Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
1914 április 19. Békés 3 alapján kisebbfoku hanyagság és hivatali engedetlenség cimén 10 korona rendbírsággal sújtotta. A szarvasi járás főszolgabirája Fájfrik Márton szarvasi községi végrehajtót kisebbfoku hivatali szabálytalanság miatt 2 korona rendbírsággal sújtotta. Békéscsabán folyó évi március hó 9-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen az újonnan szervezett közigazgatási jegyzői állásra Tóth László segédjegyző választatott meg. Ezután megválasztotta a közigazgatási bizottság az írni és olvasni tudás igazolására hivatott bizottságokat. A választás eredménye a következő: • Gyula városban. Alelnökül dr. Bucskó Koriolán főjegyző, dr. Varga Gyula közig, tanácsnok és dr. Jantsovits Emil városi t. főügyész. Tagokul: Tan- czik Lajos rendőrfőkapitány, Nádházy Gyula I. jegyző, Erdős Gyula II. jegyző, Mérey Gyula és Csura Miklós tanárok és Péczely József külterületi állami iskolai igazgató. Gyomai .járásban. Alelnökül : dr. Kiss László és Házy Imre Tagokul: Eisler Vilmos járásorvos, Pétermann József jegyző és Kovács János jegyző, Varga Kálmán ref. tanító, Szőke Ferenc ref. tanító, Lautner Adolf nyug. ev. tanító. Békéscsabai járásban. Alelnökül : dr. Debre czeny Lajos szolgabiró, dr. Kornis Géza. Tagokul: Korossy László főjegyző, Szomora Tivadar nyug. tanító, Tóth László jegyző és Gecs János nyug. tanitó, Zsilinszky Sándor k. jegyző, Hujuk János tanító. Szarvasi járásban. Alelnökül: Salacz Ferenc nyug. szolgabiró, dr. Pálka Pál tb. szolgabiró, Kollár Lajos főjegyző és Valkovszky György közig, gyakornok. Tagokul: Biki Nagy Imre aljegyző, Csermák János ev. tanitó, Jeszenszky Frigyes jegyző, Molnár János ev. tanitó, dr. Dérezy Ferenc jegyző és Pnvler Pál róm. kath. tanitó, Krsnyák Mihály jegyző és Blonder Salamon izr. tanitó, Lánczossy László s. jegyző, Sinkovicz Pál ev. tanitó. Orosházi járásban. Alelnökül: dr. Margonyai Gyula tb. főszolgabíró, Torkos Kálmán főjegyző és Jeszenszky Károly szolgabiró. Tagokul: Laukóczy József jár. számvevő, ifj. Torkos Kálmán közig, gyakornok, Bán Zsigmond k. jegyző, Lázár Lajos jegyző. Nagy Lajos polg. isk. szakfelügyelő, Paulo- vics József áll. el. isk. igazgató, Podsztrelem György ny. tanitó és Paulovits János tótkomlósi nyug. tanitó. Szeghalmi járásban. Alelnökül Popovits Viktor tb. föszolgabiró, Odry János járási számvevő, Farkas Elek főjegyző és Koppányi Kálmán jegyző. Tagokul: Kürti Miksa jegyző, Liska Sándor és Seres Lajos jár. irodasegédtiszteket, Szakái János jár. m. kir. állatorvos, Kiss Sándor állatorvos, Kurpé Gergely, Szeghalmi Gyula, Sima János tanitók, Lengyel Pál tanitó és Fábián Miklós gazdasági ismétlő iskolai szaktanító. Békési járásban. Alelnökül: Baross Dezső tb. főszolgabíró, Haviár Dániel tb. szolgabiró. Tagokul : Viczián Mátyás járási irodasegédtiszt, Farkas Gyula isk. igazgató, Weisz Ármin járási irodasegédtiszt, Kovács Ferenc nyug. tanitó, Keresztesi Kálmán járási irodasegédtiszt és Szabó Antal tanitó. Gyulai járásban. Alelnökül: dr. Márky Barna szolgabiró és Vargyassy Márton járási számvevő. Tagokul: Szabó Emil árvaszéki h. elnök, dr. Kiss László árvaszéki ülnök, Popovits Aurél főjegyző, Schreiber Ottó tanár, Székely Lajos és Székely Zsigmond tanitók. Dr. Z'öldy János vármegyei főorvos 1914. évi március hó közegészségügyi viszonyairól szóló jelentését az alábbiakban terjesztette elő : A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, mert az előző hónaphoz viszonyítva a halálozási százalék 4-el csökkent. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bán- talmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diphtheria 30 megbetegedés 4 halálozás 2. vörheny 66 19 » 3. kanyaró 309 > 10 » 4. gyermekágyi láz 1 1 5. hasi hagymáz 4 » | 1 6. szamárköhögés 13 1 » 7. bárányhimlő 1 — 8. vérhas 1 1 2> összesen. 425 > 37 (8%)Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, amely az összes megbetegedések több mint háromnegyed részét tette ki. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék csak 3 volt. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 316, hullán 4 esetben, orvostörvényszékit pedig 14 könnyű és 3 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 18 egyént, akik közül meggyógyult 15, meghalt 3. A halva születtek száma 31, elvetélteké 23. Bakos József törvényhatósági fő'állatorvos havi jelentésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása nem volt kielégítő, mert a ragadós állati betegségek nemcsak szórványos, hanem járványos jelleggel mutatkoztak. Száj- és körömfájás betegség megállapittatott járványos jelleggel a Gyulavári községhez tartozó gróf Almásy Dénes uradalom paradicsomi majorjában ; a betegség becipelési módja nem volt kideríthető. Záclor Mór kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint a Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenes adó összege 1185742 K befizetés a múlt hó végéig 884190 K tényleges hátralék 301552 K csupán az elmúlt hóban befizettetett 72568 K a múlt év hasonló időszakában befolyt 63308 K Minélfogva az ez évi március havi eredmény, a múlt évi március havi eredménnyel szemben 9260 koronával kedvezőbb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen 52000 kor., erre befizettetett a múlt hó végéig 7578 kor., a tényleges hátralék 44422 kár. A folyó évi március havi befizetés 665 kor. kedvezőbb, mint a múlt év március havi befizetés. A jövedéki ágazatokban az elért eredmény a következő: fogyasztási és italadóban Szeszadóban bélyeg és jogilletékben dohányjövedelem összesen 302750 K 23 f 29568 K 49 f 28468 K 60 f 89153 K 36 f 155559 K 78 f Ideiglenes házadó mentességet 25 esetben, adófizetési halasztást pedig 12 ízben adott a kir. pánz- ügyigazgatóság. A kir. pénzügyigazgató által előadott többi ügyek behajthatatlan adók törlésére, dologi végrehajtások elrendelésére, valamint a vadászati adóbírságoknak elzárásra leendő átváltoztatására vonatkoztak. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette a bizottságnak, hogy mivel a hivatal egyik tagja már három hónappal ezelőtt eltávozott és helye még most sincs betöltve, ennélfogva a múlt hóban a külszolgálatra mindössze 8 nap fordittatott. összesen 26 tantermet látogatott meg a tanfelügyelő ez idő alatt, továbbá tárgyalt az állami iskolák és óvodák elhelyezése tekintetében Mezőberényben, részt vett egy járási tanítói gyűlésen és analfabéta-tanfolyamon, A tanítási eredményt megnyugtatónak találta. Előadott ezután a tanfelügyelő még 11 ügydarabot, amelyek legnagyobb része iskolai számadás,, államsegélyek iránti kérelmek stb. voltak. Dr. Z'óldy Géza vármegyei t. főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük Temesujfalu község felebbezését a vármegye alispánjának azon határozata ellen, mely szerint nevezett községet elutasította azzal a kérelmével, hogy gyulai illetőségű Kneifel Istvánná temetési költsége cimén felmerült 24 koronát Gyula város fizesse meg. A fennálló szabályok szerint ugyanis a teljesen vagyontalan egyének temetési költségeit nem az illetőségi község, hanem azon község tartozik viselni, ahol az illető elhunyt utoljára tartózkodott. Békéscsaba község kórházi bizottsága a fehér- nemüek szállítását, szemben Kiinger Henrik budapesti cég 21 koronával olcsóbb ajánlatával, 3369 korona ár mellett Árvái Rezső békéscsabai cégnek adta ki. Ezen határozat ellen előbb nevezett cég feleb- bezett, amelyet azonban a képviselőtestület elutasított. A közigazgatási bizottság Kiinger Henrik fe- lebbezése folytán a képviselőtestület határozatát megsemmisítette, mert ebben a kérdésben a köz- igazgatási bizottság a felebbviteli fórum. Egyben kimondotta a bizottság, hogy a békéscsabai közkórházi bizottság említett határozata helytálló, mert bár igaz, hogy Kiinger ajánlata 21 koronával olcsóbb volt az Árváiénál és előbbinek a mintája 15 százalékkal jobb is, mégis minthogy az ratlan gyászindulóval, utolsó polonaise-ét, mazur- káit, szenvédélyes f-moll fantáziáját, berceusejét és barcaroláját. Az 1848 év nagy csapást mért reá — édesatyja meghalt. Sand alig tudta vigasztalni. Chopin ingerlékenysége, gyengesége s baja mindinkább fokozódott. A költő betegeskedése egyrészt, George- nak tavaszai számával növekedő élni vágyása másrészt, örvényként tátongott a két lángszerelmes között — Chopin végkép elhagyta Sand házát. Ám Chopin beteges testének ez a lelki- fájdalom megadta a halálos döfést. Halálának előérzetében lázas nyugtalansággal dolgozott. Bár oly gyenge volt, hogy úgy kellett vinni a lépcsőkön, 1848. február 16-án a Pleyel-teremben nagy sikerű hangversenyt rendezett, sőt április havában Londonba ment, ahol többször is fellépett, hogy legyen miből élnie. A nyarat Skóciában tölté, de a várt javulás nem állott be, a beteg költőt a skót nők agyon ünnepelték. 1849. visszatér Párisba — barátai megdöbbentek látására — olyan volt mint a sírjából kikelt halott. Mindamellett, hogy ereje fogytán volt, még április havában 7 órát adott egy napon, hogy pénzzavarán enyhítsen. De a vég mindinkább közeledett. Utolsó kívánsága az volt, hogy estélyi ruhájában fektessék koporsóba, halotti miséjén Mozart Requiem-jét adják, temessék Bellini mellé, koporsójára azt a marék lengyel földet tegyék, amelyet hűen őrzött mindvégig, de szivét vigyék Lengyelországba. Fejedelmek követték koporsóját hatalmas gyászindulójának akkordjai mellett, amelyet Reber hangszerelt erre az alkalomra. Teteme a Pére Lachaise temetőben nyugszik, mig szivét a varsói Szentkereszt templomban őrzik. * * * Chopin a legmélyebb érzelemben, szenvedélyben leggazdagabb tehetség, amely csak valaha létezett. Egyetlen hangszeren megtudta szólaltatni a végtelen lét szavát. Néhány sorral, fényes költeményt, vagy hatalmas drámát tudott alkotni. Nem volt szüksége nagy anyagi eszközökre, hogy művészetét mutassa. Mindazonáltal zenéje tele volt nuanceokkal és meglepetésekkel. Jellemzője a tempo rubato, a szábályos menetében sokszor megszakított rithmus, majd rugalmas, majd féktelenül rohanó, majd megint habozó ides-tova libbenő, mint a lég- huzamban égő gyertyaláng Nemcsak nagy zenész, hanem izig-vérig poéta-természet, azaz nemcsak ember, aki mint költő rajongott és érzett, hanem egyúttal olyan egyéniség, aki hivatott költőnek méltó tárgyat tudott volna szolgáltatni úgy rokonszenves, szeretetreméltó, finom megjelenésével, mint érzületének nemességével, humorával, lelkének szelíd melancholiával átszőtt varázsával. Részint evvel, részint pedig ama kimondhatatlanul bájos módjával, amellyel a divatos zongora passageokat zenei motívumát titokzatosan körülfonó, csodás symbo- kával körüljátszó arabeskké, az eddigi merő ujjgyakorlatul szolgáló etűdét szenvedéllyel, rajongás-^ sál, bájjal, humorral tele költeménnyé, a nocturnet virágillatot lehelő, holdvilágos varázséjjről regélő szerelmi dallá, a polonaiset és mazurkát, honát üdvözlő szózattá varázsolta, amely epedő vágyról, néma fájdalomról regélt, egészen uj zon- gorastilus megalapítója lön. Magas színvonalra emelte a vitouz szalon-zenét és úgy ennek, mint az előző banális táncformáknak helyet biztosított a művészet magaslatán. A keringőt sajátos genre-ré fejlesztette: keringői már nem a táncnak szolgáló zenedarabok, a keringő rithmusa csak célzás, a melegen érző, magas szárnyalásu kedélyt csak figyelmeztesse a tánc bájára és költészetére és amaz édes képekre és emlékekre, amelyek a lélekben ilyenkor felmerülnek. Úgy a német keringőt, mint lengyel mazurkát symbolikus tánccá fejlesztette, műkeringővé és oly mazurkává, amelyet már nem táncolunk, hanem amelynél eszmélünk, ábrándozunk. A zongoradarabok, amelyeknek eddig az volt a célja, hogy a játszó technikáját mutassák, kezében jellemdarabokká fejlődtek: a szalonképes elegáns zongoradaraboka először lehelte az igazi romantika szellemét, először adott nekik hol szerelmes, hol meg rege és balladaszerü hangulatot Mint romantikus ő is szereti a chromát és valamennyi romantikus között leginkább úttörő ezen a téren és tán legjelentékenyebb előmunkássa a Wagnerrel kezdődő modern harmóniának. Bár f moll, fisz moll koncertje, zongoratriója, 2 szonátája zongora és celló számára sok szépet rejtenek magukban, mindazonáltal nem mutaják be Chopint azon a téren, amelyen hozzá hasonlót nem alkotott volna senki sem. Igaz nagyságában akkor áll előttünk, mikor csak zongorára ir és aránylag kimért, áttekinthető formákban mozog : ezek a polonaise, a mazurka, a keringő és a már elődeitől, ha mindjárt szerényebb mértékben is müveit nocturne. Ám az instrumentális zene nagy sympho- nikus formáit, amelyeket Beethoven, Mozart, Weber és kortársai között Schumann és Mendelssohn adtak az orkesztrától kisért zongorakoncertnek, nem tudta áttekinteni s e témáinak szerves fejtegetésével, motívumainak szigorú keresztülvitelével megadni nekik azt a tartalmat, amelyre ezeknek szükségük volt. Orkesztrája nem olvad polyphonikusan egybe a zongoraszereppel, csak kisér vagy szüneteket tölt ki. Átlag ugyanaz mondható zongora trióiról és cello szonátáiról is. Annál fényesebb és tökéletesebb úgy alakban, mint kidolgozásban szükebb körben mozgó jellemdarabjaiban, a népzenéből eredő táncformáiban, instrumentális dalformáiban, aminők 12 polonaise. 52 mazurkája, 27 etudeje, 25 prelúdiuma, 19 nocturnoja, 13 keringője, 5 rondoja, gyászindu- jója, krakowiakja, boleroja és berceuse. Sőt improm- tuiban, zongoraszonátáiban, 16 zongorakiséretre Írott lengyel dalában sem érezzük, hogy meghaladta volna azokat a kereteket, amelyeknek tökéletes betöltésére az ő ritka, nagy és szeretetreméltó tehetsége a múzsáktól ihletve volt.
