Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-24 / 21. szám

Békés 1914 május 24. 6 A gyulai vasútállomáson az uj raktár tel­jesen elkészült és a forgalomnak átadatott, ugyan­itt a nyilt rakodó meghosszabbittatott, a rakte­rűiét bővíttetett és a felvételi épület, valamint raktár előtti terület kibővítetett. Gyula állomás­hoz csatlakozólag gróf Széchényi Antal egy gaz­dasági vasutat vezetett be. Gyula állomás bővítésére számított 487,000 koronából az 1912. évi XLV1I. t.-c. alapján 90.000 korona, az 1913. évi költségvetéssel 180 000 korona, tehát eddig összesen 270.000 koronát engedélyeztek. Ebből az állomási vágányzat meghosszabbításán kívül a teheráruforgalom le- bonyolithatása céljából uj rakodó vágányok és rakterületeket létesítettek. A nagy áruforgalom folytán azonban az áruraktár és nyilt rakodó bővítése és egyéb mellőzhetetlen állomási be­rendezések előállítása már most szükséges, amire az 1914. első felére 50.000 koronát vettek fel, mig az 1914—15. évre ugyancsak 50.000 koro­nát irányoztak elő. A Kamara gyulai kültagjai a folyó év ta­vaszán felkérték a Kamarát, tenne lépéseket aziránt, hogy Gyula és Budapest között közvet­len telefon összeköttetés lótesittessók és hogy Gyulának a szomszédos helységekkel való in- terurbán beszélgetése zavartalanul bonyolittas- sók le. Gyula város imponáló kereskedelmi és ipari fejlődése mind a két kérelmet teljesen indokolttá teszi, amiért is a Kamara a gyulai kereskedők és iparosok e kérelmének teljesítése érdekében a szükséges lépéseket azonnal meg­tette A Kamara eme akciója teljes sikerrel járt. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis a Ka­marának erre vonatkozó előterjesztését magáévá tette, s egy budapest—bókéscsaba—gyula—nagy­váradi távbeszélő áramkör létesítését engedé­lyezte. Az uj budapest—bókéscsaba—gyula- nagyváradi áramkör létesítésé vei Gyula nemcsak Budapesttel nyer közvetlen kapcsolatot, hanem egyfelől Békéscsabával, másfelől Nagyváraddal is. Sőt Gyula—Bókéscsaba között az 1913. év­ben még egy uj interurbán áramkör is épült s ezzel Gyula távbeszélő szempontból olyan ked­vező helyzetbe jutott, amilyennel kevés vidéki város dicsekedhetik. Az uj budapesti áramkör esetleges üzemképtelensége esetén Gyula, Nagy­várad, Békéscsaba, Arad és Szeged közvetítésé­vel is megkaphatja Budapestet, mert Gyula ezen városokkal több áramkörön közvetlenül dolgo­zik s igy a helyközi beszélgetések gyorsabb le­bonyolításának mi sem áll útjába. A Kamara kérelmét Siket Traján nagyváradi póstaigazgató a legnagyobb jóindulattal támogatta. Az aradi és békéscsabai telefonszolgálat Zavarai miatt szintén előterjesztéssel éltünk az illetékes tényezőknél s a bajokat részben orvo­solták is. A gyulai vasúti állomáshoz kórt telefon­hoz is megadta az engedélyt a postaigazgatóság. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gatóválasztmánya folyó hó 27-én, szerdán délelőtt fél 10 órakor az Egyesület székházában ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentések. 2. Vármegyei alispáni hivatal átirata, melyben a Gyula r. t. város vásári szabályrendeletének megalkotására vonatkozólag véleményt kér. 3. Ugyanannak átirata, melyben Öcsöd község négy országos vásártartás engedélyezése ügyében véleményt kér. 4 A m. kir. Gazdasági Felügyelőség megkeresése a f. évben ki­osztandó nemes fajbaromfiak iránti kérvény beadá­sára a főldmivelésügyi ministeriumhoz. 5. Az állat- dijazások bírálóbizottságának megválasztása. 5. Jelen­tés a temesvári gazda nagygyűlés és az ezzel kapr csolatban rendezendő társaskirándulás ügyében. 7. Titkár nyári szabadságidejének megállapítása. 8. Folyó ügyek. 9. Esetleges indítványok. A gyűlés után Békéscsaba község elöljárósága szives enge­délyével és a kultúrmérnöki hivatal szives kalauzo­lásával, az országos hirü öntözhető műrét megte­kintése és tanulmányozása, hova d. e. 11 órakor a szükséges fogatok biztosításával, az' Egyesületi szék­háztól történik az indulás. Jóváhagyás. A kereskedelmi miniszter jóvá­hagyta a vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól alkotott és a fizetésrendezés és egyéb tekintetekből módosított szabályrendeletet. A vármegyei erdészeti albizottság megszűnése. Az osztatlan legelőkről alkotott törvény végrehaj­tása tekintetében a végrehajtási utasítást a földmi- velé8ügyi miniszter kiadván, a törvény, valamint a végrehajtási utasítás értelmében egy uj bizottság, az úgynevezett gazdasági bizottság lesz a közigaz­gatási bizottság részéről alakítandó, amely a gazda­sági és erdő ügyekben részben joghatósággal fog bírni, részben véleményező testületként fog szerepelni. Ezen bizottság megalakításával, amely a legköze­lebbi közigazgatási-bizottsági ülésen fog megtörténni, megszűnik a közigazgatási bizottságnak eddigi erdő­ügyi albizottsága. Az uj gazdasági bizottság négy tagból fog állani, két mezőgazdasági és két erdő­gazdasági szakférfiból, akiknek nem kell a közigaz­gatási-bizottság tagjának lenni. A bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán. Gyulai országos vásár. Túlzott reményekkel nem néztünk a tavaszi országos vásárra és igy csalódás sem ért bennünket. A forgalom, a vétel alá került állatok, szám és mi­nőség tekintetében megfeleltek annak a gazdasági helyzetnek, amelyet vidékünk állattenyésztés dolgá­ban elfoglal. Május 20-án sertésvásár. Felhajtatott 3360 db , ebből eladatott 1979 db. A sertés árakkal tenyész­tőink meg lehetnek elégedve, bár magasaknak az árakat nem mondhatjuk. Sovány sertések ára páron­ként 100 K, kilónként 110 fillér. Kihizott sertés nem hajtatott fel. Május 21-én juh vásár. Felhajtatott összesen 5760 db., eladatott 2848 db. Az árak kezdetben alacsonyak voltak, ami az eladási kedvet nagymér­tékben befolyásolta. Későbbi eladással az árak _ pá­ronként 22 K átlagra emelkedtek. Május 22-én szarvasmarha vásár. A felhajtást a szigorral alkalmazott vizsgálatok megnehezítették. Vásárra került 2250 db., ebből eladatott 1554 db. Csökkentőig hatott a vételi kedvre a ragadós száj- és körömfájástól való félelem. Különösen a külföldi kereskedők tartották magukat vissza a vásárlástól. Nagyobb gazdaságok számára is csak kevés bevá­sárlás történt. Ez mindvégig éreztette az árak ki­alakulása tekintetében nyomasztó hatását. Egy pár jó magyar ökör ára 1000 K. Javított ökör kilónként 60—70 fillér, tehenek ára minőségenként 250 K — 800 koronáig is terjedt. Május 23-án lóvásár. 5000 darabot hajtottak fel, amelyből tegnap délig mintegy 1150 db. kelhe­tett el. Az átlag jóminőségü lovak 600—700 K ár­ban keltek. Az állami állatorvosok szigorú ellenőr­ködése e tekintetben is megnehezítette. Megvizsgál­tak minden állatot, nem véve figyelembe, hogy vi­déki városokban nem alkalmazhatók az egészségügyi ellenőrködés minuciózus rendszabályai oly mérvben, mint a Budapestin vagy Bácsin. Figyelmen kívül hagyják a vásári bejárások szűk voltát. Pedig gondoskodni kell a vásári állatforgalom akadalyta- !an lebonyolításáról, amit jövőre minden illetékes tényezőnek figyelmébe ajánlunk. Heti piac. Gyula, május hó 22. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd az irányzat. A búza ára e hét folyamán 30—40 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon nagyon csekély a kínálat, el­adatott : Búza . . 2750 2860 Árpa . . 1440 15-­Zab . 1 420 14-40 Tengeri . 14 40 14 60 Színészet. A szegedi színtársulat, mint arról lapunk előbbi két számában bőségesen megemlékeztünk, folyó hó 30-án, vagyis pünkösd szombatján kezdi meg elő­adásai sorozatát az Erkel Ferenc színkörben A városi tanács a szinmüvészetet pártoló egyesület javaslata s kérelme alapján a színkörön elkerülhe­tetlenül szükséges renoválási munkálatokat már folyamatba tette s a szezon megkezdése előtt tel­jesen befejezteti. — A múlt . évi bérlethelyek, úgy a szezon, valamint a páros és páratlan bérlethe­lyekre nézve a múlt esztendei bérlőknek tartatnak elsősorhan fent. Miután azonban a kérdéses bérlet­helyekre másoknak is vannak igényei, a tavalyi bérlők felkéretnek, hogy elsőbbségi igényüket f. hó 26-án, vagyis kedden délig a Dobay János könyv- kereskedésében érvényesíteni szíveskedjenek, mivel azontúl bérlethelyeik tovább fenn nem tartatnak és az újonnan jelentkezetteknek fognak rendelkezé­sükre bocsáttatni. A szezon két első napjának elő­adásai a következők: Szombaton: A kis király. Bakonyi Károly, Martos Ferenc és Kálmán Imre szép sikerű ope­rettje, páratlan bérletben. Az első előadáson ismer­kedünk meg az uj koloraturával Hilbert Jankával, Balázs Bálint baritonistával és viszont látjuk Déry Rózsit Zozó táncosnő szerepében. A címszerepet régi ismerősünk Sümegi Ödön játsza Rajtuk kívül Szendrő Gyula jellemszinész, Solyomossi, Mihó és Virágháti szerepel a darabban. Vasárnap két előadás lesz. Délután Szigeti József maradandó becsű színmüve : Rang és mód kerül színre. Szinte sajnáljuk, hogy nem esti elő­adásban lesz hozzá szerencsénk. Akik a darabot ismerik, szívesen fogják délután is végignézni. B. Baráti József, G'ómöri Vilma, Csáder, Heltai, Csiky. az újak közül pedig Pálma Tusi és Krisztinkovich Imre fognak a darabban fellépni. — Vasárnap este János vitéz reprize lesz bérletszünetben. Kacsóh Pongrác magyar zenéjü, kedves daljátékát öröm­mel fogjuk viszont üdvözölni. Természetesen a pajzán kedvű Déry Rózsi játsza Kukorica Jancsit, Iluskát pedig Hilbert Janka. Miklóssy Margit (mos­toha), Sümegi Ödön (strázsamester), Balázs Bálint (Bagó) és Heltai Jenő (francia király) alakítják a főbb szerepeket. Törvényszéki csarnok. Uj ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. lamaskovics Dezsőt, a gyulai kir. ügyészséghez beosztott bírósági jegyzőt a gyulai kir. járásbíróság­hoz ügyészi megbízottul rendelte ki. Esküdtbirósági tárgyalás. Ez évben a máso­dik esküdtbirósági ülésszak junius hó 2-án, hétfőn kezdődik. Összesen 5 ügy van kitűzve és nem is kerül több tárgyalásra. Gyulán ez lesz az első es­küdtszéki cyklus, melyben az esküdtbirósági szer­vezetet módosító uj törvény alkalmazást nyer. A kitűzött ügyek a következők: Junius 2-án tárgyaltatni fog a gyilkosság kisérletével vádolt Karkus Pál bűnügye, aki 8 hónapig együtt élt Bogár Mihályné, sz. Bielik Máriával. Az asszony azonban elhagyta Karkus Pált, mert nem akarta az asszony 9 éves leányát tartani. Karkus nagyon restelte a falubeliek előtt, hogy Bogárné őt fakép­nél hagyta s elhatározta, hogy az asszonyt lelövi. F. évi február hó 14-én magához hívta Bogárnét s a gyanutalan asszonyra négyszer rálőtt. Bogár Mihályné azonban nem halt meg, hanem csak sú­lyos sérülést szenvedett. Junius 3-án tárgyalják a rablás bűntettével vádolt Rácz Perge János kőrösladányi lakos bűn­ügyét, melyben a tényállás a következő : Gebuszek Ferenc sértett a múlt év október 27-én Körösla- dányban a Gottlieb Henrik korcsmájában vacsorá­zott, ahol Perge Rácz János terheltet, ki neki fá- zásról panaszkodott, ruhaneművel megajándékozta. Mikor Gebuszek a vendéglőből eltávozott, Rácz Perge az éj sötétjében utána lopózott. Egy félre­eső utcában elébe került neki, öklével erősen arcába csapott, úgy, hogy sértettnek a vér elborí­totta arcát. Gebuszek védekezett a támadás ellen, a kifejlődött dulakodásban Rácz aztán végigku­tatta sértett zsebeit, azokból 8 korona készpénzt és 348 koronás takarékkönyvet kivett, végül ki­kapta sértett kezéből az irattáskát és a sötétben elmenekült. Az ökölcsapások és botütések folytán sértett 8 napon túl gyógyuló testi sérülést szenve­dett. Junius 4-én tárgyalás alá veszik a szándékos emberölés kisérletével vádolt Balogh András bűnügyét. Balogh András mezőberényi lakost ugyanis elhagyta a fe­lesége és Dombi Sándorral állt össze. Ezért Balogh gyűlölte Dombi Sándort és ennek úgy adott kife­jezést, hogy a múlt év április 6-án, éjjel 2 órakor, megfelelő korcsmázás és italozás után elment a Dombi Sándor lakására, ott bezörgetett, mikor pe­dig bent gyertyát gyújtottak, kétszer belőtt az ab­lakon. Az egyik golyó a Dombi Sándor anyjának karját találta, anélkül, hogy halált okozott volna. Junius 5-én tárgyalásra kerül a szándékos emberölés kisérletével vádolt Kondacs János bűnügye. Szarva­son történt, hogy a múlt évi december hó 27-én este Kondacs Jánost az utcán bátyja helyett meg­verték, amin Kondacs János annyira felindult, hogy hazaszaladt és egy disznóölő késsel Mihály bátyját alvás közben a nyakán megszurta és csak a vélet­lennek köszönhető, hogy halálát nem okozta. Junius 6-án végül tárgyalni fogják a szándékos emberöléssel vádolt Kertész Horvát Pál ügyét, aki Orosházán a múlt év szeptember 23-án a közöttük vitássá vált vagyoni kérdések miatt atyját Kertész Horvát Sán­dort 4 revolverlövéssel megölte. Ez ügyben az es- küdtbiróság már Ítéletet mondott és Kertész Hor­vát Pált 6 évi fegyházra Ítélte, de a Curia a kér­dések feltétele miatt az Ítéletet megsemmisítette. Heti bünkrónika. Zsarolás. Weisz Ignác aradi lakosnak Raabe Richárd 8 koronával tartozott, a melyet úgy akart meg­kapni, hogy Aradon 1913. évi november hó 5. és 7-én feladott és Gyulán Raabe Richárd sértettnek 1913. november 6. és 8-án kézbesített nyilt leve­lezőlapokon csúfot üzéssel és csalásért való felje­lentéssel fenyegette. E cselekményéért a kir. tör­vényszék 5 korona pénzbüntetésre és a bűnügyi költségek viselésére ítélte Weisz Ignácot, a ki ily módon alaposan ráfizetett a kis üzletre.

Next

/
Thumbnails
Contents