Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-03 / 18. szám
XLVI. évfolyam Gyula, 1914 május 3. 18. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____ 10 K — f Fé l évre_ ___ 5 K — f ív negyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A haldokló föld. René Bazinnak: A haldokló föld cimli örökbecsű regénye mesteri módon rajzolja meg a falvak elnéptelenedését. A földmivel 5 nép egyszerű gyermekét elkápráztatja a városi élet csillogása és szinte ellenállhatlan vágytól űzve otthagyja elaggott szüleit, otthagy minden kedves dolgot, a virágzó réteket, a zöldlomhu erdőt s megy városba, a gyárkémónyek fojtó légkörébe. Ezt a képet nemcsak Franciaországban, hanem itthon is nap-nap után láthatjuk. Nálunk talán még rosszabb a helyzet. A Cunard-hajók sok ezernyi utasa még elszomoritóbb kép, mint a haldokló föld városba özönlő hűtlen gyermekei. Ámde nálunk mások a viszonyok is. A városba özönlésnek oka itt nemcsak a városi élet csillogása, hanem a magyar földmivelőuek sajátos földéhsége, amely kielégítésre nem talál. Pedig mennyi földbirtok változtat esztendőről- esztendőre gazdát. És ime az, aki igazán szereti a szántóföldet, a mi sajátos viszonyunknál fogva nem juthat földhöz. Az a kétkézi napszámos, akinek minden vágya abban összpontosul, hogy a saját földjén gazdálkodhassék, hogy a saját szorgalmának gyümölcsét élvezhesse, a legtöbbször csalódottan kénytelen lemondani ábrándjairól, aminek aztán természetes következménye a városba özönlés, a kivándorlás. Vájjon van-ó ennek a pusztitó betegségnek orvossága ? Van. Az a parcellázás, amely Gyulán történt a remetei földvétel alkalmával, amidőn ötszáz földnélküli szegény ember a legkedvezőbb feltételek mellett jutott 3—3 hold földhöz. Igaz, hogy ehhez hasonló altruisztikus földosztás sehol az országban nem történt. Hasonló módon történő parcellázás révén, úgyszintén hosszúlejáratú kisbirtokbórletek létesítésével elejét lehetne venni annak, hogy a föld népe otthagyja a sorvadó, haldokló földet. Igen sokan a szekularizációt, a kötött birtokok kisajátítását jelölik meg a betegség orvosszeréül. Ennek az orvosszernek azonban nem lehet hive az, aki a tulajdonjog szentségét respektálja. Nem lehet hive az sem, aki tudatában vau annak, hogy Magyarországon a nagybirtokra még hosszú ideig magasabb hivatás vár, hiszen minálunk a nagybirtok a gazdasági előrehaladás fáklyavivője, a mezőgazdasági érdekeknek legbuzgóbb istápolija, sok tekintetben a nemzeti politika évszázadok óta legfőbb őrizője. Más egyéb okok miatt is szükség van nagybirtokra még. A tömegtermelést, amely egyedüli orvossága a drágaságnak, a nagybirtok egységes termelése nélkül el sem lehet képzelni. Nem lehet elképzelni a mezőgazdasági előrehaladást sem nagybirtok nélkül, hiszen csakis ennek áll módjában magasabb gazdasági képzettséggel rendelkező egyéneket alkalmazni. . Viszont azonban az is igaz, hogy a kötött birtokoknak igen jelentékeny része nem áll feladata magaslatán. És éppen ezért nemzeti szempontból az ország gazdasági haladása érdekében szinte elkerülhetlen szükség volna rá, hogy a földbirtokok e része olyanok kezelése alá jusson, akik szeretik a földet, akiknek dolgos két keze munkájával, szorgalmával lehetővé lenne, hogy azok a földbirtokrészek, amelyek ma hivatásukat kellőképen betölteni nem tudják, a nemzeti termelésnek hivatásukhoz mért osztályosai lehessenek. A Magyar Gazdaszövetség, amely évek hosszú sora óta sürgeti a bérlőszövetkezetek szaporítását, junius hó 17-ikén tartandó temesvári nagygyűlésének programmjába is felvette az erre vonatkozó kívánságot. A bórlőszövetke- zetek dolgában eddig elért eredmények ugyan nem valami fényesek. Mert pusztán társadalmi akcióval ezt a kérdést megoldani nem lehet. Ehhez pénz is kell, anyagi javakkal bőven rendelkező olyan pénzintézet, amelyiknek vezetői tudatában legyenek annak, hogy miért van szükség arra, hogy a föld népét földhöz jutassuk. A Magyar Gazdaszövetség kitartó agitáció- jára történt is ebben a dologban már kezdő lépés. Ámde ez a lépés túlságos mértékben magán viseli a kezdetlegesség bélyegét. A haldokló, gyermekeitől elhagyott föld problémáját egy-két millió koronával megoldani nem lehet. Ide legalább is olyan összegeket kell fordítani, amilyent Darányi Ignác volt földmivelésügyi minister annak idején telepítési és parcellázási törvényjavaslatában meghatározott. Egy-két millió koronával legfeljebb kisórletezni lehet, de földéhséget megszüntetni nem. TÁRCA. XJj strófák. i. Ma megloptam a más kertjét, virágát: Alattomosan, gyáván megraboltam, A legszebb rózsa-hajtást letaroltam. Ma megloptam a más féltett virágát, Letörtem, mert akartam, mert szerettein, Hogy nem nekem nyílt ki, el is feledtem! A más kertjébe tévedt ma a lábam És láttam ott égő, piros virágot, Milyet az én szemem még sohse látott! Azt mondták rá, a szerelem virága ! .. Nem őrizte senki, mikor letéptem ... Ma más kertjébe, tilos útra léptem . . . II. Miért szeretsz mégis, miért szeretsz? Mikor csak szenvedést adok szivednek S csak könnyeket adhatok a szemednek. Lásd, mennyi szenvedést adtam neked ? S mennyi álmatlan éjszakát okoztam, Mióta szerelmem elődbe hoztam ... Mióta szerelmem elődbe hoztam, Mióta nekem adtad a tied, Azóta szenved, szenved a szived .. . Azóta két szemed könnyesre vált. . . Ez a mi bus, reménytelen szerelmünk Olyan fájó és mégis oly gyönyört ád.. . Az eget érte nem szabad perelnünk.. . III. Ez a mi bus, reménytelen szerelmünk — Mely tiszta, mint az Alpesek hava — Rejtett, in ként tengerszemek tava. Ez a mi bus reménytelen szerelmünk — Mely tiszta, mint Alpok ölén a hó — Meynyugvó, szelíd, vágy nélkül való. Megnyugvó, szelíd, vágy nélkül való Ez a mi bus, reménytelen szerelmünk. Az eget érte nem szabad perelnünk . .. Ez a mi bus, reménytelen szerelmünk Nem lázadó, de megnyugvó szelíd : Szivünk közé beékelt drága hid.. . Amelyen átal lelkünk összeér . . . Múltja nincsen és nem lehet jövője: Nem szabad, hogy szivünk valóra szöjje. . . Rácz JEtus. Orgona virág. Piciny csokor — csak egy virág, És mégis egy egész világ E pár szirom. Mig átfogom a szárakat, Szememre szinte rátapad Lilás színe. S miként a szint a nyers selyem, ügy issza lelkem csendesen Illat-leikét. S betelve — én is az leszek, Mi csak másért teremtetett: Illat-parány. Leszek tudattalan hatás, Rövidke, szép fóllángolás . . . A célom betölt. Piciny csokor — csak egy virág, És mégis egy egész világ E p ár szirom. Tolnai Jóinf. Lapunlc mai száma lO oldal.
