Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 15. szám

1914 április 12 5 hivatva a régi iskolai feljegyzésekből kikeresni a hozzájuk forduló polgárok tanulmányaira vonatkozó adatokat s amennyiben kétséget kizárólag megálla­pítható a kérelmező személyazonossága, a bizonyít­vány másolatokat az illetőnek kiadják. E végből az összes iskolák régi nyilvántartásait a bizottság be­kéri. Ha pedig ezek a feljegyzések elkallódtak volna, a bizonyítvány pótlásánál a kérelmező irás és olva­sás tudásáról a bizottság előtt vizsgálatot tesz, amiről bizonyítványt kap, amelynek alapján, ha az egyéb feltételek is fennforognak, a választók nyilván­tartásába az illetőt felveszik. A közigazgatási bizott­ság rendelete alapján Gyula városában már kijelölték a vizsgáló-bizottságot, amely fdr. Vargha Gyula árva­ügyi tanácsnok elnöklete alatt Nádházy Gyula és Erdős Gyula városi jegyzőkből áll. A bizottság május hóban kezdi meg működését, amiről annak idején a közelebbi tudnivalók hirdetményileg közzé fognak tétetni. Számvevőségi előléptetések. A pénzügyminisz­ter Bálint Géza gyulai pénzügyi számellenőrt, to­vábbá Var^yassy Márton gyulai és lyehlár Endre békési számellenőr, járási számvevőket számvizsgá­lókká nevezte ki. A Békésmegyei Állami Tisztviselők Köre f. hó 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja éri rendes közgyűlését a pénzügyigazgatóság tanácstermében, Zádor Mór pénzügyigazgató elnöklésével. J_D^ktiV_J3elaJ Mélységes megilletődést és fájdalmas részvétet keltett szerdán délután Dutkay Béla halála hire A boldogult, aki közpályáját a 70-es évek elején, mint kir. törvényszéki aljegyző kezdte meg Gyulán, az akkori jeunesse d’orée egyik köz­kedveltségben álló, előkelő tagja'volt. Az ügyvédi vizsga letétele után ott hagyta a bírósági pályát és néhány esztendőn keresztül ügyvédi gyakorlatot folytatott, mig feledhetetlen emlékű Dobay János lemondása után a képviselőtestület a város polgár- mesterének választotta meg. Eme minőségében 17 esztendeig működött, s Gyula városa reneszánszá­ban tagadbatlanul nagy és maradandó érdemeket szerzett. Az ő polgármesterségének idejére esik a betonjárdák létesítése, a város főbb utcáinak kikö­vezése és a villamos világítás bevezetése, a nyári színkör építése és tejszövetkezet alapítása, úgyszin­tén, amit különös passzióval gondozott, a város bel­területének rendszeres fásítása. Sokat buzgólkodott a József főherceg laktanya építkezése körül, amely sok tekintetben hozzájárult Gyula városának, mint honvédallomásuak konszolidálásához ; ebbeli érde­szetűa három ember szeme összevillant, a de­rekuk kiegyenesedett s hirtelen nagy megelégedés ömlött rajtuk végig. Összehajtottam a papirost azzal, — hogy többet nem mondhatok. Az emberek nem is kérdezősködtek tovább, megköszönték a jóakaratú utbaigazitásokat s az­tán elparoláztak. No, csakhogy ezen is túlestem. Szinte meg- könnyebbedve mentem az utcai ablakhoz. Ki­könyököltem. Egyszercsak ismerős hangok ütik meg a fülemet. Az én három emberem ott állt az ablakom alatt, négy-öt lépésnyire tőlem. A lombos sövénytől engem nem láthattak, én azon­ban egész jól láttam, sőt hallottam is őket. Azt mondta Kerekes Péter a két cimborájának: — No, embörök, hát most végérvényösen meggyőződtünk. Mög. Egész hitelösen. Az urak­nak csakugyan nincs embörük. Nincs. Ez eccő világos, hogy nincs . . . Közelebb hajolt a két társához, kaján mo­solyra torzult az ábrázata: — Hanem egyet kitudtunk! Van egy, akit nem akarnak! A két ember hirtelen rávágta: — Ez a mi embörünk! Az öreg ügyvéd összefonta két karját a mellén s úgy ejtegette meg a fejét: — S aztán öcsém, anélkül, hogy ezt „a mi embö/ünk“-et az egész eklézsiából csak egyetlen egy lélek is látta volna, akiről azt se tudták szőke-e, vagy barna, fiatal-e vagy öreg ? — óriási szótöbbséggel megválasztották. Kis idő múlva az öreg ügyvéd hozzátette: — S mindezt csak azért, mert kitudásunk szerint kissé furcsa s nehéz természetű ember. Ha a pályázók más valamelyikéről mondom ugyanezt, akkor bizonyosan azt választották volna meg s ez esetben Körösy Benő szóba se jő. — Úgy van öcsém, úgy, — ismételte az öreg, — Körösy Benőt a legkisebb jó vagy gonosz szándék nélkül, én választattam meg soványháti papnak. Békés meiért Őfelsége a Ferenc József rend lovakeresztjé- vel tüntette ki. A tanügy fejlesztésére szolgáló leg­kiválóbb intézményeink, nevezetesen a róm. bath, főgimnázium és állami iskolák szintén az ő polgár- mestersége alatt kezdeményeztettek és létesültek. Hogy a város fejlődésére, sőt létérdekére nagyfon- tosságu mindezen institúciók a várost nagyobb köl­csönök felvételére, s a pótadó fokozatos emelésére kényszeritették, érthető, s méltánylandó volt. A fen­tebb elősorolt és azonkívül is még számos fontos közgazdasági intézmény létesítése, Gyula városa ál­landóan exponált helyzetében rendkívül sok nehéz­ségekbe, s akadályokba ütközött. Eme nehézségek s akadályok elhárítása körül, diskrét természetű ki­adások merültek fel, amelyek fedezésére egy fillér- nyi rendelkezési alap sem állott dispoziciójára, de amely kiadásokat mégis fedeznie kellett és pedig a város jól felfogott érdekében. Épp ezek a discrét kiadások váltak tragikumává. Tizenhét esztendei pol­gármestersége alatt néhány ezer koronányi olyan kiadásokat eszközölt, amelyekkel éppen említett dis­crét természetüknél fogva nem számolt el szabály­szerűen. Polgármestersége kezdetén jómódú, sőt va­gyonos ember volt. Fizetése csekély, úgy hogy leg­szerényebb életmódja mellett is megtakarított va­gyonából lehetett szükségleteit fedezni. Mindazáltal még meglevő vagyona bőségesen fedezte volna az el nem számolt kiadásokat, de akik egyéni becsüle­tességét, s minden kételyt kizáró jóhiszeműségét ismerték, megtudták érteni, hogy eme kiadások meg­térítésétől vonakodott és pedig azért, mert úgy vélte, hogy ezzel bűnösségét beismerte volna. Ez tagadhatatlanul nagy tévedésnek bizonyult, mert, habár az ellene folyamatba tett hivatalos eljárás egyéni integritását a legkisebb mértékben sem volt képes csorbítani, a discrét kiadások megtérítésére bí­rósági utón köteleztetett. A vad hajsza azonban, amely ellene irányult, nem érte el célját és a leg­felsőbb fórum ethikailag teljesen rehabilitálta, az esztendőkre terjedő izgatottság azonban mégis meg­törte a fizikailag különben is gyönge ember élet­erejét, úgy hogy teljesen visszavonult a fórumról, a legkisebb közszerepléstől is és a legszorosabb csa- családi körben élte le utolsó éveit. Vasárnap éjjel szélhüdés érte és szerdán délután 2 órakor kiszen­vedett. A megérdemeletlen balsors sújtotta derék férfiú halála mélyen megrendítő hatással volt mind­azokra, akik soha egy pillanatig sem rendültek meg az iránta való bizalmukban és tiszteletükben, szeret­teit pedig, elsősorban nejét, akivel majdnem négy évtizeden át élt példás boldog házasságban, porig lesújtja. Halála hirére a városháza erkélyére gyász­lobogót tűztek ki, s a város tisztviselői kara külön gyászjelentést adott ki, melyben hangoztatja, hogy a boldogult »tizenhét évi polgármesteri működése a város felvirágoztatását nagyban elősegítette, s nemes törekvéseiben mindenkor támogatta, s hogy emlékét kegyelettel fogja megőrizni», egyben koszorút kül­dött ravatalára. Temetése nagypénteken délután 4 órakor volt, nagy részvéttel, ezrekre menő közönség jelenlétében. A méltatlanul sokat szenvedett férfiú porai nyugodjanak békében. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: »Alóirottak a leg­mélyebb fájdalommal tudatják, hogy övéit önfelál­dozással szerető felejthetetlen térj, apa és rokon: Dutkay Béla ügyvéd, Gyula város nyug. polgármes­tere, a Ferenc József-rend lovagja, folyófjév április hó 8-án délután 3 órakor, életének 66-ik, házassá­gának 35-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó hó 10-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szer­tartása szerint a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra helyeztetni. A szentmise-áldozat folyó hó 14-én reggel 8 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek urának bemutattatni. Gyula, 1914 április hó 9-én. Imádkozunk nyugalmadért! özv. Dutkay Béláné Uferbach Nelli, neje. Béla, Tibor, Ervin, Irma, Zaza, gyermekei. Gyertyánffy Nelly, menye. Dutkay Dezső, Dutkay Róza, id Márki Albertné testvérei. Uferbach Ágnes sógornője. A Chopin-hangverseny. Meghívó dr. Horváth Dezső Chopin hangverseny-délutánjára, 1914. ápr. 19-én (vasárnap) oélután 5 órakor Gyulán a r. katk főgimnázium tornatermében. Közreműködnek: dr. Horváth Dezső, Hollósy Stefi énektanárnő, Mutschen- bacher Gyula főgimnáziumi tanár, dr. Eisler Géza és Kovalszky Róbert. Belépődíj j személyenként 2 korona. Tanulók részére 50 fillér. A tiszta jöve­delem a főgimnáziumi énnekkart illeti. Az egyes számok alatt az ajtók zárva maradnak. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében (Gyula. Telefon 32. sz), délután a pénztárnál. Műsor : I. Felolvas Chopinről Mutschenbacher Gyula főgimn. tanár. II. Chopin : Praeludiumok (op. 28.) 4., 6., 15, 18., 20., 22. Etude (ges dur.) Yalse (e moll-posthumus.) Zongorán játsza dr. Horváth Dezső. III. Chopin-Burmester: Átiratok (válogatva,) Hegedűn játsza dr. Eisler Géza, zongorán kiséri dr. Kovalszky Róbert. IY. Chopin: Nocturne (2-ik es dur.) Mazurka f moll. (7-ik.) Polonaise (as dur.) Zongorán játsza dr. Horváth Dezső. Y. Chopin: Lengyel dalok. Énekli Hollósy Stefi oki. ének­tanárnő, zongorán kíséri dr. Kovalszky Róbert. VI. Chopin: Ballada (as dur) Fautasie-Impromtu (cis moll) Zongorán játsza dr. Horváth Dezső. A varmegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrség jelentése szerint előfordult a múlt hóban a vármegye területén 197 bűneset, amelyek kivétel nélkül mind kiderítettek. A fel­jelentett egyének száma 268-at tett ki. Elfogatás 10 esetben vált szükségessé A fontosabb bűn­esetek a következők : királysértés 1, hatóság elleni erőszak 1, pénzhamisítás 1, szemérem elleni bűn­cselekmény 2, testi sértés 19, ember élete elleni támadás 2, lopás 55, rablás, sikkasztás, csalás, orgazdaság és okirathamisitás 23, gyújtogatás 5 esetben. A gyulai vadászati haszonbérek felosztása tár­gyában a gyulai képviselőtestület annak idején ak­ként határozott, hogy a városi főügyészt bízta meg az egyénenkénti felosztás elkészítésével, azonban ki­mondotta, hogy a díjazást nem állapítja meg előre, hanem kérve a tanács javaslatát, azt egyezkedésnek tartja fenn; ha pedig egyezség nem jönne létre, az esetben bírói utón lesz a munkadij megállapítandó. Gebei András és társainak azt az indítványát elve­tette, hogy a szóban levő felosztási munkálatokkal Csiszár Kálmán gyulai lakos bízassák meg két és fél százalék díjazás mellett. A képviselőtestületnek kérdéses határozatát a közigazgatási bizottság hely­benhagyta, a közigazgatási bíróság azonban a Gebei András és társai által beadott panasz folytán alábbi érdekes Ítéletet hozta: A szakértő megválasztásában a képviselőtestületnek szabad keze van, úgyszintén abban is, hogy a birtokaránylag foganatosítandó jö­vedelem felosztási munkálatainak díjazását, azok mi­nősége és terjedelme szerint csak utólagos megálla­pítása utján foganatosíthassa. Tehát nem áll meg a képviselőtestületnek az a határozata, hogy a dí­jazását egyezkedési eljárásra, illetőleg a rendes bírói útra tartozónak mondotta ki. Gebei és társai ezek szerint abban igazat kaptak, hogy a képviselőtestü­let határozata megdöntetett, de az a kérelmük, hogy a felosztással a vadászterületek birtokosainak kíván­sága szerint kijelölendő egyén bízassák meg, nem találtatott jogosnak. A képviselőtestület tehát újból foglalkozhat ezzel a tengeri kígyóvá nőtt üggyel. A Gyuiai Kereskedők és Kereskedő-lfjak Tár­sulata április hó 13-án délután 2 órakor saját he­lyiségében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Két jegyzőkönyvhitelesitő kikül­dése. 2. Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1913. évi zár­zárszámadásról és ennek kapcsán a választmány fel­mentése iránti határozathozatal. 4. Az 1914. évi költségvetés tárgyalása. 5. Időközben beérkezett in­dítványok. A nagy hét. abbeli hagyományát, hogy erősen szeles szokott lenni, az idén sem tagadta meg. A szél azonban ezúttal kellemetlen volta mellett üd­vösnek is bizonyult, amennyiben erősen hozzá­járult, különösen a laposabb földeken tulázott talaj szikkadásához és a fakadó vizek enyhülésé­hez, bár talajvízben sok helyütt most is fölös­legesen bővelkednek. A hét második felében megye- szerte folyamatba tették az esők miatt pihenő szántást és vetést, úgy hogy az árpa most már mindenütt a földbe jutott. A tengeri vetés kedvező idő mellett a húsvéti ünnep után a laposabb földeken is remélhetőleg meg lesz kezdhető. A hét elején indult meg a gyümölcsfák virágzása is, de korántsem oly buja bőségben, mint a múlt tavaszon.. Szőllő s kert-gazdáink különben úgy vélik, hogy ha a most mutatkozó termésnek csupán fele marad is meg, akkor sem lesz oka panaszra, vagyis hogy a gyümölcstermés mennyiségét nem a virágzás, hanem a későbbi időjárás dönti el. A Royal mozgószinház heti műsora. Vasárnap ünnep első napján A cárnő, udvari történet 4 fel­vonásban, a főszerepben a világhírű Betty Nansen. Hatalmas és borzalmas háború látképe vonul el előt­tünk, melyet két testvérnemzet viv egymással. A tömeges emberhalál okozója egy ravasz minister- elnök, ki nem törődik az ártatlan emberek életével, csak azon van, hogy bezsebelhesse a hódolatokat, melyek neki, mint nagy diplomatának a világszin- pad legzseniálisabb rendezőjének kijárnak. — Hétfőn Odette, színmű 4 felvonásban. Főszerepben Ritta Sachetto, a legbájösabb és legnépszerűbb táncosnő kalandos története. Nagyszerű jelenetek. A kép kez­dettől végig igen érdekes és látványos. — Csütörtökön Szkeccs. Bűnös szerelem (Ninon de Lenclos). A leg­újabb és tálán a legsikerültebb moziszkeceset fogja bemutatni Feld Irén az ujabbi szinészgárda kiváló tragikája, Pesti Kálmán régi kedves ismerősünk, a szegedi színtársulat volt tagja, valamint Székely Karoly és Pethő Pál budapesti színészekkel társulva egy véghetetlenül hatásos mozi-szkeccset alkottak. A szkeccs után fehér cabarét rendeznek, amelyen Feld Irén konferál és szellemes mókákat, paródiákat fognak bemutatni. Az est igen kedves szórakozást igér, melyre jegyek már előre válthatók. — Szom­baton Jack Hilton titka, nagy dráma 3 részben.

Next

/
Thumbnails
Contents