Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-16 / 11. szám
1913 március 16. Békés 3 iet szabott, amelyeket nem képes teljesíteni. Ezért megfelebbezte a község határozatát. A bizottság kimondotta, hogy bár maga is belátja, hogy a feltételek tulszigoruak és terhesek, mindazonáltal kénytelen a község határozatát jóváhagyni, mert a község mint tulajdonos, maga jogosított a feltételeket megszabni. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a tanítás a múlt hóban zavartalanul folyt csupán két iskolában kellett — a szarvasi tanyakon — járványos betegségek miatt a tanítást beszüntetni. Külfogíalkozás'oan 11 nap telt el. Megvizsgáltattak az orosházi jarásbeli bel- és külterületi iskolák egy része, továbbá az orosházi óvodák, valamint a gyulai szentbenedeki és gyürkehelyi iskolák A csorvási állami elemi iskolában tartott ifjúsági előadáson dr. Horváth Dezső segédtánfe ügyelő demonstratív történelmi előadást tartott a magyar föld zenéjéről. A helyszíni vizsgálatok eredmenye alapjan szükséges intézkedések közvetlenül megte tettek ; oly jelenségek, amelyek a bizottság részéről igényelnének intézkedést, fel nem merültek. Á tanfelügyelő által előadott ügyek közül felemlítjük a békési iskolaszéknek feljelentését Kutassy Ida békési polgári iskolai tanítónő ellen. A feljelentést a február havi bizottsági ülésen kiadta a bizottság a tanfelügyelőnek megvizsgálás végett. A tanfelügyelő az iskolaszék által tett panaszokat megvizsgálván, megállapította, hogy azok részben már nem allanak fenn, részben nem oly természeiüek hogy azok miátt nevezett tanítónő ellen fegyelmi eljárást indítani vagy pedig őt a tanítástól eltiltani kellene. A bizottság a tan- felügyelő előterjesztése értelmében határozott. A tanfelügyelő előterjesztésére fegyelmi eljárást indított a bizottság Czabán Sámuel nagyszénasi tanító ellen azért, mert nevezett a tervben volt általános sztrájk céljaira Nagyszénáson a lakosság és a tanulói között 84 korona 20 fillért engedély nélkül gyűjtött és azt Budapestre a »Népszaváénak meg is küldötte és a nagyszénási lakosság harmincegy munkás gyermekének a sztrájk tartama alatt leendő eltartását elvállalta, továbbá mert a felnőttek részére ismeretterjesztés és közművelődés ürügye alatt tartott szabadelőadásai során beszélt a készülő általános sztrájkról és a hallgatóságot annak céljaira váló adakozásra felhívta, végül mert hallgatóit politikai egyesület megalakítására buzdította, kijelentvén, hogy ő kész a szocialista eszmek martirja lenni. Horváth Béla műszaki tanácsos az államépité- szeti hivatal főnöke jelentésében az utak állapotáról adott felvilágosítást. A feherkörözsi hídnál a feljárók feltöltési munkálatai voltak folyamatban, a dobozi kettős körözsi hídépítési munkálatai teljes erővel megindultak, a többi munkálatok azonban a hideg időjárás miatt nem voltak még megkezdhetők. A Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalra a kőanyagok kifuvarozása folyamatban van. (16-án) a nap a magas Hargita megül előtűnt, 60,000 szabad székelyre vetette ragyogó fényét“, írja a gyűlésen szintén részt vett Jakab Elek.1) „Lelkem kéjjel tölt el e látványon ! Nem, nem Ba- lázsfalván s nem Nagyszebenben dőlt el végképen az erdélyi magyarság sorsa — gondolám s megnyugodtam rajta.““) 10 órakor megnyílt a gyűlés. Elsőbben hűséget fogadtak az ura/kodonak(!) s egyéb ügyek elintézése után, Kolozsvár most ismertetett üdvözlő iratának hatása alatt is3) elhatározták a fegyveres felkelést, fővezérnek megválasztották Zsombory László huszárezredest s mikor hire jött a székekből az oláhok általános felkelésének, a 60,000 nyi székelység egy hanggal kiáltotta: „Megyünk mind és azonnal.“4) Kolozsvár nem csalódott a székely nemzetben, midőn azt irta: „Mi úgy tekintjük a nemes székely nemzet teljes gyűlését, mint az egyesülés nagy napját, mint az ármányon kivívandó győzelem dicső előjelét “ Pár nap múlva négy hadoszlopban megindult a fellelkesült széKely tábor s október harmincegyedikén kivívta első győzelmét, szétverve Vajda- Szent-lvánnál Urbán seregét 5) S ezzel megkezdődött Erdélyben is a diadalmas szabadságharc, mely hogy 1849. augusztus 19 én Dévánál Bem főseregének Lüders orosz tábornok előtt való fegyverletételével végződött,6) az nem a magyar vitézségen, de Ausztria orosz szövetségesének számbeli tulságán múlott t) Jakab Elek i. m. 394. oldal. 2) U. o. 397. oldal. 3) Márki. A szabadságharc története. Milleniumi történet. Szerk. Szilágyi. X. kötet. 4) Jakab Elek i. m. 398—340. o. 5) Szádeczky i. m. 569. o. 6) Jakab Elek i. m. 562. o. A puszta-ecseg—karcagi kózut bekésvármegyei szakaszának felvételi munkálatai már megkezdődtek és folyamatban vannak. A gádorosi postai kézbesítés hiánya miatt a gádorosi elöljáróság panasszal élt. A közigazgatási bizottság a panaszt közölte a posta és távirdaigaz gatósaggal, amely most a megtartott vizsgálat eredményét közli és elismerve a tett panasz indokolt voltát kijelenti, hogy azok megszüntetése iránt intézkedett és a postamester most már megbízható kézbesítőket tart. Gróf Széchenyi Antal posteleki nagybirtokos gazdasági terményeinek szállithatása végett a gyulai vasúti allamásboz csatlakozóig egy nagyobbszabasu 6U cm. nyombőségü gazdasági vasutat kíván létesi- teni. Tekintettel arra, hogy a kérdéses vasút a gyulai vasúti állomáson építendő 100 meter boss;u Caonka- vágányhoz csatlakoznék és onnét az átrakodás közvetlenül történnék, ennélfogva mielőtt az engedélyezés kérdésében a bizottság határozatot hozott volna, a terveknek előzetes felülvizsgálása és engedélyezése végett az összes műszaki iratokat felterjesztette a kereskedt-lmí miniszterhez. Dr. Diószeghy Gabor kir. ügyész előadta, hogy a gyulai kir. törvényszék fogházában a múlt hó vegén 88 egyén volt letartóztatva, akik közül 6 vizsgálati fogoly. Az egészségi állapot nem volt kielé gitő, mert a múlt hó folyamán 85 megbetegedés fordult elő, akik közül 4 maradt ápolás alatt. A kosárfonásnál elkészült 160 drb különféle kosár. Ezek eladásából a múlt hóban b> folyt 162 korona. A fogházban a múlt hóban 2131 ételadag osztatott ki, amelyért a fogház 1053 koronát fizetett ki a vállalkozónak. A foglyokkal szemben 4 esetben alkalmaztatott f gyelmi büntetés. Bejelentette az ügyész azt is, hogy a fiatalkorú bűnösök, akik a múltban zendülésbe törtek ki, Budapestről ezentúl nem szállíttatnak a gyulai fogházba. Végül tudomására hozta a bizottságnak az ügyész azt a szándékát is, hogy a fiatalkorú bűnösök munkaerejének felhasználásával, Degyobbszabásu konyhakertészetet kivan létesíteni, ha ugyan nem fog hajótörést szenvedni a terv amiatt, hogy a kibérlendő területekért horribilis árakat kérnek az illető tulaj donosok. Huberth Lajos a folyammérnöki hivatal főnöke aki elsőidben vett részt a bizottság ülésén, tájékoztatta a bizottságot abban a tekintetben, hogy a Feketekörözsnek a megye határától a Kettőskörözsig terjedő szakaszán folyamatain levő és 60000 koronába kerülő szabályozási munkálatok befejezéshez közelednek. Ugyauezen szakaszon végrehajtandó munkaiatokra még 100000 korona van állami hozzajaru- iásképen engedélyezve, ezek a munkálatok az 1913—14. évben kerülnek kivitelre. A bökényi hajózótel ppel a Hármaskörözs körülbelül Öcsödig lett hajózhatóvá téve. A hajózás szempontjából, a Körózs torkolatától, a Kunszentmártonig terjedő Hármaskörözs mederszabályozására a folyamatban levő munkálatok folytatására ez évben is 50000 korona engedélyeztetett. A Hármas- és Kettőskörözs hajózhatóvá tételére tervbe volt véve Békésszentandiáson egy második duzzasztó és kamarazsilip építése, továbbá a Sebeskörözs torkolata alatt egy harmadik és B késnél egy negyedik hajótelepnek létesítése, amely munkaiatok létesítése áltál a Kettős- és Hármaskö- rózs egész hosszában hajózható lett volna A bizottság az előadó jelentéséből arról értesült, hogy ezen közgazdasági szemponlból rendkívül fontos munkálatok kivitele elejtetetl. A bizottság ennélfogva elhatározta, hogy a foidmivelési miniszterhez felir, hogy az említett munkálatokat okvetlenül hajtsa végre. A bizottság ülése már fél tizenegy órakor véget ért, közvetlenül u ária az árvaügvi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen 9 felebbezés intéztetek el Délután a pótadó felszólamlási bizottság bírálta felül az időközben beérkezett 48 darab feleb- bezést. 1587—1913. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1913. évre előirt házadó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében március hó 17-től március 25-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel in ár a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1913 március hó 14. 128 í—i Szikes, adóügyi tanácsnok. Tanügy. Március idusa a főgimnáziumban. Lélekemelő ünnepély folyt le a főgimnáziumban a márciusi napok emlékére Az ünnepély annál is inkább érdeklődést kelt, mert a csak imént megnyílt önképzőkör rendezte s igy a körnek első nyilvános fellépése is volt. Szép kezdet, csak bátran előre ezen az utón ! Az ünnepélyt Táby Andor tanárelnök mélyen szántó, az önképzőkör programmját kijelölő beszéde vezette be. Kifejtette azokat az elveket, melyek mindenkor ifjúságunk szeme előtt fognak lebegni A körnek három, az életre előkészítő vezéreszméje legyen : a kötelességérzet felköltése, a valláserkölcsi jellem megalapozása s az igazi haza- szeretet ébrentartása Utravaló akar ez lenni az életbe kilépő ifjak számára, hogy minden veszedelem, minden körülmény között megtalálják majdan a biztos alapot hazánk boldoggá tétele számára. Botka Iván V o. t. Farkas Imre Rákóczi indulóját szavalta el mély érzéssel s igen jól talált hangja a költemény tárgyához. A nap jelentőségét Novy Ferdinánd Vili. o. t méltatta igen ügyes összeállításban Az egyes számok között az énekkar interpretálta Káldy: Magyar gályarabok énekét, Nincs becsületi kuruc dalt, Herzfeld : Bécsi magyar tánc és Beliczay : Stájer tánc c. darabokat a már megszokott precizitással Olvasóink előtt felesleges dicsérnünk a főgimnázium énekkarát Ismeri mindenki az énekkar magas színvonalát, melynek megteremtése s léte már összeforrott az énekkar nagytudásu vezetőjének, Mutschenbacher Gyula tanárnak nevével Az ünnepélynek még egy igen érdekes pontjáról kell beszámolnunk. Mandorf Emil VII o. t. Mese c. költeményét szavalta el. A költemény tárgya a szabadságharcból való s egy idegenbe szakadt, halódó honvéd utolsó sóhajait beszéli el. Lázálmában látja a dicső napokat s igy kiált fel: »Baj társ 1 engem hívnak! Hallod azt a nótát l Hallod a mámornak véres indulóját ? Bajtárs! el kell mennem. Nézd, kezdődik újra A magyar lobogó dicsőséges útja. Nézd. Ott, ott a hősök! . . . Hallod a csatazajt ? Hallod azt a tüzes, újraélő morajt l Ott a magyar zászló!. . . Ott fenn Budavára . . . Nézd, nézd most tűzik fel a szent vár fokára! Engem hívnak 1 Hallod f . . . El már a szabadság, Szétzúzva hever már ott a magyar rabság . . . O vigyem a zászlót! Előre!. . . Csatára!. . . Hadd legyen a vérem uj szabadságára! . . .« Aztán visszabukott hanyatló kezére S kibuggyant sebéből haló, piros vére. A .“ikerült ünnepélyért köszönet illeti Táby Andor taná.'elnököt s Mutschenbacher Gyula énekkarvezetőt, kik fáradságot nem ismerve munkálkodtak, fáradtak azon, hogy a közönségnek nemes szórakozást nyújtsanak. Női kereskedem! tanfolyam Szarvason Weinberger Fanni, a szarvasi áll. polg. leányiskola tevékeny igazgatóji, az ottani polg. Lányiskolái kapcsaiban az 1913—1914. tanévre egy női kereskedelmi tanfolyam szervezése és megnyitása iránt, már korábban, kezdeményező lépéseket tett. A terv megvalósításához Békésvármegye érdemes tanfelügyelőségét is megnyerte. Szarvas társadalma is teljes odaadással támogatja az ügyet. A keresztény és izraelita nőegylet egy-egy szegény leány tandíjának fizetésére kötelezte magát. A legteljesebb elismerés illeti a S/arvasi Kaszinót is — ennek a nemesen gondolkozó egyesületnek vezetőségét — hogy minden kérés nélkül szavazott meg 100 koronát a női kereskedelmi tanfolyam részére. Siketnéma növendékek felvétele. A siketnémák aradi all. s. intézetének első osztályába a jövő 1913—14 iskolai évre való felvételért mielőbb kell folyamodni. Felveszik az arad-, békés-, bihar- és csanádmegyei illetőségű 7—10 éves korban lévő mindakét nemű siketnéma gyermekeket nemzetiségre való tekintet nélkül. Szegénysorsuak ellátási segélyt is kaphatnak. Folyamodni óhajtók forduljanak azonnal az intézet igazgatóságához.
