Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-30 / 48. szám

1913 november 30. Békés 3 Irodai szükségletekre. Papír és Írószerekre 1741.— Nyomtatványokra 6920.— Könyvkötészetre 520 — 'Telefon előfizetésre 900.— Hivatalok fűtésére 3590 — » világítására 2713.— » takarítására 444.— Törvények és szaklapokra 450.— Bútorok javítására 300.— Postadijakra és bélyegekre 140.­Hivatalos helyiség bérletére 340.— Hirdetési dijakra 700.— 18758 — Utazási költségekre és hiv. napidijakra 2535.— Városi épületek és tűzoltó eszközök fenntartására. Épületek fenntartására 13000.­Tűzkár elleni biztosításra 1260.70 Kéményseprési dijakra 805.— Tüzoltószerek fenntartására 500.— 15565.70 Gazdasági kiadásokra. Faiskola fenntartására 1450.­Szőlőtelep » 800 — Bikák tartására és élelmezésére 3241.80 Elofogatozásra 15059.— Ménlovasok és lovak éleim. 1795.65 Mezőőrök fizetésére 3200.— Vágóhídi költségekre 3440.­28986.45 Közszükségletekre. Közegészségre és köztisztaságra 3900.— Utcai világításra 19116.— Színkör » 600.— Csatornázásra 5000.— Közkutakra 3800.— Népkert és sétahelyek fenntart. 2000.— 34426.— Közoktatásügyi kiadásokra. Iskoláknak áll. kötv. kamataira 1128.­» nádváltságra 453.60 » tűzifára 1080 — Rajztanból fizetésre 315.— Gimnáziumi segélyre 8000.— Ismétlő iskolákra 1594.— Iparostanonc iskolára 5342.08 Állami tanyai iskolákra 2980.­Óvódák fenntartására 8260 ­Női kereskedelmi tanfolyamra 1000.— All. polgári iskolára 1700.— All. el isk. dologi kiadásaira 3400.— Országos tanítói nyugdíjra 96.— Gimn. felekezeti hitokt. díjazására , 1600.— Esti keresk. szaktanfolyamra 2500.­39448.68 Szegényügy és jótékonyságra. Apoidapónztár fedezetére 6239.79 Elhagyott gyermekek pénzt. fed. 8780.— Tagsági dijakra 300.— 15319 79 Adósságok törlesztésére 175875.24 Tőkésítésre. Városhaza kibővítési alap kam. 9185 — Vágótiid » » » 159.— 9344.— Különfélékre. Betegsegélyezési járulékokra 1050.— Tűzoltók baleset elleni bűt 225.76 Toronyórák gondozására Toloncélelmezésre Yásári felügyeletre Helypénzszedésre Végrehajtásokra Elővizcsatorna fenntartására Representacionális költségekre Mázsálási jutalékra Doboltatási jutalékra Utibizottsági pénztár fedezetére Vágóhídi szurópénzre Előre nem láthatókra 200.— 89.— 2456.— 1710.— 240.— 921.22 500.— 258.— 124 — 300.— 2687.12 5400 — 16161 10 Átfutó kiadásokra. Ipariskolai államsegély Előlegekre Gulyabeli jószágok oltásdijára Gulyás pásztorbére Vadászati bér összesítés. Köztartozásokra Személyi járandóságokra Irodai szükségletekre Hív. utazásra és napidijakra Épületekre Gazdasági kiadásokra Közszükségletekre Közoktatásügyi kiadásokra Szegényügy és jótékonyságra Adósságok törlesztésére Tőkésítésre Különfélékre Átfutó kiadásokra összes fedezet 3000.— 1000 — 809.80 3368.25 6068.- 14246.05 12259.37 202658.28 18758.- 2535.— 15565.70 28986.45 34416.— 39448.68 15319.79 175875.24 9344 — 16161.10 14246.05 585573.66 299166.05 Pótadóval fedezendő 286407.6t Az I. csoportbeli költségeknek 253466 K 20 f alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 259832 K 56 f, esik minden adókorona után 97V2°/o 253336 70 K. A II. csoportbeli költségeknek 16326 K 45 f alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 72573 K 69 f, esik minden adókorona után 221/,i°/o 16329.08 K. A III. csoportbeli költségeknek 42484 K 96 f alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 187258 K 87 f, esik minden adókorona után 22Va0/o 42131.89 K. Esik minden adókorona után azl—II. csoportra 120%, az I—III. csoportra 120%. Békésvármegye kötzkórháxának 19i2. évi jelentése. Ismét előttünk fekszik egy vaskos, 276 ol­dalra terjedő, a helybeli Corvina-nyomdában tet­szetősen kiállított kötet, mely méltó büszkeségünk­nek, a bókósmegyei közkórháznak 1912. évi ál­dásos működéséről számol be. A vidék hasonló intézményei között úgy belső értékében, mint terjedelmét tekintve páratlannak mondható évi jelentést dr. Berkes Sándor kórház-igazgató állí­totta össze, nagy körültekintéssel. Ámbár a be­számoló legértékesebb része : az egyes osztályok nak gyógyítási és műtéti eredményei, kizárólag az orvosvilágot érdeklik, de nemcsak órdeklődó­A lirája ma is az, ami régen és az epikája is az, ami régen; ez » lira: fojtott égésű, mint a bányalevegő, ez az epika: csillogó és expanzív, mint a mese, aminek az aranygomolyagját kevesen sodorják olyan bűbájosán, mint ő. A lirája — min­den Ura — egy lelki expedíció a boldogság északi sarka felé; mennyi tájat járt be — a kis, behorpadt falusi sírtól (ki nyugszik ottan, azt ő tudja csak), azt ő tudja csak, a Sphinx rőt siva­tagáig ; a levelek hullása, daruk távozása — halk melódiáitól a szén, a Tűz forradalmának ciklopszi zengéséig, A sarkot el nem érte — soha poéta el nem éri — de ez nem is fontos; a fontos az: hogy mindenünnen, ahol járt és földet, füvet, vizet ho­zott mutatóba, mint a követségbeli szittyák a Szva- topluk birodalmából és két marokkal hordta a kin­cseket a magyar kultur-szépségek óriás tárlatába. Es hozta mindezt egy nyelv királyi szőnyegén, a melynek hímzése báját — Arany, Petőfi és Vörös­marty óta — a költők értették a legkevésbé. A költők alchimisták, arany venyigéjét olvasztották ki a magyar nyelvből. Kiss József a valódi aranyat találta meg újra, amikor irtotta, mint a gazt, a fi­lológiai árvalányhajat és messze kerülte a nyelvnek azt a különös, versbeli másodvirágzását, amit egy pillanatig se érlelt az élet napsütése. O megértette a nyelv minden csinját-binjét és nem a költők nyelvén — az életmyelvén beszélt. Azon a nyel­ven, amit a csegei révben hallott, ha a tiszai ha­lászok alkonyati dudolását leste — azon a nyelven, amit a borsodi tarlón, a homokos ákácok alatt lesett ki, mikor a mándlis Apolló naiv szerelmes szókat súgott a piuszlikos Vénusz fülébe. Az epikája .. . Kerestük a Kiss József ballada lelki földijét és kerestük : a skót tavak partján, a granadai ghettó romjai közt, a székely havasok csillogó kúpján — és nem találtuk meg semerre sem. (Talán egy tanár . . .) A ghettó-lélek kincsei közt épp olyan otthonosan járt (Simon Judit) mint a középkori kastélyok, a néma várkutak mese­mohában (Gedővár asszonya) és a tulipános láda fenekén, az aranyszáju ködmönösök mese-miszté­riumai közt (Szomor Dani) . . . És — mind e közt — lapot csinált, az első európai magyar folyóiratot: A Hét-et. A Hét — csak röviden beszélünk róla, nem illendőség: olyat elmondani, amit mindenki tud — A Hét megtanította az Írókat Írni és a közönséget olvasni, írókat adott a közönségnek és közönséget az íróknak. A ma és a holnap, az újság és az iro­dalom gyönyörű és termékeny kompromisszuma. A Hét sikerét ketten csinálták : az irók, a szerkesz­tőség — tollal, a közönség — szeretettel és lelke­sedéssel. A Hét huszonötesztendős jubileuma egybe­esik Kiss József jubileumával. És ezt a kettős ju­bileumot a Hét szerkesztősége egy dús, korhű, tör­téneti becsű jubileumi számmal üli meg, amelyben visszhangot ver minden hang, ami huszonöt esz­tendő zúgásában A Hét-ben megpengett és való­ságos kódexe lesz a mai Magyarország kultúr­történetének. sót keltik fel, hanem a végzett munkaanyag mennyisége, minősége, a sikeres gyógyulási ese­tek szép száma a szakkörök őszinte csodálatát ébreszti fel, mégis a közkórház forgalmának ha­talmas méretei, annak adminisztrációs adatai a nagyközönség széles rétegeinek érdeklődésére tarthatnak számot Az évi jelentésnek ez utóbbi részét ismertetjük az alábbiakban: Dr. Berkes Sándor igazgató jelentése sze­rint az építkezések az előző évben befejeztetvón, az igazgatás tekintetéből csendesebb, nyugalma­sabb volt az 1912. esztendő munkája. A felsze­relések hiányainak pótlása képezett nehéz fel­adatot s a rendkívüli szükségletek költségeinek szűkös volta miatt még bele telik egy-kót esz­tendő, mig a hiányzó berendezések beszerezhetők lesznek. Az óv folyamán a telep házi telefonnal láttatott el, mely össze lóvén kötve az állami telefon-hálózattal is, nem csekély terhet képez az intézetre nézve a betegek hozzátartozóival le­bonyolított nehéz telefon-szolgálat. A kórház vízhiányán egy 95 m. mélységű, bővizű Northon- kut fúrásával segítettek s most már a vízvezeték bőven el van látva vizzel. A belügyminiszter a kórház kórbonctani osztályán kolera-vizsgáló ál­lomást állított fel- (Az idei kolera-járvány alatt dr. Feldmann Ignác főorvos már közel ezer vizs­gálatot ejtett meg az egész Dólmagyarországról beküldött anyagokon. Közbevetőleg Írva, Buda­pest és Kolozsváron kivül csak Gyulán van még az országban koleravizsgáló állomás, más vidéki városban sehol. Szerk.) A kórházban lakó orvosok részére tenniszpályát létesítettek. A balkáni háborút az intézet is megérezte, mert az orvosok és ápolók egyrószót rendkívüli kato­nai szolgálatra hivták be. Legsúlyosabban meg­érezte az ebből eredő hátrányokat a szembeteg­osztály, mert dr. Békés Dezső főorvos több hó­napig katonáskodott s ez idő alatt a műtéti te­vékenység az osztályon teljesen szünetelni kény­szerült. Megemlékezik a jelentés ama örvendetes tényről, hogy az intézet részt vett az orvosto- vábbképzésben, amely tanfolyamot a főorvosok tartottak vidéki kollégáik részére, osztályaik anyagának felhasználásával. Az osztályok állandóan telve voltak bete­gekkel. A 44 ágyas tüdőbeteg-osztály és a fer­tőző osztály szűknek bizonyult. A belgyógyászati osztály csak a hidegebb évszakban volt kicsiny, annál teltebb volt az elmebeteg-osztály, amelyre az ország minden részéből jelentkező betegek közül, akárhányszor bókósmegyebelieket sem vehettek fel. Nagy segítségére lenne az intézet­nek, ha külön osztály volna létesíthető a nyug­talan, izgatott betegek részére, de erre legalább ez idő szerint, sajnos, fedezet nincs. A minden téren emelkedő drágaság folytán egyre nagyob­bak lesznek a kórház fentartási, illetve üzemi kiadásai is, hogy a kiadások rohamos emelke­dését ellensúlyozza a vezetőség, kénytelen volt az élelmezési rendet megváltoztani. A változta­tás alapelve az, hogy a betegek jelenleg több növényi és kevesebb bus-táplálókot kapnak, mint azelőtt. Ez olcsóbb is és még bizonyos fo­kig időszerű is, mert hiszen általánosan hirdetik mostanában, hogy nem egészséges a sok hús- fogyasztás. Azért a betegek most is kapnak annyiszor és annyi bust, mint a legtöbb hazai kórházban Nem íukarkodás tehát, csak takaré­koskodás, amikor az örökös főtt marhahús he­lyett változatosabb ételeket kapnak a betegek. A statisztikai rész szerint a kórház ágyai­nak száma 1150, ebből azonban 108 ágyat az osztályokon szolgálatot teljesítő ápoló-személyzet vesz igénybe és igy szorosan a betegek részére 1042 ágy áll rendelkezésre. Az 1912. évben ápol­tak 7589 beteget, 318722 ápolási napon és pe­dig 2415 beteg a belgyógyászati, 3938 a sebé­szeti, 637 a szemészeti, 599 az elmebeteg-osztá­lyon nyert elhelyezést. Ezek közül teljesen gyó­gyult 5199 százalék, javult 28 69 százalék, gyó- gyulatlanul távozott 4T8 százalék, meghalt 4 18 százalék, ápolásban maradt 10 96 százalék. A felvételek száma 946-tal, az ápolási napok száma 29656-tal volt több, mint előző évben. A kórház évi kiadása 731,385 K 10 fillért tesz ki, amely­ből a betegek élelmezésére fordittatott 269,739 K 36 f, gyógyszerekre, műszerekre és kötsze­rekre 62,118 K 27 f, ami az 1911. évi 51,118 koronához képest tetemes emelkedést mutat. A kiszolgáltatott ételek előállításához a következő nyersanyagokat használták fel: 40,464 kg. marha­hús. 16,478 kg. borjúhús, 3798 kg. juhhus, 69 kg. bárányhus, 1209 kg. pecsenyehus, 396 kg. vesepecsenye, 92 kg. velő, 3313 kg. tüdő és pa­cal, 6590 kg. sertéshús, 7016 kg. zsir és 5847 drb szárnyas; kávéból 1090 kg., cukorból 7966 kg. tejből 121,520 liter, vajból 463 kg., tojásból 79,022 drb, rizsből 3530 kg., lisztből 23,101 kg., száraz főzelékféléből 14,726 kg., zöldségfélékből

Next

/
Thumbnails
Contents