Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-30 / 48. szám

8 Békés 1913 november 30. Heti piac. Gyula, november 28. A budapesti gabonatőzsdén e hét elején meg­szilárdult az irányzat, később lanyhulás állott be vécreredménvként árváltozás nem volt. Heti piacunkon gyenge kínálat adatott: mellett el Búza (uj) • * 19 — 20-50 Árpa (uj) . 13 40 13-60 Zab (uj) . , 1240 12-60 Tengeri (uj) . . 11-20 11-40 A Békésmegyei Gazdasági Egyesület ülése. (Búcsú Pfeiffer István titkártól.) Érdekes és fontos ülésre jött össze a gazdasági egyesület igazgató-választmánya Békéscsabán, folyó hó 24-én. Ekkor búcsúzott ugyanis el ünnepélyesen Pfeiffer István titkártól, aki 11 esztendőn keresztül vezette az egyesület ügyeit kiváló tudással, lelkiisme­retességgel és odaadó ügybuzgalommal. A búcsú a maga egyszerűségében, közvetlen, meleg és meg­ható volt. Ugyanezen ülésen szerepelt először Sólyomy Lipót, az uj titkár is, aki rokonszenves egyéniségével és előterjesztéseiből kivilágló tudásával és szakképzett­ségével egy csapásra meghódította a választmányt, amely jogos várakozással és bizalommal tekint mű­ködése elé. A választmányi ülést Beliczey Géza elnök nyi­totta meg, elnöki előterjesztésében megemlítve, hogy részvétet nyilvánított gróf Teleky József, a szatmár- megyei társegyesület elnökének halála felett. — Az OMGE közgyűlésére tagokul az elnököt, alelnököt és titkárt jelentette be. Szívélyesen emlékezett meg Haidekker Andor eltávozott gazdasági segédfelügyelő e minőségében kifejtett közhasznú működése felett, egyben üdvözölte a válaszmányi ülésen most megje­lent utódját, Korbuly Lajost. A gazdasági egyesület is pártolólag felír a heves­megyei egyesület ama fontos mozgalma tekintetében, hogy a földművelésügyi és kereskedelmi miniszter tör- vényhozásilag intézkedjen, miszerint ezentúl élőserté­sek eladásánál ne legyen szabad a szokásba vett 45 kilót és 4 százalékot levonni. Gyoma községe bejelentette, hogy az egyesület gyűléseire Gy. Nagy Lászlót küldötte ki. Békéscsaba község helypénzdijszabását az alis­pán véleményezés végett megküldötte az egyesület­nek. A már egy ízben nyilvánított véleményt adta most is az elnökség. A számvizsgáló-bizottság a távozó Pfeiffer tit­kártól átvette a pénztárt és értékeket. Sólyomy tit­kár olvasta fel a jegyzőkönyvet, mely szerint mindent megvizsgált és rendben .talált. A forgalmi pénztárban 9458 korona álladék, a vagyonleltár, alapítványok, házértéke 131398 korona. — Tudomásul szolgált. Beliczey elnök indítványozza, hogy a nyugalomba vonuló titkárnak az október hónapi titkári és pénztári teendők ellátásáért a járandóság utalványoztassék ki, mit egyhangúlag elfogadtak. Az elnök ezután megemlékezett Pfeiffer István titkár távozásáról. Tiz évig volt vele szerencséje mű­ködhetni s ezen hosszú idő alatt állandóan tapasz­talta nagy kötelességtudását, puritán becsületességét. Ez a tiz esztendő nagyon jelentős a gazdatársadalom életében, mert ez alatt az idő alatt nyilvánult meg a gazdák intenzivebb érdeklődése ügyeik iránt. Eme mozgalmakból Pfeiffer István előkelő pozíciójában gyakran irányitólag szerepelt és mély sajnálkozást érez, hogy tőle meg kell válnunk. Nyugalomba vonu­lása alkalmából, mint elnök, hálás köszöntet mond neki. Kóhn Dávid választmányi tag emelkedett ezután szólásra s a következő beszédben mondott a választ­mány nevében búcsút Pfeiffer Istvánnak: Tisztelt választmány! Egyesületünk mélyen tisztelt Vezetőségének szi­ves megbízásából és amit kérni bátorkodom, választ­mányi tagtársaim engedelmével reám, egyletünknek bár évtizedek hosszú sora óta, mindazáltal egyik leg­szerényebb tagjára hárul a feladat, hogy Pfeiffer Ist­ván titkár ur e minőségben való távozása alkalmából mindnyájunk érzelmeit tolmácsoljam. Mélyen megtisztelő, egyben nehéz és könnyű feladat is ez reám nézve. Nehéz feladat azért, mert — és ebben megva­gyok győződve, mindnyájunk legbensőbb érzelmeit tolmácsolom — egyáltalában kelletlen dolog az, hogy Pfeiffer Istvántól, titkári minőségében búcsút kell ven­nünk. Kelletlen dolog, hiszen megnyugvással és öröm­mel láttuk volna őt még hosszú időkön át titkári tisztében. Nehéz feladatomat fokozza, hogy álszerény­ség nélkül mondva s beismerve, az ékesszólás ado­mányával nem rendelkezem és érzem azt, hogy búcsú­beszédemnek hangja s tartalma messze mögötte ma­rad ama érzelmeknek, amiket lelkem mélyében kü­lönben átérzek, amelyeknek tolmácsolására vállalkoz­tam, messze mögötte ama nagy s igaz érzelmeknek, amelyek Pfeiffer István titkári működéséhez fűződnek. De ékesszólás hiányában is megkönnyíti helyzetemet és föladatomat egyrészről az, hogy Pfeiffer István ér­demei az én gyönge tolmácsolásom nélkül is az igen tisztelt választmány, sőt egyletünk minden tagja előtt ismeretesek, másrészről pedig könnyűvé teszi felada­tomat Pfeiffer István egyéniségének komolysága, férfiúi karaktere, amelyek folytán megengedheti magának azt fényűzést, hogy a búcsú komoly pillanatában bizanti- nikus frázisoktól megkiméltessék, hitem és meggyőző­désem lévén, hogy a túlzásba menő dicshimnuszt egyszerű, szerény, egyben jogosan önérzetes egyéni­sége megérdemeletlen kisebbítésének tekintené. Mi sem állhat tőlem, egyesületünk egyik legrégibb tagjától és bizonyára tagtársaimtól is távolabb, mint ama igazságtalanság és hálátlanság bűnébe esni, hogy el ne ösmerjem és el ne ösmerjük Pfeiffer István titkár elődjeinek, egyesületünk körül szerzett hervadhatlan nagy érdemeit. Igazságtalanság volna szemet hunyni a fölött, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egylet, már Istenben^ boldogult Zlinszky István és Mokry Sámuel titkársága idejében az ország legkiválóbb és legtekin­télyesebb gazdasági egyesületei közé tartozott. A két titkár előd mellett a nagynevű volt elnökök halhatat­lan érdeme, hogy Pfeiffer István teljesen konszolidált állapotban volt szerencsés elődjétől gazdasági egyesü­letünk ügyvezetését átvenni. Szép és gazdag öröksé­get vett át Pfeiffer István, amidőn szerencsénk volt ót egyletünk titkárául megnyerhetni. Az élettapasztalat pedig azt bizonyítja, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik örökséget csonkitatlanul megtartani. Ki­tűnő gazdának értékeljük méltán már azt is, aki apai örökségét megőrizni s utódjának átadni tudja. Az a gazda pedig, ki örökségét nemcsak megtartja, hanem gyarapítja is, a mai nehéz viszonyok között csaknem tüneményszámba jő. Pfeiffer Istvánnak legnagyobb érdemét tehát abban találom, hogy ő titkári minősé­gében nemcsak megtartotta, hanem hathatósan gya­rapította is az elődökről reánk szállott örökséget és egyesületünknek régi kiváló pozícióját nemcsak fenn­tartani, hanem még fokozni is tudta. Pedig nagy és nehéz föladat volt ez. Sokkal na­gyobb és nehezebb, mint aminő hasonlithatlanul sze­rencsésebb viszonyok között működő elődjei vállára hárult. Akik velem együtt a régebbi nemzedékhez tar­tozunk, nagy rezignációval és mélységes fájdalommal tapasztaljuk ugyanis, hogy a hatósági joggal nem ren­delkező egyesületek életműködésében ijesztő módon nagy hanyatlás mutatkozik. Évtizedekkel ezelőtt kelet­kezett társadalmi egyletek, amelyek közhasznú kiváló működést fejtettek ki a kultúra s közgazdaság számos terein, részint megszűntek, részint egyszerűen vege­tálnak a közügyek mérlegelhetlen kárára s vesztesé­gére. Ilyen megszűnt vagy vegetáló egyesületet nagy számban tudnék felsorolni vármegyénk területéről is. Megölte, vagy tehetetlenségre kárhoztatta őket az esz- ményiség hanyatlása, a kicsinykedés, az irigység, sok­szor az egészségtelen verseny, de mindenek fölött a mindent elpusztító végtelen közöny. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület, amely pedig a hatósági jogkör­rel nem rendelkező egyesületeinknek csaknem legré­gebbike, annak dacára, hogy szintén küzdenie kellett és kell mindazon hátrányos tényezőkön kívül a dema­gógia gyülölségével is, hála Istennek nemcsak hogy nem fogyatkozott meg erejében, hanem fokozatosan gyara­podott és gyarapszik, amiben érdemei legkisebb túl­becslése nélkül jó lélekkel állapítható meg, hogy Pfeiffer István 11 évre terjedő kiváló működésé­nek, szakértelmének, hivatottságának, mindenkit le­bilincselő rokonszenves és nobilis egyéniségének, elő­kelő nagy osztályrésze van. Csak nagy energia kifejtése mellett lehetséges azt és annyit produkálni, amit és amennyit Pfeiffer István titkári működésében produkált. Nem túlzás ez, amit ezzel mondok, igen tisztelt választmány ! Hiszen mindnyájan keservesen tapasztalhatjuk, akik nem vesz­tettük el a közügyek szolgálatában még ideálizmu­sunkat és tettvágyunkat, minő égető fájdalmat okoz közjóra való törekvésünkben nem annyira a balsiker, ezt még elviselnénk, mint a balsiker okozói: a sok­szor leküzdhetlen rosszakarat, a tudatlanság és a vég­telen közöny elleni hasztalan küzdelem és az ezzel járó energiafogyasztás. Ha Pfeiffer István szive mé­lyébe tekintek, bizonyára ő benne is felfedezhetném és megtalálhatnám a megvalósulatlanul maradt ábránd­jai, vágyai s intenciói megvalósítása körül elpazarolt energia sikertelensége okozta keserűségeket és fájdal­makat. Altruisztikus egyéniségének, életbölcseségének és kipusztithatlan ideálizmusának fényes bizonyítékául honorálandó, hogy mindezek nem kedvetlenítették el és a görög hitrege Szizifusának további erőfeszítései­től vissza nem riasztották. Titkári működésének részletezésébe nem bocsát­kozom. Élő tanúbizonyságai vagyunk mindannyian, akik működését tiszteletteljes rokonszenvünkkel, sze- retetünkkel és nagyrabecsülésünkkel kisértük. De leg­jobban megörökítik működésének eredményét és sike­reit köz- és választmányi üléseink jegyzőkönyvei, hi­vatalos lapunk, melynek ügybuzgó, szakavatott szer­kesztője volt, egyesületünk irattára, anak minden ak­tája. Mindezek megmaradó tanúbizonyságai, hogy ál­lását, hivatalát becsülettel és hivatottsággal töltötte be. Egy dolgot azonban Jmégis megemlitendőnek tartok igen tisztelt választmány! Nevezetesen azt, hogy Pfeiffer István titkári működésének utolsó évei­ben történt a földadókataszter országos kiigazítási munkálata. A Békésmegyei Gazdasági Egylet kebelé­ben, vármegyénk gazdaközönségének és nyomatéko­san hangsúlyoznom kell: a nagy, közép és kisbirtoko­sok érdekében egyaránt megindított abbeli akció, hogy az uj kataszter a békésmegyei földet ne sújtsa ujabbi terhekkel, aminőket az előbbi földmunkálatok alkal­mával sajnosán tapasztaltunk, teljes sikerre vezetett. Választmáoy! tagtársaim egy része, különösen és álta­lában véve a pusztai földek tulajdonosai idei adó­könyvecskéjükben örömmel tapasztalhatják, hogy föld­adójuk az uj munkálatok folytán nemcsak hogy nem szaporodott, hanem lényegesen apadt is ; számokban kifejezve Békésvármegye földadója már a folyó évtől kezdődőleg a múlttal szemben 326,220 koronával ke- vesbedett. Illetékesnek tartom magamat igen tisztelt Választmány megállapítani, hogy ebben az örvendetes tényben nemcsak nagy, hanem döntő osztályrésze volt annak az akciónak, amelyhez hasonlót a hazai gazda­sági egyesületek között hasonló mérvben csupán még a Fejérmegyei Gazdasági Egylet fejtett ki; eme akció következményeként Pfeiffer István, az országos föld­adó bizottság tagjául neveztetett ki s e minőségben kifejtett kiváló működésének szintén előkelő szerep­jutott, hogy a békésmegyei gazdaközönség földadója a következő évek során milliókra tehető összeggel fog; enyhülni. Ama egy reményen kívül, hogy igen tisztelt utódjában megfelelő erőt, tehetséget és ambíciót nye­rünk egyletünk titkári tisztének ellátásában, nehezen, esik Pfeiffer Istvántól elbúcsúznunk. Eme búcsúnk fáj­dalmát enyhíti ama remény, egyben vágyakozás, hogy Pfeiffer Istánt nem veszítjük egészen el. Bizton szá­mítunk ugyanis arra, hogy sokkal nagyobb, sokkal intenzivebb benne a gazdasági egylet, a mezőgazda- sági érdekek iránti szeretet, semhogy kiváló tudását, élettapasztalatát, bölcseségét tőlünk elvonni tudná. Egye­sületünk pedig nemcsak a tisztesség, hanem jól fel­fogott érdekei iránt való kötelességérzetének fog ele­get tenni, midőn Pfeiffer István egyéniségét, múltjá­hoz méltó pozícióban fogja magának biztosítani. Eme vágyban, eme reményben szivünk mélyéből kívánunk neki kedves családja, szerettei, gazdatársai, egyesüle­tünk javára, erőben és egészségben hosszantartó, nyugalmas, boldog életet. Éljen 1 Pjeiffer István könnyekig meghatottan mondott köszönetét az egyletnek ama bizalomért, amelyben titkári működése alatt részesítették és ama szeretetért, amely ez alkalommal iránta megnyilatkozik. Ígéri,, hogy mint egyszerű tag, jövőben is odaadó munkása lesz az egyesületnek, amely iránt hálájának jelét, némi­leg lerovandó, kijelenti, hogy az egyesület alapitó tag­jai közé lép. Szalay Lajos alelnök indítványára Preffer István titkár érdemei és Kóhn Dávid búcsúbeszéde a jegyző­könyvbe foglaltatnak, Pfeiffer Istvánnak pedig egyben tiszteletbeli titkári cím adatik. Sajnálattal vette tudomásul az ülés, hogy gaz­dasági téli tanfolyam renezésére a miniszternek, nin­csen pénze. A MÁV ama értesítése, hogy a Békés-csanádi vasút állomásán a rakodás körüli hiányok orvosoltat- tak, Serly Kálmán adatokkal bizonyította, hogy a nagy sérelmek még most is fenn állanak és orvoslás nem történt. Az igazgató-választmány úgy határozott, hogy adatokat gyűjt és felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez orvoslásért. Támogatja az egyesület a magyar gazdaszövet­ség ama törekvését, hogy a kereskedelmi szerződések megújításánál az agrárérdekek ezután is megvédesse­nek. — Tudomásul szolgált, hogy a gazdaszövetség a jövő évi közgyűlését Temesváron fogja megtartani. Felhívja az egyesület a cselédtartó gazdákat, hogy baleset szavatossági biztosításokat az egyesület utján kössenek, mert kedvezményben részesülnek. Az egyesület székházában megüresedett utcai lakrészt az elnökség bérbevételre újra, mérsékeltebb áron fölajánlja a községnek. Ellenesetben a jelentke­zett másik reflektánsnak adja bérbe. Az egyesület az őszi közgyűlés határnapja kitű­zésével az elnökséget bízta meg. Solyomy Lipót titkár a jövő évi munkaprogram- mot terjesztette ezután elő. Igen gazdag az. Ama tö­rekvésen felül, hogy a mezőgazdaság érdekeit ápolja és védje, a szellemi munkálkodás fokozását felolvasá­sok tartásával, az állattenyésztés, magvtermesztés fo­kozásával óhajtja emelni. Folytatja az állatdijazást, magnemesitésre való törekvést. Magtisztító-állomást óhajt létesíteni kapcsolatosan buzavásárral, melyen a kereskedők, malmok elsőrendű árut vásárolhatnak. Az őszön általános mezőgazdasági kiállítást rendez Békés­csabán, a kormány és az OMGE támogatásával, ez­zel kapcsolatosan az egyesület 50 éves jubileumát tartja meg. Beliczey Géza elnök a program m meghallgatása után kéri az észrevételeket. A maga részéről meg-

Next

/
Thumbnails
Contents