Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-16 / 7. szám

1913 február 16. Békés 7 Csabai leány szerencséje. A világ másik felé­ről, Amerika legnagyobb varosából NVwyorkból an goi betűs Írást hozott a posta Békéscsabára. Az volt az írásban, hogy Liska János volt csabai lakos leá­nyát Erzsikét, január 26-ikán eljegyezte Espositó J. Cyrus kapitány. Az érdekes hir nagy szenzációt kel­tett Csaban és Mezőberényben, hol sokan ismerték a Liska családot. Szerelmes legény. Tar Ferenc szentesi 19 éves legény beleszeretett Székely Teréz szentesi leányba A fiatalok sűrűn érintkeztek egymással, főként a legény kereste a lány társaságát A sűrű találkozá­soknak az lett a vége. hogy a legény egészen be!e- veszkődött a lányba. Da erről nem szólt senkinek, még a lánynak sem Szombaton a legény azzal ment el hazulról, hogy b megy Gádorosra. Útközben be­nézett a Székelyek tanyájára, hol a lány azt újsá­golta neki, hogy menyasszony. Erre Tar Ferenc szó nélkül kifordult a házból s Gádorosra érve bement a nagy vendéglőbe, hol inni kezdett, miközben a ci gányokkal szomorú nótákat huzatott. Par órai mu­latozás után Tar kiment az udvarra s ott, a mindig magával hordott revolverével szivén lőtte magát Azonnal meghalt. Az öngyilkos fiatal legényt hét­főn temették el nagy részvét mellett. Öngyilkosság? Sinka János 12 éves apátlan- anyátlan mezőberényi fin, ki jó emberek adományai­ból tartotta fenn magát, a község szélén levő kútba fűlt Hogy öngyilkos lett-e, vagy pedig szerencsét­lenség érte, nem lehet megállapítani. Lopás Römer Mihály szarvad kovácsmester január 31-én egé-z családjával eltávozott hazulról. Mikor este 9 órakor haza érkeztek, meglepetve lát­ták, hogy valaki távollétükben a konyha-ajtót kifeszi tette s az asztalfiókból 568 korona készpénzüket el­vitte. Azonnal jelentést tettek a csendőrségen, hol a nyomozást bevezették az ismeretlen tettesek után Betörés a templomba A szarvasi evangélikus uj templomba éjjel egy eddig ismeretlen tettes be­hatót s a perselyeket feltörte, azok tartalmát el­vitte. A csendőrség és rendőrség megindította a nyomozást. Müveszhangverseny Békésén. Ritka műélvezet­ben lesz része Békés zenekedvelő közönségének e hó utolsó napján. Grósz Ernő, oki, zenetanár és jól sínért zongoraművész, ki legutóbb B -rímben rende­zett két hangversenyével nagy sikert aratott közön­ségnél és sajtónál egyaránt, hosszabb tourneéra in dúl kiváló hírnevű földijével, Altman Leó hegedű­művésszel, a párisi »Colonne« zenekar, a pittsburgi filharmonikusok és utóbb a newyorki Metropolitan opera volt hangversenymesterével, kit az amerikai sajtó a jelenkor legnagyobb virtuózaként ünnepelt és aki a múlt évben Budapesten is szenzációs siker­rel mutatkozott be. A művészek baráti látogatás végett február - 28-án útba ejtik Békést és ez alkal­mat egyúttal felhasználják arra, hogy még azon a napon tehát a március hó 1-én. Aradon tartandó nagy hangversenyüket megelőzőleg, B -késen is mú- vészestélyt rendezzenek a következő élvezetes mű­sorral : I. Beethoven L.: Szonáta f moll, op 57. (Appassionato). Előadja Grósz E ur. II. Tschai kowsky P.: Hegedűverseny I. tétel. Előadja Altman L. ur. III, Chopin F. : a) Nocturuo t moll, op. 55. b) Ballada f dur, op. 35. c) Valse as dar, op. 4! Előadja Grósz E. ur. IY. Wieniawsky H : Airs russes. (Souvenir de Moscou.) Előadja A tman L. ui. V. a) Debussy C.: Clair de lune, b) Grosz E.: Valsette, c) Liszt F.: Tarantella »Ven zia e Napoli«. Előadja Grósz E. ur. VI a) Schubert-Wilhelmj: Ave Maria, b) Dvorak-Kreisler: Humoreszk, c) Bazzini L.: La ronde des iutíns. Előadja Altman L ur. Vidéki ér­deklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással a hang­verseny rendezője: Bayer Arthur főgimn. tanár Békésen. Népgyülés Békésen. A kisgazdák után a mun­kásnép is megmozdult BékéseD, amennyiben ennek vezetője, Polgár János és mintegy 68 társa jelen­tette be a járási főszolgabírónak, bogy folyó hó 23-án délután 3 órakor a bérház nagytermében a munkásnép gazdasági és politikai helyzetének, mint a választói jog kérdése megvitatása tárgyában nép- gyülést szándékoznak tartani. A főszolgabíró azzal a megjegyzéssel, hogy a kormány kritizálása, vagy i köztársaság éltetése esetén a gyűlést azonnal felosz­latja — a népgyülést engedélyezte. Halálozás. Székely Ferenc nyugalmazott ma­gyar államvasuti főellenőr folyó hó 13-án 68 éves korában Békésen váratlanul elhunyt. Temetése f hó 15-én délelőtt 10 órakor nagy részvét mellett a református egyház szertartása szerint ment végbe. Az elhunyt főellenőrt kiterjedt rokonság, köztük fiai, Székely Ferenc és Székely Ákos főhadnagyok s veje, Osváth Gyula főgimnáziumi tanár gyászolja. A békési újvárosi olvasókör, mely egyike a község legtekintélyesebb gazdaköreinek, a dr. Tárók ■Gábor lemondásával megüresedett elnöki állasra nagy szótöbbséggel Kis B. Mihály községi jegyzőt választotta meg, mig az ezen választással megürese­dett körjegyzői állást egyhangúlag Balogh Imre községi jegyzővel töltötte be a közgyűlés. C. Veres László községi esküdt indítványára pedig dr. Tórák Gábor ügyvédet, a kör volt elnökét egyhangúlag diszelnökévé választotta az olvasókör. Népgyülés Békésen a kisgazdák érdekében Folyó hó 9-én délután 3 órakor a községháza ud­varán népgyülést tartottak a békési kisgazdák. A uépgyülésen mintegy hat-hétezer főre tehető közön­ség vett részt. A gyűlést dr Jel'egdy Lajos békési ügyvéd, gazdaköri elnök nyitotta meg, ki után nagy­atádi Szabó István kisgazdapárti országgyűlési kép viselő tartott beszédet, melyben úgy politikai, mint társadalmi érdekeik elérése céljából tömörülésre szólította fel a kisgazdaközönséget. Utána hasonló szellemben szólaltak fel Csira Gergely békési, Nagy Károly vésztői s végül Morvay József békési kis­gazda, az utóbbi egy határozati javaslatot is terjesz­tett elő, mely tiltakozik az uj adótörvények életbe­léptetése egyben a kormány választójogi javaslatai­nak törvényre emelése ellen. A javaslatot a nép­gyülés elfogadta, feflQyäpfiiprin BudaPesten - N/ari és téli Uouű/iuiiUl UU gyógyhely, a magyar Irgal­masrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű radioaktiv gyógyforrásai; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapboroga­tások, uszodák, külön hölgyek és urak részere. Török-, kö- es márványfürdők; hőleg, szén­savas- es villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak főleg csuzos bán- talmaknai es idegbajok ellen. Ivo-kura a légző­szervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutá­nyos árak. Gyógy- és zenedíj nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. 75 1—14 Miért kedvelik a háziasszonyok annyira a „Valódi“ kassai : Franck :-ot? Csakis a finom, erőteljes és az aranysárga kávé miatt. Ép úgy a felül nem múlt kiadósága is az, mely a legértéke­sebb kávópótlókká teszi. Védjegye a : kávódaráló : Közgazdaság. Kézi zálogüzlet Gyulán. A kereskedelmi minisz tér Tóth Mártonná Stsszetika Máriának e.ng-ddyt adott arra, hogy Gyulán ké/izálogiizletet állíthasson f.-l. A kölcsóndijak után szedhető^ kamat mérvét az alábbiakban állapította m«g: Értékpapír utáu 8, aranv, ezüstnemü és ékszerek után 12 és egyéb in­góságok után 15 százalék szedhető Ezenfelül semmi féle címen nem szabad többet szedni. Ha a kézi zá­logüzlet egy év alatt fel nem áliittatik, az esetben az engedély megszűnik. A gyulai ipartestüiet — amint azt megírtuk — a képesítésű z kötött ipartüző iparosokból megala­kult. A vonatkozó s kellőképen felszerelt iratokat a törvényhatósági bizottság pártoló javaslattal az alap­szabályok jóváhagyású vegett felterjesztette a keres kedelmi miniszterhez. A m niszter az iratokat azon­ban visszaküldte azzal, hogy azokat szereltesse fel a város, a területén képesítéshez kötött mesterséget űző iparosoknak, az radi kamara által betűrendben egybeállitott és hitelesített j gyzéketvel. Állatösszeirás a vármegyeben. A földművelés­ügyi miniszter a varmegyéhez intézett rendeletében megbagyj), hogy a haszonállatok, úgymint a szarva-- martiák, lovak, sertések, juhok, kecskék, és az ösz­vérek a varmegye területén összeirassanak. Az ösz- szeirasra vonatkozó rend-let igen részletesen meg­szabja azokat az irányelveket, amelyek figvelembeve- tele mellett az összeírás végrehajtandó lesz. Az összeírás kor, faj és ivar szerint a közlegelőre való kibajtás előtt, de legkésőbb március végéig befe­jezendő. A Gyulavidéki Takarékpénztár részvénytársa­ság e hó 9-én délelőtt 10 órakor tartotta 13-ik évi rendes közgyűlését. Dr. Márki Jáuos kir. közjegyző, igazgatósági tag elnöklete alatt s a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelenté­seit, a bemutatott mérleget és eredményszámlát jó­váhagyta és elfogadta a mérlegszerű 1154.68 korona 36 fillér tiszta nyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot, mely szerint 5000 ' darab részvény után osztalékra á 16 korona 80000 korona, a tartalékalap javadalmazására 20000 korona, a nyugdíjalapra 2000 korona, alapszabályszerü jutalé­kokra 5392 korona 15 fillér, jutalmazásokra 2800 korona és jótékonycélokra 800 korona fordittatik, mig a fenmaradó 4476 korona 21 fillér az 1913. évi nyereségszámla javára fog elővitetni. Ezek után a közgyűlés az igazgatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselői karnak a lefolyt üzletévre a felmentvényt megadta. A dobozi volt úrbéreseknek erdejét a főldrni- velésügyi miniszter az állami kezelés blól kivonta és a helyett Bharmegyében Feketetó községben vásá­rolt erdőt vette állami kezelés alá. A dobozi erdő tudvalevőleg a minisztertől nyert engedély alapján kiirtás alatt áll. A volt úrbéresek a miniszter által az uj erdővétel tárgyában kikötött feltételeknek már eleget, tettek, ezért a miniszter a fenti értelemben döntött. Irodalom. A „Nemzeti Kultúra“ dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelőnk szerkesztésében megjelenő havi folyó­irat januári számi uj köntösben jelent meg. Szemre- valóbb, formásabb köntösben s ennek megfelelően értékesebb, többetadó tartalommal. Mi, akik figye­lemmel kisértük pályafutása kezdetétől a Nemzeti Kultúrát, akik ott álltunk bölcsőjénél — ismerve a helyi és megyei nehéz körülményeké; — tamás- kodtunk abban, hogy a közönség merevségével, tar­tózkodásával egy ilyen, bar tagadhatatlanul igen szép és messze kiható kulturális missziót teljesítő lap, megkezdhessen; nem hittük azt, — mert hi­szen az élet előbb-utóbb meggyurva, megőrölve csak fásulta teszi a legideálisabb lelkű embert is, hogy két évi pályafutása után, a hagyományok­hoz híven le ne tűnjék eltemetve, elfeledve, ép úgy meg ne szűnjék, mint annyi sok előde, kik a kö­zönnyel, a nemtörődömséggel, sokszor a kárörvendő rosszakarattal, gúnyok és milíciák özönével csak ideig-óráig birtak harcolni. Nem igy történt Nem. Ez pedig hihetetlen, szinte példátlan. S ebben az egyedüli érdem kizárólag az ideálisan gondolkozó, faradságot, akadályt nem ismerő ambiciózus szer­kesztőé, dr. Horváth Dezsőé, ki úgyszólván minden szabad idejét annak beb zonyitására szentelte, hogy a hangyaszorgalommal összehordott téglákból itt, a kigunyolt, lenézett vidéken is lehet palotát építeni a magyar nemzeti kultúrának. A téglák egymásra rakódtak, az alap után felemelkedett a fal s ma már egész imponáló nagyságában előttünk áll a — Nem­zeti Kultúra, mely fokozatos növekedésével egyre nagyobb tért hódított, hullámai egyre nagyobb tért hódítottak, hullámai egyre szélesebb gyűrűket vertek ugyannyira, hogy a benne lüktető élet folytán ma már szükségletet kép-z ; minden müveit ember kul- ■ uralis szükségletét, mely kívánatos mindenkinek a társadalmi léte f-ntartásahoz, po/.iciójóhoz. A Nem­zeti Kultúra nem indult dicsőséges útjára nagy zaj- |al, dobpergéssel, harsonák kísérete mellett kihasz­nálva a reklám ezerféle fegyvereit, hanem csak úgy maga-magaban, ön-onerejében bizakodva. S győzött. Előbb meghódított egy vármegyét, aztán belopta magát az egész ország szivébe. Ma már olyan fon­tos, olyan súyú lap kulturális téren a Nemzeti Kultúra, mint bármelyik vele egytvásu társa, ha mindjárt az a központban lát is napvilágot, mert a Nemzeti Kultúra betűi is az egész ország számot­tevő embereihez szólnak, beszélnek, még pedig oly zengzetes nyelven, oly tiszta, tősgyökeres magyar­sággal, mint ahogy voltaképen csak itt, az ország szivében, a minden idegen íztől és salaktól mentes Nigyilföldön lehet a gondolatokat formába önteni, f-[öltöztetni. Harmadik évfolyamába lépett a Nem­zeti Kultúra ; megizmosodva, megaövekedve külsők­ben és belsőkben egyaránt. S most, hogy nagyobb, szélesebb a mesgyéje — mint az természetes is — többet ad, több magot vet föl és forgat. Bizonyítéka ennek a januári szám, melyben a szerkesztő mellett ott találjuk Molnár Viktor ny. államtitkár Dezső Lipót, dr. Czirbusz Géza, Donner Lajos, Kollarov M. Ist­ván, Bodnar Janos, Gajdács Pal stb. országosan el­ismert pedagógiai és szépirodalmi Írókat, kik nagy­becsű munkáikkal a folyóirat »közoktatás«, »tudo­mány«, »művészét«, »irodalom«, »társadalom« ro­vatait töltik ki. Uj köntösében, életének ezen uj fordulatán szeretettel üdvözöljük laptársunkat. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kazal László nagyváradi törvényszéki irodatisztet a gyulai kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővó nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Kánya Ist­ván békéscsabai kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt, ki most Endrődön működik, a telekkönyvvezetők rendes létszámába leendő beosz­tása mellett, a sárospataki kir. járásbírósághoz he­lyezte át.

Next

/
Thumbnails
Contents