Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
1913 február 16. Békés 9 197—1913. ikt. szám. 69 1—2 A gyomai járás foszoluabirájától Pályázati hirdetmény. Endrőd községben újonnan szervezett 1000 korona évi fizetéssel javadalmazott adúellenőrl állásra Száll. „Összehaitliitó heti csali i“ c. találmányom szabadalmi jogainak kihasználására vevőt keresek kedvező feltételek mellett. Gyártási engedélyt is adok. Ivánovits Alajos urad tanító, Gyulavári. 50 2—8 3686 —1912. tkvi szám. Árverési hirdetmény kivonata. pályázatot hirdetek. Felhívom pályázni óhajtókat, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket hozzám folyó évi február hó 24-ig adják he. Később beadott kérvényeket nem veszem figyelembe. Gyoma, 1913. évi február hó 8-án. Dr. Konkoly Tihamér, főszolgabíró. Eladó ház. a vásár- és piactéren, korlíUlau ital méréssel, füszerüzletnek igen alkalmas 81 i_i hellyel. Eladja Scheiben Jakab, Gyulán. Azonnal kiadó főforgalmú helyen két üzlethelyiség-cipész- vagy szabó-üzletnek nagyon alkalmas. Értekezni lehet Goldstein Mór háztulajdonossal Gyula, Jókai Mór-utca 26. 74 i_i Újonnan épült ház úri lakásnak igen alkalmas, Újváros, Novák-utca 13. sz. a. 73azonnal eladó. Értekezni lehet a háztulajdonossal ugyanott. E ^jgy bútorozott szoba kiadó Thezárovits-utca 3. sz. 70 1-2 Kiadó lakás Tomcsányi-utca 38. sz. a. 2, esetleg 3 szoba, konyha, kamra, pince és fáskamra haszonbérbe kiadó. Értekezni: Novák-utca 18. 78 1—2 781—1912. és 87—1913. sz. 68 1-1 Újabb árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a gyulai kir. járásbiróság 1912. évi Sp. 428/7 és V/591. sz. végzése következtében dr. Ladies László gyulai ügyvéd által képviselt Exner Mátyás gyulai lakos javára 400 korona s jár. erejéig foganatosított biztosítási és kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 3310 koronára becsült termények, lábas jó szágok és.egy kocsiból álló ingóságok dr. Simonka György foglaltató érdekében is nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróság 1912. Sp. 428/9. és V. 591. számú végzése folytán 145 korona 10 fillér kátralékos tőkekövetelés, ennek 1912 évi január hó 12-ik napjától járó 5°/0 kamatai és eddig összesen 156 kor. 50 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig alperes szabadkai 13. számú tanyai lakásán leendő eszközlésére 1913 évi február hó 27-ik napjának délelőtti 9 orajara határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §§ ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyula, 1912. évi december hó 15. Tar Gyula, kir. bírósági végrehajtó. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy I. Gyulavárosi takarék- pénztárnak Vidó Ferenc és neje Furka Juliánná végrehajtást szenvedő elleni 190 korona tőkekövetelés s jár iránti végrehajtási ügyében az árverést a gyulai kir. törvényszék területén levő Gyula város határában fekvő és a gyulai 1039 sz. tjkvben A -J- 1 rend és 1758—59. brsz. alatt felvett 150 Q-öl területű ingatlanra (ház N. C 1571. udvarral és kerttel) 1536 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1913. évi február ho 20. napján délelőtt 9 Órakor a tszéki palota árverési helyiségében (föld szint 16. ajtó) megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Az ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adható. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási áranak 10% -át vagyis 153 K 60 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX t.-c. 12. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. Igazságügyministeri rendelet 6 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez bánatpénzül letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál való előzetes elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. — Gyula, 1912. évi november 22-én. — Gubicza Adám s k., kir. tszéki biró. A kiadmány hiteléül : KÖROZSY ÁRPÁD, 79 1—1 kir. tszéki tkvvezető. 3709—1912. tkvi szám. Árverési hirdetmény-kivonata. A gyulai kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság hözhirré teszi, hogy a Fischer és Fischer bej. cég végr>’h íjtatonak Fnc-ka Ferenc végrehajtást szenvedő elleni 150 korona tőke s jár iránti végrehajtási ügyében az árverést a gyulai kir. törvényszék területén levő Dob >z község határában fekvő és a dobozi 1977 sz. tjkvbe i A -f- 1 rend és 98—99. braz alatt leiveit 300 □ öl ■ »• rületü ingatlanból (ház N. C. 306 udvar és kerttel) a Fricska Ferenc B. 5 rsz. alatti hányádra 1279 korona ezen- ne; megállapított kikiáltási arhan elr. ndelte és hogy a Gniebb megjelölt ingatlan-hanyadok az 1913. évi február hó 21. napján délelőtt 9.órakor a Doboz községházánál megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Az ingatlan a kikiáltási ár, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adható. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10°/o-at vagyis 127 kor. 90 fillért készpénzben vagy az 1881 évi LX. t.-c. 12. §-aban jelzett árfolyammal számítót1 és az 1881. évi november 1-én 3333 sz. a. kelt in. kir. igazságügymmisz- teri rendelet 6. §-aban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez bánatpénzül letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál való előzetes elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság — Gyula, 1912. november 23 án Gubicza Ádam s. k. kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül Köpözsy Árpád 71 1—1 kir. tszéki tkvvezető. Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi potadonal számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a hazbér első házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és főldteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illetőoj mffiipj házbirtokra állam' adó és földtehermentesitési já lék cimén a folyó évre kivetett volna, ha a föld-ti - házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLYI. t.-c. 13. szakasza által az a kedvezméuy adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőke-maradék egyévi kamatainak 10 százaléka : feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adókö teles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883 XLVI. t.-c. 16 §) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fei maradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 200,000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon év december hó 15-ig 12,000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899. évi december hó végén fenmaradt 80,000 korona tőke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog-intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis h itel üzletek kel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: a) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely' a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ; b) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó evre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletk ztek. (1891. 41,187. P. M. R 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótauónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az ál alános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját qem képezheti. (1893. 28 058. P. M. R 13 P. K) A vallomás ez adóév febr. és márc. 1 -je közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál. E határidő lejárata után és jeléül okt. hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21,275. számú rendelet szerint mar csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönuek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rajok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyviig be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedelmi kihágást követnek el. Gyula, 1913. február hó. Szikes György, 55 2—3 adóügyi tanácsnok.
