Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 17. szám

é Békés í 914 április 26. Az ujkigyósi munkásházak. Megírtuk annak idején, hogy Hegedűs Pál és társai ujkigyósi lakosok a községtől munkásházak építését kérték, a képvi­selőtestület többsége azonban a kérelmet azzal uta­sította el, hogy a munkásházak építése nem képez közszükséget. Minthogy a törvényhatósági bizottság is kijelentette, hogy — munkásház építési program­ját befejezvén — egyelőre újabb építkezéseket nem foganatosít, ennélfo gva nevezett ujkigyósi lakosok a földmivelésügyi miniszterhez felebbeztek. Nevezett miniszter most arról értesíti a vármegyét, hogy an­nak megállapítása végett, vájjon Újkígyóson fennfo­rognak-e a kért munkásházakra nézve az állami tá­mogatás feltételei, Bakonyi Pál gazdasági intézőt küldte ki a helyszínére. Fedeztetési állomások. A vármegyében — mint annak idején már megírtuk — összesen 21 fedez­tetési állomás van a f. évre felállítva és ezek az állomások összesen 111 ménnel vannak ellátva. Hogy az egyes állomásokon, hogy oszlik meg a mének száma, azt már szintén közöltük. A várme­gye részére megküldött kimutatásból most azt tudjuk meg, hogy az egyes fedeztetési állomásokra miféle fajta mének lettek kiosztva. Legtöbb az angol fajta 62, angol telivér 7, arab fajta 4, Nonius 28, Gidrán 6 és lipiczai faj 4. A fedeztetési dijak 4, 6, 8, 10, 12, 16 és 24 koronában vannak megállapítva. A mének között csak egy van olyan, amelynek fedez­tetési dija 24 korona, ez a békéscsabai fedeztetési állomáson levő Mac. G. nevű angol telivér fekete mén. A szarvasi fedeztetési állomáson van a legtöbb (17) mén, amelyeknek fedeztetési dija kivétel nélkül 16 korona. A kiosztott mének közül 12 a kisbéri, 4 a bábolnai, 38 a mezőhegyesi és 4 a fogarasi mén­telepből való. A vármegyei ebadó szabályrendelet módosí­tása. A belügyminiszter — amint már több ízben megírtuk — a vármegyei ebtartási szabályrendelet­nek módosítását kívánja abból a célból, hogy a fe­lesleges kutyák számának csökkentésével a veszett ségi esetek száma is kevesebb legyen. A miniszter a most említett célt azzal véli elérhetni, ha az eb­adó jelentékeny mértékben felemeltetik. Békésvár­megye törvényhatósági bizottsága, ahol a földmivelő elem igen nagy számban van képviselve, a minisz­ter kívánságával szemben két Ízben elutasító állás­pontra helyezkedett, de midőn a miniszter tovább is ragaszkodott a szabályrendelet módosításához, akkor mégis bele ment abba, hogy a szabályrende­letben az ebadó tételek mérsékelten emeltessenek, így kimondotta a vármegye, hogy a kedvtelésből tartott kutyák után az adó 8 korona, haszoncélra tartott kutyák után pedig egy korona; tanyákon azonban egy kutya adómentes, a második kutya csak .1 korona adóval róható meg, a többi kutyák után azonban már 8 korona adó vetendő ki. Módo­síttatott a szabályrendelet oly irányban is, hogy azon községekben, ahol a veszettségi esetek sűrűb­ben fordulnak elő, ott az adótételeket a törvényha­tóság esetenként felemelheti. Az ekként módosított szabályrendeletet azonban a belügyminiszter most sem hagyta jóvá azért, mert az adótételek felemelé­sét nem tartja megfelelőnek. Egyébként a miniszteri indokolás idevonatkozó része szószerint a következő körmondattal van megfogalmazva: »Az adótétel nem elég magas ahhoz, hogy az ebtartásnak az eb gon­dozása és élelmezése tekintetében kellő biztosítékot nyújtó egyének körére való korlátozásához fűződő fontos érdekek, a közegészségügyi és állategészség­ügyi szempontoknak hathatós szolgálatot tehetne.* A belügyminiszter egyébként a szabályrendeletre még több észrevételt tett, amelyek azonban a sza­bályrendelet lényegét nem igen érintik. Ezen módo­sítások közül felemlítjük azt, hogy az ebadó kiveté­sének kérdésében végső fokon nem a miniszter, ha­nem a közigazgatási bíróság ítél, továbbá, hogy a portyázás közben elfogott kutyák nem irtandók ki azonnal a gyepmester által, hanem bizonyos időn belül s feltételek mellett a tulajdonos által kivált­hatók. Ezek szerint a törvényhatóságnak legköze­lebbi közgyűlésén ismét alkalma lesz az ebtartási szabályrendelet módosításának kérdésével foglalkozni. Kivitel Törökországba. Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúton hozza az érdekeltek tudomá­sára, hogy a Törökországba szállítandó áruk mellé származási bizonyítványt már nem szükséges csatolni. Pályázat ipari mnnkásjutalmakra. Az aradi kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter ur által a kamara kerülete számra létesített öt, egyenkint száz koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben, iparszerü mun­kában alkalmazottak, akik a következő minősítéssel bírnak : 1. magyar állampolgárság; 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás ; műve­zetők és pallérok stb. csakis kivételes, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jöhetnek figyelembe, gyári és irodai szolgák jutalomban nem részesülhet­nek ; 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli mű­ködés a munka körében, a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek tel­jesítése hiteles okiratokkal, esetleg munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e célra kiállított bizonyítvánj ok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületi iparosok (gyárosok, mü- iparosok) ennélfogva felkéretnek, hogy amennyiben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szó­ban forgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi kereskedelmi és iparkamarához legkésőbb folyó évi májns hó végéig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis munkaadó teheti, minélfogva közvetlenül, ennek mellőzésével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgyalás alá. Heti piac. Gyula, április hó 24. A budapesti gabonatőzsdén gyenge vetés je­lentésekre állandóan szilárd az irányzat, a búza ára e hét folyamán 3ü—40 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon alig volt valami kínálat, így az árak erősen emelkedtek, eladatott : Búza • . 24’— 25-60 Árpa . , , . 14 40 14 60 Zab • . 12-60 12-80 Tengeri . , . 13 60 13 80 nak, akik idegen divatlapok és mintatárak rabszol­gáivá szegődtek. Munkára kíván szoktatni, Ízlésre nevelni, előkészít a kenyérkereseti és a művészi pá­lyákra és az ízléses otthon tanácsadója. Ha akkor némi kétkedéssel fogadtuk talán ezt a programmot, most helyt kell adnunk a teljes elismerés hangjá­nak. A most megjelent áprilisi szám 12 mono- grammtervet, 42 eredeti magyar pirostojástervet, 60 fehérhimzés reprodukcióját és egyéb rajzokat, to­vábbá 8 színes mümellékletet tartalmaz. A kézi- munkázóknak legtöbbet kétségtelenül a laphoz mel­lékelt, közvetlenül (levasalással) másolható 16 rész­letrajz nyújt Undi Mariska néhány eredeti rajzával. Undi Mariska a fehérhimzésről Írott cikkében meg­ismertet bennünket a lapos és domború, a Madeira- és Richelieu-himzéssel, továbbá a kiskunfélegyházi, nyitrai, pozsonyi és hetényi fehérhimzéssel. Szó van továbbá a tojásfestésről, a bőr pácolásáról és sok tanulságot nyújt »Az Ízlés iskolája« is. A finom ki­vitelű, Ízléses folyóirat prospektusát vagy megtekin­tésre mutatványszámát szívesen küldi a kiadóhivatal (Budapest, Y . Budolf-tér 6.) A folyóirat előfizetési ára (5 számra) félévre 7 korona 50 fillér, megren­delhető minden könyvkereskedőnél. Első gyulai mfijéggyár rószv.-liírs., Gynla, ftmUdvöí olcsó, meri luucsufeMl UszfiJL Irodalom. Értesítés. A nagyérdemű közönség szives tudomására adjuk, hogy gyártelepün­kön előállított házhoz szállítását megkezdtük és a szállí­tással Déri Lajos urat bíztuk meg, ki a megrendelőknek következő árakon fogja a jeget kiszolgálni: 100 kg.-tól kezdve qu.-ként K 2.50 50—100 kg. vételnél „ 3.— 25-50 „ „ „ 3.50 25 kg.-on aluli vételnél „ 4.— Megrendelések legalább 5 kg.-os szállí­tásra Déri Lajos ur irodájában, Városház-utca 2. (Telefon 63.) adhatók fel. Gyula, 1914 április 25. 246 1-3 Első gyulai műjéggyár rt. igazgatósága. A magyar értelmiség reyüje, a Magyar Figyelő gazdag, tartalmából kiemeljük Tisza Isván gróf­nak „Államosítás és önkormányzat“ cimü tanul­mányát és Alexander Bernátnak a középiskoláról és a középiskolai reformokról Írott essaiát. Dánór István dr. a nemzetiségei kérdéssel foglalkozik „Szászok és oláhok“ cimü cikkében. Gesztesi Gyula Apponyi Rudolf grófnak, a francia követ­ség egykori attaséjának naplóját ismerteti „For­radalmak között“ cimü tanulmányában. Haraszti Károly dr. pedig a szerb nemzetiségi törekvé­seket szolgáló egykori, 1842-beli titkos szerb sajtó leleplezésével foglalkozik. Kilónyi Gyula argentinjai levele, Ambrus Zoltán művészi elbe­szélése, amelynek cime „Bajnokok“, továbbá a „Feljegyzések“ gazdag rovata teszi változatossá a gazdag számot. A Magyar Figyelő szerkesztő­sége és kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. sz. Az előfizetési dij egószévre 24, negyed­évre 6 korona. Irodalmi pályázat. Sok jóizü, vidám jelenet esik meg a vásárló nép részéről a kereskedésekben, melyek leghübben tükrözik vissza a nép jellemét, lelkületét. A »körmendi kereskedő-ifjak önképzőköre* ezeket a vidám jeleneteket, adomákat összegyűjtve »Atyafiak a boltban« címmel egy díszes kötetben kiakarja adni. E végből nyilt pályázatot kirdetnek rövid, vidám bolti jelenetekre, adomákra. Pályadijakul 100 korona értékű, díszes kiállítású könyvjutalma­kat tűztek ki. A kötetbe nemcsak a pályanyertes munkákat, hanem minden beküldött, közlésre aibal más pályamunkát felvesznek s az irók neve alatt közük őket. A pályamunkák 1914. május 30-ig a kiadandó mü szerkesztőjének címére (Csite Károly Körmend, Vasmegye) küldendők s a kézirat végére a szerző neve és lakhelye is feljegyzendő. Díszítő Művészet. Az országos m. kir. ipar­művészeti iskola szerkesztésében, a magyar föld­rajzi iskola kiadásában ez év elején uj folyóirat indult meg, a Díszítő Művészet. Zászlaján nem cse­kélyebb célokat olvashatunk, mint a magyar forma­nyelv jövőjének kialakítása, felszabadítása mindazok­Hosszúfoki ármentesitö társulat, Békés. 198—1914. szám. Felhívás ajánlattételre. A Hosszúfoki ármentesitö társulat Békés község határában, vódtöltósóbe két helyen ösz- szesen 600 m. hosszban tégla szigetelő falat szándékozik ez évben építeni. Az ezen építéssel összefüggő munkákra vonatkozó ajánlatok 1914 május hó 2-ig a társulat igazgatójánál nyújtandók be. Az építkezésre vonatkozó tervek és iratok, valamint az általános és részletes vállalati fel­tételek a társulat főmérnökénél a hivatalos órák ideje alatt betekinthetők. Az ajánlatban ajánlattevő által felemlítendő, hogy az összes ide vonatkozó iratokat ismeri. Békés, 1914 április hó 24-ón. 243 1-1 Hosszúfoki ármentesitö társulat. Kiadó úri lakóház. Gróf Károlyi-utca 15. szám alatt egy önálló úri lakóház villanyvilágitással f. év októ­ber 1-től kiadó. 4 szoba, konyha, kamra, mosóház, istálló, kocsiszín, sertéshizlaló, baromfiéi, két udvar egy parkozott és egy gazdasági, nagy gyümölcsöskerttel bérbe­adó. — Értekezhetni Gyulán, Nagy Jenő gyógyszerész úrral, vagy Kaczvinszky Andor tulajdonossal u. p. Köröstarján, V.-besenyő- major, Biharmegye. 235 1—10

Next

/
Thumbnails
Contents