Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
51 Békés 1913 február 23 rendeletet azon észrevételek figyelembevételével is, amelyeket a belügyminiszter legutóbbi leiratában tett, amelyek között azonban érdemleges jellegű egyetlen egy sincs. A szabályrendeletbe az uj népszámlálás eredménye is felveendő lesz. A vármegyei utkaparók azt kérik a vármegyétől, hogy az útszakaszaik mentén termő füvet díjtalanul engedje át nekik a vármegye. A vármegye alispánja a kérelem teljesítését nem véleményezi ugyan, azonban azt az előterjesztést teszi a törvényhatósági bizottságnak. hogy a szóban levő fütennésre s a levágott galyakra elsősorban az utkaparónak legyen igénye a szokásos becsár mellett; nyilvános árverésen pedig csak akkor értékesites- senek a fű termés és az ut mentén levő fák levágott gályái, ha azok becsértéke 300 koronán felül van. Említettük annak idején, hogy a gazdasági cselédlakásokról szóló rendelkezések az uj gazdasági cselédtörvény meghagyásához képest, megalkottattak és a vármegyei építkezési szabályrendeletbe felvétettek. Ä belügyminiszter azonban azt kívánta, hogy ezek a szabályok külön szabályrendeletbe vétessenek fel. Az alispán ezen miniszteri rendeletnek tesz eleget, midőn ezt a szabályrendeletet bemutatja a törvényhatósági bizottságnak, amelyet az tulajdonképen már elfogadott. Pusztaföldvár községbe vezető másfél kilométer hosszú útszakasz, tekintve, hogy az az ut, amelyből kiágazik, időközben államositta- tott, — a törvényhatóság kérelmére — állami utkaparó által fog a jövőben gondoztatni. A törvényhatósági bizottságnak most gondoskodni kell a szükséges fenntartási költség fedezetéről, az állami utmesternek is kell az átalányát" megfelelően emelni és ezzel szemben az orosházi járási utbiztosnak az átalánya arányosan lejebb szállítandó. A hirlapszállitó vállalat a hírlapok vámmentes szállítását, illetve a vámdijak fizetése alól felmentést kér. A kérelem addig, mig a szállítmányok gyalogosan hordatnak be a vasútról, engedélyeztetni fog. A főtárgysorozatba felvett 4 segélyezés \ránt kérelemből — amint halljuk — kettő f og részben teljesítetni, a munkácsi Árpád szoborra és a kolozsvári Mensa akadémia részére 50—50 korona segélyösszeg van javaslatba hozva. A többi kérelem fedezet hiányában elutasittatni javasoltatik. A főtárgysorvzatban 9 felebbezett ügy van felvéve, általánosabb érdekű nincs köztük és valamennyi községi ügyekre vonatkozik. Gyula városát érdeklő ügyek közül fel vannak véve a tárgysorozatba a gyulai Kos- suth-tér kikövezési munkálatainak 10000 koronát meghaladó több költsége. A határozat — minthogy kellőképpen van megindokolva — jóváhagyatik. A vicinális úthálózat ügyében Gyula város ragaszkodik ahhoz, hogy a gyula— eleki és ottlakai utak vicinális utak legyenek. Habár a törvényhatósági bizottság eddig más állásponton volt, úgy tudjuk, hogy a város kérelmét ezúttal nem ellenzi. A községi ügyek közül felemlítjük Békés községnek határozatát a Diibögő épületének emeletre való építése ügyében. A kérdéses ügy azonban későn terjesztetvén be a közgyűlésre — több rendbeli hiánya miatf — már nem lesz érdemben tárgyalható. Kétegyháza községnek határozata, a közgyámi fizetés leszállítása tárgyában már hartnadizben van a törvényhatóság előtt, amely eddig nem járult hozzá a közgyámi fizetésnek oly nagy mérvű leszállításához, amint azt a község tervezi. A községnek újabban hozott határozata sem felel meg a törvényhatóság álláspontjának, minélfogva attól a jóváhagyás előreláthatólag ismét meg fog tagadtatni. Kőröstarcsa községnek a mezőberény— kőröstarcsai vasút segélyezése ügyében hozott határozatát annak idején részletesen ismertettük. Az elnök ugyanis olyan határozatot mondott ki, hogy Kőröstarcsa képviselőtestülete nem szavazta meg a kért segélyt, mert az össses képviselők absolut többsége hiányzik. A határozat azonban téves, mert ilyen esetekben nem kell absolut többség, elég ha meg van az egyszerű többség, ez pedig a kérdéses határozatnál bőven meg van. Hogy a határozat érdemi szempontból megállja-e a helyét, azt a törvényhatóság dönti el. A póttárgysorozatba mintegy 40. tárgy van felvéve, tehát aránytalanul kevesebb mint más alkalmakkor. A póttárgysorozati ügydarabok közül felemlítjük a békési kosárfonó intézet részére az eddig adott segélynek ujabbi három évre leendő megszavazási ügyét. A vármegyei utkaparók közül az utóbbi időben többen lemondtak állásukról, mert’mun- kaképtelenné váltak. Ezek részére végkielégítést kell a vármegyének megszavazni, mert nyugdíj nem jár részükre. Öcsöd község az Öcsöd—tiszaföldvári és Öcsöd—mesterszállási törvényhatósági utak kiépítését kéri. Minthogy újabb építkezés csakis államsegélyből lesz lehetséges, ennélfogva a törvényhatósági bizottságnak csak akkor lesz módjában az újabb beruházási építkezési Programm megállapítása tárgyában határozni, ha a nyerendő államsegély mérve ismeretes lesz. A községi ügyek közül 8 felebbezés is van a póttárgysorozatban és pedig a békés- csaba — gerendási albiró választás ellen, a békési bérház bérbeadása, a békéscsabai járda szabályrendelet, a békési és orosházi beton- épitések stb. tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok ellen. A gyulai ügyek közül csupán a betonjárdák építése ügyében hozott képviselőtestületi határozat szerepel tárgysorozaton. Három község szabályrendeletileg biztosítja alkalmazottainak — betegség esetén — 20 heti illetményét, hogy igy megszabaduljon azok biztosítási kötelezettsége alól. A többi tárgyak kevésbbé fontos községi ügyekre vonatkoznak, amelyek hivatalból való jóváhagyást igényelnek. ______ Ta nügy. Előléptetések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Mikler Sándor tanfelügyelőt a VII. fizetési osztályba, dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelőt a IX. fizetési osztályba léptette elő, A főgimnáziumban ma délután fólhat órakor közművelődési előadás lesz. Az előadást Csura Miklós íőgimn. tanár tartja, tárgya - Báró Eötvös József irodalmi működése. Belópő-dij személyenként 40 fillér. Az állami népiskolai gondnokság folyó hó 19-én ülést tartott Deimel Lajos gondnoksági elnök elnöklete, alatt, mikor is az egyes iskolák költségvetését és számadásait tárgyalta le a gondnokság, mnly után több apró forgó ügyek kerültek elintézés alá. Hírek. Az uj véderötörvény végrehajtása tárgyában kiadott vódtörvényi utasítás, amely csak a múlt év közepén lépett életbe, az időközben szerzett tapasztalatokhoz képest módosíttatott. Az idevágó rendelkezések egy külön füzetbe vannak összefoglalva. Ezen módosító rendelkezések közül kiemeljük azt, tek. Miért ne szakadhatnának el a várostól Messze is van, nagy időpocsékolás. Akár panaszos ügy kerülközik, akár születés, halálozás, vagy törvénykezés, két napot elrabol a jövés-menés. Aztán semmi haszon sincs a közösségből; a városi tanács csak beszedi a rémisztő adót, de semmit se hajlít vissza Hova-tovább mindjobban érezték, hogy mostoha gyermekei ők már az anyavárosnak. Megindult az elválási proceszus. Pörpatvarral, átkos huzavonával, Összeakaszkodtak a fiskálisok. Egyik nem hagyta magát, a másik nem engedett. Akkor még Gyula város irigylendő sorban élt Volt nagy erdeje, legelője, kaszálója; lábas jószágai fölös számmal; szóval volt mit aprítani a tejbe. Ezekből a földi javakból részt kívántak az elszakadok. Just formáltak hozzá, mint ősi szerzeményhez. Az ősök rakták össze, hát ide az osztálylyal Nono! Nem oda Buda ! Hát még mi ? A város hallani sem akart az osztálykodásról Telt-mult áz idő A fiskálisok győzték szóval is, meg papirossal is. Nem igy az elszakadok. Hogy végre dűlőre jussanak; lemondanak az osztályról. Erre aztán megemberelte magát az anyaváros Eleresztette őket Szaladjatok! Így keletkezett Csorvás községe az ötvenes években. De hát, hol az örökös koldus ? Az is jön . . . A törvényes alakulás után nyomban megválasztották az elöljáróságot. Minden hivatalra akadt ember Kerül a koncra kutya ! Ki biró, ki esküdt, ki bakter lett Még koldus is kerülközött. A Sánta Pepi, aki valamikor csikós sorban élt, de egyszer egy lóügyben, passzusi áthágás következtében, pandúr golyót kapott a tomporába; ült is érte vagy bárom esztendőt; de hogy ezután az ügy után nem tudott többé lóra kapaszkodni, másféle dolgot meg sohasem próbált, éppen kapóra jött neki koldusság. Vagy húsz esztendőn át meg voltak a csor- vásiak szép csendesen, terjeszkedtek, gyarapodtak . . A hetvenes évek közepén azonban hiba esett. Nagy hiba Sánta Peti meghalt Ez még nem is lett volna nagy baj, de az már veszedelem számba ment, hogy nem került utóda. Húsz esztendő rövid idő arra, hogy egyik vagy másik gazda, akinek legkevesebb 4-5 fertály föld esett, azt eldorbézolja, elkótyavetyélje. Ha valamelyik pénzzé tette, hát tovább állt. Szóval nagy dolog kerekedett a koldusi ügyből Ki lesz az utód ? Főtt a belső emberek feje. Hiszen valami csavargó kerülközött volna, de hát az csak csavargó maradt volna Ma itt, holnap Izsákon ! Csatangoló természetű épkézláb ember n;m marad egy helyben Már pedig a koldusság bizonyos körülményeket megkíván. Szánalmas kinézést, alázatosságot, áj tatosságot és rendszeretet Minden szombat délután házról-házra tarisz- nyázni, emlékezetbe hozni a teremtőt, a krisztusi szere- tetet s máseféle. Aminek következtében a tarisznya megtöltetődik egy heti eleséggel: kenyérrel liszttel, sóval, szalonéval ... Egyik-egyik belső ember úgy vélekedett, hogy Csabáról kellene egyet hozni ; ha másként nem, hát ígéretekkel, csalogatva. Nini! ütődött a biró, már mint Sebestyén János uram fejébe, hát hiszen, nini . . Az anyaközség ! Úgy is lett Beírtak Gyulára tisztelettel az érdemes tanácsnak egy célszerű koldus irányában Örökös az állás Hajlékkal s szivelős alamizsna-járandósággal .. . Itthon nincs rávaló ember, már pedig a falu nem maradhat koldus nélkül, azt mindenki beláthatja, mert akkor mi lesz a könyörületességgel, kivész az emberekből gyakorlás híján s más eféle . .. Az instanciát a város tanácsa kiosztotta a koldusok komiszáriusának Már akkor is oly szép számmal voltak Gyulán a földi javakban szükölkö- dők, hogy külön komiszárius alá rendelték őket, aki jutalmazott, vagy büntetett, ahogy azt a sor kívánta — Megint egy jutalom, — dünnyögött a komiszárius, amint az Írást olvasta — Ezt kiválóan érdemesnek juttatom ! Volt a sok szerencsétlen között egy Szele- zsán Péter nevezetű, Mefisztó ábrázatu koldus; egy valódi ágról szakadt, szánalmat gerjesztő nyomorék A komiszárius erre gondolt. Előhivatta. — Na Szelezsán, volna-e kendnek kedve egy alkalmatos hivatalra ? Szelezsán mosolygott. Ami abból állt, hogy a szemgödreibe beleszaladtak a szemgolyói, a szája félre csusszant, s csuklani kezdett. — Hát Csorvásra ilyen, meg ilyen kondícióval . . Örökös kenyér, örökös hivatal, gondnélküli élet . Szelezsán felcsapott. No, örültek a csorvásiak. Hogyne örültek volna Olyan koldust kaptak Szelezsánban, hogy kívánni sem kívánhattak volna különbet Kocsit küldtek érte s úgy fogadták mint apa a várva várt fiát Szelezsán már másnap beállt a hivatalba. Szombat volt. Hivatali nap. Délután sorra járta a házakat egy esküdt emberrel, aki előzékenyen kalauzolta. A tarisznya hamarosan megtelt Erre Szelezsán hazafordult, otthon kiürítette az adományokat s aztán ujfent nyakába vette a falut Nyögött, vánszorgott, aj tóról-aj tóra ; s oly szivhezszólóan kéregetett, hogy mindenütt megszerezték az előre kikészített procióját . . . Nem egy hétre, de egész
