Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-28 / 26. szám
1914 junius 28, S fenntartani. A képviselőtestület már hónapok előtt magáévá tette a miniszter kikötését s megfelelő erdőterület kiszemelésére bizottságot küldött ki. A kiküldött bizottság két tagja Névery Albert és Dávid János városi képviselők dr. Bucskó Korjolán főjegyző vezetésével a múlt hét folyamán feleltek meg megbízatásuknak. Több napon át bejárták és megtekintették az eladásra kínált erdőket, összesen négy helyen jártak és pedig megszemlélték Békés községnek Hunyadmegyében Birtin községben fekvő erdejét, továbbá a Hódmezővásárhelyi takarékpénztárnak solymosbucsai erdejét, Édeslak (Aradmegye) és Serges község (Biharmegye) egy-egy erdőterületét. Az említett erdők mindenike nagyobb 800 holdnál, azonban a tulajdonosok mindannyian hajlandók a szükséges területet kihasítani. Az említetteken kívül a sarkadi takarékpénztár is felajánlotta Magyarcséke határában levő erdejét, azonban oly magas áron, hogy azt előreláthatólag a város meg nem vehetné s igy a bizottság költségkímélés céljából meg sem nézte. Az ajánlattevők a vételárra nézve még nem nyilatkoztak s igy a bizottság még nem tehette meg eddig véleményes jelentését. A város vezetőségét — igen helyesen — az a cél vezérli, hogy a legolcsóbb ajánlatot kell a városnak elfogadnia. Ugyanis Gyula városának nem az a célja, hogy jó erdőt vásároljon, s abból jövedelmet húzzon, mert a jó erdőt drágán kell megfizetni s akkor nem volna értelme, hogy saját erdejét kivágja, mert nem tudna uj bevételi forrásra szert tenni. A városnak kizárólag arra kell és szabad tekintenie, hogy a miniszter kikötésének megfelelhessen és azt minél olcsóbban cselekedhesse meg, mert arról, hogy befektetett tőkéjének hasznát bármikor is láthassa, előre le kell mondania. Az ajánlatok már a közeli napokban be fognak érkezni s a julius 7-iki közgyűlés fog azok felett dönteni. Ragadós száj és körömfájás Gyulán. A föve- nyesi legelőn a hasított körmü állatok között jár- ványszerüen lépett fel a ragadós száj és körömfájás, miért is dr. Lovich Ödön polgármester, a városi állatorvos javaslatára a legelőt zár alá vétette. Tartani lehet tőle, hogy a járvány nem fogja elkerülni a város egyéb részeit sem és be kell tiltani a heti piacok megtartását is, ami óriási anyagi károsodást jelentene a gazdaközönségre és városra egyaránt, különösen most, a nyári országos vásár közeledtével. A második vasúti vágánynak Békéscsabáról— Tövisig leendő lefektetése céljából a közigazgatási bejárás a vármegyét érdeklőleg Békéscsabán dr. Budán Amadé miniszteri osztálytanácsos vezetése alatt e hó 23-án tartatott meg. Az eljárás során a békéscsabai, valamint a kétegyházi vasúti állomás területe kikapcsoltatott a tárgyalásból, mert a tervek idevonatkozó részein időközben újabb változtatások vétettek tervbe és csak ezeknek elkészülte után fog az újabb bejárás megtartatni. Ellenben tárgyaltattak a tervnek azon részei, amelyek a második vágánynak Békéscsaba és Kétegyháza községek határában, — az állomási területet kivéve — valamint Újkígyós község határában, beleértve az állomási területet is. A tervek szerint Újkígyós község most már teljes forgalmú állomássá alakit- tatik át, vagyis marha rakodó állomás is fog létesit- tetni. A bemutatott tervek ellen az érdekelt községeknek lényegbe vágó észrevételei nem voltak, a vágány kibővítés folytán az áteresztők és az utát járók is megfelelően kibővittetnek, illetőleg meg fognak hosszabbittatni. Szó volt a tárgyaláson arról is, hogy a kigyósi állomás mellett a Gyula város területén levő és »Kétegyházi tanyák« elnevezésű megállóhely neve megváltoztattassák. Végül is abban történt megállapodás, hogy a kérdéses állomás elnevezésének megváltoztatása iránt Gyula város a rendes eljárás során kérelmezzen. Heti piac. Gyula, junius hó 26. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a búza ára e hét folyamán 60—70 fillérrel visszaesett. Heti piacunkon adatott .élénkebb kínálat, mellett elBúza , . 2526-40 Árpa . 14-20 14-40 Zab , , , 14-20 14-40 Tengeri • • 14.60 15-20 Színészet. Diákhercegnő Az operett termékek silányságának egyik frappáns bizonyítéka Willner és Bodanszky fenti cimü librettója, melynek silányságával párhuzamban áll Reinhardt Henrik zenéje. Társulatunk kiválóságának talán legnagyobb bizonyítéka volt a szombat esti előadás s a szereplők sisifusi erőlködése, hogy a darabból megmenthessen annyit, amennyi egyálBékés tálában lehetséges. Hilbert Janka (Margaréta) Déry Rózsi (Max), Sümegi (Walter), Heltai (Hirschfeld), Balázs (Mertens), Kovács Hanna (Flemming), Mik- lóssy Margit (Főudvarmesternő), Solymossy (Pedellus) erejük javát pazarolták s igazán nem rajtuk múlt, hogy sikert nem produkálhattak. A közönség elé- gületlenül távozott a színkörből ; másutt, ahol az előadás annyira sem tartotta fenn a darabot mint nálunk, a bukás még teljesebb volt. — De eszünk ágában sem lehet az igazgatót kárhoztatni, hogy a Diákhercegnőt és hasonló semmi nívójú darabokat ád elő, mert ha rosszak is, végtére ezek a szezon újdonságai, s a közönség, bérlők és nem bérlők egyaránt újdonságot követelnek, Szegeden éppúgy mint Gyulán, a fővárosban és az ország minden részében. A Diákhercegnóhöz hasonló darabok után nálunk és másutt is felhangzik ugyan az óhaj, hogy az uj rossz darabok helyett inkább adnának elő régi jó operetteket, de jaj volna és biztos válságba kergetne minden igazgatót és társulatot, ha a pillanatnyi elkeseredés szülte óhajnak megfelelne, mert mint a tények bizonyítják, a régi jó operettek, a leszólt silány újdonságokhoz viszonyítva, félannyi közönséget sem tudnak a színházba vonzani, amint ezt az idei szezonban a Baba s Boszorkány vár esete is bizonyítja. Ezeket szükségesnek tartottuk megírni, hogy értékükre szállítsuk le a Diákhercegnő okozta keserűség jogosulatlanságát. A sárga csikó Népszinműveink eme egyik legkitünőbbike, őszinte örömünkre telt házat vonzott, csupán a pá- hoiysor és támlásszékek ásitoztak az ürességtől. Az olcsóbb körszékek, a földszinti állóhely zsúfoltak, a karzat pedig rogyásig telt volt. Az előadás lelke Déry Rózsi, ki Erzsiké szerepében fényes játékot és éneklést produkált. Balázs Bálint (Laci) ez este csalódást okozott. A közönség joggal csodálhatta s egyben neheztelhette, hogy szerepének legkimagaslóbb részét, csárdajelenetét „Befútta az utat a hó“ egyáltalában nem énekelte. Baráti teljes drámai művészettel alakította s játszotta Bakaj Andrást, Heltai tipikus pusztabiró, Csiky a régi jó időkre emlékeztető, jellegzetes Csorba Márton, Csáder érzelmes feleség, Szendrő igen jó csárdásgazda, Virágháti és Solymossy karakterisztikus koldusok voltak. Sümegi Bogár Imre nótáját szépen énekelte, R. Nagy Gy azonban Icig korcsmáros szerepében mértéktelenül túlzott és hamis volt. Az előadás egyébként nagy hatást tett a közönségre, amely az érzelmes jeleneteknél s Déry Rózsi kedves nótáinál tombolva adott kifejezést tetszésének. Támlásszek 10 Hétfőn az első szereposztással került színre s a páratlan bérlőknek élvezetes estét okozott. Mérföldkövek. A világ egyre halad, tökéletesedik s az öreg ember mindig útjába akar állni a haladásnak. Aki fiatalságában azért küzdött, hogy a hajókat ne fából, hanem vasból építsék, öregségében nem tudja megérteni, hogy az acél erre a célra még jobb, mint a vas, s nem akarja megengedni, hogy a hajókat ezentúl acélból építsék. Az öreg ember azt akarja, hogy a világ megálljon annál a fejlődési foknál, amelyen az ő fiatalságában volt. Az igaz, hogy vannak ilyen öreg emberek. De hogy az öreg kor, természettől, született ellensége volna minden előrehaladásnak, azt általánosan nem lehet állítani. A darabban szereplő öreg ember a fiatalságában azért is küzdött, hogy azt a nőt tehesse élettársává, akit szeret és mikor megöregszik, elválasztja egymástól azokat, akik szeretik egymást; elaggulva nem tudja megérteni, hogy a fiatalok most is szeretnek. Ezt a témát dolgozták fel Knoblauch és Bennet s életképük nagy sikert aratott. Az érdekesen beállított darabban ugyanazok a színészek előbb a fiatalság, majd az öregség, végül pedig az elaggottság maszkjában jelennek meg a néző előtt. Minden felvonás más-más kor divatjának tarkaságait mutatja. Az első felvonás 1860-ban történik, a második 1885-ben, a harmadik 1913-ban s a különböző öltözékek színesen illusztrálják a három emberöltő divatjának változásait A darabot pompás előadásban hozta színre a társulat. Körmendi Kálmán (John) mindhárom felvonásban művészi tökéletességgel interpretálta az életkép vezéreszméjét. Mellette Gömöry Vilma (Getrude) volt az érdeklődés központja. Pompás stil és korszerű öltözékei, különösen a második felvonásbeli ruhája és alakítása zajos 'tetszést keltettek. Baroti (Sibley), mint minden darabban, ezúttal is tökéletes volt. Nagyobb szerepük jutott még Csádernek, Tallián Annának, Simkö Gizinek, Mihónak, Pálma Tusinak, Krisztinkovics- nak, Virághátmak és akit különlegesen kell említenünk Szohner Olgának, aki úgyis mint leány, úgyis mint javabeli asszony egyaránt szépen és jól alakított. A közönség a szezonban kevés előadásról távozott annyira kielégítve, sőt elragadtatva, mint a mostaniról. Junius 24-én szerdán és csütörtökön Herczeg Ferencnek Az ezredes c. vigjátéka került szinre, mely ugyanazon illusztris szerzőnek a Huszti-Huszt c. regényéből készült. Az elegáns Írónak szellemességtől sziporkázó, nagyszerű humorral szatirizáló levegőjébe kitünően beleilleszkedtek színészeink. Körmendi (az ezredes) máskor szinte túláradó temperamentuma dacára biztos fellépéssel jelenítette meg a számitó, nőhóditó kalandort a legpompásabb mérséklettel, de egyúttal a játékából soha el nem maradó jóizü, finom paródiával. B. Baróthy (Huszti Sándor) kitűnő maszkjával és konok stylszerü játékával hódított. Heltai (a Konserv-Huston) természetes jóizü humorát vitte bele a darabba. Gömöry Vilmánál (Stefi) elegánsabb, szebb, hódítóbb asszonyt a szerző sem álmodhatott a színpadra darabja ez alakjának megírásakor. Pálma Tusi (Pálma) kedvesen adta naiv szerepét. Szohner Olga (Käthe) szintén kiválóan játszotta mog a lélekmentők ártatlan naivitással telt szerepét. Mikú az amerikai konzult az ő kitűnő komikumával, Solymosy (John) csöndesebb szerepében és népszerű és mulatattó eset. Szendrő (Martin-szomszéd) jóízűen játszott. Szebeni Margit (Carmen), Krisztinkovich (Guidó) igen jól játszottak a többiekkel együtt. Péntek este Művészest. volt a színházban. A változatos gazdag műsor minden egyes száma művészi színvonalon állott. Az est telt házat vonzott s a publikum élvezettel hallgatta mindvégig sőt újra és újra kívánta hallani, az egymásután következő szereplőket, amely kívánsága teljesült is s ez okból az előadás jóval 11 óra után ért végett. A műsort a honvédzenekar praecziz előadásu szép nyitánya vezette be. Feszült figyelem közben Wilde Oszkár világhírű művét, a Firenzei tragédiát adták elő B. Baráti József (Simone), Simkó Gizi (Bianka) és Krisztinkovich (Guidó.) Baróti, ez az intelligens igazi klasszikus színjátszó nagy ambícióval viszi diadalra a klasz- szikus műveket, amelyeknek valóságos mestere. A Firenzei tragédiának pedig nemcsak elragadtatással hallgatott főszereplője volt, hanem a műnek színpadra alkalmazója és rendezője is. Krisztinkovich méltó partnere volt. Sajnáljuk, hogy ez a szorgalmas, derék fiatal színész a szezonban még nagyobb szerephez nem jutott. Simkó Gizi a feleség szerepében szép és méltóságteljes volt. Az estnek ez volt a legkiemelkedőbb száma, s a szereplőket számtalanszor hívták a lámpák elé. Heltai szellemesen konferált be néhány számot, később szűnni nem akaró ovációk közben sok műdalt tés_ kabaréterméket adott elő. Hilbert Janka három müdal el- éneklésével csillogtatta szép, nagyterjedelmü, iskolázott hangját, nem kisebb sikerrel. Kőváry Gyulának a párisi Montmartre-on cimü egy felvonásos bájos bluettejében egy csapat bohém mutatja be intim otthonában művészi képességeit. Heltai, Gömöry, Mihó, Sümegi, Szebeni és Szendrő tehetségük legjavából adtak benne kóstolót. Az elegáns és esztétikus öltözködésű Szohner Olga Láczkó Andornak egy bájos költeményét óriási hatással szavalta el. A nézőtér megélénkült, mikor Déry Rózsi spanyol jelmezben lépett a színpadra s egy dal elének- lése után spanyol táncot mutatott be. Természetesen megujrázták a szép táncot. A sokoldalú Solymossy t ezúttal egy még ismeretlen képességéről ismertük meg. Kisült, hogy nemcsak elsőrangú énekes-komikus és táncos, hanem valóságos művészi kezelője a zongora billentyűknek is. Előadott kupiéit önmaga kisérte zongorán. A közönség alig tudott betelni velük. Óriási derültséget keltett, mikor az orrával precízen vert ki a zongorán egy keringet. Mihó cigánykisérettel baka nótákat énekelt frenetikus tapsokat váltva ki. A közönség nem akarta őt a színpadról leengedni. Sümegi bársonyos üde hangján újabb magyar dalokat mutatott be. Különösen tetszett az Ezüst tükrös kávéházban . . . . cimü. Záborszky Mariska a társulat ballerinája táncszámmal, Kovács Hanna és Szebeni Margit egy-egy dallal emelték az est sikerét. Befejezésül Heltai, Miklóssy és Mihó, három ripacs szerepében a nevető idegeket erősen próbára tevő, kacagtató jelenetet adott elő. A szép sikerű műsor a közönség várakozását messze felülhaladta. Az énekszámokat Müller és Csomafáy karmesterek kisérték zongorán . Heti műsor. Hétfőn ünnep lévén, két előadás tartatik. Délután félhelyárakkal Támlásszék io. szám cimü énekes bohózat kerül szinre a már ismert esti előadás elsőrendű kiosztásában. Este szünetben Lukácsi Sándor kitűnő eredeti pályanyertes népszínműve : A vereshaju kerül bemutatóra uj betanulással. A régi Népszínház e kitűnő terméke méltán emlékezteti a népszínmű fénykorára, mely ma már teljesen az újdonság ingerével hat. A címszerepet Déry Rózsi, társulatunk kitűnő primadonnája játsza, aki ez estén újból beigazolja, hogy nemcsak elsőrangú
