Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-14 / 50. szám
1913 december 14. Békés 5 leket redukálni szerették volna. Különösen Hack Márton képviselőnek voltak aggályai, a szerinte túlköltekezés miatt. Alig volt a kiadási résznek olyan tétele, amelynél annak leszállítása iránt fel ne szólalt volna. Azonban ő maga is a felvilágosítások után mindenik esetnél kénytelen volt belátni, hogy a kiadások annyira indokoltak és apaszthatlanok. hogy azok megváltoztatásától el kellett állania. A legutóbbi közgyűlésen — mint annak idején közöltük — a polgármester bejelentette, hogy a pénzügyminiszter elrendelte Gyula város határában a háromszögelési munkálatokat, amelyek a jövő év tavaszán fognak megkezdetni. Az ezzel járó tekintélyes költséget okozó dologi kiadások a város föld- tulajdonosait terhelik, s azok előteremtéséről gondoskodni kell. Elrendelte továbbá a miniszter, a város dülöutjai es birtokának határmegjelölését is, amelyet a kataszteri háromszögelés megkezdéséig kell elvégeztetni, mert különben az utóbbi munka a város költségére állami mérnökökkel fog elkészíttetni. A dülőutak felmérése ugyancsak jelentékeny kiadással fog járni. Ezeket a rendkívüli kiadásokat a városi tanács úgy vélte leggazdaságosabban és az adózók minden újabb megterhelése nélkül fedezni, hogy a vadászterületek haszonbére címén befolyt, a város pénztárában letétileg kezelt, s a közigazgatási bíróság Ítélete alapján a földtulajdonosok között szétosztandó 35,000 koronát óhajtotta volna e célra felhasználni. A felmerült eszme igen helyes és célszerű lett volna. A már meglevő 35,000 korona ugyanis a földtulajdonosokat illeti, s ugyanazokat terheli kizárólag a háromszögelési s majdani felmérési munkálatok költsége is. Ha az említett összeg felosztása végrehajtatnék, amint az már el van határozva, a felosztási munkálatok óriási és éveket igénylő hosszadalmas munkája — miként azt az érdekeltek maguk is jól tudjak — a viselendő munkadijak címén a 35,000 korona több mint felét felemésztené úgy, hogy alig számbajöhető csekély hulladék jutna belőle az érdekelteknek. Éppen ennek a logikátlan cselekedetnek megakadályozását, s az adózó polgárság újabb megterhelésének elhárítását célozta a városi tanács említett indítványa, hogy tudniillik a földmérési költségek ebből a kü- lömben minden haszon nélkül elprédálandó összegből fedeztessenek. Hogy ez az üdvös eszme keresztülvihető legyen, az előző közgyűlés határozatából kifolyólag felhívás intéztetett a vadászterületek érdekeltségét képviselő nyolc megbízotthoz, hogy a bérjövedelem felhasználásához járuljanak hozzá. — Kizárólag ezen nyolc emberen állott a javaslathoz való hozzájárulás. Gebei András és hét társa azonban minden fontolgatás nélkül elutasító választ adtak a földmives polgárság érdekében álló, egyedüli ésszerű és helyes terv keresztülviteléhez. A szerdai közgyűlésen minden helyesen gondolkozó egyén őszinte sajnálkozását keltette fel az állandó választmánynak azon bejelentése, hogy a megbízottak elutasító választ adtak, minek következtében a költségvetési előirányzatba a földfelmérési költségekre 3U,000 korona be volt állítandó a földtulajdonosok terhére, ami azt jelenti, hogy a földadó csoport 42 peicenttel több pótadót fog a jövő évben fizetni, mint a többi adózók, vagyis mig a többiek pótadója 119Vo percentet tesz, a földtulajdonosok 161V4 percentet lógnak fizetni. Tehát a nép bizalmi emberei, Gebei András és társai, megcselekedték az általuk képviselt birtokos osztálynak azt a barátságot, hogy terhűkre minden adó koiona után 42 fillér pótadót iratnak elő, csak azért, hogy megmutassák, nekik van igazuk. Drága igazság lesz 1 Nem tudjuk, hogy fognak helyt állani érte a polgárság előtt a jövő ősszel, mikor az adókönyvt cskébe a 161 V2 percent pótadót előírják és azt meg is kell fizetni ? Ennek a tételnek elintézése után a közgyűlés a dülőutak felmérésére vonatkozó árlejtési feltételek megállapítását a következő közgyűlésre halasztotta, miután az nem volt kellően előkészítve. A jövő évi költség- vetés megvitatása, mint fentebb említettük, számtalan felszólalást provokált, ami a vitát egészen este fél hat óráig nyújtotta. A költségvetéssel kap csolatban megoldást nyert a cselédség és szolgaszemélyzet évek óta kért és számtalanszor elutasított illetmény rendezése. A szolgaszemélyzet fizetése 600, 700, 800 koronában és 120 korona lakbérben állapíttatott meg 4 évenkénti e öl epéssel. (Eddigi fizetése 500, 600, 700 korona és 60 korona lakbér volt 5 évenkinti előlépéssel ) Ezen fizetésemelésből kivételt képeznek az erdőőr, kertész, népkerti csősz, körgáti csősz, ács udvaros, erdőszolga, kik végleg a 400 korona fizetésben, a mezőőrök, akik végleg a 800 korona és lovasrendőrök, akik végleg a 920 korona fizetésben hagyatnak. A tizedbeli tanácsosok azon kérelme, bogy 700 korona fizetésük 800 koronára emeltessék, nem teljesittetett. Töröltetett a költségvetésből a polgármesteri szolga 540 korona illetménye, amelyet pedig a múlt évben ndszeresi- tett a közgyűlés. Ezt a következetlen határozatot azonban a törvényhatóság minden valószínűség szerint meg fogja semmisíteni. A kiadások mindössze 1280 koronával redukáltattak, s igy mégis sikerült az előirányzott pótadóból V8 percentet lecsípni, úgy, hogy az I—II. csoport végleges pótadója 119'/a percentben állapíttatott meg. Az I—III. csoporté, mint említettük 1617S százalék lesz. A rendkívül magas pótadóra való tekintettel a közgyűlés kérelmet intéz a minisztériumhoz rendkívüli államsegély folyósítása iránt. — A közmunka, Erzsébet-ápolda, benedeki földpénztár és tiszti nyugdíjalap pénztár költségvetése változatlanul elfogadtatott. A várost erdő kiirtását és szántófölddé alakítását a földmi- velésügyi miniszter tudvalevőleg oly feltétellel engedélyezte, hogy a város bárhol másutt megfelelő más erdőterületet vásárol és tart fenő. Az erdővá- vásárlásra kiküldött bizottsághoz több ajánlat érkezett be, amelyek közül a bizottság kettőt meg is tekintett. — Nevezetesen a gróf Zichy Ödön 239 1097/1600 katasztrális hold területű Doborcsán (Bi- harmegye) községhez tartozó erdejét, amely Hév állomástól négy kilométernyire fekszik. Az erdőfelügyelőség szakvéleménye szerint ennek az erdőnek talaja mély és középmély, a mósz-szikla altalaja jól be van takarva meszes, homokos agyagtalajjal, helyenként kavicsos, köves. Ebből 50 hold volna a város által beerdősitendő az előforduló foltok pótlására. Névery Albert szerint, aki szintén megtekintette ezt az erdőt, egyáltalán nem alkalmas a megvásárlásra. Ezidőszerint ta még nincs is rajta, csak gyenge sarjadzás mutatkozik. A hegyen nincs viz, tehát legeltetésre nem alkalmas, messze esik a vasúti állomástól és rossz a hozzávezető ut. A másik felajánlott erdőterület gróf Bethlen Aladáré, szintén Biharmegyében 167 kát. hold, de ezen a fának még nyoma sincs. Mindkét erdőért 70 koronát kérnek holdanként. A bizottság az árakat tulmagas nak találta és előbbiért 50, utóbbiért 25 koronát igéit holdanként. A bizottság újabban érintkezésbe lépett Békés községgel, amely hasonló okokból vásárolt egy 2500 kát. hold erdőt Hunyadmegyében, hogy ebből engedjen át 400 holdat Gyula városának. Békés község hajlandónak nyilatkozott az eladásra, de árat nem jelölt meg. A képviselőtestület megbízta a már kiküldött bizottságot, amelybe ezúttal Dávid János volt erdőőr, városi képviselő is beválasztatott, hogy a békésiek erdejét nézze meg, s ha megfelelőnek látszik, bocsátkozzon tárgyalásba a vétel iránt. — A vármegye évek előtt felhivta a várost, hogy a törvényhatósági vámosutakat vegye saját kezelésébe, amit a város nem teljesített, mert az utakat még adósságok terhelték. Most azonban a vámosutak tartozásai letörlesztetvén, a város érdekében áll azoknak városi kezelésbe vétele, annál is inkább, mert a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a Városház-, Vármegyeház- és Kossuth Lajos-utcák uj burkolási munkálatainak végrehajtását. így a városnak módjában volna megvalósítani a város szépitészeti tervét, ezen utcáknak aszfalttal való burkolását. Miután ezzel a város semmiféle megterheltetést nem vesz magára, a képviselőtestület egyhangúlag kéri a törvényhatóságtól a vámosutak városi kezelésbe adását. A fásítási szabályrendeletet, amely annak idején nagy viták után készült el, a törvényhatóság pótlás végett visszaküldte a városnak. Miután a szabályrendelet alapos megfontolás után lett megalkotva, annak semmiféle módosításába nem ment bele a képviselétestület, hanem változatlanul újból felterjeszti jóváhagyás végett. — Gurzó József gyulai kéményseprő a városnak három kéményseprési kerületbe való beosztását kérte, amelyet azonban nem teljesítettek. — Hosszú vitát keltett a vármegyei közgyűlésnek a városházépités ügyében hozott megsemmisítő határozata, amelyre nézve az volt az állandó választmány javaslata, hogy másodfokú felebbezéssel éljen a város a belügyminiszterhez. Dr. í-imonka György, Martos Manó, Barát István, Hack Márton, Reisner Ede és mások külömböző nézetű felszólalásai után azonban az újabb felebbezéstől a közgyűlés elállott, s a' városhaza renoválását mondta ki. — A régi lóvásártérnek csiirhejárásul való bérbeadására hirdetett árverésre ajánlkozó nem akadt. Najmann György most évi 250 korona bért Ígért, akivel a szerződés bárom évre megköttetik. — A belügyminiszter és a vármegye már régen sürgeti egy járványkórház építését. Az elkészült tervek szerint 70,000, majd 32,0ü0 koronába került volna egy uj kórház építése. — Emandity Konstantin és neje felajánlották erre a célra a Siórét 1. számú házukat, amelyhez két kis hold föld is tartozik 14000 korona vételárért, amit a közgyűlés névszerinti szavazással el is fogadott. Az épület 5—6000 korona költséggel a célnak meg- felelöleg átalakítható lesz. — A belügyminiszter köszönetét fejezte ki a városnak az erdélyrészi árvízkárosultak részére gyűjtött adományokért. Több közmunka törlés és illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés este fél 7 órakor ért véget. Az állami gyermekek karácsonyfája javára rendezett tárgysorsjátékon a következő számok huzattak ki: 5, 9. 10, 13, 17, 24, 27, 28, 33, 34, 35, 37, 38, 41, 44, 48, 51, 52, 57, 60, 61, 67, 72, 74, 81, 82, 84, 87, 89, 92, 98, 99, 102, 104, 110. 111, 112, 114, 117, 124, 127, 129, 132, 133, 134, 135, 136, 140, 141, 142, 143, 150, 159, 162, 164. 165, 166, 168, 174, 180, 183, 184, 185, 186, 187, 199, 201, 206, 209, 211, 212, 216, 219, 228, 230, 231, 233, 235, 239, 240, 242, 246, 247, 248, 252, 253, 257, 259, 266, 267, 268, 271, 275, 276, 278, 282, 286, 288, 291, 296, 297, 300. a kisorsolt tárgyak vasárés ünnepnap kivételével d. u. 3 — 4 óra között az állami gyermekmenhelyben átvehetők. Az egy hónapon belől ki nem váltott tárgyak a gyermekmen- hely tulajdonába maradnak. A Gyulai Atlétikai Club bálja iránt, melyet az egylet tagjai január 10-én rendeznek a Komlóban, már is nagy az érdeklődés. A club tagjai mindent elkövetnek, hogy az uj egylet tekintélyét e téren is megalapítsák s olyan bálát rendezzenek, amelyre a gyulai tánckedvelő és mulatni vágyó ifjúság sokáig örömmel emlékezzen vissza. Bizonyára minden igényt kifognak elégíteni, mert maga a fiatalság nagyszáma is elég garancia a bál sikerére, most a tagok száma már annyira .nőtt, hogy csak ezek megjelenése is kész sikert jelent s ehez járul még a női és pártoló tagok nagy száma. Hogy. az egyesület sport jellegét kifejezésre juttassák, vivóakadé- miát is rendeznek a bál előtt, mely bizonyára, mint egy kezdő sportegyesület első produktama, mindenkit érdekelni fog. Halálozás. Necsof József borbély-iparos f. hó 12-én, hosszas súlyos betegség után 53 éves korában meghalt. Halála mély gyászba borítja özvegyét, akivel 20 éven át élt boldog házasságban, gyermekeit, unokáit és kiterjedt rokonságát. Temetése tegnap délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromság-temetőben. Béke hamvaira. Nyilvános számadás. Az iparos-ifjak folyó évi november hó 30-án rendezett Katalin-bálján felülfizettek : Vértesi Arnold. Turóczi József 2— kor.,. Ludvig István, Gyepes Péter 1— kor., Oláh György, Kovács Lajos 80—80 fillér, Szilágyi Károly, Tar János 60—60 fillér. Hangyái Károlyné, Szilágyi Károlyné, özv. Lukács Péterné, Ruszonyák Lajos és Werner István 0—40 fillér. A szépségverseny diját Tóth Mariska kisasszony uyerte. A felülfizetésekért köszönetét mond a rendezőség. Elnapolt próbabál. Sipos Etelka tánctanitónő tisztelettel értesíti az érdeklődőket, hogy a táncvizsgát— közbejött akadályok miatt — 13-ika helyett 14-én, vagyis ma este tartja meg a »Polgári Kör« nagytermében. Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona, Kezdete este 8 órakor. A gyulai iparos-ifjak folyó évi december hó 31-én a Göndöcs-népkerti pavilion összes termeiben konfetti- és szerpentincsatával egybekötött jótékony- célú zártkörű Szilveszter-bálát rendeznek. Belépődíj személyenként 1 korona 20 fillér. Ismét működnek a tyuktolvajok. A téli időjárásra újból felbukkannak az apró szárnyasok titkos kedvelői. Alig van hét, hogy újabb károkat ne jelentenének a rendőrségen. Legutóbb folyó hó 4-én éjjel a békésmegyei kaszinó házmesterének, Jankai Mihálynak 8 tyúkját vitték el. A rendőrség keresi az aprójószágok tolvaját. Megmart kereskedőtanonc. Szombaton este Csete Dezső kereskedőtanoncot, aki Zuzmann János üzletében van alkalmazásban, a Corvin-utcában, a bakkancsgyár előtt egy középtermetű, sárga szőrű kutya megharapta. A kutya csendben lopózott a fiú közelébe s miután lábát megharapta, elfutott. így nem lehet megállapítani, hogy a kutyának nem-e volt valami baja. A fiút óvatosságból beoltás végett a budapesti Pasteur-íntézetbe küldték. Tanger láz Gyulán. Egész Európa társaséletét a »tango« szócska hozza hónapok óta izgalomba. Ez a szócska egy uj táncot jelent, amelyet tengeren túlról importáltak s nemrégiben hazánkba is eljutott. Kőrútjában Gyulára csütörtökön este érkezett meg s a mozi derék tulajdonosainak jóvoltából közönségünknek módjában volt ezzel a sok vitára alkalmat adó uj tánccal megismerkedni. Nem valami jó hir előzte meg. Tudvalevőleg a magas udvari körök a tangót nem ruházták fel udvarképességgel, s még a pápa is indexre tette a veszélyes és frivolnak mondott táncot. Mégis azt olvastuk, hogy a főváros és sok vidéki város előkelő társasága menedéket nyújtott a számüzöttnek és még sem annyira illetlen dolog a tango kultiválása. Ilyen ellenkező nézetek után nem csodálható, hogy a gyulai kedélyek is izgultak az uj tánc megismeréséért és csütörtök este zsúfolásig megtöltötték a mozi nézőterét. A legtöbben unottan figyelték a máskor érdeklődéssel kisért filmjeleueteket s alig várták a szünetet, amikor a tango következett. A pár perces előkészületet is nagy türelmetlenség kisérte. Egyszerre széjjel nyílott a függöny és Weisz Márton nagyszalontai táncmester Péterfi Anna fővárosi ballet- mesternővel eljárta a tangót, majd a felhangzott tüntető tapsokra a táncot megismételték. Mondhatjuk, a közönség kellemesen csalódott várakozásában, mert a bemutatott tánoban éppen semmi frivolitás nincsen. Kecses mozdulatok, eddig nem használt uj
