Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-02 / 44. szám

Békés 1913 november 1. Lukács György diszpolgársága. Gyula város képviselőtestülete folyó hó 4-én, kedden délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyet­len tárgya Lukács György, városunk illusztris ország­gyűlési képviselőjének díszpolgárrá választása. A képviselőtestület közgyűlésre hívó meghivója a kö­vetkező: »Folyó évi november hó 4 én délután 4 órakor a városháza nagytermében megtartandó rend­kívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgy: dr. Lindenberger János római katholikus apát espe­res és 132 képviselő társának indítványa Nagyméltó- ságu dr. Lukács György urnák, Ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosának, Gyula város országgyűlési képviselőjének, Gyula város díszpolgárrá leendő meg­választása iránt. — Gyula, 1913 október hó 29-én. — Dr. Lovich Ödön, polgármester. A közigazgatási bizottság november havi ren­des ülését f. hó 10-én fogja tartani. A vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzé­két lapunk mai számában közöljük, a szerint, amint az adóhivatali kimutatások a vármegye alispánjához beérkeztek és a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által a névsor összeállítva lett. A név­jegyzék magában foglalja a vármegye területén leg­több adót fizetőket es pedig tekintet nélkül arra, hogy a névjegyzékben foglaltak, mint választott tagjai a törvényhatósági bizottságnak, vagy pedig más törvényhatóság területén gyakorolják virilis jo­gukat. Az igazoló választmáuy állapítja meg volta­képpen a névjegyzéket és pedig november 20-an tartandó ülésében. A névjegyzék november 10-éig közszemlén van. Akik adójuk kétszeres beszámítására igényt tartanak, ebbeli igényüket az igazoló választ­mány ülése napjáig bejelenthetik. A virilisek jegy­zékének végleges megállapítása után a megyebizott­sági tag választások az egész vármegyében december 9 én lesznek megtartva. • A városi cselédségi ruha, csizma és tüzifa- szallitásra október 27-én tartatott meg az árlejtés. A cselédségi ruhák szállítására pályázott: ifj. Jeszenszky Béla 7343 K 80 f, Feuer Márk 8255 K; a csizmák szállítására Siflis István, aki az uj csizmákat 18 ko­ronáért, a felelést 12 koronáért haj andó szállítani, Mülek József 19, illetőleg 13 koronáért és Néveri István 21, illetőleg 14 koronáért; a tűzifára csupán a Braun és Czinczár czég adott be ajánlatot és pe­dig az I. oszt. cserfát 228 K-ért hajlandó szállítani Az ajánlatok felett a közgyűlés fog dönteni. Pályázat a vármegyén. A Magdich Nándor központi irodai s. tiszt elhalálozásával megüresedett állás betöltése céljából a vármegye alispánja a pá­lyázati hirdetményt kibocsájtotta oly módon, hogy egyben pályázatot hirdetett a központi iroda s. tiszti állásra is. A pályázati kérvények december 10-ig nyújtandók be a vármegye főispánjához cí­mezve, az alispánhoz. Szabadságon. A kereskedelmi miniszter Horváth Béla műszaki tanácsosnak, az államépitészeti hiva­tal főnökének 4 heti szabadságot adott. Ez idő alatt Bálint Imre kir. mérnök fogja helyettesítem és a közigazgatási bizottságban képviselni. Kinevezés. Kéry Gyula főispán Melts István szarvasi járási szolgabirót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. Melis már 11 év óta szolgálja a vár­megyét ; 5 évvel ezelőtt választatott meg szolga- biróvá és előbb a gyulai, azután a szarvasi főszolga­bíró mellé osztatott be. Kiválóan képzett, szorgal­mas és lelkiismeretes tisztviselő, minélfogva kitün­tetése őszinte rokonszenvet kelt Felebbezés. A gyulai városbázépitésének kér­désében a törvényhatósági bizottság legutóbbi köz­gyűlésében — tudvalevőleg — úgy döntött, hogy a városnak az újjáépítés kérdésében hozott határozatát nem hagyta jóvá és ezt az elhatározását részletesen meg is indokolta. A törvényhatóságnak ezen hatá­rozata ellen dr. Martos József városi képviselő fe- lebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. A fe- lebbező a felebbezésében majdnem ugyanazokat az indokokat hozza fel, amelyeket a kérdéses ügynek törvényhatósági tárgyalása alkalmával felszólalásá­ban a megyebizottság ülésén már elmondott. A fe­lebbezés főbb érvei, hogy a város határozata sza­bályszerűen hozatván, a törvényhatóság gyámkodá­sának nincs értelme, különösen a jelen esetben, mi­dőn az épités szüksége nyilvánvaló, midőn a fede zet kérdése tisztázva van és midőn az építéssel a városi pótadó mindössze 3 százalékkal emelkedik. Egyébként reflektál felebbező a törvényhatóság ér­veire, kiemelvén azoknak — nézete szerint — tart­hatatlanságát, igy többek között azt, hogy a városi világítás elég jó, a járdaépítéseknek több mint 60 százalékát a háztulajdonosok űzetik, a csatornázás létesítésének ügye pedig annyira kezdetleges stádium­ban van, hogy annak kivitelére egyhamar aligha kerül a sor, tehát a csatornázási alapnak a város­háza építésénél kölcsönként való felhasználása nem lehet aggályos. Alapszabály-jóváhagyás. A kereskedelmi mi­niszter az Orosházán és vidékén lakó vendéglő-ök és korcsmárosok ipartársulatának alapszabályait jóváhagyta. A vármegyei napidij és átköltözködési szabály­rendeletet a vármegye törvényhatósága a legutóbbi ülésének egyikén a megváltozott életviszonyoknak megfelelőleg módosította, amely módosításokban foglalt rendelkezésekkel az eddiginél valamivel ked­vezőbb helyzetet kívánt a tisztviselőknek biztosítani. A törvényhatósági bizottság annál inkább remélhette ezen szerény igényű változtatásoknak a megerősité-. sét, mert hisz már régóta hangoztatják kormány­körökben is, hogy a jelenlegi szabályok az élet által már túl vaunak haladva és uj, az eddiginél kedve­zőbb rendelkezések megalkotása szükséges. A bel­ügyminiszter leirata szerint a vármegyei napidij és átköltözködési szabályrendelet a legridegebb szük- kebiüséggél biráltatott felül és abból a szú teljes értelmében minden intézkedés, amely a mostaninál csak egy hajszállal is előnyösebb Helyzetet terem­tett volna a tisztviselők részére, irgalmatlanul tö­röltetett, sőt több olyan rendelkezés felvételét is kívánja a miniszter, amelyek a jelenlegi szabály- rendeletben nincsenek felvéve és amelyek még az eddiginél is kedvezőtlenebbé teszik a szabályrende­letet. Egyik kedvezőbb rendelkezése volt a módosí­tott szabályrendeletnek az, hogy a magasabb fize­tési osztálynak megfelelő pótlékkal ellátott tiszt­viselők ennek a magasabb fizetési osztálynak meg­felelő napidijat számíthatják. Persze erre az volt a válasz, hogy a tisztviselő csak a tényleg betöltött fizetési osztálynak megfelelő napidijat számíthatja fel. Törölte a miniszter azt a rendelkezést, hogy Budapesten a napidij másfélszeresen számítható tel, pedig az ugyancsak nyilvánvaló, hogy Budapesten az elet jóval drágább mint vidéken és hogy nem igen lehet a megállapított napidijból ki jönni. A többi előnyös rendelkezések azzal az indokolással töröltettek, hogy ellenkeznek a miniszteri szabály- rendelet intézkedéseivel. Megengedte azonban a mi­niszter a szabályrendeletnek oly értelmű módosítá­sát, hogy az a tisztviselő, aki a hivatalos utján meg­betegszik, kapjon napidij.it é» miniszteri jóváhagyás­sal — gyógykoltséget is — hogy ha igazolja, hogy az utón történt megbetegedése véletlen volt, vagyis nem az ő hibájából történt. Elrendeli a miniszter a szabályrendeletnek a kiegészítését oly értelemben is, hogy a tisztviselő kényelmi kiadásokat, úgymint la­kás, fűtés, világítási stb. költségeket nem számíthat fel. Erre a kiegészítésre szükség ugyan nincs, mert eszeágába sem jutott eddig egyik tisztviselőnek sem, bogy ily címeken költséget felszámítson, de hát ilyen rendelkezés felvétele a szabályrendeletet szaba- tosabbá teszi. A borital- és husfogyasztási adó a várme­gyében. A gyulai pénzügyigazgatóság most fejezte be a borital- és husfogyasztási adónak az 1914—16 évekre való bérbeadására vonatkozó bérszerződések megkötését. Egyedül Gyula városra nem történt még meg a döntés, miután a várossal történt tár­gyalás jegyzőkönyve a pénzügyminiszter döntése alá boesájtatott. A bérszerződések 21 helyen magukkal a községekkel köttettek meg a következő összegek­kel : Gyulavári 1469 K, Doboz 3666 K 05 f, Békés­csaba 60643 K, Gyoma 15500 K, Békés 28100 K, Mezöberény 19050 K, Köröstarcsa 4139 K 96 f, Szarvas 22259 K 14 f, Békésszentandrás 4714 K 86 f, Öcsöd 7087 K 08 f. Kondoros 2400 K, Orosháza 3S000 K, Csorvás 3500 K, Nagyszénás 1700 K, Pusztaföldvár 1400 K, Szentetornya 1346 K 83 f, Tótkomlós 10302 K 50 f, Szeghalom 10559 K, Füzesgyarmat 7400 K, Körösladány 8500 K, Vésztő 6567 K 50 fillér. Azon helyekre vonatkozólag pá­dig, ahol maguk a községek nem hajlandók a fo­gyasztási adókat bérbe venni és kezelni, a pénzügy­igazgatóságnál a hét folyamán történtek meg ár­verés utján való bérbeadások, amelynek eredménye­ként Kétegyháza község fogyasztási adóit Klem András 4000 K, Endrödét Krausz Samu gyomai la­kos 12500, K, Gádorosét Angyal Gyula 4000 K és Újkígyósét Brüll Samu 3500 koronáért bérelte ki. így a fogyasztási és italadó címén á vármegye te­rületén háromszázezer koronát meghaladó összeg tolyik be. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy Gyula város 35000 koronás ajánlatát a pénzügy- miniszter ismét nem fogadta el s utasította a pénz­ügyigazgatóságot, hogy amennyiben a város újabb felhívásra sem ajánlja meg a miniszter által meg­jelölt 37000 koronát, akkor Írjon kt nyilvános ár­verést a fogyasztási adók bérbeadására 40369 K ki­kiáltási árral. Fölösszámu hadkötelesek kiválasztása. A ki­vetett ujoncjutalékon felül besorozott hadkötelesek az — uj véderőfrörvény értelmében — béke idején póttartalékba helyeztetnek. Hogy kik helyeztessenek ily címen a póttartalékba, a tekintetben a családi, mezőgazdasági és egyéb méltánylást érdemlő körül­mények fenforgása alapján egy vegyes bizottság ha­tároz. A honvédelmi miniszter ezen bizottság műkö­dése tekintetében most adta ki a rendeletet, mely szerint a bizottság elnöke az idén Hervay István Csanád vármegye alispánját jelölte ki, polgári tagjai a bi­zottságnak Kiss László békéscsabai főszolgabíró, mint előadó és Tary István a tiszántúli járás főszolga- birája. Ezenkívül a bizottságban a katonai hatóság két képiselője is részt fog venni. A póttartalékba való áthelyezés iránti kérvények az illetékes járás főszolgabirájánál adandók be, aki azokat még oly időben tartozik a békéscsabai járás főszolgabirájá- hoz áttenni, hogy a bizottság működését november 26-án megkezdhesse és 28-ig befejezze. A bizottság működésének határidejét az elnök fogja kitűzni. Esküvő. Fogolyán Kristóf bethleni közs. jegyző csütörtökön délután 4 órakor vezette oltárhoz a csa­bai ref templomban Könyves T. Kálmán leányát, Margitot. A „Gyulai Atlétikai Klub« alakuló közgyűlése. A gyulai sportegyesület megalakitásárára vonatkozó­lag egyik előző lapunkban megjelent felhívásnak fiatalságunk körében lelkes visszhangja támadt s örömmel értesülünk, hogy ami évek óta nem sike­rült, most valóra válik : a sportegylet megalakulása. Prattinger Ferenc felhívására az eddig is sportoló csoporthoz számosán csatlakoztak úgy, hogy mar 30 rendes (működő) és mintegy 60 pártoló tag iratko­zott be az alakítandó egyesületbe. Utóbbiak között számos sportkedvelő urhölgy is szerepel. Az előké­szítő bizottságnak sikerült a megalakulás előtt álló »Gyulai Atlétikai Klub« elnöki tisztére dr. Lovich Ödön polgármestert, valamint védnökül a város több köztiszteletben álló, tekintélyes polgárát megnyernie, amely körülmény, mint erős erkölcsi támasz bizto­sítani fogja a klub kialakulását, fejlődését és fel­virágzását. Ügyvivőnek Ila Tóth József főgimnáziumi tornatanárt nyerték meg, aki jeles szakképzettségé­nél fogva becses elméleti és gyakorlati útmutatá­sokkal lesz a klub segítségére. Az előkészítő bizott­ság felkéri ez utón is mindazon érdeklődőket, akik még tagjai óhajtanak lenni a sportegyesületnek, hogy a mai alakuló gyűlésen jelentsék be szándé­kukat. A közgyűlés ma. szombaton délután 6 óra­kor lesz a városháza nagytermében dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt s azon minden érdeklő­dőt szívesen látnak, a rendes és pártoló tagok meg­jelenését pedig kéri az előkészítő bizottság. Bélyegmentesseg a véderő-ügyekben. A honvé­delmi miniszter értesit. a vármegyét, hogy az uj véderőtörvény értelmében benyújtandó összes bead­ványok, jegyzőkönyvek és a segédiratok bélyegmen­tesek. Tehát bélyegmentességet elveznek a kedvez­mények elnyerése, a tartózkodási helyen való soro­zás megengedése, a fegyvergyakorlatok elhalasztása stb. tárgyában kelt beadványok, valamint a hatósá­gok által katona-ügyekben hozott határozatok elleni felebbezések is. Egyetlen egy esetben van bélyeg­kötelezettség, ha tudniillik az, aki törvényellenes állítás vagy besorozás következtében kárt szenved, a hibás téltől kártérítést követel. Az ide vonatkozó beadványok és íratok felbélyegzendők. A gyulai izr. nőegylet 1912. évi rendes köz­gyűlését november 2 án délután 3 órakor tartja meg a hitközség tanácstermében. A közgyűlés tárgy­sorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó és két hitelesítő tag kiküldése. 2. Titkári jelentés a lefolyt évről. 3. Pénztári számadás és költségvetés előter­jesztése, a szémvizsgáló-bizottság jelentése s ennek kapcsán a felmentvény megadása. 4. Gyermek fel- ruházo-bizottság jelentése az 1912. évről. 5. Elnöki előterjesztések. 6. Titkári előterjesztések. 7. Indít­ványok. A tagoknak szétküldött évi jelentés szerint a nőegyletnek 31 alapitó, 173 rendes és 76 pártoló tagja van. Az alapitó tagok befizetett alapítványai 21312 korona összegre rúgnak, melyek közül a leg­magasabb összeg özv. Léderer Lajosné 8715 koro­nás alapítványa. A múlt évi bevétel 5515 korona 49 fillér, a kiadás 3325 korona 20 fillér, s a ma­radvány 2190 korona 29 fillért tett ki. Az egylet a műit év folyamán is hatékonyan teljesítette a reá szoruló szegénvek segélyezését Rendes segélyekre kiosztatott 916 korona, rendkívüli segélyekre 795 korona, gyermek felruházásra 394 korona 20 fillér. Tagdijakoól befolyt 930 korona 90 fillér. Adomá­nyokból 192 korona 72 fillér, esküvői gyűjtésekből 151 korona 44 fillér, gyermek felruházó bizottságtól 387 korona 17 fillér, báli jövedelem 1389 korona 49 fillér. Az egylet vagyona 28870 korona 17 fillér. A Gyulai Magyar Földésztársuíat november hó 22. napján Ludvig József nagymagyarvárosi vendég­lőjében, saját pénztára javára zártkörű táncvigalrnat rendez. Beléptidij személyenként 1 korona. Kezdete este 7 órakor. Eelülfizetések köszönettel fogadtatnak és a »Békés«-ben nyugtáztatnak. A meghivó kívá­natra a pénztárnál előmutatandó. Képkiállitás Gyulán. November 8-án érdekes művészi eseményben lesz része városunk műpártoló közönségének. Ekkor nyitja meg a megyeháza nagy termében Vastagéi Gyula ismert nevű fővárosi szak­ember azon kiállítását, melyet jelesebb magyar mű­vészeink képeiből és szobraiból rendez. A kiállításon következő művészeink vesznek részt 160 darabot meghaladó műtárggyal: Baehmann, Baditz, Benczúr,

Next

/
Thumbnails
Contents