Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
Békés 9 1913. dpcember 21. Közgazdaság. Változás a Waisz Mar és Társa cégben. A három évtized óta fenálló Weisz Mór és Társa gyulai cég alapitól közül a Braun és Czinczár cég tagjai régebbi barátságos megállapodás folytán a napokban kiléptek. A jóhirnevü üzletbe Weisz Mór cégfőnök fia: Vámos Imre lépett be s az üzletet továbbra is a régi cég neve alatt folytatják. Vasárnapi munkaszünet felfüggesztése A kereskedelmi miniszter, tekintettel az általános gazdasági pangásra, megengedte, hogy e hó 21-én, vagyis a mai napon az ipiri és kereskedelmi árusitás és házhoz szállítás este 6 óráig végezhető legyen. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár f. hó 14-dikén, vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelynek egyetlen tárgya volt a székház építése fölötti intézkedés. A kiküldöttek, különösen Gyuláról és Békéscsabáról nagy szambán jelentek meg, a többi községek kiküldöttei ezúttal kevesebben, mint a pünkösdi közgyűlésen. Dmidler Károly elnök megnyitó beszéde után Martos Manó igazgató szabatosan ösmertette az állami munkásbiztositási hivatal határozatát a munkásbiztositó pénztár székhelye ügyében és előterjesztette a lapunkban közölt igazgatósági javaslatot a székház építésére vonatkozólag. Hadabás János, Adám Gusztáv és Weisz Mór felszólalásai után a békéscsabai kiküldöttek 11 óra után a vita berekesztését és az igazgatósági javaslat felett szavazást kértek, ama biszemben, hogy a többség ezúttal is mellettük van és hogy sikerül az építkezési ügyet a napirendről levétetni. Ezúttal azonban erősen csalódtak. miután a vidéki kiküldöttek túlnyomó része a székhely-kérdést végleg befejezettnek tekintvén, nem követte többé a békéscsabaiakat további torzsalkodásukon és a javaslat mellé csatlakozott, aminek következtében a székház épitése titkos szavazás utján 99 szóval 56 ellenében határozattá emeltetett. A bekesmegyei gazdasági egyesület ma délelőtt 10 orakor tartja évi rendes őszi közgyűlését a következő tárgysorozattal: Elnöki menyitó. Az 1914. évi munkaprogramm és költségelőirányzat bemutatása. Esetleges indítványok, Uj építőmester. Heilinger Antal a budapesti országos építőmesteri szaktauacs előtt az elmúlt év folyamán a fölvételi, október havában az Írásbeli, folyó hó első feleben pedig a szóbeli vizsgálatot kitüntetéssel letette s igy dicséretre méltó vasszorgalommal az építőmesteri oklevelet megszerezte. Heilinger Antal, kit szolid és példás kivitelű munkái' révén közönségünk már eddig is előnyösen ismert és pártfogolt, építőmesteri irodáját Gyuláu nyitotta meg. A szeghalmi gőzmalmi hid létesítése, illetőleg újjáépítése keidésében — amint már megírtuk — a kereskedelmi miniszter pótkozigazgatasi bejárást rendelt el, amely folyó ho 18-an Buday Béla miniszteri műszaki főtanácsos működése mellett tartatott meg Szeghalmon. Ezt a pótbejárást az a körülmény tette szükségessé, hogy a varmegye a jelzett célra átengedte a régi dobozi híd vasfelszerke- zetet, miáltal a híd eirendezese és jellege, valamint a költségek lényeges változáson mentek keresztül. Az eredeti tervek szerint vasbetouhid építése volt tervbe véve egy jarattal; ez a híd 50—öOOOO korona költségbe került volna, azonban nem lettek számításba veve a szükséges íeltöitések és hozzájárok létesítésével előálló jelentékeny költségek. A varmegye altai ajándékozott vasfelszorkezet alapul veiele mellett a hidat két járatúvá kell építeni, mert a vasszerkezet ilyen közlekedést közvetít, illetőleg bonyolíthat le, tehát a két oldalt hozzácsatiakozo 13—.3 m. hosszú vasbeton hidré- szek szinten két jaratra rendezendők be. Mivel pedig a hidat az eddiginél sokkal magasabbra keli építeni és pedig az idén tapasztalt legmagasabb víz színe felelt majdnem két méterrel, ennél fogva a hidra vezető feljárok, valamint a lejárók létesítésével mintegy 230U0 korona értékű foldmunkalatra lesz szükség. A híd összes hossza 65 méterben van megállapítva, a dobozi hid átengedett vasszer- kezeteuek lebontása, elszállítása, összeállítása, kitisztítása egymaga 7000 koronát igényel, a feljárók 3 méter szelességben vaunak felvéve és a hídon a ' gyaiogközlekedesre is Esz hely íentartva. Az összes kohseg 75—80000 koronát tesz ki, ami tekintve, hogy az egy jaratu híd is ennyibe került volna, nem monanato túl soknak. Ezen költségekre összegen osak 2öu00 korona fedezet áll a rendelkezésre, tehát a költségek túlnyomó része fedezetlen Most tehát a kereskedelmi és főldmivelésügyi miniszterek jóindulatától, illetőleg anyagi támogatásától fog függni, bogy a hid létesítése a közel jövőben remélhető-e. Mindenesetre nagyon kívánatos lenne, hogy a hid mielőbb megépüljön, mert ezáltal mintegy 300 zsellér gazdasági boldogulása lenne előmozdítva. A község mindössze 14000 koronát ajánlott meg a hídépítés céljaira, ez az összeg azonban tekintve, hogy az eredetileg tervbevettnél sokkal nagyobb szabású híd épül és hogy kizárólag a község lakosainak érdekeiről van szó, nem elegendő s a községi segélyt mindenesetre magasabb összegben kell megállapítani. Úgyszintén lehet arra is számítani, hogy a két érdekelt ármentesitő társulat, a szintén megajánlott készpénzbeli hozzájáruláson ki- vül, a hid építését a szükséges földanyag kitermelésével és egyéb módon is elöfogja mozdítani Hali p i e c. ’ Gyula, december 18. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán csekély ingadozással az árak nem változtak. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza (uj) Árpa (uj) Zab (uj) Tengeri (uj) 19-50 20-60 14 20 14 40 12 20 1240 12— 12-30 Irodalom. A Magyar Figyelő most megjelent számának élén Buday László min. tanácsosnak nagyérdekü cikkét találjuk a magyar faluról, amely a köz- igazgatás közeli reformjához nynjt becses és értékes szempontokat. Császár Elemér irodalomtörténeti dolgozata, »Eötvös József mint regényíró«, amelyet szerző a Petőfi Társaság »Kiss József« ünnepélyén olvasott fel, szintén ezen számban foglal helyet. »Magyar tudós dákoromán tetületen« cimen Lukinich Imre Csánky Dezső uj könyvével kapcsolatban ál Htja fel azon históriai szempontokat, amely az aktuális román kérdést a historikus szempontjából világítják meg, Ambrus Zoltán hosszú és érdekes tanulmányt irt a pesti színházakban bemutatásokra került külföldi újdonságokról, Nagyon érdekes Fest Sándor ismertetése »Egy angol Írónő Magyarországról i829-ben«. Kemény Simon az utolsó magyar színházi újdonságokról számol be. A szépirodalmi részben Pékár Gyula novelláját »Szabó bácsi« cimen találjuk. A feljegyzések rovata ezúttal egy Ívnél nagyobb terjedelemben, politikai, közgazdasági stb cikkeket közöl. A gazdag »Külföldi Szemle« egészíti ki az értékes és tarlmas számot. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. sz. alatt van. Az előfizetési ár egész évre 24'—, félévre 12-—, negyedévre 6— K. Ünnepi olvasmányok. A hires svéd írónő Ellen Key korunkat a „gyermek századának“ nevezte el. Es méltán. Mert társadalmunk minden tényezője ma egy boldogabb gyermekkor megteremtésén fáradozik Sőt azok a kulturális törekvések melyek jobb társadalmi berendezéseket, biztosabb létfentar- tási viszonyokat követelnek mind a jövő generáció a gyermek jobbsorsának megalapozását célozzák. De nemcsak a társadalmi berendezéseket akarják a fejlődés viszonyaihoz mérten a gyermek számára megjavítani, hanem magát a gyermeket is testileg és lelkileg mind tökéletesebb és harmonikusabb egyéniséggé akarják nevelni, hogy egy boldogabb társadalom boldog tagja lehessen E cél elérésében óriási szerepe van az irodalomnak. A könyvek a gyermek legjobb nevelői, elválaszthatatlan pajtásai. A gyermekkori olvasmányok impressziói az egész életre kihatnak ! Jellemét kifejlesztik, irányítják, kedélyét megnemesitik a könyvek — vagy megmételyezik. Szülők! Nevelők ! A gyermek századában óvakodjatok rossz, alacsony színvonalon álló ifjúsági irodalomtól 1 Mert mérgezőbb ez mindennél. Sajnos, nálunk még a jó gyermekkönyvek oly drágák, hogy csak vagyonos szülők gyermekei számára hozzáférhetők Egy lelkes csapat, élén gróf Teleki Sándornéval, a „Szikra“ néven jól ismert Írónővel vállalkozott arra, hogy a magyar fiuknak és leányoknak olcsón megszerzi a gyermekirodalom remekeit. A Modern Ifjúsági Könyvtár 64 oldalnyi terjedelemben 20 filléres füzeteket hoz forgalomba szebbnél-szebb történetekkel és művészi képekkel tarkítva. Eddig 5 ilyen füzet jelent meg: A bűvös forrás, Sampo Lappellil, Napsugár hercegnő, Öles Miska és Zelma Lagerlöf hires legendáját „A betlehemi gyermeket tartalmazva. 20 fillérért, vagy évi 5 korona előfizetési dij ellenében minden szülő megszerezheti gyermeke számára a szivet és lelket gyönyörködtető legnemesebb szórakozást: az olvasást. A Modern Ifjúsági Könyvtár Kiadóhivatala (Budapest, VII, Thököly.-ut 46) készséggel küld mutatványszámot az érdeklődőknek. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Gondatlanság. Poór Lajosné 22 éves, nagyszénási lakos 1913. évi julius hó 31-én délután Nagyszénáson másféléves Lajos nevű fiát felügyelet nélkül hagyta, aki a tanya udvarán levő vízzel telt gödörbe esett és ott megfuladt. E súlyos eredmény miatt eljárás indult meg Poór Lajosné ellen, aki a főtárgyaláson szegénységével védekezett, amely miatt cselédet nem tarthatott, ő maga pedig nem tudott állandóan felügyelni a gyermekre. A kir. törvényszék 40 kor. pénzbüntetésre Ítélte Poór Lajosnét. Az uradalom dézsmálói. Bagó Mihály 23 éves, Bagó István 19 éves és Lovas Mihály 25 éves vésztői lakosok mindig vágyakozva néztek a gróf Wenckheim Dénes uradalmában levő magtár felé, a mely tele volt pompás finom acélos búzával. Addig-addig nézegették, m*g egyszer csak összedugták a fejüket és kisütötték, hogy a magtárt mi módon lehet megdézsmálni. A tervet kivitelre is juttatták akként, hogy ez év szeptember havában felmásztak a magtár tetejére, a szelelő lyukon bemásztak s az éj leple alatt néhány zsák búzát elvittek. Minthogy ez jól sikerült, még négyszer ismételték a buzalopást, úgy hogy 36 zsák búza erejéig dézsmálták meg a magtárt. A lopott terményt azután elvitték Lázár P. Imre vésztői lakoshoz, a ki azt mindannyiszor megvette. Ez a cselekmény azonban kiderült s a tettesek a bíróság elé kerültek. A kir. törvényszék Bagó Mihályt 9 hónapi börtönre, Bagó Istvánt 6 hónapi börtönre, Lovas Mihályt 9 hónapi börtönre, végül Lázár P. Imrét, a ki már többször volt büntetve és most is az aradi fogházból hoztak elő, orgazdaság miatt 2 évi börtönre ítélte. Az erőszakos udvarló. Sülé Adám nagyszénási lakosnak nagyon megtetszett Krajcsovics Pálné fiatal menyecske, kinek férje katonai szolgálatra vonult be és az asz- szony kis gyermekével egyedül volt a tanyán. Két Ízben is — késő este — megjelent a sértett tanyai lakásán, többszöri kiutasítás dacára ott maradt, sértett nőnek udvarolni. A múlt év augusztus hónak egy pénteki napján késő este, ismét megjelent a tanyai lakás előtt és bebocsájtást kért. Krajcso- vicsné nem akarta beengedni Sülé Ádámot, a ki erre fegyvert ragadott és fenyegetőzött, hogy be tud ő jönni erőszakkal is és akkor Krajcsovicsné szorulni fog Sértett erre ajtót nyitott és Sülé bement a lakásba, honnan csak többszöri kiutasítás után távozott. Magánlaksértés büntette miatt került Sülé Ádám a bíróság elé, de a kir. törvényszék felmentette, mert nem látta bizonyítva a lakásba való erőszakos behatolást, a magánlaksértés vétsége miatti indítványozás pedig elévült. Kir. ügyész felebbezett. Hatóság elleni erőszak. Gyomán 1913 évi junius hó 24 napján Szabó Bálint községi végrehajtó Potha Bálint községi rendőr és Csapó József községi cseléd kíséretében megjelent Nagy Bálint szíjgyártó házánál az ipar- testületi tagsági dij (4 kor.) és a cselédsegély pénztári járulék (1 kor 20 fill) fejében lefoglalt 40 drb. ostor elvitele végett. Nagy Bálint azonban barátságtalanul fogadta őket, sőt a 40 drb ostort, Csapó József utkaparó kezéből, kinek elvitel végett átadatott, kirántotta, továbbá egy szíj vágókéssel a végrehajtó felé azzal a kijelentéssel közeledett, hogy „az apád istenit, takarodj a házamból, mert kihasítalak “ Ezenkívül Nagy Bálint ugyanaz nap a községházánál, nem zsarolási célból elpusztítással fenyegette a sértett“vegrehajtót, ha továbbra is a hivatalában marad. A kir. törvényszék az indulatos embert, a ki hasonló cselékményért már büntetve volt, egy hónapi fogházra Ítélte. Szerkesztői üzenet. „Imakönyvemből“. Gyenge. »Eszembe jut« a a közlendők közé soroltuk. „Szemtől szembe veled“. A közölhetés mértékének mi gfelelőleg nincs jól kidolgozva. »Beteg.« Reménytelenül az, a beküldött költemény is.
