Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-21 / 25. szám
XLVI. évi olya síi Cryula, 1914 junius 31 <i 35. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ... 10 K — f Fél évre ............... 5 K — ! Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova1 a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ÍT Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Romladozó erkölcsök. A sajnos, csupán csak látszólagos műveltség terjedése közepette a gondolkodó elmék és elfogulatlanul itélők egy hajdan nagyatörő társadalom szomorú aláhanyatlását veszik észre. A férfias jellem és vasakarat a múlt emlékeiben él csupán. A mozgó erő a pénz és élvezetvágy, mig a közöny a közügyek iránt általános jelenség. A bűnesetek száma rohamosan nő, a fiatalokra esvén a bűnözők nagy része. Terjed az iszákosság. A gyermektelen- ség tovább harapózik, a mindent tagadó kétely és pessimista világnézlet emberroncsokat nevel. Valóságos átokként sulyosodik reánk a társadalmi betegségek sokasága, az iszákosság, ebből kifolyólag az öröklődő elmebaj, 'tüdővész és görvélykór. A fiatal nemzedéket megrontotta a pornográfia, amely alattomosan átlépte házunk küszöbét és letelepedett tűzhelyeink mellé. Vagy nem átok-e az egygyer- mekrendszer, a materiálista felfogás, mely mindennek a forrását az anyagban keresi, csupán érzékeinek él, kinevetve az áldozatkészséget, a hazafiságot, tagadva az erényt és magát az Istent is. Bizonyára nem alaptalan az aggodalom, mely ezek láttára a jobb lelkekben él s a csüg- gedés közepette csak az ad erőt, ha visszatekintünk nemzetünk történelmi múltjára. Mennyi erőnek, mennyi ruganyosságnak kell lenni a magyarban, hogy annyi mérhetetlen csapással dacolva, leveretve, megalázva, újra és újra talpra tudott állani, küzdve edződött, ha bilincseiben is, de izmosodott, a földet túrva is művelődött s diadalmaskodni tudott ármányos, erős ellenségein. Nem lehet, hogy végleg kiapadt volna a forrása ennyi erénynek. Nem lehet, hogy erőnket összeszedve vissza ne tudjuk verni azt a támadást, amelyet a magyar természettel merőben ellentétes szellem intéz ellenünk. De elbizakodnunk nem szabad, látva a káros irányzat terjedését, fogjunk fegyvert, mig nem késő. Nézzünk szemébe a támadó ellenségnek, vizsgáljuk meg a bajt, melyet leküzdenünk kell. Legyőzött csak az, aki elhagyja a csatateret és gyáván, meghunyászkodva leteszi a fegyvert. Az utolsó ötven esztendő alatt nemzet alig ment át olyan rohamos átalakuláson, mint a magyar. A beözönlő nyugati műveltséggel együtt azonban egy idegen szellem is beférkőzött. Kialakult egy uj életfelfogás, uj szokásokat emelve uralomra. Lázas tülekedés a földi javakért, lekicsinylése minden tekintélynek, ez lett a gyakorlat. A rendőri statisztika ijesztő módon mutatja be a degenerált, erkölcsileg gyenge, ifjú nemzedék korai elzüllésé- nek emelkedő számát. A hivalkodó fényűzés irigységet kelt. Az igények fokozódása és a munkabérek pár év előtti emelkedése — ami a közgazdasági válság következtében különben nagyot hanyatlott, — nem szüntette meg a munkás elégületlen- ségét. A sajtó egy része terjeszti és ébren tartja a hitet, hogy nincs igazság, az erkölcs csak mese, a becsület előítélet. Hajdan a vallás tanítása s a hit megnyugtatta a felzaklatott kedélyt és megacélozta az akaraterőt. Ma kockára van téve mindez, mert hit nélkül olyan az ember, mint a szomorufüz viharverte ága. Nap-nap után találkozunk földhöz ragadt lelkekkel, a kiknek egész gondolatvilága az élvezetszomj pillanatnyi csillapítására irányul. A csillagfény elhomályosul a tömegek lelkében. Nem egyesek, de az ország legfontosabb érdeke követeli, hogy megtanítsuk ezeket a tévelygőket a sötétségből feltekinteni az égbe, ahonnan évezredek óta jött a vigasztalás. A hitélet fejlesztése, az erkölcsi érzés megerősitése, az egyedüli mód a lelkek békéssé változtatására. Számos iró a modern társadalmi bajokért a túlhajtott radikalizmust okolja, mely korlátolt elmékkel, azok durva kifejezéseivel, brutális mozdulataival átalakítja a finomabb társadalmat. Vagy a részegségnek egy neme ez, amelyet a testben az alkohol, a lélekben a pornográfia teremt meg? Franciaország népének degenerációja mutatja, hová jut egy nemzet, mely maga felett úrrá engedi lenni ezt a veszedelmes irányzatot. Ha éptestű s ép lelkű akar maradni nemzetünk, körömszakadásig kell küzdeniink az uj világfelfogás elTÁRCA. ____ Sz ülőföldemen is idegen. Friss ujjestéses ódon lomha házak. És ismeretlen ismerőst ha látok, Barázdás arca unalomra bágyadt. Megült itt mindent a por, a múlt, az átok Hová tűnt el a gyermek, kit szeretem ? Hová sok délibábos tarka álma 1 S mig csendbe' leng be régi múltba lelkem: Köröttem zűrzavaros és hangos lárma. És keresem az ifjút, aki áldott, Aki enyém, a vérem, aki árva, Aki öreg, aki megtört, megállóit, Ki ismerve sem ismer önmagára, Haj vágyott vágyak éhes kriptasirja, Sirásos álmok lármás szemjedője, Mis; lelkem édes ifjúságod sírja: Lehajtom bus fejem a hideg kőre. Csura Miklós. Az Istvántéri Miklóssy-szinház*) Az istvántéri „Miklóssy Színház“ a magyar színészet történetének egyik epochális korszakát jelenti, csakúgy, mint Molnár György budai népszínháza. Minden törekvés, minden irány, áramlat, mely az újért lelkesedik, mely a haladás zászlaja alatt indul hódító útjára, megbecsülendő, mert a művészi *) Mutatvány Ferencet Frigyes „Színművészet“ c. munkájából. _________ fo rradalmak mindig a megtisztulás tüzén át, uj kultúrák alapköveit rakják le egy jövendő nemzedék művészi fejlődése számára. Évek hosszú során rebesgették egy népszínház építésének szükségét, évek hosszú során át mindinkább érezték ennek a színháznak hiányát és lehet az anyagiak, vagy a vezető körök gyon- geségén akadt meg, hogy a terv csak terv maradt és annak létesítése mindig elodázódott. Ily körülmények között a főváros tanácsa örömmel adta meg az engedélyt Miklósy Gyula színigazgatónak, egy a fővárosban létesítendő színház számára. Miklósy, mint székesfehérvári igazgató 1870-ben a Molnár-féle budai Népszínházát hosszú szünetelés után bérbe vette és ő fejezte be ott az előadásokat virágvasárnapján „A két pisztoly“ népszínművel. Másnap már bontották a nép filléreiből épült szép kis muzsahajlékot. 1872. május 19-én Miklósy már a budai Színkörben játszott, hol a „Kis Faust“*) operettel kezete meg előadásainak sorozatát. Ez a nyári szezon volt ^az egyedüli eddigelé, mely fényes jövedelemmel ért véget. Rövid négy hónap alatt 12000 forint tiszta jövedelme maradt.**) Meg is érdemelte a pártfogást, mert oly erők voltak társulatában, melyek a legkényesebb igényeknek is megfeleltek. Ez időtájt vendégszerepeit társulatánál Blaháné is, úgyszintén a hires Bandi pap, kik minden felléptükkor nagyszámú közönséget vonzottak a Szinkörbe. Elért sikerei, a közönség mindinkább megnyilvánuló szeretete adott bátorságot Miklósy- nak, egy oly nagyszabású terv keresztülviteléhez és igy érlelődött meg benne egy pesti állandó szin- ház tervének gondolata. A gondolatot nemsokára tett követte és 1872. szeptember 15 én az István- téren letették á Miklósy szinház alapkövét, amelyet ugyanaz év október 30-án nagy ünnepségek kö*) Faust opera paródiája. **) Magyar színészek életrajzai. Báthory Románc sík Mihály. zött Jókainé Laborfalvy Róza közreműködésével megnyitottak. A megnyitó előadás műsora: I. Ünnepi prológ. Irta Erődy Béla, szavalta Lukácsi Sándor rendező. II. „A szigetvári vértanuk“ első felvonása. III. A leánykérő, Operette 1 felvonásban. IV. A vizvezeték, vígjáték 1 felvonásban. Irta Balázs Sándor. A szinház bár kicsiny volt, de nagyon tetszetős és talán ép ez a kedves intimitása szoktatta oda a közönséget. De ne feledkezzünk meg Miklósy kiváló társulatáról sem, melyet kevés kivétellel a magyar színészet legjobbjaiból toborzott össze. A Miklósy szinház nemsokára kicsinynek bizonyult a közönség befogadására : ekkor az irányadó körök is belátva az eszme életrevalóságát, komolyan hozzáfogtak a „Népszínház“ építéséhez. Ha nincs Miklósy, talán soha sincs népszínházunk. A Nemzeti Szinház ekkori intendánsának báró Orczynak működését a „Szinlap“ cimü újság, mely Miklósy kiadásában és Erődi szerkesztésében jelent meg, többször erősen támadta. Báró Orczy Miklósy- nak tulajoonitotta ezt és a budai színkört, melynek bérbeadása akkor az intendánstól függött, Miklósy mellőzésével Fehérváry Antal kolozsvári igazgatónak adta ki. Ez az intézkedés veszélyesen keresztezte Miklósy számadásait. Az istvántéri színházban nyáron nem lehetett játszani, a vidékre pedig 152 tagból álló társulattal menni, lehetetlenség volt. Miklósy ekkor a városligetben egy hatezer nézőre tervezett óriási szinkört építtetett. A színkör már tető alatt állott, midőn egy borzasztó vihar ledöntötte. Újra hozzáfogtak az építéshez, természetesen a tervezett időnél jóval későbben készültek el és a megnyitó előadás napján kiütött a bécsi krach. A közönség nem igen látogatta a szinkört, a bécsi kiállítás és a fővárosban fellépett kolerajár- vény egyaránt elvonta a közönséget a szinházba- járástól. Egyetlen reményét Az ördög pilulái látványosságba helyezte, melynek kiállítása vagyona Lapumig inai száma S oldal.
