Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-12 / 28. szám
Békés 1914 július 12. Ö A munkakönyvek és a választójog. Érdekes leiratot küldött a Kereskedelmi miniszter az aradi Kereskedelmi- és Iparkamarához A leirat közli, hogy rövid időn belül uj rovatolásu munkakönyveket bocsát ki a miniszter s ezek a könyvek a választójog szempontjából fontossággal bírnak, mert rovataikban a munkás iskolai kdpzettsége és munkadija is szerepel. A régi könyveket csak akkor cserélik ki, ha azok tulajdonosai azt határozottan kívánják, azonban a miniszteri leirat hangsúlyozza, hogy a könyveknek ujjal való kicserélése a munkásra választójogi szempontból előnyös. Éppen ezért a Kamara figyelmezteti a munkásokat, hogy az ipartestületnél jelentsék be az uj munkakönyvre való igényüket. Köröstarcsa község két uj országos vásár engedélyezését kérte a kereskedelmi minisztertől. A miniszter azonban a kérelmet megtagadta, mert a vidéknek számos országos és heti vásárja van és igy újabb vásárok engedélyezése annál kevésbbé indokolt, mert Köröstarcsa községnek nincs olyan földrajzi fekvése, nem rendelkezik oly gazdasági fejlettséggel, ami megokolttá tenné, hogy a csekély forgalmú két országos vásár mellett még újabb vásár engedélyeztessék. Békéscsaba község vámszedesi joga. Békéscsaba községe a vámjövedelem terhére egy félmillió koronás építkezést kiván végrehajtani. A terv és költségvetés idevonatkozólag elkészülvén, csupán az volt hátra, hogy a kiépítendő utaknak a vámos utak hálózatába való felvételét a kereskedelmi miniszter jóváhagyja. Ez a jóváhagyás a napokban leérkezvén, a kövezési programm végrahajtásának most már semmi akadálya nincsen, annál kevésbé, mert a vám- szedési jogot a kereskedelmi miniszter egyidejűleg 10 évre, vagyis 1924. évi december 30-ig meghosszabbította. Heti piac. Gyula, julius hó 10. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán csekély ingadozással az árak nem volt változtak. Heti piacunkon csekély kínálat, mellett eladatott : Búza . Árpa . Zab Tengeri 25'2640 1420 14'40 12 20 1230 14 20 14 40 Színészet. Az elmúlt hét elején fellélegzett közönség és színtársulat egyaránt. Ez utóbbi talán még inkább. A gazdasági pangás mint mindenütt, itt is erősen érezteti a hatását. A midőn egymásután négy vidéki szini direktor balsorsát olvassuk, a mikor a Népoperában licitálnak, bizony akkor nagy dolog az, hogy van-e zene a színházban, vagy nincs. A múlt hét elején megjött a honvédelmi minisztérium erre vonatkozó távirati engedélye és a katonazenekar elfoglalta rendes helyét az orchesterben. A múlt hét diagnózisát különben a színház látogatottsága tekintetében ez a meteorológiai kifejezés fejezi ki talán legjobban : változóan felhős. Villámhárító. Mouézy-Eon, az Ezred apja hírneves szerzője a jókedvű Nanceyvel társult a Villámháritó megírására, s a szombat esti bemutató kellemesen lepte meg a színkört teljesen megtöltő közönséget A darab elmés párbeszédei, a meseszövés érdekessége, az alakok fényes beállítása a legkitűnőbb francia vígjátékok sorába iktatja. Szohner Olga (Ginette) egy féltékeny menyecskét alakított, akinek messze útra kell indulnia és garanciát keres a férjének hűsége tekintetében. Talán először láttuk őt féltékeny asszony szerepében, mert hisz kedves, bájos megjelenése vele szemben teszi féltékennyé az embert. A férjet Almássy Endre (Chantenay gróf) adta. Telivérebb párizsi világfit nálánál el sem tudunk képzelni. Gömöry (Rollande Denise) ismét hálás szerephez jutott. A félvilági nőt alakította, aki a villámháritó szerepére vállalkozik. Ragyogó szépsége, elegánciája, szép toiletje ez este a szenzáció erejével hatott. Simkó Gizi (Marisé) azt a veszedel mes hölgyet játszta, akivel szemben a villámháritó hiábavalónak bizonyult. Természetes, mesterkélet- letlen játéka őszinte sikert aratott. Solymossy (Ro- quette) groteszk figurájával sokszor megkacagtatta a hallgatóságot. Heltai egy korlátolt törvényszéki elnök alakjában pompás volt, mig Körmendi egy ingyenélő mulatságos alakját személyesítette. A darab teljes sikert aratott, aminek bizonyítéka, hogy a publikum állandóan derűs hangulatban volt és sokat tapsolt a szereplőknek. Julius 5-én, vasárnap este Jókai Mórnak színpadra vitt regénye Az uj földesur került szinre, kiemelkedően jó előadásban. Körmendi (Ankerschmidt tábornok) ez a mindennap szereplő, fáradhatlan és nagy tehetségű színész minden szerepében más és minden szerepében eredeti. Ez este az osztrák tábornok alakjának a tökéletes illúzióját keltette — egész a pompás és következetes kiejtésig. A mellett kitünően tudta kiemelni és érzékeltetni azokat a típusos tulajdonságokat, melyekkel világhírű regényírónk az Ankerschmidt alakját felruházta. Csupán az erősebb drámai jelenetek maradtak kissé színtelenek. Az ő nagy művészetét végtelenül kedvesen és élvezetesen egészítette ki ki Talián Anna (Eliz) aki mindig jól játszik, mindig kiváló alakítást nyújt, de olyan ennivalóan kedvesnek, mint ez este, még nem láttuk. Gömöry Vilma (Hermin) drámai erővel játszotta meg szerepének boldogtalan alakját. B. Baróthy a furfangos ügyvédet az ő mindig egyéni, kidolgozott előadási modorában játszotta meg. Virághátyné: Miss Natalie Miklóssy Margit helyett) ügyesen játszott, Mihó pedig a gyámoltalan kasznár szerepében jóizü derültségben tartotta publikumát egész este. Simko Gizi (Pajtayné) nagyon ügyesen adta a számitó özvegyet. Csiky (az öreg Garamvölgyi) és Krisztin- kovich (a fiatal Garamvölgyi) Virdgháty (Kampós) a darab keretébe beillő jó játékot nyújtottak. Julius 6-án, hétfőn este A pálinka. színművet láttuk. A ma divatos társadalmi színdarabok mellett elszoktunk az erősebb hullámzásu drámai jelenetektől, elszoktak színészeink is Az irány-regényeknek és az erkölcs-javítási tendenciákkal ellátott, demonstrativ célra szánt műnek ma már leginkább csak szatirikus formában van kellő hatása Drámát, tragédiát senki sem szeret, sem a közönség, sem a színművészet. Ezért egészen érthető, hogy a legkiválóbb erők előadásában is színtelenné válik a dráma. Ugyanez mondható éz előadásról is. Csupán a régi gárda tagja : Csiky (Kupó) volt nagy és igazi művész. Az alkohol szenvedély ébredését, fokozatos fellángolását, a vele való vias- kodás fázisait, a betegség után azt a végzetes vonzó erőt, mely a szenvedély erejével hajtja az embert az alkohol okozta romlásba és végveszélybe, végül az utolsó jelenet megrázó tragikumát azzal az igazi nagy művészettel állította elénk, a melyre mai színészeink közül csak kevesen képesek. Gömöry Vilma (Kupó felesége), Talián Anna (Virgine) Körmendi (Lantyier), Heltai (Jaj a csizmám), Virág háti (Csakos) vettek még részt az előadásban, mely a bevezetésben említett körülmény beszámítása mellett igen élvezetes volt. Julius 7-én, kedden este, énekes bohózat újdonság, a Leni néni került szinre. Franciából dolgozta át magyarra Heltai Jenő, ez a jókedvű bácsi, aki annyiszor megnevettette már mókáival a közönséget. Mindjárt bevezetésül konstatáljuk, hogy az egész bohózat úgynevezett „nyári darab.“ Aki tehát azzal a komolyabb ambícióval ment a színházba, hogy valami mélyen járó, értékes alkotást tog kapni és magasabb műélvezetben lesz része, az az első felvonás után bosszúságában bátran megpukkadhatott. Ellenben akinek nem voltak ilyen nemesebb vágyai, hanem csupán azért váltotta meg a jegyét, hogy fejtetőre állított és éppen lehetetlen voltával ható helyzeteken, igazi nyári ostobaságokon jól kinevesse magát, s ezzel a természetes gyógymóddal ráadásul még az egészségének is használjon, annak azután nem is volt eszében, hogy a pénzét visszakérje. Mert Heltai Jenő, az iró, úgy kihasználta ennek a vékony don- gáju mesének minden kínálkozó fonákságát, hogy csak úgy rengett a színház a kacagástól, Hanem ne legyünk igazságtalanok! Ismerjük el, hogy az író Heltai mellett a színész Heltainak, a közönség kedvencének, s mellette Déry Rózsinak, Solymossy- nak és Mihónak mókái, eleven ötletességei, temperamentumos bohóságai voltak azok a legfontosabb tényezők, amelyek lehetővé tették, hogy azok is kacagjanak, kik egyébként a magasabb szempontok szerint értéktelennek nevezhető darab lehetetlen ostobaságain inkább bosszankodni szerettek volna. Az ő játékukhoz egész lélekkel és helyes beilleszkedéssel csatlakoztak Pálma Fusi, Kovács Hanna, Baróthy, Sümegi és a többi szereplők, csaknem kivétel nélkül. A darabhoz a helyenként invenciózus zenét Vincze Zsigmond irta Szerdán este az első előadás szereposztásában ugyancsak a Léni néni ment másodszor. Csütörtökön megkezdődött a jutalomjátékok sora, csalhatatlan előjeléül annak, hogy a szezon végéhez közeledünk. Az ezúttal szinrekerült Zöld frakk ugyan vígjátéknak van elkeresztelve, erre az elnevezésre azonban alig egy-két részében szolgál csak reá. Általában az egész meglehetősen közepes mértékű alkotás. Már a tárgya sem valami szerencsés, semmi különösebb kiaknázni valót nem kínál, Inkább aláhúzásokkal dolgozik, főleg azokon a sikamlós helyeken, amiket jóizlés mellett legkevésbé volna szabad aláhúzni. A francia szerző cég keze alól sokkal különb dolgok kerültek már ki ennél a darabnál, amelynek egyéb fogyatkozásai mellett legfőbb hibája az az olcsó és szatírának éppen a szellemesség hiánya okából nem nevezhető támadás, amelylyel a francia Akadémiának és a köztársasági elnöki intézménynek hajt neki minden indok és jogos alap nélkül. A Szohner Olga művészete, különösen a jutalomjáték alkalmából ezt a darabot nem érdemelte, hacsak azért nem, hogy a hercegnő elég színtelen szerepében annál fényesebben beigazolódjék mindaz, ami szépet és jót eddigi szerepléséről ismételve annyiszor megirtunk. Nem is késett a közönség őt szeretete minden jelével: tapssal, virágokkal, meleg ovációval elhalmozni nemes tudásához, intelligens játékmodorához, finom művészetéhez mérten. Pompás összjátékkal igyekeztek a darab minden részét érvényre emelni B. Baráti, Körmendig, Talián Anna, Csiky, Mihó és a kisebb szerepek betöltői is A közönség a darabot — a Szohner Olga ünneplésétől eltekintve — meglehetősen hűvösen fogadta. A színház különben egészen telve volt. Toalettek káprázatosán szépek voltak. Rendezés, diszletezés — a köztársasági elnök nagyon is kopott fogadószobájától 'eltekintve — kifogástalanok. Heti műsor. Hétfőn Fali Leó világhírű operettje a Dollár- királynő kerül szinre uj betanulással. Fali bűbájos zenéje nem szorul magasztalásra, hisz tudvalevő, hogy a Dollárkirálynő egyike legszebb szerzeményeinek. Eltekintve, hogy kitűnő szöveg állott rendelkezésére, mely mint vígjáték is megállná helyét. Fall a legdallamosabb zenét irta hozzá. Az igazgatóság nagy gonddal készítette elő ezt az értékes repriset. melyben az egész operettszemélyzet játszik élén Déry, Hilbert, Kovács Hanna, Heltai, Békefi, Balázs, Edvi 1. Márta, Sümegi és Miklósival. Ez estén lép fel betegsége után először társulatunk kedvelt tenoristája Békefi Lajos Schlick Hans báró szerepében Szebbnél szebb ének, zene és táncszámok csak úgy kergetik egymást e rendkívül mulattató kitűnő operettben, mely kétségkívül ma az újdonság ingerével hat. Kedden Bernstein szenzációs uj darabja a Titok kerül bemutatóra. Bernstein, mintha eltérni kívánna azon eddig irt darabjaival, melyeknek az erősen lüktető gazdag és érdekfeszitő cselekmény adja meg értékük javarészét, utolsó művében. Tévedne azonban, a ki hinné, hogy a lelki képek bőségesebb festéséért lemondott volna az erősen bonyolított és meglepő fordulatokban gazdag cselekményről vagy pedig a megkapó eredetiségről, mely tárgyait eddig kitünteté. Távolról sem. Bernstein sokkal avatottabb színházi ember; sokkal ügyesebb és geniálisabb darabiró, sem hogy az erős bonyodalomnak és a felvetett probléma újszerűségének értékét kicsinyelné. A kettő megtalálható ebben a darabjában is és elsősorban a lélekvilág jelenségeire tereli figyelmünket. Mintha az iró azt a merész kihívást intézné hozzánk, mondván : „Tudok án eredeti sőt különc lenni a lelki tünetek taglalásában is.“ r,s valóban darabjának hősnője Jeannelot Gábriellé nem köznapi lelkületű asszony. Ha egyáltalában előfordul az életben, bizonyára ritkán található. E nagyhírű újdonság főszerepei Szohner Olga, Gömöri Vilma, Csáder Irén, Körmendi, Baróti és Krisztin- kovich kezeibe van letéve. Gömöri Vilma Gabriella szerepében ezúttal kitűnő drámai szerephez jutott, melyet különösen a darab leghatásosabb jelenetében, mikor férje előtt leleplezik, mesteri tökéletességgel tár elénk, a vallomás és az önvád erős lelki motívumát. Szohner Olga Henriette, azzal a megszokott művészettel és kiváló alakitó képességgel játsza, melyet már eddig is megszoktunk tőle. Nagyon hálás szerepe van B Baróti Józsefnek, aki a férjet, Denist játsza, félszeg, kissé esetlen embert mutat, a kiben a szerelem érzése dominál és akiben ez az érzés uralja a másikat, a féltékenységet. Körmendi Kálmán játsza Gabriella férjét, a darab egyik legnehezebben megjátszható szerepét. Körmendi ez estén újból beigazolja előttünk hogy mily megbízható művészember, mennyire tud uralkodni képzettségein és mily kitűnő Bernstein színjátszó. Úgy ő, valamint Baróti, Gömöri és Szohner mind a négyen, tudják mint kell idegeinkre hatni és ők adják öntudatos művészetükkel a darab tónusát és annak helyes művészi milliőjét. Krisztin- kovich, a ki egy kisebb szerepben bár, de méltán sorakozik elegáns megjelenésével és helyes felfogával a csábitó szerepében az összjáték művészi együtteséhez. Bernstein remekműve, mely Párisból kiindulva minden nagyobb színpadon meghódította
