Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-31 / 22. szám
1914 május 31. B e k e s 3 állandó választmány a ministeri kivánság teljesítését hozta javaslatba, mert a törvényhatóság kétszeri feliratának nem volt eredménye. Azonban a törvényhatósági bizottság többségének felfogása ebben a tekintetben nem változott és nagy arányú vita indult meg a kérdés tárgyalása felett. Ebben' a vitában résztvettek Grünfeld Jakab, Kvanka Mihály, Lipták L. Mihály, akik az állandó választmány javaslatával szemben a miniszteri kivánság elutasítása mellett érveltek, mig Wagner József, és K. Schriffert József az állandó választmány előterjesztéséhez járultak hozzá. Résztvett a vitában dr. Berthóty István főszolgabíró, aki oly értelmű módosítást ajánlott, hogy a beltelkek minimális mérete az eddig 300 helyett 200 négyszögölben állapíttassák meg. A vármegye alispánjának ezen ügynek minden fázisát részletesen feltáró szavai után, amelyben megokolta, miért tett olyan értelmű javaslatot mint az állandó választmány, a közgyűlés nagy többséggel az eddigi szabályrendeleti intézkedés fenntartása mellett döntött és elfogadta dr. Berthóty István főszolgabíró indítványát is, A következő ministeri leiratok es törvényhatósági átiratoknál hozzászólás nem volt. A vármegyei közkórház zárószámadásánál újból nagy vita támadt. Ugyanis az előterjesztés szerint a kórházi építkezések alkalmával a rendkívüli munkásságot kifejtett műszaki közegek és a többi tisztviselők részére javaslatba hozott 4500 korona jutalom megadása ellen éles beszédben kelt ki Grünfeld Jakab és 2 tétel kivételével azok törlését indítványozta. Dr. Martos József leginkább Rasel József építésvezető mérnök megjutalmazását kifogásolta, Pollák Arnold csatlakozott Grünfeld indítványához. Hozzászólott a kérdéshez a vármegye alispánja abban az értelemben, hogy mivel egy milliós — nagy bajjal és felelősséggel járó — építkezésről van szó és ezzel szemben igazán nagyon csekély összegű jutalom lett javaslatba hozva, kérte annak megszavazását. A felállással megejtett szavazás eredménye az volt, hogy Grünfeld indítványa 54 szóval 52 ellen elfogadtatott. A vármegyei közkórház költségvetésével kapcsolatosan tárgyaltatott az az előterjesztése is a kórházi bizottságnak, hogy a villany világi tási szerződés a létrejött megállapodásokhoz képest 10 évre hosz- szabbitassék meg. Ennél a kérdésnél Martos József érvelt nagyon temperamentumosán érvelt, hogy fel kell állítani az önálló villanytelepet, mert ebből a kórháznak nagy haszna lesz. Martos beszéde, melyben az érvek ügyesen voltak az állandó választmány javaslatával szemben állítva, többek részéről helyeslést váltott ki. Midőn azonban a vármegye alispánja a kérdés minden vonatkozását nagy közvetlenséggel részletesen megvilágította és kimutatta, hogy a vármegye nagy kockázatot vállalna azzal, ha az önálló villanytelep felállítását határozná el és feltéve azt az esetet, hogy ha a mérnöki számítások beválnának, aminek ellenkezőjére sajnos, nagyon sok tapasztalata van a vármegyének, az elért haszon nem a vármegyéé, hanem az államé lenne, mert a gyógykölt- ségek négyötödrészét az országos betegápolási alap viseli, akkor a nagy többség Martos indítványát elvetve, az állandó választmány javaslatát hagyta helyben. Felszólalás volt még a gyomai utibizottság azon kérelmének tárgyalásánál, amelyben azt kérte az utibizottság, hogy az endrőd —kondorosi vicinális utat vegye fel a törvényhatósági utak hálózatába. A javaslat az volt, hogy a kérelem a közúti alap mostoha helyzete miatt ne teljesittessék. A javaslattal szemben Ősapay Lajos, valamint Kovács István endrődi bizottsági tagok az utibizottság kérelmének teljesítése mellett szólaltak fel. Az alispán felvilágosító szavai után azonban a különben nagyon méltányos kérelem anyagi eszkö- közök hiányában nem teljesittetett. Nagyobb vita indult meg a soronkivül elővett azon gyulai ügynél, amelyben a képviselőtestület a gyulai állami elemi és polgári iskola . építéséből kifolyólag a kötbér elengedése tárgyában intézkedett. Az állandó választmánynak azon javaslatával szemben, hogy a határozat oldassák fel és uj határozathozatala rendeltessék el, mert a szerződés határozmányait a képviselőtestület nem vette figyelembe, Hack Márton, Martos József, Grünfeld Jakab felszólalásai után a képviselőtestület határozata hagyatott jóvá. Felszólalt ennél a tárgynál dr. Lovich Ödön polgármester is, kimutatván, hogy a várost ebben az ügyben késedelem nem terheli. A vármegyei közművelődési egyesület azon kérelménél, hogy a békésmegyei múzeumot vegye vissza a vármegye a kezelésre, dr. Berényi Armin, Kóhn Dávid és Ambrus Sándor alispán szólaltak fel. Miután a közművelődési egyesület megindokolt beadványa a közgyűlésen teljes egészében felolvastatott és miután a törvényhatósági bizottság meggyőződött azon indokok helytállóságáról, amelyek a kérelem teljesítését teljesen megokolttá teszik, a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy a múzeumot vissza veszi vármegyei kezelésbe és a további teendők megtételével a vármegye alispánját bízza meg. A délután folytatólagosan megtartott közgyűlés már sokkal kisebb érdeklődés mellett folyt le, pedig a tárgysorozat túlnyomó része még hátra volt. összesen 43-an jelentek meg a délutáni közgyűlésen, legnagyobb részt a Gyula városi bizottsági tagok és a tisztviselők; vidéki tag alig egy- kettő vett részt a közgyűlésen, azok is rövid idő múlva eltávoztak. Az előadott ügyek közül mintegy 65 tárgy — egy kivételével — szó nélkül fogadtatott el a közgyűlés által. A füzesgyarmati hengermalom vámmentességi ügyénél volt csak felszólalás és pedig Martos József kérte,'hogy a malom által a vasúti állomáson fel és leadott tárgyak után előzetesen a vám- mentesség adassák meg, mert a szállítmányok vámtárgyat nem érintik. A törvényhatósági bizottság a kérelmet az előadó főjegyző, valamint az alispán felszólalásai után elvi okokból nem teljesítette, ami nem zárja ki, hogy a vámtárgy érintése nélkül szállított tárgyak után beszedett vámdijak visszaadassanak. Az első nagyobb vita — amint előre látható volt — Gyula város költségvetésénél támadt. A város 1914. évi költségvetése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen több felebbezés adatott be. Dr. Lovich Ödön polgármester azt felebbezte meg, hogy a képviselőtestület szolgatartási igényét elvonta azon a címen, hogy takarékoskodni kell A törvényhatósági bizottság a felebbezésnek, Hack Márton és cimonka György ellenző, Török Gábor pártoló felszólalásai után, helyt adott. K. Schriffert József és Ravai Gábor felszólalásai után az alispán hozzájárulásával kimondotta a törvén/hatóság, hogy a kataszteri, valamint az előfogatozási költségeknek tisztán a földbirtokra történt kivetését kimondó határozatot feloldja és újabb határozathozatalra utasítja a képviselőtestületet. Végű! feloldotta a törvényhatóság a képviselő- testületnek a költségvetéssel kapcsolatosan hozott azt a határozatát, hogy egyik gátőrt fizetés felemelési kérelmével elutasította. A képviselőtestületnek újból kell ebben a tárgyban határozni. A gyulavárosi költségvetés letárgyalása után ismét egy csomó ügy észrevétel nélkül intéztetett el az állandóválasztmány előterjesztései értelmében. Hatalmas vita kerekedett ezután Gyulaváros azon határozatánál, a melyben kimondotta, hogy a jövő tisztujitáson megválasztandó polgármester a kötőgyárban igazgatói minőségben nyerendő osztalékából 1000 koronát kap, a többit pedig, mintegy 6000 koronát, tehát elég tekintélyes összeget tartozik a város javára beszolgáltatni, mert ezáltal a város pótadója két és félszázalékkal apadni fog. Ezt a határozatot Bodoky Kálmán és társai megfeleb- bezték. Az állandóválasztmány azt javasolta, hogy a határozat megsemmisittessék, mert nem volt joga tárgyalni a képviselőtestületnek ezt a kérdést, mivel az nem lett felvéve a tárgysorozatba. Egyben kimondotta volna a törvényhatóság azt is, hogy érdemben sem állhat meg a határozat, mert a városnak nincs joga az igazgatósági jutalékból bármit is elvonni, az teljes egészében az anyagi és erkölcsi felelőséggel működő polgármestert mint igazgatót illeti meg. Az állandóválasztmány javaslata ellen dr. Simonka György szólalt fel, aki elsősorban azt vitatta, hogy a képviselőtestület tárgyalhatta a szóban levő kérdést, mert a város jövedelmeinek fokozásáról lévén szó, ez a kérdés pedig fel volt véve a tárgysorozatba. Érdemben pedig hosszú beszédben érvelt amellett, hogy a képviselőtestületi határozat helyes és a város érdekében való. Simonka felfogásához csatlakozott Hack Márton is, mig Kohn Dávid valamint Martos József bizottsági tagok igen világosan meggyőző érveléssel kifejtették, hogy a város határozata se nem jogos, se nem célravezető, mert azzal csak azt érheti el a város, hogy más választatván meg a polgármester helyett igazgató- sági taggá, se a polgármester sem pedig a város nem fog semmit sem kapni. Miért is a jelenlegi helyzet mégis sokkal előnyösebb a városra, mert legalább megmenekül a város attól a költségtől, amit polgármesterének reprezentacionális költségek címén adni tartoznék, ami pedig nem csekély jelentőségű momentum a kérdés elbírálásánál. Ennél a tárgynál a vita befejezése előtt újból felszólalt Kohn Dávid és Simonka György mindketten a maguk igazának megerősítésére. Miután a magas színvonalú vita — amely egymagában több mint egy órát vett igénybe — véget ért, következett a szavazás, amelynek eredménye az lett, hogy a törvényhatóság a képviselőtestület határozatát megváltoztatta és kimondotta, hogy a jelenlegi polgármesternek igazgatói minőségéből kifolyólag fennálló igényét nem érinti, úgyszintén nem kívánja a város jogát sem befolyásolni abban a tekintetben, hogy a jövő tiszt- ujitásra miképen állapítja meg a pályázati feltételeket. Ez a határozat természetesen — ha nem is kifejezetten •— de magában foglalja azt is, hogy ezek a feltételek csak olyanok Tehetnek, amelyek úgy a törvények rendelkezései, valamint a város érdekei és egyéb tekintetekből el is fogadhatók. Ezután a még hátra levő mintegy 60 tárgy hozzászólás nélkül alig egy félóra alatt elintéztetett, ugy,‘ hogy a tavaszi rendes közgyűlés délután fél hat órára befejezést is nyert. Elnöklő alispán a hitelesítő közgyűlést másnap délelőtt 10 órára tűzte ki és megköszönve a bizottsági tagok támogatását és boldog pünkösdi ünnepeket kívánva, a közgyűlést berekesztette. Egyébként a fentebb már ismertetett ügyeken kívül a közgyűlés fontosabb tárgyainak elintézéséről a következőket adjuk elő: A vármegyei kéményseprési szabályrendelet már a vármegyei állandó választmányban aként fogadtatott el, hogy szemben a miniszter kívánságával a kéményseprési dijak behajtása az eddigi módon szabályoztatott vagyis aként, hogy úgy a vitás, mint a nem vitás kéményseprési dijakat a közigazgatási hatóságok hajtsák be. A közgyűlés természetesen hozzájárult ehhez a javaslathoz, de több mint bizonyos, hogy a miniszter ezt nem fogja jóváhagyni. A honvédfőreáliskolai vármegyei alapítványi helyre első helyen Péteri Imre békésszentandrási, második helyen Hoffmann Tibor gyulai és a harmadik helyen Baranyik Zoltán gyulai, mig a hadapródiskolái vármegyei alapítványi helyre első helyen Lázár Pál szarvasi, második helyen Winkler Lajos gyulai, harmadik helyen Balog Ferenc vésztői növendékeket jelölte a törvényhatóság. Kocsondi János és Gyalog Lajos utbiztosok részére a lakásbér különbözetet a törvényhatóság megállapította. Leindörfer Mór s Csornák István járási irodasegédtisztek nyugdijaztattak és pedig előbbi 2608, utóbbi 2192 koronával. Bézy Balázs orosházi jegyző 3527 korona évi nyugdíjjal nyugdijaztatott. Békéscsabának 1000,000 koronás kölcsöne jóváhagyatott. A békési ügyészi választás, valamint a pusztaföldvári biróválasztás ellen beadott felebbezések el- utasittattak. Ugyancsak figyelmen kívül hagyatott Horváth Sándor és társainak az orosházi beton utó-felülvizsgálata ellen beadott felebbezése. A szarvasi vámosuti pénztárral szemben a vármegye 70000 koronás tartozása ideiglenes kölcsönként fog a jegyzői nyugdíjalapból felvétetni és a községnek visszafizettetni. A kórházi építkezésekből kifolyólag a vasbeton leszakadása következtében a vármegye kárának részben való fedezetére vállalkozó Pick és Tóbiás cég 19500 korona kötbére visszatartatott. A vármegyei hivatalszolgák drágasági pótlék iránti kérelme fedezet hiányában és azért is eluta- sittatott, mert ők semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint a többi tisztviselők. Gyoma község köteleztetek, hogy a külterületen két bábái állást szervezzen, Körözstarcsa község utasittatott, hogy a fedez- tetési dijakat emelje fel, mert az apaállatok tartási költségeire évente 3000 koronát reá fizet. A villanyvilágításnak a gyomai főszolgabírói lakba leendő bevezetésére 1000 koronát szavazott meg a törvényhatóság, Gyulavári községnek az a határozata, amely szerint Vertáu Emil másodjegyző házát a másodjegyző természetbeni lakásául megvette, feloldatott és a község a vétel előnyös voltát igazoló uj határozataira utasittatott. Gyula városának az a határozata, mely szerint Dutkay Béla volt polgármestert elutasította azzal a kérelmével, hogy mivel a városi nyugdíjalapnak most már többlet bevétele van, az eddig nyugdijából levont részleteket utalja ki részére, megváltoztattatott és felebbező illetőleg özvegyének igénye azzal állapíttatott meg, hogy a többlethez a városi nyugdíjintézet többi tagjainak is aránylagos igénye van. Gyulavárosának többi ügyei, kivéve a fentebb részletesen ismertetett költségvetést és polgármesteri kötőgyári jutalék ügyét, mind jóváhagyattak. Tanügy. A gyulai tanítók egyesülete f. hó 21-én tartotta évi közgyűlését, melyen a tagok nagyszámban jelentek meg. Székely Zsigmoud elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, beszámolt az egyesület elmúlt évi munkásságáról. A választmány jelentése alapján a közgyűlés foglalkozott az irni-olvasni tudás megvizsgálására kiküldött bizottság összeállításává!, s úgy találván, hogy bár a törvény betűi szerint sérelemről nem beszélhet, mégis méltatlannak látja azt, hogy mig a vármegye többi részében, a szomszédos vármegyékben s az ország legnagyobb részében a törvény szelleme szerint az írni olvasni tudás megítélésére az első sorban hivatott egyént, a néptanítót bízták meg, addig Gyulán kivételt tettek. Az idealizmusból végzett munkát a tanítóság mindig készséggel tnljesitette s igy ez alkalommal is hazafias kötelességének tartotta volna a reája háramló meg-
