Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
1913 február 16. Békés 3 havi állása kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkoztak. Másrészt mert az elmúlt hónapokban felmerült állati betegségek a múlt hóban zajlottak le és a zárlatok januar hóban oldattak fel. Ehhez képest az állatforgalom úgy a belföldön mint az exportot illetőleg, alig szenvedett korlátozást, úgyszintén az elhullási veszteség sem volt számba vehető. Jelzett idő alatt elhullott 9 nagyobb és 643 drb kisebb hasznos házi állat. Zádor Mór hír. pénzügyigazgató havi jelentése szerint a Békésvármegyére a folyó év első negyedéig 'előírásba vett állami egyenes adó összege 1,453,554 K befizetés a múlt hó végéig 207.995 K tényleges hátralék 1,245.559 K csupán az elmúlt hóban befizettetett 207,995 K a múlt év hasonló időszakában befolyt 181,437 K Minélfogva a január havi eredmény a múlt évi január havi eredménnyel szemben 26558 koronával kedvezőbb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen : 35725 K, erre befizettetett a múlt hó végéig 2657 K, a tényleges hátralék 33068 K A folyó év ]anuar havi befizetés 72 K-val kedvezőbb, mint a múlt év január havi befizetés. A jövedéki ágazatokban az elért eredmény a következő : fogyasztási adóban 32,943 92 K szeszadóban 21,580 82 K bélyeg- és jogilletékben 203,952 63 K söradóban —•— K dohanyjövedelem 177 792 27 K Összesen : 436,269 64 K Ideiglenes bázadómeutességet 25 esetben, adófizetési halasztást pedig 12 Ízben adott a kir pónz- ügyigazagtöság. A kir. pénzügyigazgató által előadott ügydarabok legnagyobb-része az elkésett teherval lomások bejelentésének igazolása s az ingatlanokra — a hátralékos adók behajtása céljából a dologi végrehajtás elrendelése volt Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése sze rint az iskolázás a múlt hóban akadálytalanul íolyt és csak az óvodákban szünetelt a tanítás a januári szünidő miatt. Éppen ezért az iskola látogatás is kevesebb volt mint rendesen, mert az óvódák látogatására külön kiszállás nem fordítható. (Kupán 5 napi külszolgálat teljesittetett a múlt hóban Gyulaváriban és Kétegyhazán 16 tanteremben. A tanítási eredmény utóbbi helyen nem kielégítő. Ezt az magyarázza, hogy a tantestület két tagja állandóan beteg, ami helyettesítést és váltakozó rendszer szerint való tanítást tesz szükségessé. Intézkedés történt, hogy a beteg tanítók helyett állandó helyettes rendeltessék ki. Zsuzsa néni rögtön tisztába jött azzal, hogy ez az ur még a patrónusánál is nagyobb ur; valami olyan lehet itt a palotabeliek között, mint otthon az uradalmi cselédség között a parádés kocsis. A többinél rangosabb, tekintélyesebb, amit a nagyobb kommenció tesz. — Az a . . . Olyan prádés kocsis, hogyha nem öreg bérös, — motyogta magában. Azt már gyakorlatból tudta Zsuzsa néni, hogy ilyenkor legkívánatosabb dolog az elkövetke- zés, még pedig minden hálálkodás és köszöntgetés nélkül Különben is rendbe van hozva a dolga. Rendbe. Hát minek töltené, pocsékolná tovább a drága időt Kifelé kezdett szörködzködni Az ajtónál hirtelen megállt. Valami ütődött az eszébe. Úgy igaz a ! Az almák. Hiszen azért hozta, hogyha kívánatosán alakul a sor . . . Igen, igen. Egyszer már illik valami hála-lerovás Jó tettért, jót! Az urak háttal álltak s nagyon el voltak foglalva egymás kioktatásában Zsuzsa néni visszaóvakodott hát az asztalhoz s szoknyája mély zsebéből előkotorászott négy nyári piros almát. Szép, tükrös, mosolygós jószágokat. Vigyázva letette őket az asztalra, miközben úgy maga-magának suttogta : — Jó lösz a kis urficskának, mög a pöttyöm kis kisasszonykának . . . Aztán hirtelén eszébe villant, hogy nini . . . Az ördög nem alszik! Hátha mégis csak ráróják a keserves öt forintokat. Történhetik olyan röttentő- ség. Akkor pedig minek ez a nagy hálapocsé- kolás ? Minek ? Kettőt visszavett az almákból. — Ezt inkább máskor, — motyogta, — majd ha kezembe lösz az irás . . . S azzal, mint aki rendben végezte el a dolgát, szapora léptekkel kitipegett az ajtón. Ismertette azután a tanfelügyelő az elemi és ismétlő iskolák által kiadandó végbizonyítványokon alkalmazható pecséteket. Ezek szerint a pecsétnek magyar feliratúnak kell lennie, amelyen a körirat feltüntesse a községnek hivatalosan megállapított nevét, továbbá az iskola jellegét. A nem magyar tannyelvű iskolák fenntartói által kiadott végbizonyítványain a pecsét a magyar mellett az iskolai tannyelvű körirattal alkalmazható. Az ismétlő iskolai végbizonyítványokon azonban kizárólag csak magyar nyelvű pecséttel adandók ki. Farkas Ferenc. Szabó Antal és Varga János békési községi tanítók részére a község határozatával szemben a bizottság megállapította a 20 korona kert valfcság árat. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint az állami utak állapota jó, a törvényhatóságiaké pedig kielégítő volt a múlt hó folyamán. A gyulai fehérkőrózsi hídnál a feljárók fel- tóltési munkálatai voltak folyamatban, a dobozi hid nal pedig egyáltalában szünetelt a munka, mert a hullámtér — ahonnan földet termelni lehetne — állandóan viz alatt vud. A Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalon kordélyos munkák végeztettek. Szüneteltek a munkaiatok a szarvas—szentesi és a szarvas—endrődi utakon is. A békéscsabai sertéshizlaló rakodó elnevezése tekintetében a bizottság azt a javaslatot tette, hogy a rakodó: »Békéscsaba sertéshizlaló« elnevezést nyerjen. A gádorosi vasúti sorompó feláilitását a bizottság a szegedi üzletvezetőségnél megsürgette. Az Orosháza község áltál kért vasúti gyalogátjárót a kereskedelmi miniszter nem engedélyezte. Orosháza község azt kérte, hogy a Gyuláról délután induló motornak a menetrendje akképen változtassák meg, hogy az bevárva Békéscsabán a gyorsvonatokat, délután 6 óra helyett később érkezzek Orosházára. A bizottság a kérelmet felterjesztette ugyan illetékes helyre azonban azt nem támogatta, mert annak teljesítése esetén az Orosházáról Szarvas és Tótkomlós felé induló vonatoknak nem lenne csatlakozása a Gyuláról s Békéscsaba felől érkező utasok részére, ami nagyon súlyos áldozat lenne azért az előnyért, hogy az orosháziak egy pár utasa az eddiginél kényelmesebb összeköttetést kaphasson Az orosháziak kérelme mellett csupán Veres József emelt szót, aki azt kívánta, hogy az orosháziak kérelmének figyelembevétele esetén a Szaivas és Tótkomlós felé induló vonatok menetrendje is későbbi időre állapíttassák meg, hogy ezáltal a csatlakozás meg legyen. Oiosháza község kérelmének ily értelemben való teljesítése is sérelmes, mert a szarvasi utasok ez esetben nagyon későn — ejfél felé — érnének haza. Dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész által előadott ügyek közül felemlítendő Rencsisofszky Ferenc orosházi lakosnak felebbezése az orosházi színügyi bizottságnak azon határozata elleny. hogy az orosházi színkört az 1913. évre pályázat mellőzésével ismét Mariházy Miklósnak engedte át. A felebbezésben amellett érvel — hosszasan — felebbező, hogy Mariházy nem szolgált rá, hogy az orosházi szin kört pályázat mellőzésével kapja meg. A közigazgatási bizottság akként határozott, hogy az iratokat érdemi döntés végett kiadta a képviselőtestületnek. Szekula Emil és Téré/, szarvasi illetőségű egyének után Ausztriában felmerült 5221 korona ápolási költségnek megfizetése alól leendő felmentését kérő kérvényét Szarvas községnek a bizottság pártolóíag terjesztette fel a belügyminiszterhez azzal, hogy a bizottság nézete szerint nemcsak méltányossági, de törvényes alapon is az országos betegápolási alapot terhelik a kérdéses költségek. Haidecker Andor gazd. felügyelő helyettes előadása alapjan, a gyomai fattyasi tehénlegeltető társulat le- _ elő rendtartásának módosítása tárgyában hozott határozat ellen Fazekas Antal járási állatorvos által beadott felebbesés folytán kimondotta a közigazgatási bizottság, bogy a kérdéses legelő boronáltatasa nem minden évben, hanem a szükséghez képest eszköz iendő, amint a társulat is elhatározta, mert a legelő talaja jó minőségű, ellenben a felebbezés folytán kötelezte a társulatot, hogy a legelőn a nyári forróság ellen, delelő és védőhelyeket létesítsen az állatok számara. Diószeghy Gábor újonnan kinevezett kir. ügyész havi jelentésében előadta, hogy a gyulai kii. törvényszék fogházában a múlt hóban letartóztatásban volt átlag 75 egyén és a hó végén fogva maradt 84 főnyi létszámból volt 79 férfi és 5 nő. Ékészült a rabokkal való munkáltatás során 238 drb különféle kosár 250 kor. 60 fillér értékben. A múlt hó folyamán kiszolgáltattatott 2235 étadag és a vállalkozónak kifizettetett 966 koróna 71 fillér. A hó végén letartóztatva maradt egyének közül jogerősen elítéltetett 77. Felebbező 1 és vizsgálati fogoly 6 volt. Előadta továbbá a kir. ügyész, hogy a gyulai kir, törvényszék fogházába, amely a fiatalkorúak fogháza is, a budapesti gyüjtőfogházból szállított fiatalkorú bűnösök valóságos zendülésben törtek ki a múlt hóban, úgyhogy csak fegyver alkalmazásával lehetett köztük rendet csinálni. Tekintve, hogy ezek a Budapestről ideszállitott bűnösöknek züllöttsóge minden képzeletet meghalad és az itt elhelyezett fiatalkorú bűnösöket még jobban megmételyezik, ennélfogva a kir. ügyész felterjesztést tesz illetékes helyre aziránt, hogy ilyen egyéneket a gyulai törvényszéki fogházban ne helyezzenek el. Sárossy Gyula árvaszéki elnök által előadottak szerint a varmegyei árvaszéknél nincs hátralék, az iroda és a segédhivatalok működése pedig kifogástalan. A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt 11 órakor véget ért. Még délelőtt ülést tartott az árvaügyi felebbviteli küldöttség, amely az árvaszéki elnök előadása alapján 12 felebbezett ügyben határozott másodfokon, Délután a vármegyei fegyelmi választmány ülésezett és két ügyben hozott Ítéletet. Az egyik egy tanító ellen indított fegyelmi ügy volt, a másik a szeghalmi rendőrbiztos fegyelmi ügye. Utóbbiban a Ugyelmi választmány az alispánnak a hivatalvesztést kimondó elsőfokú határozatát helybenhagyta. Tárgysorozat Bekésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi február ho 24-én tartandó rendes közgyűlésére 1 Alispáni jelentés a vármegye közállapo • tárói és a decemberi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2. A várni számonkórőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3. M. kir. belügyminister ur rendelete a megyebizottsági tagválasztó kerületek kiigazítása és a megyebizottsági tagok számának felemelése céljából hozzá intézett felirata. 4. Pozsonyvármeg. e körirata a közigazgatás államosítása ügyében. 5. Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város átirata a közös hadsereghez, honvédséghez és haditengerészethez behívott tartalékosok gyámolitó nélkül maradt családjainak sürgős segélyezése tárgyában. 6- Hevesvármegye átirata Egerben felállítandó kereskedelmi és iparkamara tárgyában. 7. Hunyadvármegye törvényhatósági bizottságának körirata az adó és illetékeket tévesen kivető pénzügyi tisztviselő vagyoni felelősségének megállapítása tárgyában. 8. Kolozsvármegye átirata a törvényhatósági uiunkásközvetitők tiszteletdijáuak megállapítása tárgyában 9. Kolozsvármegye átirata a községi jegyzők anyagi helyzetének rendezése céljából a községeknek állami segélyezése iránt. 10 Zemplónvármegye körirata a tisztviselők családtagjainak arcképes igazolvánnyal leendő ellátása tárgyában 11. A szeged—fiumei gyorsvonat ügyében Szeged város körirata. 12. Ugocsavármegyo átirata útlevél kiállítása alkalmával pótdijak szedése tárgyában. 13. A füzesgyarmati és szeghalmi kisbirtokos szövetség helyi egyesületének kérelme az uj adótörvények életbeléptetése céljából a m. kir. pónzügyminister úrhoz felirat iránt. 14 A vármegyei jegyzők és segédjegyzők kérelme fizetésük felemelése, illetve drágasági pót ók megállapitása iránt. 15. A helyhatósági állatorvosok kérelme fizetésük és lakbérük megállapitása iránt. 16. Bordó István és társai gyulai lakosok kérelme a gyula—dobozi törvényhatósági ut kiépítése iránt. 17. A remetei feketekörös híd felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedések, u m. a jótállási határidő kitolása, a kötbér elengedése és az építés vezetésével megbízott m. kir. mérnök meg- jutalmazása. 18 A vármegyei utkaparók kérelme, a közutak mellett termő fűtermésónek átengedése iránt, kapcsolatosan ezzel a vármegye alispánjának előterjesztése a fűtermés mikénti értékesítése ügyében. 19 Góczi Gábor volt várm. utkaparó özvegyének kérelme a temetési és gyógyköltsógek kiutalása és segély megszavazása ’ránt. 20. A vármegyei szervezési szabályrendelet módosítása 21. A sebeskörösi hid újjáépítése folytán horgosi Kárász Istvánnal kötött csereszerződés. 22. A vármegye alispánjának előterjesztése a gazdasági cselódlakások ópitósóről alkotott szabályi endelet tárgyában.
