Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-28 / 52. szám
1913 december 28. Békés 5 ezúttal nem volt jelen a közgyűlésen. Az első két tárgy után következett a közigazgatási bizottsági tagok választása. Az elrendelt névszerinti szavazás eredménye az volt. hogy két évi megbízatással a régi tagok, tehát Varságh Béla, Dombi Lajos, Haraszti Sándor, dr. lórök Gábor és Morvay Mihály választattak meg. Legkevesebb szavazatot kapott Morvay Mihály, akinek nevét sokan törülték és helyette Szabó János nevét írták be. A beadott 96 szavazat közül Morvay Mihályra 79 szavazat adatott le, mig a többiekre 94 és 92 szavazat esett A Veres József helyére pedig egy évi megbízatással dr. Berthóty Károly választatott meg, aki 15 szavazat kivételével valamennyi szavazatot megkapta ; dr. Bikády Antalra tizenhároman szavaztak. A központi választmányba a régi tagok választattak meg; két üres helyre dr. Ambrus Jenő és Dobay Ferenc jutott be a bizottságba. Az állandó választmányba uj tagokul beválasztattak : dr. Berthóty Károly és dr Holländer Lipót. Kimaradt: Kratochwill Gyula, aki az állandó választmány üléseit nem igen látogatta. Érdekes dolog történt az állandó választmány megválasztásánál. Ugyanis megválasztotta a törvényhatóság Kocziszky Mihály helyére dr. Lovich Ödön polgármestert. Később azután kiderült, hogy dr. Lovich Ödön a törvény szerint — mint előljárósági tag — nem volt választható. Erre nevezett lemondott és helyébe egyhangúlag Kocziszky Mihályt választotta meg a törvényhatósági bizottság A többi bizottságok a régi tagokkal alakíttattak újra, kivéve az állandó biráló-választ- mányt, a hová dr.Jantsovits Emil jutott be uj tagnak Ugyancsak ezen a közgyűlésen jelölte ki a törvényhatósági bizottság a vármegye által segélyezett helyi érdekű vasutak ligazgatóságában a vármegye részére biztosított tagsági helyeket. A régi állapothoz képest az a változás történt, hogy a Mátra—körösvidéki helyi érdekű vasút igazgatóságába az egyhangúlag beválasztott Kéry Gyula főispán mellett egy sárréti bizottsági tag indítványára Reck Géza helyett, akire öten vagy hatan szavaztak, dr. Márki János 28 szavazatával szemben Borsóthy Géza füzesgyarmati bizottsági tag választatott meg 40 szavazattal igazgatósági taggá. A választások befejezése után a tárgysorozat többi pontjai gyors egymásutánba kerültek elintézés alá. Felszólalás mindössze 4 tárgynál volt, de valamennyi lényegtelen jelentőségű. Itt említjük meg, hogy az állandó választmány által előterjesztett határozati javaslatok egy kivételével elfogadtattak a közgyűlés által. Torontál vármegye köriratánál Lehoczky Mihály szólalt fel, azt kérve, hogy a körirat támo- gattassók oly irányban, hogy az országos központi hitelszövetkezetet a kormány, ha nem is 5 millió koronával, ahogy Torontál kívánta, hanem újabb két millió koronával támogassa. Az állandó-váiasztmánynak az a javaslata ment keresztül, mely szerint a körirat tudomásul vétetett. A gyulai anyakönyvvezető-helyettesek azon kérelménél, hogy a múlt évi anyakönyvi dijak engedtessenek át részükre, az volt a javaslat, hogy az ügy a beadott felebbezós folytán újabb megfontolás és tárgyalás végett adassák vissza a városnak. Csőké István azt kérte ezzel szemben, hogy a törvényhatóság mindjárt szavazza meg a kórt dijakat, ami nyilvánvaló sérelmével járt volna a város autonómiájának. Hack Márton elfogadta az állandó-választmány javaslatát, kijelentvén, hogy nagyon is tudta a képviselő- testület, miről van szó, midőn elutasította az anyakönyvvezetőket kérelmükkel; az anyakönyvi dijak a várost illetik és arra nagy szüksége is van a városnak. Meg van győződve, hogy ha visszakerül az ügy a városhoz, újból fentartja a kérdéses elutasító határozatát. A közgyűlés az állandó-választmány javaslatát fogadta el szótöbbséggel. A harmadik tárgy, amelynél felszólalás volt, Békéscsaba község határozata az árvavagyon tűz elleni biztosítása tárgyában. A község az árvavagyonok biztosítása tekintetében a Hungária társasággal kötötte meg a szerződést. A község határozatát megfelebbezte az egyU ajánlattevő. Az állandó-választmány a hozott határozat megsemmisítését hozta javaslatba, mert a kötött szerződésbe nem foglaltatik oly rendelkezés, hogy az árvák vagyona a nélkül, hogy a bejelentés megtörténtének, a haláleset után azonnal bizlositottnak tekintetik. Sárosy Gyula árvaszéki elnök és Varságh Béla amellett érveltek, hogy hivassák fel a Hungária társaság, hogy ilyen rendelkezést vegyen be a szerződésbe. A törvényhatóság azonban az alispán azon felvilágosítása után, hogy ilyen eljárás ellenkeznék a közszállitási szabályzattal, elfogadta az állandóválasztmány javaslatát. Dr. Tórák Gábor hozzászólása után Györfi Béla békési adótiszt választását — az előterjesz- tett javaslattal szemben — jóváhagyta a törvényhatóság. A közgyűlés fontosabb tárgyainak elintézését az alábbiakban közöljük: A vármegyei tiszti nyugdij-szabályrendelet a belügyminiszter által tett észrevételek figyelembevételével módosíttatott. A jövő évi fősorozáson az alispán és vármegyei főjegyzőn kívül Moldoványi János a szeghalmi és gyomai, dr. László Élek az orosházi, gróf Bolza Pál a szarvasi és dr. Tórák Gábor a békési sorozójárásokba küldettek ki a sorozási elnöki tiszt végzésére. A polgári orvosi teendőket a t. főorvos három sorozójárásban, mig a többiekben az illető járási orvosok fogják végezni. Gömör vármegye körirata kapcsán a törvényhatóság azt határozta, hogy a köriratot tudomásul veszi, mert bízik abban, hogy a sajtó- törvény reformját a törvényhozás a most folyó beható alkotmányos tárgyalás során a sajtó- szabadság magasztos elvének sértetlen megóvásával alkotja meg. A munkaképtelen Mike János vármegyei kőnyomdász kétévi fizetésével végkielégittetett. Az öcsödi hídon a vármegyét illető bérleti jogot az eddigi bérlő: Labancz András öcsödi lakos kapta évi 3100 korona haszonbér mellett három évre. Dr. Vangyel Endre vármegyei aljegyző részére a vármegye 400, mig Bálint Antal gyula- várii bíró részére 100 korona jutalmat szavazott meg, a munkásház építési teendők elvégzése terén kifejtett rendkívüli munkásságukért. A kórház előtt elvonuló útszakaszok kiaszfaltozása folytán feleslegessé vált kőanyagot, amely 2700 korona értéket képvisel, a vármegye átengedte a kórháznak, hogy azzal a még kiépítetlen utait kiköveztethesse. A gyulai állami gyermekmenhely telkének az államkincstár részére történt ajándékozása jóváhagyatott. Gyula város útburkolási szabályrendelete többrendbeli észrevétellel visszaküldetett a városnak. Az észrevételek között az a leglényegesebb, hogy a burkolási járulékok nem a rendes bíróság előtt érvényesitendők, amint a szabály- rendelet előírta, hanem a közadók módjára köz- igazgatási utón, nehogy az érdekelt felek költségekkel terheltessenek a telekkönyvi biztosítással ki- és bekebelezéssel stb. járó rendelkezések következében. A késedelmi kamat 6-ról 5-re mérséklendő és a kihágási rendelkezések a szabályrendeletből törlendők a törvényhatóság határozata szerint. A szabályrendeletnek lényegi intézkedései ellen nem volt a törvényhatóságnak különösebb kifogása, úgy, hogy a kívánt értelemben módosítandó szabályrendelet a törvényhatóság februári közgyűlésén jóváhagyható lesz, tehát semmi késedelemmel nem jár a szabály- rendelet jóváhagyásának ezúttal való megtagadása. Ugyancsak jóváhagyatott Gyula városának a regálé kártalanítási kötvényekből az 1907—1908. években fel nem használt összegeknek az állami elemi iskola céljaira történt fordítása. Jóváhagyatott Gyulavári község határozata egy pénztárnoki állás szervezése és ezzel kapcsolatosan a gazdai állás beszüntetése irántBékéscsaba község által szervezett alszám- vevői állás tárgyában beadott felebbezós folytán kimondotta a törvényhatóság, hogy az első és második számvevői megkülönböztetést nem engedi meg, mert mindkét alszámvévő egyforma fizetést húz és teendői is egyenlők. Békés községnek azt a határozatát, amely szerint a birtok batárkarók elhelyezésének felülvizsgálatára kiküldött több tagú bizottság költségeit a vállalkozó terhére rótta — megsemmisítették, mert ellenkezik a vállalati szerződéssel. Csongrádvármegye körirata kapcsán felirt a törvényhatóság a törvényhatósági és községi közutaknak az ármentesitési költségek alól leendő mentesítése céljából törvény-alkotás iránt- Sza- bolcsvármegye körirata folytán pedig az általános és gazdasági ismétlő iskolák reformját kérte a törvényhatóság a törvényhozástól. A községi selejtező bizottság elnökeiül mindenütt a községi főjegyzők küldettek ki. Nagyszénás községnek ujabbi 5 százalékos pótadó kivetése tárgyában hozott határozata — a felebbezós folytán — nem hagyatott jóvá, mert nem igazoltatott, hogy arra feltétlen szükség lesz. Nem hagyatott jóvá Csorvás községnek az a határozata sem, mely szerint kimondotta, hogy a községi alkalmazottak betegség esetén nem bocsájthatók el állásukból, mert nem határozta meg a község, hogy mennyi ideig tartó betegség idejére illeti az alkalmazottakat a kérdéses kedvezmény. A végtelenségig természetesen nem állhat fenn ilyen jogosultság. Nem hagyta jóvá a törvényhatóság Nagyszénás községnek azt a határozatát, melyben újból fentartotta azt az előbbi határozatát, hogy a községi adóvégrehajtások alkalmával a közgyámot alkalmazza becsüsként. Szarvas községnek a betonjárda építése tárgyában hozott határozata a beadott íelebbezós elutasítása mellett megerősittetett. Az orosházi népbanknál elhelyezve volt 100,000 koronás vármegyei betétet nevezett pénzintézet akként fizette vissza, hogy a békésme- gyei és a békéscsabai tekarókpónztári egyesületek adtak 50000—50000 koronás betéti könyvet, a vármegyének. A törvényhatóság a kiegyenlítésnek ezt a módját elfogadta, mert hát a népbank készpénzzel nem tudott fizetni és elhatározta a közgyűlés, hogy a 100,000 koronát az említett két pénzintézetnél helyezi el a jövő évre a többi megyei pénzekre megszabott feltételek mellett. Három egyén részére takonykóros lovaiknak kiirtása következtében szenvedett káruk megtérítése fejében a törvényhatóság 120, 300, és 450 korona segélyt szavazott meg, a negyedik félnek azonban megtagadta a segélyt, mert az illető súlyos beszámítás alá eső állategészségügyi kihágás miatt büntetve volt. A községeknek fizetésemelés, jutalmazás, uj állások rendszeresítése, adásvételi szerződések kötése stb tárgyában hozott határozatai, ameny- nyiben felebbezóssel nem támadtatttak meg, kivétel nélkül jóváhagyattak. Két ügy, amelyben a községek a jegyzői fizetési alap terhére határoztak el kiutalásokat, levótetett a tárgysorozatról, mert nem találtattak kellőképpen előkészítve. A József-szamitóriuni gyulai fiókja. Alakuló gyűlés. A József kir. herceg szanatórium-egyesület fiókja, f. hó 21-ón, vasárnap délelőtt fél Í1 órakor tartotta alakuló közgyűlését a vármegyeház kistermében. Megjelent azon a központ képviseletében az egyesület illusztris elnöke dr. Lukács György, titkos tanácsos, városunk országgyűlési képviselője, Pakots József az egyesület főtitkára, lomor Ernő dr. egyesületi főorvos, s az előkészítő bizottság tagjai: városunk minden humánus célú mozgalmában elöljáró Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő és leánya Demse grófnő, valamint társadalmunk minden szépért és nemesért lelkesedő nő és férfi tagjai nagy számban. A termet szinültig betöltő közönséget a helyi szervezet létesítése körül legnagyobb agilitást kifejtő ifj dr. Novák Kamiilnó üdvözölte az előkészítők nevében, s átadta a szót dr. Konrád Ernő kir. ügyész egyesületi tagnak. Konrád Ernő dr. formás beszédben üdvözölte a hazai tüdővósz elleni sikeres mozgalom kezdeményezőjét és élő- harcosát, dr Lukács Györgyöt, s felkérte őt, hogy ismertesse meg a jelenlevőkkel a tuberkulózis elleni küzdelem miben állását, a társadalomra váró feladatokat, s a szervezkedés célját. Lukács György a figyelmet mindvégig lebilincselő, valóságos tanulmányt képező félórás beszédben sötét színekkel ecsetelte a tuberkulózis romboló, gyászos munkáját, amely a társadalomnak, a nemzetnek évenkint milliókra menő gazdasági károkat okoz, eltekintve az emberanyagban kívánt áldozatoktól. Ötven esztendőben egyszer előforduló véres háború sem szed annyi emberáldozatot, mint amennyi embert egyetlen évben elpusztít a tuberkulózis Magyarországon. Ezzel az óriási veszedelemmel szemben a társadalom egészen az újabb időkig mégis tétlenül, közönyösen viseltetett, mindaddig míg Koch professzor felfedezte, hogy a tüdővószt baciilusok okozzák és a betegség fertőzés utján terjed. A korszakalkotó felfedezés nyomán a külföldön csakhamar ráterelődött a figyelem a tuberkuló- tikus betegek gyógyítására. A legközelebb megtartott nemzetközi orvoskongresszuson leszürő- dött általános nézet a szanatóriumi kezelést jelölte meg a leghatékonyabb gyógyítási módszernek. Ebből kifolyólag létesült a fővárosban báró Korányi Frigyes kezdeményezésére az első tüdővósz szanatórium, amely a maga nemében Európának első ilyen alkotása volt. De az első úgynevezett „Népszanatórium“ még ssm ez, hanem a gyulai lúgos erdei szanatórium lett hazánkban. Tizennégy évvel ezelőtt éppen e város, s e vármegye lelkes közönsége köréből indult meg en-
