Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

4 Békés 1914 május 10. községi pótadóval megrovandó. így kellett hatá­rozni, bár teljesen absurdumnak látszik is, hogy a férj nyugdija pótadó mentes, mig az özvegynek nyugdija pótadó köteles legyen azért, mert az 1886. évi XXII. t.-c. kifejezetten csakis a tényleges és nyugdíjas tisztviselőknek biztosítja a fizetés illetőleg nyugdíj után a községi pótadó mentességet, ellenben azt a kedvezményt egész határozottsággal nem terjeszti ki az özvegyekre. Általános jogelv lévén, hogy minden jogkedvezmény szorosan magyará­zandó, azért eddig mindég az volt a jogi felfogás, hogy az özvegyek nyugdija pótadóval megrovandó. A közigazgatási bíróság legújabb Ítéletében azonban azt az álláspontot foglalta el, hogy a tisztviselők és a néptanítók özvegyeinek nyugdija községi pót­adóval nem róható meg. A közigazgatsái bíróság ezt az érdekeltség körében bizonyára örömteljes meglepetést keltő ítéletet a következő módon indo­kolja: A törvény észszerüsége tekintetében nem lehet különbséget tenni a kettő között, mert mind­azon törvényes indokok, amelyekből ered a férj fizetésének, vagy nyugdijának községi pótadó mentes­sége, ugyanazon mértékben fennállanak az özvegyek nyugdija tekintetében is, mert ugyanaz a szolgálat adja meg az alapját t. i. a tisztviselő szolgálata és a törvény ezt a szolgálatot kívánja kedvezményben részesíteni. A törvénynek ez az értelme következtet­hető az 1893. évi IV. t.-c. 15 §-ából is, amely szakasz az állami alkalmazottaknál a nyugdíjra és állami ellátásra kivetett állami adóra rendeli, hogy utána községi adó nem vethető ki. Ez a törvényes rendelkezés minden megszorítás nélkül szól a nyug­díjról és ellátásról, az ellátás pedig oly gyűjtő fogalom, amely alá az özvegyi nyugdíj, sőt még a gyermeknevelési járulék is tartozik. A III. osztályú kereseti adó általános kivetése legutóbb 1910-ben, vagyis négy esztendővel ez­előtt történt meg, holott ezen adónem, a törvény szerint három évenkint állapítandó meg. Az emlí­tett alkalommal a kivetés három év helyett ki­vételesen két esztendőre történt, miután 1912. január 1-ére az uj általános kereseti adó és jöve­delem adó törvényeket szándékozott a kormány életbe léptetni. Az adóreform életbe léptetése azonban elmaradván, az 1912. és 1913. évi költség- vetési törvények az 1910. évben két évre kivetett III. oszt. kereseti adó érvényét egy-egy évvel meg­hosszabbították. Négy éven át az adózó polgárok, az adóemelés kellemetlenségei felől nyugodtan aludhattak. A pénzügyi kormány még mindig nem tartja alkalmasnak az időt az uj adótörvények végre­hajtására, mert a télen elrendelte a III. osztályú kereseti adó három évi kivetésének előmunkálatait az 1875. évi - 29. t.-c. alapján. A kereseti adó harmadik osztálya alá a gyári, ipari, kereskedelmi, haszonbérleti és szellemi, röviden: az üzleti foglal­kozásból eredő, meghatározott összegben előre nem biztosított jövedelmek tartoznak. Eme jövedelmek után járó adónak kivetése tehát az üzletvilágot általában, különösen pedig a haszonbérlőket, gyárosokat, iparosokat, vállalkozókat, kereskedőket, gyógyszerészeket, vendéglősöket, ügyvédeket, orvoso­kat, Írókat, művészeket, magántanitókat, ügynököket, általában minden előre meg nem határozott összegű kereseti jövedelmet élvező egyéneket és társulatokat igen közelről érdekli. Érdekli pedig annál inkább, mert ezt az adót, mely a kereseti tiszta nyeremény­nek egy tizedét (10%) esupán állami törzsadó fejében lefoglalja, most három év tartamára — vagyis három éven át meg nem változtatható, tehát le nem szállítható összegben — mindenkin újból vetik ki, az adókivető bizottságok. Az ado- kivető bizottságok minden kir. adóhivatal szék helyén alakíttatnak, s igy Békésvármegye területén hat bizottság fog működni. A bizottságok kinevezett elnökeinek és tagjainak névsorát már annak idején közöltük lapunkban. Nehezebb viszonyok között alig indult még adókivetés, mint ezúttal. Az utóbbi évek, különösen a múlt esztendő gazdasági válságai, az üzleti élet és foglalkozások minden terén olyan súlyos viszonyokat teremtettek, amelyek között nemcsak az igazság és méltányosság szempontjából, hanem az okszerű adópolitika és adóalanyok meg­tartásának az érdeke is nem az adók felemelését, hanem annak túlnyomó részben leszállítását tenné megokolttá. Bízunk benne, hogy az adókivető bizottságok, mint a melyek a helyi viszonyok alapos ismerői, csak teljesen megokolt esetben fognak adóemelést megállapítani, s az előttük szorongó érzéssel megjelent polgárok megnyugvással fognak távozhatni a tárgyalási teremből. A gyulai pénzügy- igazg. már a b.-csabai orosházi és szarvasi kerületre vonatkozólag elkészítette az adókiszámitási javas­latokat, s azokat a községeknél 8 napi közszemlére tette ki, ahol azokat a hirdetményileg közzétett napokon, mindenki megtekintheti s esetleges ki­fogásait a pénzügyigazgatósághoz Írásban beadhatja. Az említett 3 kerületben már a bizottság tárgyalá­sai is kitüzettek a következő napokra: az orosházi adókivető bizottságnál Csorvás község adófizetői kerülnek elsőnek sorra, május 12—14-ig, Gádoros 15—16-ig, Nagyszénás 18-án, Tótkomlós 19—23-ig, Szentetornya 25-én, Pusztaföldvár 26-án, Békés- sámson 27-én és Orosháza május 28-tól junius 16 ig. A kincstárt Elek Lajos pénzügyi fogalmazó, előadó fogja képviselni. A békéscsabai adókivető- bizottság május 18—23-ig Endrőd, 25—29-ig Gyoma, 30-án Újkígyós, junius 2—24-ig Békéscsaba község adózóinak javaslatait tárgyalja. Kincstári előadó: Morvay Zoltán pénzügyi titkár lesz. A szarvasi adókivető bizottság május 18—23-ig Öcsöd, 25 — 26 ig Békésszentandrás, 27—28-ig Kondoros, 29-től junius 13-ig Szarvas község polgárainak adóit állapítja meg. Kincstári előadó : dr. Kovács Géza pénzügyi fogal­mazó. A gyulai és szeghalmi kerületben értesülé­sünk szerint csak junius hóban lesznek a kivetések, a békési kerületben pedig junius 18-án kezdődnek. Az orosházi és szarvasi adókivetö bizottsá­gok elnökeit és tagjait most nevezte ki a pénzügy- miniszter a következőképpen : Az orosházi bizottság elnöke dr. Nagy Elemér ügyvéd, h. elnöke Ereuder Mór kereskedő, rendes tag Jávorcsik György iparos, póttagok Supkégel Béla kereskedő és Szikula Andor iparos. Az alispán már előzőleg Pollák Kálmán kereskedőt és Sülé Pál építészt rendes tagokul, Singer Miksa bérlőt és Menyhért Zsigmond nyug. gazdatisztet póttagokul kinevezte. A szarvasi bizott­ság elnöke dr, Mázor Elemér ügyvéd, h. elnöke Bugyis András gyógyszerész, rendes tag Donner Árpád kereskedő, póttagok Baán Béla kereskedő és és Liszka Soma iparos. — Dr. Nagy Elemér lemon­dott az orosházi bizottság elnöki tisztéről. Helyette Sál János nyug. Ítélőtábla! biró fog kineveztetui. Dr. Hajnal Albert ötven év óta orvos. Vár­megyénk közéletének egyik legtiszteletreméltóbb alakja dr. Hajnal Albert ötven esztendővel ezelőtt avattatott az orvosi tudomány tudorául a pesti egyetemen. Ezt, az orvosi praxisban igazán ritkaság- számba menő jubileumot, bizonyára az ünnepeltnek nemes szerénységéből folyólag, intencióján és akara­tán kívül, az országos orvosszövetség békésvár­megyei fiókja nem mulaszthatta el újabb kedves al­kalomnak felhasználni, hogy ügybuzgó elnöke iránt érzett tiszteletteljes szeretetét egy bensőségteljes ünnepély szűk keretében ismételten megnyilatkoz­tassa. A tudományegyetem orvosi fakultása dr. Hajnal Albertet ez alkalommal arany diplomával tüntette ki, amely tegnap délután 6 órakor Békéscsabán a a közművelődés háza dísztermében tartott díszköz­gyűlésen adatott át a jubiláns főorvosnak. Ünnepi beszédet dr. íteisz Miksa orvosfiókszövetségi alelnök mondott, mig a vármegye orvosi karának ez alka­lomra készített szép diszalbumába foglalt üdvözlő iratát dr. Walfisch Ferenc titkár olvasta fel és adta át. A díszközgyűlést követőleg este társasvacsora fejezte be az orvosi kar ovációszerü ünnepélyét, melyen lélekben résztyett a veterán 'derék főorvos tisztelőinek igen nagy tábora. A /muzeujJK A békésvármegye közművelődési egyesüle^e^Jfézelése alatt álló muzeutn ünnep és vasárnapokon délután 3—6 óráig a nagyközönségnek nyitva áll és dij nélkül megtekinthető. A fagyos szenteket megelőzőleg már tiz nap­pal hamarabb bekövetkezett országszerte és igy ná­lunk is az éjjeli fagy. Vasárnap és hétfőn virradóra a hőmérő 0 fok alá szállott és a fagy. mint most mar megállapítható, legnagyobb kárt a szőlőben oko/.ti. A szőlőnek ugyanis 30, sőt helyenkint 50 szazaién* elpusztult. Az elvirágzott gyümölcsfák jobbau ellenállottak a fagynak, különösen zártabb ' ihleteken. A veteményekben és különösen a veté - kb-'u a fagykárnak nyomai is alig vehetők észre. H.i tehát az ismételt fagy nem is okozott nálunk j leniékenyebb károkat, ez vajmi kevéssé megnyug- ito a gazdaközönségre nézve, mert máskülönben a vegetációt a megsemmisülés veszedelme fenyegeti. A bidegnél ugyanis százszorta nagyobb baj a tartós szárazság, ami miatt a növényzet állapota nagymér­tékben aggasztó. Már több ízben megírtuk, hogy a buzavetések általában, de különösen kötött talajokon ritkák, gyanúsak és elmaradottak voltak úgy, hogy egyrészüket ki kellett szántani. Homokos földeken őszi szántásba került tavaszi árpa és zabvetések szép zöldek, erőteljesebb fejlődést mutatnak és az eső hiányt eddigelé legalább kevésbé sinylik ; tavaszi szántásba vetett tavaszi kalászosok azonban már sár­gulni kezdenek és további fejlődésükhöz rövid idő alatt kiadó eső szükségeltetnék. Az elvetett tengeri nagyrésze eső nélkül nem kél ki, a tengeri alá szánt, s eddig még meg nem szántott földeket eső nélkül nem lehet megszántani. A Békésmegyei Pártfogó Egyesületnek Székely Lajos békéscsabai ügyvéd 20 koronát adományozott Ezért itt fejezi ki hálás köszönetét az elnökség. Díszes esküvő. Tegnap délután fél 6 órakor díszes esküvő volt a gyulai református templomban. Hadházy András a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred főhadnagya esküdött örök hűséget Berényi Maris­kának, dr. Berényi Armin ügyvéd leányának. Házasságok. Werner Lajos dorogi Máv. állo­másfelvigyázó f. hó 4-én esküdött örök hűséget Gyepes Jakab csizmadia polgártársunk Anna leá­nyának a róm. kath. templomban. — Góg Gáspár gyulai földmives Ágnes leányát f. hó 7-én vezette oltárhoz Tóth János gyulai m. kir. honvéd-őrmester. A kötőgyár táncvigalma. A gyulai kötött és szövött iparárugyár munkásai és munkásnői Weisz Mór vezérigazgató védnöksége alatt tegnap este a Komlóban jótékonycélu táncmulatságot rendeztek, mely az előkészületekből következtetve, úgy anyagi­lag, mint erkölcsileg igen jól sikerült. A Józsefvárosi Földmives Olvasókör által f. év husVét másod napján tartott báljára a Benedeki Földmivelő Olvasókör által utólagosan adományozott 5 korona felülfizetésért a bál rendező bizottság hálás köszönetét fejezi ki. Elhunyt honvédszázados. A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred tisztikarának gyásza van. Szeretett baj­társuk Kulcsár László százados, gazdászati tiszt f. hó 6-án, hosszas betegeskedés után meghalt. Az elhunyt katonatiszt évek óta vezette az ezred gaz­dászati hivatalát, mig gyengélkedése miatt egy év előtt szabadságolták. Betegsége annyira elhatalma­sodott! rajta, hogy az ötvennégy éves kort ért szá­zados halála szerdán délután bekövetkezett. Elhunyta porig sújtja őt gyöngéden ápoló, szerető hitvesét, nagyszámú rokonságát és osztatlan, mély részvétet kelt bajtársai, az ezred tisztikarában. Temetése pén­teken délután ment végbe katonai pompával. — Utolso útjára a díszbe öltözött tisztikar, valamint az altisztikar Vine Sándor ezredes vezetésével tes­tületileg kisérte el és szép koszorút helyezett a ko­porsóra. Kivonult egy disszázad, melyet Dobos szá­zados és Strósz Zoltán főhadnagy vezetett a refor­mátus temetőbe, amelynek kapujánál a század disz- tüzzel búcsúzott a korán sirbaszállt derék honvéd­tiszttől. Nyugodjék békében ! Egy gimnazista halála. A gyulai róm. kath. főgimnázium VIII. osztályának egyik szorgalmas, törekvő növendéke : Ardeleán Viktor, Ardeleán Emá- nuel gyulai gör. keleti tanító fia 18 éves korában meghalt. Az élte tavaszán elhalt rokonszenves ifjú tanuló végtisztességén Németi József igazgató ve­zetése alatt megjelent a tanári kar, a főgimnáziumi ifjúság, díszes koszorút helyezvén ravatalára, a fő­gimnáziumi dalkör pedig megható gyászénekkel vett búcsút elhunyt tanulótársától. — Áldás és béke hamvaira! Tarsasvacsora. Impozáns módon ünnepelték a gyulai kereskedők és iparosok a szombaton esti társasvacsorán a kereskedelemügyi miniszter által 25 évet meghaladó, egy helyen eltöltött szolgála­taiért díszoklevéllel és 200 korona pénzjutalommal kitüntetett Junászka Ferenc kereskedő-segédet. A ju­bilánsra sok szép felköszöntő hangzott el s a jelen­voltak táviratilag üdvözölték Harkányi János báró kereskedelemügyi minisztert, valamint Ottenberg Tivadar udvari tanácsost, az aradi iparkamara el­nökét, kik Weisz Mórhoz intézett meleghangú le­veleikben fejezték ki köszönetüket az üdvözlésért. A Royal Mozgó Színház jövő heti műsora. Vasárnap »Az Orkán.« Regény 6 felvonásban. Az idény legkimagaslóbb eseménye, kiállítás fényképe­zés és rendezés tekintetében felülmúl minden eddig látottat. Targya elejétől végig, a legérdekfeszitőbb. Eddig is voltak mar próbálkozások, amelyek a mű­vészi szempontokat szem előtt tartották, de művészi és irodalmi tökéletesség szempontjából annyit egyik film sem nyújtott mint az Orkán. Az erős és meg­rázó cselekmény még a legtragikusabb jeleneteknél sem válik durvává, hanem mindenben megvalósítja az irodalmi követelményeket. És amit mondtunk a tartalomról, ugyanazt mondhatjuk a rendezésről; finom és tökéletes. A mű tehát, melynek cselek­ménye a francia arisztokrácia körében játszódik le, valóban irodalmi szenzációja a kinematográfiának. Kedden : A gettysburgi ütközet. Realisztikus háború film 4 felvonásban. Az 1863-ban lezajlott amerikai polgárháború döntő ütközete, melyet a hires Meade tábornok vezetett. Ezen borzalmas háborút a kép élethűen örökíti meg. A kép elkészítése, melyben 25000 ember szerepel 350000 korona költséget emésztett fel. A legszebb csatakép, mely valaha megjelent. A helyszínen felvett képek a realisztikus kinotechnika legnagyobb vívmányai. — Csütörtökön. Göre Gábor, Durbints-sógor és üátsa cigány buda­pesti kalandozásai. Gárdonyi Géza vigjátéka 3 rész­ben. A főszerepeket Kabók Győző az országos szi- nész-iskola tanára és Csiszér Arthur a Magyar Színház tagja játszák. A 3 felvonás között az első eresztés: A furfangos frantzia Lepéndön, avagyis bötsös szemólyöm Göre Gábor biró ur szinváltozása. Második eresztés : Utazásunk Pestre a Kátsa hunt- zutsága és kalandok a villanyossal. Harmadik eresz­tés : Roppant nevettető történetek a vendégfogadó­ban. Furcsa komédiák, a villamosgyertyával, a pesti bóhával, mög a vízcsappal. — Szombaton a hires Pathé műsora kerül bemutatóra. Cigányháboru Parázs verekedést rendezett két ellenséges gyulai lókupec família f. hó 5-én dél­előtt. A Bárdos-bidnál összetalálkozott Lakatos Já­nos és felesége Sztojka Jánossal és annak István

Next

/
Thumbnails
Contents