Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

1914 január 11 Békés 3 Yalki Imre, esküdt. Tóth Károly » Szabó M. Antal » Ifj. Gyaraki László, esküdt. Gyaraki Mátyás, végrehajtó. Vámos Sándor, fogyasztási adóellenőr. Mesöberény. Tóth György, bíró. Eiler Mihály, albiró. Sinka Lajos, gazda. Ifj. Vinter Adám, főpénztárnok. Lédig József, közgyám. Kokauszki Adám, esküdt. Borgulya Pál » Madarász János » Tóth János » Székely György » K. Balogh György » Eiler József » Reisz Márton » Kolozsi Sándor, adószedő. Schäfer József » Pilcz Márton, állami adóellenőr. Békésssentandrás. Gazsó János, biró. Kertész Áron, törvénybiró. Pintér Imre, esküdt. Vasadi András » H. Szécsi András » Lengyel Ferenc » Kiss E. János, gazda. Fazekas Ferenc, közgyám. Bencsik Imre, pénztárnok. Gazsó M. János, adószedő. Újkígyós. Oláh Mátyás, biró. Csernus András, albiró. Nagy M. János, közgyám. Skaliczki Ferenc, pénztárnok. Oláh Rókus, első esküdt. Bacsa Rókus, második esküdt. Oláh György, harmadik esküdt. Hürkecz György, negyedik esküdt. Nátor István ötödik, vagyis végrehajtó esküdt. tani az égboltozaton az ő járásában. Tudtam, hogy az ellenmondás még hevesebb vágyra ingerli, hát hallgattam Csak titkon csóválgattam a fejemet s mi­kor egyedül voltam a mez ön, olyankor gondolkoz­tam el a dolog felett. Hiszen én tudtam, hogy nem szereti! Volt már az ő szivének más boldogítója. Talán nem is egy. Hej, amikor már magához édesítette a város !... De meg aztán mit tesz az a kis vagyon ? Suba András derék legény volt, de szegény, akárcsak a templom egere. Mivelhogy hát ő is legyeskedett körülötte. Sára meg nagyra vágyott. Inkább akart számadóné lenni. Egy párok lettek. Meg is becsülték egymást, mikor összekerültek. Minden szavuk édes szerelem­ből született. Édes apjukomnak, édes páromnak hitták egymást. Talán meg is férnek békességben, ha a sátán ide nem vezérel egy fiatal ispánt. Úri nyelven azt mondták rá, hogy csinos, „meg­nyerő arcú“ férfi volt. Legényember. Olyan csizmát hordott mindig, mint a csiszolt tükör. Csak a ter­mészetére nézve volt nagyon asszonyos. Valóságos mételye lett a falunak s nem egy férfiúnak rabolta el szive nyugalmát. Sárával is hamar ismeretségbe keveredett. A szép aranyhaju számadóné ugyancsak megigézte Ugy-ugy elfogódott a szivem, mikor hallottam, hogy miképen szedik rá az én jámborlelkü jó gazdámat. Sokszor elhatároztam magamban, hogy leütöm azt az embert. Inkább én szenvedjek, csak a gazdám nyugalmát ne háborgassák. Mert nagyon ragasz­kodtam hozzá. Árva gyerek voltam; úgy tekintet­tem, mint a tulajdon édesapámat. De nem volt okom rá, hogy beleköthessek. Ha meg feltolom magam a gazdám védőjéül, bizony még engem tartottak volna a Sára asszony titkos szeretőjének. Ugy e? Tanügy. Miniszteri kiküldött. A békési református fő­gimnáziumhoz a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Hegedűs István egyetemi tanárt küldötte ki a görög- és latinnyelv tanításának tanulmányozása és ellenőrzése végett. Szabadelőadások vasutasok részére. Az Or­szágos Népoktató Egyesület igen értékes és válto­zatos előadásokat tart vasárnaponként az államvasu­tak nagyobb telepállomásain. Az első előadásokat Rákos-rendezőpályaudvar nagy oktatótermében tart­ják. E foutos kulturmisszió megteremtésében kiváló részük van Marx János elnökigazgatónak s Ofner József központi üzletvezetőnek, akik Katona Béla egyesületi elnöknek azon tervét, bogy a nagyobb telepállomásokon az alkalmazottak részére ismeret- terjesztő előadások rendeztessenek, a legnagyobb készséggel támogatták. A szervezés állandó munká­ját Winkov József máv. felügyelő irányítása mellett Nemecskay Dezső oktatótiszt, Emhő Gyula főtitkár és dr. Somogyi Jenő államvasuti fogalmazó végzik. Az első előadást január 18-án dr. Ballo Rezső ve­gyésztanár tartja. »A tápláló anyagok és a szegény ember konyhája« címen. Előadások tartására vállal­koztak ezenkívül dr. Geszti József, a gyulai szana­tórium igazgató-főorvása, dr. Neuberger Aladár tör­vényszéki biró, dr. Marcell János kir. járásbiró, dr. Supka Géza, dr. Keutzler Hugó a Nemzeti Muzeum őrei, Fodor Árpád főgimn. tanár, dr. Somogyi Jenő máv. fogalmazó, dr. Bokor Géza orvos, Tas József iskolaigazgató, Prózonyi Ferenc a Keleti Akadémia tanára, dr. Geégely Ernő, dr. Győző Dezső ügyvéd, dr. Kondor Mihály máv. titkár s Ebner Ferenc máv. hivatalnok. Az előadások minden alkalommal V27 órakor kezdődnek. Belépődíj nincs. Hírek. Farsang! Hová lettek azok a régi szép idők, mikor a jogászbál egész országra szóló nagy ese meny volt, mikor a gyapjú egész árát a papa a far­sangra volt kénytelen félre tenni, mikor a lányokat a bálból vitték férjhez, az ott bemutatott bájak alap­ján, mikor az »aranyifjuság« némely lány ellen, apja politikai magatartása miatt bojkottot rendezett s az minden kelleme dacára egész éjjel petrezsely­met árult, mikor hogy a hires bálrendező Kunszent- mártonban rendezhesse a kotillont, holott még a második négyest Szentesen rendezte, négy lovát hajszolta agyon s ezek élettelenül dőltek ki, de ő ott kiáltá ki a »figurák «-at. .. hol vagytok, ti szép idők, melyek miatt úszott el a magyar gentry ősi vagyona s lett öngyilkossá, vagy csak sikkasztóvá annyi, a bálban férjnek megfogott fiatal úri ember! Eltűntek, szép idők s lejárt a divatja ama bizonyos vidéki lányoknak, kik Hosszú ideig volt igy ez az állapot. A gaz­dám semmit sem gyanított Hanem egyszer kitört belőlem az indulat s tudtára adtam mindent. Mint a vasruddal megdöfött oroszlán, úgy ugrott fel. Sohasem láttam még ilyen elvadult indulatban. Szót sem tett, csak üvöltött, mint a prédát hajhászó farkas Elfutott nagy sebességgel a falu felé, én meg subámra heveredve bámultam az égboltozatra .. Öreg este volt Vakító vörös fény lobbant fel a falu felől, mely kiszínezte az ég peremét A sá­vos, lángszinü fény mind feljebb terjedt . . . Néztem mereven, szótlanul s egyszerre csak egy tündöklő csillag sebes futásban lefordult az égboltozatról. . Megdöbbentem s felugrottam, hogy a falu felé menjek, de a gazdám — mintha a föld­ből nőtt volna ki — villogó szemekkel, őrületet ki­fejező arccal állt elébem. — Ne menj! — kiáltotta. — A bosszú végre van hajtva. Az ajtót bekötöztem s rájuk gyújtottam a házat! .. . A szép aranyhaju Sára akkor lehelte ki lel­két, mikor az a csillag lefutott az égről. A zsarát­nok között találtak rá elszenesedett holttestére. Ott halt meg a tűzben az ispánnal együtt. A gazdámat meg elvitték! . . . Nem hallottam hírét sem azóta! . . . Hát ne beszéljen nekem senki ! Az igaz, a mit én mondok ! Mikor egy csillag lefut, mindig egy szép asszony lelke költözik el az árnyékvilágból!.. . ... A hamvadó parázs végsőt lobbant. A pásztorok is elszenderültek s álmodtak ott a tág mező pázsitos keblén lefutó csillagról, hüségtelen szivü aranyhaju szép asszonyokról . . . Az idén igazán nem volna okuk a szidalomra, mert teljes nyolc hét a farsang, de vájjon lesz-e, aki táncoljon rajta ? A fővárosban kimegy divatból a bálozás, a vidék a főváros után igazodik s ott is csakhamar jelszóvá lesz az »Abcug, farsang!« Ha a legfényesebb divatáru-kereskedések előtt elmegyünk, nem látjuk a kirakatokban a fényes báli ruhákat, nincs a családokban hetekkel előbb az édes és kinos izgatottság, hogy »Mancika bálba megy!« A mama nem aggódik, hogy sokat fog-e lánykája táncolni, nem kell előre leuzsonnáltatni egy csorda fiatal em­bert, hogy aztán a »lányomat megtáncoltassák ám!« a papának a ficsurok kedvében járni, hogy aztán a frnska egész éjjel mindig forgalomban legyen, nem kell a házastársaknak a költségek miatt hetekig hadi lábon államok egymással, nem nagyobb köl­csönöket, esetleg uzsora-adósságokat tölvenni, eset­leg testét-lelkét eladni az ördögnek, csakhogy pénz legyen, akárhonnan, csak pénz, hogy Bözsinek leg­alább is olyan ruhája legyen, mint a báróék Lilijé­nek s a mama is olyan csipkeruhában terpeszkedjék a többi »kárdáma« között, mint a milliomos tőzsérné, kin félvármegye mágnás-családjának ősi ékszere rajta van. A vacsoránál pedig a cigányprimás vala­hogy másnak ne merje huzni, csak a mi aszonyunk- nak, ha mindjárt a jövő évi termés ára báDja is meg [Elmúltak e régi szép idők... Istennek hála! A farsang alatti bálozás már másfél évtized óta úgyis meghaladott dolog volt Budapesten. Táncoló fiatalember nincs már, csak a legalsó rangú mulató helyeken. Az előkelő és középosztály ifjai nem tán­colnak többé, csak újabban »tango«-t, mert az bot­rányosan tisztességtelen. Oly nagy bálokra, hol a családi jegy 50 korona, nemcsak ingyen-jeggyel kel­lett a táncos ifjakat becsalogatni, de még ellátást is fizetni nekik s a frakk-öltöny kikölcsönzési diját. A kis hivatalnok fiatal ember nem birja a költsé­geket, a vagyonos sokkal blazirtabb, hogy sem tán­colni menjen a bálba. A költségeket mind a lányos szülőknek kell viselniök, ami rengeteg adó s nem áll arányban a nyerhető eredménnyel, a lány el- sózásával egy akárkihez. A bálok el fognak múlni észrevétlenül és senki sem fog gyászolni érettük. A modern kor szelleme egészségesebb irányba indul: a sportok pótolják a levitézlett bálok helyét. Bár nem nagyon lelkesülünk a sport-düh kinövéseiért, sokkal jobban szeretjük, egészségesebb voltuk miatt a sportokat, melyeket ugyan szintén lehet igen költ­ségessé tenni, de átlagos költségük meg nem köze­líti egy bálidény romboló pusztításait. A téli spor­tok közül a korcsolyázás és a szánkázás igen egész­séges, ha ez utóbbi nem megy át az esztelen vir­tuskodásba, ami már nem sport, hanem hencegés. Ami Svédországban a hó- és jégsport igazi hazájá­ban, egészséges testgyakorlat és önedzés, az nálunk sűrűn lesz üres hencegéssé, ok nélkül, kártékonyán. Ettől óvjuk meg testünket és tárcánkat, mert a sportuak ez nem célja. Nyáron azután a szintén kellemes és testedző sportok egész sorozata ad szó­rakozást és egészséget. Az evezés, úszás, vitorlázás, gyalogolás, hegymászás, a fürdőzés, szabad levegő élvezete oly sokféle formájájában sokkal olcsóbb és egészségesebb mulatság a bálok már meghaladott alakjánál. Abból az összegből, amibe a bálok kerül­nek, temérdek sportot lehet egész családnak vé­gezni. Bizonyos, hogy ma a kor haladása egészsé­gesebb irányú, mint a régebbi kor mulatozása, mikor az éltesebbek számára csak a kártya és ivás volt az egyedüli szórakozás, ma az amerikai példára az öre­gebbek is találnak a golf, polo s más játszásával időtöltést, mely a szabad levegő élvezetével jár. Az ifjabbak a cricket, lawntenisszei ügyesedve szóra­koznak. Erőt, egészséget ad ez mind, olcsó s a va­gyont megkíméli. Ne gyászoljuk hát a bálok halálát és a íarsang rövidségét soha! Kinevezés. Kéry Gyula főispán dr. Takács Gusztáv szarvasi községi orvost tb. járás orvossá nevezte ki. A vármegyei közkórház ezidei költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálván, a napi ápolási di­jat két korona 20 fillérben állapította meg a kért két korona 26 fillér helyett. A vármegyei közkórház fedezetlen szükséglete 691044 fillér lévén, ez el­osztva a 315000 ápolási nappal, kijön — kikerekitve — a két korona 20 fillér napi ápolási dij. A bel­. . . szidják, átkozzák a papot, Mért adott rövid farsangot.

Next

/
Thumbnails
Contents