Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
3 Békés I Ml 3 január 12 szünetelt. Mert a múlt évben készült el a gyula—mezőberényi uj feszítés, a köröstarcsa - körösladányi uj építkezés, amely munkálatoknak az az eredménye, hogy Köröstarcsa és Körös- ladány közvetlen összeköttetést kaptak a vármegye székhelyével. Tetemesen javult a helyzet a telefonhálózatnak oly irányú fejlesztésével is, hogy Gyulavári—Gyula—Doboz —Békés- és Mezőberény községek — Békéscsaba község közvetítése nélkül — érintkezhetnek a jövőben. Tervbe van véve — mint uj állami építkezés — Békéscsabának Erzsébethellyel való összeköttetése. Részben befejezést nyert részben még építkezés alatt áll: Nagyváradnak Cséffa Szalouta utján Gyulával való interurbán hálózata, továbbá: Nagyvárad Gyula —Békéscsaba, azután Békéscsaba—Arad, végül Arad—Temesvár városok között való interurbán hálózat kiépítése. Ennek a nagyszabású munkálatnak első helyen említett harmada már készen is van, a második része az idén, a harmadik részlete pedig jövőre fog államköltségen kiépülni. Az 1913. évre még tervbe van véve a Szolnok—Békéscsaba - Arad—Temesvár városok között létesítendő interurbán hálózatnak 66000 korona költséggel való kiépítése, végül a csaba — szarvasi összeköttetésnek 11900 korona állam- költséggel leendő létesítése. A fent előadottak szerint a kereskedelmi miniszter azon Ígéretének, hogy a létező telefon- mizeriákon, részint a folyamatban levő munkálatok befejezésével, részben uj hálózatok kiépítésével segíteni fog, teljes mérvben eleget tett és azáltal a vármegye közönségét igaz hálára kötelezte. _______ Gy ula város közügyéi. Az általános gazdasági depresszió nemcsak a magánemberrel érezteti elviselhetlen tüneteit, hanem súlyosan nehezedik a nagyközönség anyagi erejéből táplálkozó intézményekre, testületekre, jogi személyekre, igy Gyula városának háztartására is. Talán sohasem volt a város olyan súlyos anyagi viszonyok között mint most. bársonyból, mint frizészövetből. Szánkázáshoz szép angol köpenyek divatosak bőrdisszel és szőrmebéléssel. Nagyon elegáns köpenyt láttunk fehér glacébőrből, hermelingallérral, övvel és flanellbélés- sel; de hogy van-e olyan célszerű, amilyen szép, azt csak az tudhatná megmondani, akinek ilyen köpenye van Kedvence az idei divatnak az esti köpeny, amelynél mindenki szeszélye, Ízlése szerint érvényesülhet. Soha annyi drága anyagból nem készítettek köpenyt, mint az idén ; csupa brokát, sima és mintázott selyem és plüss a hozzávaló anyag A disz antikcsipke, hímzés vagy prém Sokszor a sima és mintázott anyagot úgy állítják össze, hogy a köpeny alsó része és a gallér az egyik, a felső rész a másik anyagból készül. A fényűzés már olyan nagyfokú, hogy a belső oldalt is csipkével, hímzéssel és fodorral díszítik. Egy modellt láttunk, mely gránátvörös plüssből készült, széles gallérral és fehér-róka disszel. Ezt a köpenyt fent a csipő magasságáig hermelinnel, lent nehéz fehér selyemmel bélelték, mely arannyal volt himezve. Egy másik köpeny pasztelkék bársonybrokátból készült, vakond-prém disszel; a széles gallért hermelin- farkocskákból való rojt szegélyezte, belől pedig csipkefodor Az egyszerűbb estiköpenyeken is elütő szinü a gallér vagy hajtóka. A formára nézve semmiféle szabályt sem lehet megállapítani. Csakúgy látni kimonóformáju laza köpenyt, mint bluzszerüen ráncokat, sőt újra feltámad a dolmány is. A fejlődő viszonyok mindinkább uj és fokozódó igényekkel lépnek fel a várossal szemben, amelyek teljesítése elöl nemcsak méltányossági okok miatt, hanem a jól felfogott közérdek parancsára sem lehet és nem is szabad elzárkóznia. Hiszen a meglevő közintézmények fentartása, támogatása, uj közgazda- sági, kulturális és közhasznú intézmények létesítése, illetőleg ilyenek életrehivásanak megkönnyítése, egy élni és fejlődni akaró városnak legelemibb és elbárithatl n feladata. Ez a tevékenység pedig anyagi áldozatba kerül, s meg a mi szerény viszonyaink mellett is jelentékeny összeget emészt fel. Bár — sajnos — nem hivalkodhatunk valami túlságos városi színezettel, s nem kell éppen nagyító üveg annak megallapitasára, hogy mi mind-n hiányzik még nálunk ahoz, hogy a »varos* névre ra is szolgáljunk, mégis szegénységünk dacára is 600000 koronás költségvetéssel dolgozunk. A legnagyobb körültekintéssel és takarékosság szem előtt tartasaval egy beállított 1913. évi városi költségvetes, mint ismeretes, 314341 korona fedezetlen szükséglettel zárul, ami a városi pótadó-iak az állami adó 129 százalékában való kivetését kívánna. Évtizedek óta megszoktuk mar a száz percentes pótadó terhet, s volt ra eset, hogy az százhúszig is emelted tt, de ennél magasabb potado csak a múlt év folyamán szükségessé vált pótköltségvetések alapjan rovatott ki. Érthető tehát, noha nem üelyeselhető a képviselőtestület magatartása, amely- iyei a decemberben előterjesztett költségvetést tárgyalás nélkül visszautasította Visszautasította pedig nem a tanács iránti bizalmatlanság, vagy rosszindulatból, hanem kizárólag az elviselhetlenség fokára emelkedett magas pótadó előirányzat miatt. Igazságtalan dolog volna — amit ugyan senki sem cselekedett — a pótadoemelkedást a város vezetőinek nibajául róui, avagy a rossz gazdálkodás vadjat emelni ellenük, mert ilyenről szó sem lehet. Ha egy tekintetet velünk a költségelőirányzat szam- rengetegebe, rögtön szembeöthk, hogy mily nagy összeg: 12"(000 korona szükséges csak a város több évtizedes kel-tü, állandó jellegű adósságai amortizációs koicsöneiuek kamat és tőke törlesztésére. üZek a kölcsönök annaa idején, igaz, részben hasznos és szükséges részben elkerülhetetlen befektetésekre vétettek fel, azonban ezek a beruHázasok direkt utón jövedelmet nem hajtanak, bevételeinket nem növelik, csak a terheket szaporítják Csökkenti a bevételeket a vadászterületek jövedelméből eddi« a közpenztari kiadások fedezésere fordított évi 7000 korona elmaradása. A városokról szoló törvény a tisztviselők eddigi tartbatatlau nyomorúságos fizetését rendezte, ami a koltsegvetesben szinten jelentékeny uj terhet jelent. A potadóemelkedós dacára, néhány égeiőe sürgős szükséglet meg sem nyert kielégítést. így elsősorban egy fillér sem jutott a reudorlegeuys g fizetésének javítására, aminek folytonos halogaiasa — mint lapunk más helyen közöljük — par hét múlva sok fejtörést fog okozni a rendőrfőkapitánynak és a képviselőtestületnek egyaráut, s belathatatlan karokkal járhat a varos lakosságának közbiztonságára. Szamtalanszor vetődött fel a kérdés, hogyan lehetne a város bevételeit uj jövedelemforrasokboi szaporítani, hogy a legCiekéiyebb rendkívüli kiadás ne jelentkezzek mindj .rt potadóemHkedés alakjaban Ilyen jövedelemforrásul a képviselőtestület mar evek előtt kijelölte a 291 katasztráhs hóid területű Városerdő kiirtását, s az erdőiaiajnak m veiés céljából való bérbeadását, ami a mai viszonyos szerint körülbelül évi 6UU00 korona több jov deimet jelent. Az erdők ínásat, habar anuak forszírozol, a maguk szempontjából megszívlelendő indokodat sorakoztatnak fel allá>poujuk támogatasara, mi közgazdasági szempoutbói, amint azt mindig hangoz tatiuk is, hatarozottan károsnak sőt veszedelmesnek tartjuk. Ez volt a nézete a foidmivelésügyi miniszternek is amikor múlt evben az erdoirtas iránti kérelmet elutasította. A város azonban ezirauyu kérelmét meguj toLta, amely újabb keretem közel egy éve hevert elintézetlenül a miuiszteriumban. A döntés késedeimessege türelmetlenséget keltett a képviselőtestületben 8 egyik előző közgyűlés határozatiig kimondta, bogy a kérelem kedvező elintézésének kieszkoziesere küldöttséget meneszt a föidintvelés- ügyi miniszterhez. Ez a küldöttség, mely dr Lovich Ödön polgármester di. Bucskó Korjolan főjegyző, di. Svmonka György. Hack Marton, Névery Albert, Pfaff Eereuc és dr. Jeszenszky Nándor városi képviselőkből állott, hétfőn uazoit Budapestre és kedden délelőtt jelentek meg dr. Lukács György varosunk országgyűlési képviselőjének vezetésével gróf Serényi ,>éla föld- mivelésügyi miniszter előtt. A varos kérelmét és nehéz anyagi helyzetét hosszabb beszédben Lukács György tarta fel a miniszter előtt. A miniszter a küldöttségnek azt válaszolta, hogy ámbár elve ellenére van bármily erdőt is kiirtani, különösen az Alföldón, ahol maholnap erdő nem is lesz már, és igy kipusztulnak a rovarokat pusztító hasznos madarak, mégis méltányolva a város súlyos anyagi helyzetét, s arra való tekintettel, hogy már más községek is engedélyt nyertek erdőletarolasára, hozzájárul a város kérelméhez, de kiköti, hogy az erdőnél 25 hold továbbra is Gntartassék üdülőhelyül és hogy a városnak a kiirtandó területnek megfelelő más erdőt kell szereznie és fentartania, esetleg, amit szívesebben látna, a város közelében uj erdőt tele- lepitenie Ez az uj erdőültetés eszméje már a képviselő- testület előtt is felvettetett ama indítvány kapcsán, hogy a város az ötven év óta állandó bériét folytan erősen kizsarolt fövényesi szántóföldjét ültesse be akácerdőnek, amire a fövenyesi talaj nagyon alkalmatos volna s ha az erdő rövid idő alatt meggyóke- r-sedik, a mostani bérletnél nagyobb jövedelmet adna Ennek keresztülvitele most lehetséges, mert a fövenyesi bérletek lejártak. A miniszter kedvező válaszát a küldöttek örömmel vették tudomásul, azután felkeresték az ügy referensét Horváth Sándor miniszteri tanácsost, aki szintén kijelentette, hogy a kérelem teljesítésének elvi akadnlya nincs. A küldöttség ezutáu másik mjgbizitísáboz képest a belügyminisztériumban tisztelgett Jakahjfy Imre államtitkárnál, hogy az uj városi törvény következtében a városra háramló több kndas fed-zésére az államsegély felemelését kérje, itt szintén Lukacs György terjesztette elő a k reimet, megembtven, hogy az uj városi törvény következtében Gyula város pótadoja 100 perceutröl 1 «9 re emelkedett. Az államtitkár kijelentette, hogy bizony ezek a nehézségek mindenütt jelentkeznek, ám le a tisztviselők fizetésének emelése már tovább nem volt elodázható. Bár sok város jelentkezett segélyért, rafia lesz, hogy G>ula város méltányos kérelme teljesítessék. Azután tisztelgett még a deputacio a városi főosztály vezetőjénél : dr. Samassa Adolf miniszteri tanácsosnál, aki szintén kijelentette, miszerint rajta lesz, hogy a varos kérelme teljesítessék. Felhívta azonban a figyelmet ama körülményre hogy ily célra csekély 149 ezer korona all csak rendelkezésre és erre mar 13L varos jelentkezett reflektánsul. Az erdőirtás, ezz -1 elváiaszihatlan kapcsolatban akár az uj erdővétel, akár az uj erdőüitetés, továbbá az államsegély kérdése azonban olyan természetűek, hogy azok megoldása annyi időt igényel, hogy az idei költségvetés megállapítását ezektől függővé tenni nem lehet. így a képviselőtestületnek elodazhatlan f ladatává válik a költségvetés tárgyalása, ami az uj kepviselőtestületnek megalakulasaa után első feladata leeud. 58 - 1913 ikt. sz. Hivatalos hirdetés, Gyula városában az 1912. évre előirt III. osztályú kereseti adó pótkivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XL1V. t.-c. 16. §-a értelmében 1913 január hó 12-től január hó 20-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1913 január hó 10-én. Szikes György, 15 1 — 1 adóügyi tanácsnok. Tanügy. Közművelődési előadás. A főgimnázium ter- mészetrajzi előadótermében (I. emelet.) ma délután fél hat orakor történelmi tárgyú előadás lesz. Ezen -lőadast Biró Béla főgimn. tanár tartja, tárgya: A francia forradalom szellemi előzményei. Belépődíj személyenkiut 40 fillér. Gyermek-szinielöadás. Az állami elemi fiú- és leányiskola tantestülete még e hó folyamán növen- dékeikkel, jótékonycélu gyermek-szinielőadást ren- dezuek. Évekkel ezelőtt ugyancsak az állami iskola nagy erkölcsi és anyagi sikerrel rendezett ily gyermek-szinielőadást, melyet a nagy érdeklődésre való
