Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
6 Békés 1913 december 21. Miniszteri megbízatás. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter kiküldötte dr. Kovács János budapesti áll. polgári iskolai tanitóképzőintézeti tanárt, az orsz. közokt. tanács előadó tanácsosát a békéscsabai és az orosházi polg. fiúiskolákhoz az általános tanulmányi eredmény és a reform törekvések gyakorlati érvényesülésének megfigyelésére. Tanítói személy Változás. Kupái Kovács Dániel Nagykörösön választatván meg, a békéssámsoni ref. elemi iskolai állásáról a f. hó 4-én lemondott. Járvány miatt bezárt iskolák. Békésvármegye alispánja a békéscsabai megyeri Lipták-féle iskolát; továbbá a békési újvárosi óvodát és az összes endrődi iskolákat kanyaró betegségek miatt bezáratta. Hírek. Karácsony. Megérkezik újra a béke és szeretet nagy ünnepe. Sajnos, mihozzánk szegény magyarokhoz nem a legkedvezőbb körülmények között köszönt be. Egy zsibbadt országot talál itt, ahol az emberek csak ődöngnek, lehorgasztott fejjel járnak. Hiányzik belőlük a vér, a pezsgő életerő, a lelkesedés, álmos, fáradt mindenki, hasonlatos a leyéltelen utszélfához, amely a tavaszi és nyári verőfény idején a legkisebb szellőlibbenésre is zizeg, mozog, de most csak akkor ringatja száraz ágait, amikor valami nagyobb szélvész, vagy orkán kapaszkodik belé. Álmos, fáradt, unatkozó mindenki. De nem is csoda. Hónapokig tartó gazdasági vihar száguldott el fölöttünk, a társadalmi bajoknak ezernyi kelevénye borítja a nemzet testét. Csoda-e tehát, ha ilyenkor más minden ember, mint amilyennek kellene lenni, csoda-e ha ilyenkor a lelkesedés tüze leszáll a fagypontig, a reménység, a bizakodás zöld leveleit dér lepi be ? Bizony nem csoda ? Mind ennek igy kell lennie. Mégis azért, hogy igy van, nem szabad a jelen embereit és más tényezőit vádolni, a mai szomorú viszonyokat mi nem tartjuk másnak, mint a múlt nagy bűnei büntetésének. Azok az évtizedes nagy mulasztások, amelyeket úgy társadalmi, mint gazdasági, mint pedig politikai téren elkövettünk, most boszulják meg magukat s mindaddig mig a bünhődéssel az osztóigazságnak elég nem tétetett, nem is igen fogunk tudni mai szomorú helyzetünkön változtatni. A gazda, az iparos, a kereskedő, a hivatalnok feljajduló panaszait a jelen emberei nem fogják orvosolni, ezek olyan bajok, amelyeket csak az idő gyógyít, de csakis akkor gyógyítja, ha a múlt mulasztásait belátva azokat iparkodunk kiküszöbölni, enélkül e sebek be nem gyógyulnak, hanem még inkább elfekélyesednek, akkor pedig következik a szomorú vég, a katasztrófa. Az idei karácsony tehát nem Glóriás ünnep, hanem a vezeklés, az engesz- telődés napja. Kunyhókban úgy, mint a palotákban felgyulladnak az idén is a karácsonyfák fénylő gyertyái, de ezeket a karácsonyfákat csak ritka helyeken fogják körül állni békés, megnyugodott lelkű emberek. Szinte látjuk e lehorgasztott fejű csoportokat, amelyeket nem annyira a szeretet, mint a szokás hatalma hozott össze. Az égő gyertyák fénye hala- vány arcokra vetődik, amelyekről leri a kétség, amelyekről elénk mered a nagy kérdőjel: vájjon mi lesz holnap ? Szomorú karácsony lesz az idei nagyon. Pangó ipar, bajokban evickélő mezőgazdaság, tengődő, bizonytalanul kapkodó kereskedelem az idei karácsonyfa díszei. Még talán enyhítené a szomorúságot, ha volna amolyan betlehemi védőcsillag, ha volna egy egészséges gondolat, egy életrevaló eszme, amely megmutatná a javulás útját. Sajnos, ez sincs. Akárhova tekintünk, nem látunk egyebet mint bizonytalan, célnélküli ide-odakapkodást. Következetességet, tervszerűséget hiába keresünk úgy az embereknél, mint egyes társadalmi rétegeknél. Mindenki csak azt hajtja: talán ez volna jó, talán igy volna jó, de maga az, aki hangoztatja sem bizonyos benne, hogy tényleg akár igy, akár úgy jó volna. Nem is tudunk az idei karácsonyra tanácsot adni, nem tudunk egyetlen vigasztaló gondolattal előhozakodni. Ne ünnepeljünk az idén, hanem vezekeljünk. AZ ünnepi csend a munkaszünet napja alkalmas lesz az elmélkedésre, az elkövetett bűnök és hibák visszaidézésére, a magábaszállásra. Erre van legelsősorban is szükségünk, ha azt akarjuk, hogy a javulás napjai is bekövetkezzenek. Tartsunk treuga Dei-t. A Megváltó születését hirdető angyalok is csak a jó- akaratu embereknek hirdetnek békességet. Ezt a hiányzó jóakaratot, ezt kell valamiképen visszaszereznünk, mert hiszen azzal körülbelül tisztában van mindenki, hogy a mai nyomasztó bajok előidézője éppen az volt, hogy az emberekből kiveszett az egymásiránt való jóakarat. Az önzés lett úrrá az emberek fölött, mindent önmagunk és mindent önmagunknak akarunk s ebbeli törekvéseinkben legázoljuk mások legszentebb jogait. Jóakarat, jöjjön tehát vissza a Te országod s akkor lesz béke is, a a béke pedig, amint tudjuk, a gazdasági és társadalmi előrehaladásnak, a jólétnek olyan termelőtalaja, mint a zöldelőfának a televény anyaföld. Lukács György Gyulán. Városunk illusztris országgyűlési képviselője, amióta a képviselőtestület osztatlan nagy lelkesedéssel városunknak díszpolgárává választotta, tegnap érkezett először Gyulára, mely alkalmat a város közönsége a legnagyobb örömmel ragadta meg, hogy iránta érzett tiszteletét és szeretetét megnyilatkoztassa. Lapunk zárta miatt úgy a fogadtatás részleteiről, mint a díszpolgári oklevél átadásáról, a tegnap esti fáklyásmenetről és társaslakomáról lapunk jövő számában fogunk referálni. A vármegyei tiszti nyugdíj választmány Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 17-én délután 3 órakor ülést tartott, amelyen előkészítette azon ügyeket, amelyek a f. hó 25-iki rendes közgyűlés tárgysorozatába fel vannak véve, továbbá azokat, amelyeket előzetesen a választmánynak tárgyalni kell. így a tisztviselők által a jövő évre fizetendő nyugdíjhátralékoknak a kir. számvevőség által elkészített kimutatását elfogadta. A tisztviselők a jövő évben 10200 koronával járulnak a nyugdíjalaphoz Mike János végkielégítését is javaslatba hozta a törvényhatóságnak. Kalmár Iván orosházi járási dijno- kot mivel a megszabott kort elérte, felvette a nyugdíjalapba. Végül a módosított vármegyei nyugdíj szabályrendeletre tett miniszteri észrevételeket tárgyalta s elfogadta az alispán által — pontonként — előterjesztett módosító szövegezéseket. A vármegye közbiztonsági allapota. A múlt hóban a csendőrség jelentése szerint előfordult a vármegye területén 296 bűneset, amelyek 1 kivételével mind kiderittettek. Kiderittetett ezenfelül a régebbi esetek közül 13 lopás is. Elfogatás szűk sége 21 esetben állott elő, a feljelentettek száma 346 volt. A fontosabb bűncselekmények a következők voltak: ember élete elleni támadás, lopás, gyújtogatás, testi sértés, sikkasztás, csalás, orgazdaság. A József kir. herceg szanatórium egyesület gyulai fiókja — mint azt már több Ízben megírtuk — ma délelőtt fél 11 órakor tartja alakuló közgyűlését. Eme gyűlésre az egyesület régi és újonnan beiratkozott tagjainak a következő meghívók küldettek szét: »Meghívó. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület gyulai fiókja e hónap 21 én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja alakuló közgyűlését a gyulai vármegyeház kistermében. Gyula város közéletében nagy szerepet szántunk ez uj társadalmi alakulatnak, mely hivatva van küzdeni hazánk pusztító népbetegségének, a tüdővésznek terjedése ellen A tüdővész ellenes küzdelemnek éppen Gyulán monumentális intézménye van a lugoserdei József-szanatoriumban s ha valahol, elsősorban városunkban vár tehát nagy szerep arra a társadalmi alakulatra, mely e hó 21-én, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület gyulai fiókja néven meg fog alakulni. Midőn a közgyűlésre tisztelettel meghívjuk, kérjük szives megjelenését. Gyula, 1913. december 14 gróf Almásy Dénesné, Ambrus Sándorné, ifj. Novák Kamillné, dr. Lukács György v. b. t. t. országgyűlési képviselő, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület elnöke.« Az egyesület tagjai közé egyébként a már lapunkban közélteken kívül még újonnan beléptek: Márki Birnáné, Berkes Ilonka, Sárosy Gyuláné, Bucskó Korjolánné, Puskás Andrásné, Arnóthfalvy Alfrédné, Buff Ferencné, Moldovánvi Jánosné és dr. Ladies László. Előadás a tüdövószröl. A József kir. herceg szanatórium-egyesület gyulai fiókja mai alakuló közgyűlésének mintegy beharangozója volt az a nagy- érdekességü előadás, amelyet péntek este 6 órakor tartott a főgimnázium természettani termében dr. Tömör Ernő, a szanatórium-egyesület főorvosa szép számú érdeklődő közönség jelenlétében. A felolvasás. melyet vetített képek kisértek, felölelte a gümőkór . lényegét, elterjedtségét nálunk és a külföldön. Tanulságos táblázatokban összefoglalva mutatta he a betegség számbeli viszonyát a lakosság foglalkozása, szociális viszonyai és alkoholfogyasztása szerint. Fejtegette a betegség elleni védekezés módjait, amelynek legalkalmasabb eszközei a társadalmi szervezkedés, közegészségügyi intézmények létesítése, szanatóriumok és dispensairek , felállítása a külföldön már rég ismeretesek. Kiemelte azt a különben köztudomású tényt, hogy náluok a veszedelem leküzdésére egészen Lukács György akcióba lépéséig nem történt semmi. A különböző tényezők megvoltak ugyan, de nem volt aki megindítsa a működést, szervezze a harcot. A tanulságos előadást a közönség nagy figyelemmel hallgatta s az előadást lelkesen megtapsolta. A Patronage-Bál a Békésmegyei Pártfogó Egyesület javára 1914. január hó 17-én, szombaton fog megtartatni gróf Almásy Dénesné védnöksége alatt a vármegyeháza nagytermében. A rendezőség összeállítása most van folyamatban s a bálról részletesen a következő számunkban fogunk beszámolni. A gyulai ág. ev. egyház f. hó 25-én délelőtt fél 9 órakor az állami iskola torna termében Isteni tiszteletet tart Úrvacsora osztással egybekötve. Városi uj orvos. Dr. Kovács Károly újonnan megválasztott városi tiszti orvos f. hó 15-ével hivatalát elfoglalta és az orvosi gyógykezelést megkezdte. Kovács több éven át dr. Genersich Gusztáv kolozsvári egyetemi gyermekgyógyászati tanár mellett mint tanársegéd működött s a gyermekgyógyászat terén bő tapasztalatot szerzett. Itt megemlítjük, hogy dr. Bárdos Arthur városi ügyvezető-orvos kizárólag az orvos-rendőri teendők végzését fogja teljesíteni és igy a szegény betegek gyógykezelését dr. Kovács Károly és dr. Kurtucz Valéria kerületi orvosok fogják végezni. Országgyűlési képviselőválasztás Békéscsabán. A választások krónikájában csaknem példátlanul áll az a vajúdás, amely a holnapi napra kitűzött csabai képviselőválasztást megelőzte. Alig volt nap, sőt a napközökben is három-négy óra, mely újabb kombinációt felszínre nem vetett s egyben meg ne hiúsított volna. Hasábokra terjedő teret kellene szentelnünk, ha valamennyi kombinációról számot adnánk, de ezt publicistái hivatásunkon kívül állónak tekintjük. Csupán annak konstatálására szorítkozunk, hogy a végleges jelölés, illetve jelölések a csütörtöki nap folyamán történtek meg és pedig olyképpen, hogy a kisgazdapárt Bohus M. György visszalépésé folytán egyhangúlag Beliczey Géza jelölése mellett nyilatkozott meg, mig a Nepegylet ugyanekkor dr. Purjesz Lajos fővárosi publicistát, a »Világ« szerkesztőjét jelölte. Ezzel a ténnyel a régóta húzódó versengés után immár végleges a szakadás az egykor félelmetes erejű parasztpártban. Beliczey Géza jelöltségét Békéscsaba község legtekintélyesebb föld- mives gazdái, közöttük a volt parasztpárt oszlopos tagjai, rajtuk kívül az értelm.sóg, a kereskedő- és iparos-osztály zöme támogatják. Megválasztása erősen remélhető, de nagyon kívánatos is, különösen Békéscsaba község és társadalmának békéje s közérdeke szempontjából. De kívánatos Beliczey Géza megválasztása azért is, mert mint a békésmegyei gazdasági egyesület elnöke, egy évtized óta az agri- kultura terén intenzív működést fejt ki, még pedig nem agrárius egyoldalúsággal, hanem teljes méltánylásával és figyelembevételével az ipari s kereskedelmi jogos érdekeknek is. Beliczey Géza csak hosszas habozás után, többszöri unszolásra fogadta el a jelöltséget s a mai nap folyamán mondja el programm- beszédjét. Halálozás. Özv. Csausz Istvánná Návay Ilka folyó hó 14-én. 61 éves korában Budapesten meghalt. A boldogult derék, rokonszenves és nagymü- veltségü nő Gyulára jött férjhez. Pár évig városunkban lakott férjével. Innen Csorvásra költöztek és ottani földbirtokukon gazdálkodtak. Néhány évtized előtt az özvegy eladta a csorvási földet és felköltözött Budapestre, hol szerető gyermekei körében élt, mig most, rövid betegség után elhunyt. — Halála mély gyászba borítja két leányát, unokáit és kiterjedt előkelő rokonságát, özv. Kliment Gyuláné sógornőjét gyászolja az elhunytban, akinek holttestét leszállították Csorvásra és 16-án délután temették el a község és a gyászoló család jelenlétében nagy részvéttel a családi sírboltba. A báró Wenckheim család férfiága kihalt. Wenckheim János báró, a körösladányi Wenckheim bárók utolsó férfitagja folyó hó 10-én 67 éves korában hirtelen és váratlanul meghalt. Budapestről Gráczba utazott, és a gyorsvonaton szivszélhüdés érte, úgy . hogy még a vonaton meghalt A boldo-r
