezdetével a Kereskedelmi és Iparkamara által tett alapítvány értelmében egy tandíjmentes hely lévén betöltendő; felhivatnak mindazon kamara-kerületbeli szegénysorsu kereskedők és iparosok szorgalmas, jó előmeuetelü, kereskedelmi iskolai vagy a kereskedelmi iskolába lépni kívánó fiai, kik a kedvezményt elnyerni óhajtják, hogy iskolai és vagyontalansági bizonyítvánnyal felszerelt kérvényüket az aradi Kereskedelmi és Iparkamarához augusztus hó 20-áig nyújtsák be. /

A gyulai allami polgári leányiskola fenállásá- nak tizedik évi értesítőjét Abaß János igazgató állította össze. Az évi jelentés beszámol az iskola működésének fontosabb mozzanatairól. Az iskolai év szeptember 6-án kezdődött és junius 20-án fejeztetett be. A tanári karban annyi változás történt, hogy a közoktatásügyi minister a rajz tanításával Gróh Béla főgimn. rajztanárt, az énektanítással pedig Már- sits Zsuzsanna elemi iskolai és középiskolákra képesített énektanitónőt bízta meg óraadói minőségben. Beiratkozott 166 tanuló, kimaradt 7, az osztályt sikerrel végezte 144, javitóvizsgálatra utasittatott 11, osztályismétlésre 3, vizsgát nem tett 1 tanuló. Magánvizsgálatot tett 7. A tanulók egészségi állapota általában kedvező, előmenetelük pedig jó volt. A gondnokság 10—10 koronás jutalmát, mint az illető osztályok legjobb tanulói: Palasovszky Edit IV., Csete Jolán III., Ruff Julia II. és Merksz Ilona I. oszt tanulók kapták. A Kereskedők és Kereskedő- ifjak Társulata ezredéves alapítványának 16 koronát kitevő kamatát a számtanban tanúsított kiváló előmenetelért Tokaji Rózsi IV. o, t. kapta. A történelemben tanúsított előmenetelért Deimel Sárika IV. o.

t. az Újvárosi Olvasókör ezredéves alapítványának 10 koronás kamatát, Weisz Rózsi III. o. t. pedig a Kossuth Lajos-alapitvány kamataiból beszerzett jutalomkönyvet kapta. Könyvjutalomban részesültek, mint kitűnő, illetve jeles tanulók: Aigner Hona IV., Rózsa Margit III., Bodoky Jolán és Demkó Mária II., Féhn Olga és Rottenberg ErzJ I. oszt. tanulók. Ezenkívül minden IV. oszt. tanuló egy-egy emlékkönyvet kapott. A tandijelecgedéséért még az év elején szabályszerűen kiállított szegénységi bizonyítvány alapján 46 tanuló folyamodott, kik közül 35-nek az egész, 11-nek a féltandijat engedte el a kir. tanfelügyelőség. Az elengedett dij összesen 810 koronát tett. Tankönyvsegélyben összesen 47 tanuló részesült. A használatra kiadott könyvek száma 282 kötet, 416 K értékben. A jövő 1914—15. iskolai év szeptember elején veszi kezdetét és pedig 1., 2. és 3-án délelőtt 9—12 óráig lesznek a beiratások.

Az orosházi állami polgári fiú és leányiskola múlt évi értesítőjét vaskos füzetben /WErnő helyettes igazgató teszi közé. Ezt az iskolát a békéscsabaival együtt, mint ismeretes, a kultuszminiszter kisér- letképen hét osztályú mezőgazdasági irányú iskolává fejleszti. A most zárult évben még csak hat osztály volt benépesítve, de a szeptemberben kezdődő tanévben már a fiuk részére megnyílik a hetedik osztály is. A leánypolgári továbbra is négy osztályú marad. Mind a két iskola azonban gyakorlati és elméleti gazdasági szakoktatással és a fiúiskolái kézügyességi — slőjd — tanfolyammal van összekötve. A fiúiskolának 334 tanulója volt és három alsó osztálya párhuzamos volt. A leányiskolába 137 növendék iratkozott be. Az előző években meghonosított