Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-03 / 18. szám

4 Békés 1914 május 3. hogy felszólítja Mariházy Miklós színigazgatót, hogy az idén junius és julius havában tartsa meg az elő­adásait. Négyezer koronás betörés. Silberstein Izidor békéscsabai divatárukereskedő lakásába április 21. és 22. között eddig még ismeretlen tettes álkulccsal behatolt és mintegy négyezer korona értékű pénzt és ékszert ellopott. Az esetet, mikor a lopást észre­vették, azonnal jelentették a rendőrségen, ahol Hor­váth főbiztos nagy apparátussal nyomozni kezdett. Ennek alapján az állomás félreeső helyén megtalál­tak két darab üres perselyt, amelyben az ékszerek voltak. A perselyeket erőszakkal feszíthette fel a tol­vaj. Úgy látszik, hogy a betörő a jó fogás után a városból elutazott s az állomáson dobta el a fa- és bádogperselyeket. Eddig eredmény még nincs. Való­színű, hogy országoshirü betörő tett látogatást Sil- bersteinéknál. Meglopott alvó ember. Békéscsabán Orosz Jó­zsef magyarbánhegyesi bognár a Löffler uradalom­ban, a múlt hó 28-án hajnalban 2 órakor elaludt a békéscsabai vasúti állomáson a várótermek előtti pádon. Míg ő ekként csendesen szendergett, ott sé­tálgatott Ka válik Károly 21 éves békéscsabai ser­téskereskedő segéd, aki nem tudván ellenállani a jó alkalomnak, az alvó ember pénztárcáját 23 korona tartalommal ellopta és gyorsan, de feltűnés nélkül a távozás himes mezejére lépett. A szemfüles csabai rendőrség azonban még akkor hajnalban olyan gyor­san kinyomozta az esetet, hogy Kovalik Károlynál még a 23 koronát is megtalálta. Halálos baleset. Benkó Antal békéscsabai do­hánykertész április 8-án a pusztáról hazament a községbe társaival őrölni. Ennek elvégzése után a lisztet felrakták a kocsira és hazafelé indultak. — Benkó Antal és társai kissé ittasak voltak, ezért az­tán Benkó, mikor a zsákok tetején érezte, hogy nem jól ül és igazítani akarta magát, hátrafelé csú­szott, akkorát lóditott magán, hogy leesett a ko­csiról és szenvedett sérüléseibe belehalt. Megakadályozott kettős öngyilkosság. Szomba­ton este Ormándy őrmester, az orosházi méntelep parancsnoka Turján Mihály közvitézzel egyik tanyá­ról hazafelé tartott. Mikor 67-es 68-as vasúti örhá- zak között áthaladtak a síneken, a töltésen egy asz- szonyt vettek észre álldogálni egy 14 évesnek látszó fiúval. Csakhamar jött Csaba felől egy tehervonat s ebben a pillanatán a fiú rémes segélykiáltása hal­latszott s a következő percben már az asszony és a fiú a síneken dulakodtak egymással. Még egy pilla­nat s mindkettőt halálra gázolta volna a vonat, de ekkorra már oda futott a két katona s Turján Mi­hály lerántotta őket a sínpárról. Az asszony azon­ban közvetlen a sínek mellett dulakodni kezdett a katonával s azt visszarántotta volna magával a sí­nek közé, ha a vitéz őt nem rántja le magával a töltés melletti mély árokba éppen abban a pillanat­ban, mikor a dübörgő vasszörnyeteg a dulakodás helyére ért. áz asszony egy negyedóráig eszméletlen állapotban feküdt a kiállott izgalmaktól az árokban s vízzel kellett meglocsolni s azután bevitték a kö­zeli őrházba, ahol az őr felismerte az asszonyban egyik vasúti alkalmazott feleségét. Az asszonyt, aki különben boldog családi életet él, az keserítette el annyira, hogy a fiával együtt öngyilkos akart lenni, mert állítása szerint a férje nagyon rosszul bánik a fiúval, aki első házasságából való gyermeke az asz- szonynak. Közös elhatározással akart meghalni az anya és a fiú, a gyerek azonban az utolsó pillanat­ban meggondolta a dolgot s ezért kiáltott segítsé­gért. A halál torkából kimentett anyát és fiát haza­vezették férjéhez, aki semmit sem tudott az asszony borzasztó szándékáról s hálásan köszönte meg a de­rék katona bátor cselekedetét. Pusztaföldvár díszpolgára. Pusztaföldvár köz­ség képviselőtestületéhez Keller József állami is­kolai igazgató, képviselőtestületi tag indítványt nyújtott be, hogy az Bolla Mihály foldmivelésügyi miniszteri tanácsost, a község kiváló szülöttjét, köz­sége érdekében kifejtett hervadhatatlan érdemei el- ismeréseéül Pusztaföldvár község díszpolgárává vá­lassza meg. Az indítványt a képviselőtestület nagy lelkesedéssel tette magáévá és kimondotta, hogy a bizalom megnyilatkozása minél impozánsabb és a megválasztandó díszpolgár személyéhez méltó le­gyen, az indítványt egy, kizárólag e célból össze­hívandó rendkívüli közgyűlésen fogja határozattá emelni a képviselőtestület. Orvosválasztás. Gádoros község képviselőtes­tülete április 28-án tartott közgyűlésén községi or­vossá egyhangúlag dr. Biró Sándort választotta meg, Vastagh Gyula kópkiállitása Békéscsabán má­jus 1-én délelőtt nyílott meg a városháza nagyter­mében. A tárlat, mely jelesebb magyar festőművé­szek sikerült alkotásait mutatja be, május 7-én estig áll a közönség rendelkezésére. Belépődíj a kiállítás egész tartamára 60 fillér. Megtekinthető délelőtt 9—1-ig és délután 2—7 óráig. A kiállított műtárgyak részletfizetésre is megvásárolhatók. A müpártoló közönség érdeklődésére érdemes tárlaton a következő művészek szerepelnek: Bachmann, Benczúr, Boem, Ditrich, Eder, Edvi-Illés, Erdőssy Gulácsy, Háry, Heyer, Innocent, Iványi-Grünvald, Jendrassik, Juszkó, Kernstok, Kézdi-Kovács, Ka­tona, Királyfalvi, Komáromi, Koszkol, Kuszka, Lotz, Margitay, Mednyánszky, Mendlik, Molnár, Náray, Németh, Neogrády, Pálya, Pentelei-Molnár, Perlmutter, Rainerné-Istvánffy, Spányi, Steiu, Szász, Szenes, Tolnay, Vastagh Géza, id. és ifj. Vastagh György, Wolf, Zorkóczy. Elhunyt ügyvédjelölt. Szombaton, április 25-én reggel, élete tavaszán elhunyt egy széles körben ismert és szeretett fiatalember: Schriffert István ügyvédjelölt, az orosházi jogász-ifjúság képzett és tehetséges tagja. A mindig vidám és szellemes ifjún csak pár héttel ezelőtt mutatkozott, hogy egészsége megrendült. Csütörtökön délelőtt esett ágynak s két napi kinos szenvedés után győzött a gyilkos kór a fiatal szervezeten. A mindenki által szeretett életvidám ifjú halála osztatlan mély rész­vétet keltett az egész községben. Temetése vasár­nap délután 4 órakor óriási részvét mellett ment Végbe. — A kartársak és jóbarátok nevében dr. Meggyaszay Sándor mondott búcsúztatót a teme­tőben. Gyászolják édesanyja: özv. Schriffert Már­tonná ; testvérei: Schriffert Béla róm. kath. lelkész és Schriffert János kereskedő. Béke poraira! A békési fehér és fekete körözsi parttulajdo­nosokkal állandó viszály megszüntetése céljából a község egy bizottságot küldött ki, hogy ennek a régóta húzódó és állandó pereskedésre oko* szolgál­tató kérdésnek békés utón leendő elrendezése céljá­ból tegyen javaslatot. A bizottság javaslatát megté- vén, annak az volt a lényege, hogy a fekete körözs holt medréből azok a területek, amelyekre nézve a község pervesztes lett és amelyekre egyezség létre­jött, adassanak át a parti birtokosoknak, úgyszintén a fehér körözs (élővíz csatorna) hullámteréből azok a részek is, amelyekre nézve a parti birtokosokkal az egyezség sikerült; az ajánlatot nem tett, vagy keveset Ígért parti birtokosokkal azonban az egyez­ség újból megkisérlendő. A képviselőtestület a bi­zottság javaslatát szótöbbséggel elfogadta. A hozott határozat ellen a községi főjegyző felebbezéssel élt. A törvényhatósági bizottságban a kérdés tárgyalása alkalmával nagy vita indult meg, amelynek az lett az eredménye, hogy az állandóválasztmány javasla­tával szemben a törvényhatósági bizottság kimon­dotta, hogy a fehér körózsnek (hullámtérnél) azt a részét, amelyre a parti birtokosokkal egyezség lét­rejött, átengedi, úgyszintén átengedi a fekete körözs holt medrének azt a részét is a parti birtokosok ré­szére, amelyre egyezség létrejött és amelyre nézve a község pervesztes lett. A határozatnak többi részét azonban a törvényhatóság feloldotta és újabb meg­fontolásra utasította a községet, amelynek keretében az is eldöntendő lesz, vájjon azon telkek, amelyekért a parti tulajdonosok semmit vagy nem megfelelő árt ígértek, nem e lennének önálló telekké átala- kitandók. A törvényhatóságnak ezen határozatát úgy Békés község mint a községi főjegyző megfelebbez- ték. A belügyminiszter döntése most érkezett le a vármegyéhez és annak értelmében a határozatnak a fekete körözs holt medrére s a határozat egy részé­nek feloldására vonatkozó része helyben hagyatott, ellenben a fehér körözs hullámterének átengedésére vonatkozó határozati részt a miniszter feloldotta és a községet uj határozathozatalra utasította. A bel­ügyminiszter feloldó határozatát azzal indokolta, hogy a fehér körözs (élővizcsatorna) hullámterét az alsó fehér körözsi társulat a fennálló hatósági en­gedély alapján vizraktározásra használhatja; ha te­hát a kérdéses területek a parti birtokosok részére átengedtetnek, az esetben a nevezett társulat emlí­tett joga szolgalmilag biztosítandó, megállapításával annak, hogy a legmagasabb vizsziu mennyi legyen. A társulat zsilipkezelési szabályzata szerint az a viz- szin, amelyet a fehér körözs hullámterében raktá­rozhat, igen magas és minthogy ennek leszállítása műszaki szempontból sem ütközik akadályokba, en­nélfogva az érdekelteknek lépéseket kellene tenni ezen magas vizszin leszállítása iránt. Az átengedendő területek nagysága előzetesen térképileg kitüntetendő, egyrészt a szolgalom feljegyezhetése végett, más­részt azért, hogy az egyes telkek kerítése is meg­felelőig legyen elhelyezhető. Kimondja végül a mi­niszter, hogy a fehér körözs régi töltés a parti bir­tokosoknak minden aggodalom nélkül átengedhető és azok által el is hordható, mert a községi belte­rület védelmére a társulati védgát átszakadása ese­tén a községi körgát és az abba beépített két zsilip szolgál. De a part lehordása csak azzal a kötelezett séggel lenne megengedendő, hogy a kikerülő földanyag a hullámtér feltöltésére szolgáljon. A fekete körözsre vonatkozólag elrendeli a miniszter, hogy mivel a község belvizeit ebbe vezeti be, a vizek levezetésére szükséges területeket pontosan meg kell a községnek jelölni és meg kell a tulajdonosokat terhelő szolgal­makat állapítani. Ha azonban a belvizek bevezetésé­ről a község máskép gondoskodik, ez a rendelkezés tárgytalan. A bivaly áldozata. Szűcs Szabó Fái 20 eszten­dős bérest Tenner Lipót pusztaföldvári birtokán egy bivaly felöklelte és mire segítség érkezett, annyira összetörte, hogy a szerencsétlen ember felkelni nem tudott, ügy vitték be kocsin Orosházára. Az orvos azonban már nem tudott segíteni rajta, oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnap meghalt. Chopin délután Békésen, Dr. Horváth Dezső, dr. Kovalszky Róbert, dr. Eisler Géza és Mutschen- bacher Gyula fényesen sikerült Chopin-délutánt rendeztek 25-én Békésen. A mindenünnen elhang­zott biztatásokra ugyanis arra a dicséretreméltó, bár háládatlan szerepre vállalkoztak ők négyen, hogy saját érdekeik elhanyagolásával jótékonycélu kisebb körútra induljanak nem riadván vissza a közönytől, mely a klassikus zene művelőit — saj­nos — a legtöbb alföldi városban még mindig ér­zékenyen sújtja. Különösen ezen bátor, csak a kül­földön tapasztalható lelkesedés teszi rokonszenvessé ezen vállalkozást, mely nálunk szinte úttörőnek mondható, hol — mint a minap a legautentikusabb forrásból értesültünk — naponta 350000 ember a mérhetetlen számú kávéházakban és vendéglőkben tölti szabad idejét és alkotja meg pessimistikus világnézetét Szinte jól esik konstatálni, hogy a bé­kési közönség e tekintetben utánzásra méltó kivé­telt képez. Igazán elismerésre méltó dolog, hogy az április 25 én rendezett és zenei előismereteket igénylő, magas nívójú hangversenyen igen szép számú s disztingvált közönség gyűlt egybe, amely mindvégig figyelemmel s folyton fokozódó lelkese­déssel hallgatta és honorálta a műkedvelő gyulai vendégek művészi játékát. A hangversenyt — Mutschenbacher Gyula gyulai főgimnáziumi tanár ügyesen és behizelgően vezette be rokonszenvvel hallgatott felolvasásával, melyben a bölcsőtől a sírig kisérte Chopin tüneményes pályafutását. A fentnevezett zongora illetőleg hegedü-müvészek bril- liáns játéka szintén fenomenális hatást tett. A békési leányszeretetház. Mint már meg­emlékeztünk róla, Békésen a leányfiatalkoruak szá­mára intézetet fog felállítani a békésmegyei Pártfogó Egyesület a Faragó László békési ref. főgimnáziumi tanár és neje szül. Dwelly Margit alapításában és vezetésével. Az intézet — terv szerint — a békési syfongyár helyiségében nyerne elhelyezést. Az igazságügyminiszterium és a békésmegyei Pártfogó Egyesület kiküldöttje alkalmasnak is találták az épületet s ugyanazért Faragó László és neje lépése­ket tettek annak megvétele iránt, olykép hogy hajlandók megvenni az épületet a felszámolásban levő syfongyár részvénytársaságtól s a vételárat akként egyenlíteni ki, hogy a békési Népbank ja­vára bekebelezett 30000 korona tartozást átvállalják. Ez alapon az intézet alapitónője az igazságügy- minisztériummal s a békésmegyei Pártfogó Egye­sület elnökségével folytatott tárgyalások s meg­állapodások alapján ajánlatot tett a társaságnak, hogy az ingatlanon kölcsönképen levő 30000 koroná­ért s ennek eddig esedékessé vált, de ki nem fize­tett kamataiért hajlandó megvenni a gyár helyiségéül szolgáló épületet törvényes tartozékaival együtt Ez ajánlat tárgyalására a múlt hó 21-én közgyűlést hivatott egybe, amennyiben a kereskedelmi törvény úgy intézkedik, hogy ingatlan szabad kézből csak közgyűlésen s a közgyűlésen megjelent részvé íyesek egyhangú határozata alapján adható el. A köz­gyűlésen a részvényesek határozatképes számban jelentek meg s a felszámoló-bizottság azon javaslatá­hoz, hogy a leányszeretetház alapitónőjenek ajanlata fogadtassák el, egyhangúlag hozzájárulták, mind­össze dr. Weil Károly tett az irányban javaslatot, hogy próbáltassék meg még egy utolsó kísérlet a vállalat szanálására. A névszerinti szavazásnál némi félreértés történt, ami kérdésessé tehetné egyesek előtt a határozatnak egyhangulat történt hozatalát. Minden félreértés kikerülése végett azonban maga dr. Weil Károly Írásban, sőt közjegyzői okiratban ki­jelentette, hogy ő nem szavazott ellene a felszámoló­bizottság javaslatának, sőt a maga részéről is hozzá­járul az ingatlannak szabadkézből való eladásához. Mindenesetre jó lenne a leányszeretetház érdekében, de még mások érdekében is, ha ez az eladási ügylet befejezettnek lenne tekinthető, mert ez esetben a leányszeretetház már julius 1-én megnyitható lenne. Hiszen ma már, amidőn a szifongyár talpra állítása kizártnak tekinthető, nem lehet közömbös a részvénye­sekre nézve sem, ha az épület, amelyhez annyi reménység fűződött s amelyben annyi reménység foszlott szét, nem kallódik el teljesen, hanem egy nemes célokat szolgáló és a község nívóját is emelő intézet helyisége lesz. A részeg cigány. Békésen április hó 19-én Csapiár Pál korcsmájában cigányok húzták. A fe­kete legények közben pihentek egyet. Csarnai Mi­hály, a banda egyik tagja ittas állapotban kiment levegőzni az utcára és neki dőlt egy akácfának. Ott ment el előtte Mucsi Imre békési lakos Csarnai ugyan őt nem ismerte, soha sem látta, annál ke_ vésbbé volt vele valaha is baja, mégis botot fogot^ rá és csak úgy virtusból Mucsit fejbe verte és

Next

/
Thumbnails
Contents